Új Szó, 2000. április (53. évfolyam, 77-99. szám)

2000-04-15 / 89. szám, szombat

ÚJ SZÓ 2000. ÁPRILIS 15. Családi Kör PE1 A magunkban tartott érzelmekből könnyen lesz olyan „vészhelyzet", mely a kapcsolat csődjéhez vezet Mitől boldog a házasság? Illusztrációs felvétel FELDOLGOZÁS ok félreértést el le­hetne kerülni, ha a házaspárok gyakrab­ban beszélgetnének egymással! Ehelyett sajnos problémák e- setén inkább olyan néma jelzéseket adnak le, melyeket a másik nem ért. Ennek pedig az a következménye, hogy a felek egyre inkább visszahú­zódnak saját csigaházukba, mert úgy érzik, társuk nem érti meg őket. Egy szerelmi kapcsolat minden más viszonynál sokkal gazdagabb érzel­mekben. Ez teszi olyan érdekessé, boldoggá, ugyanakkor ingataggá. Érzelmeink lelki „berendezésünk” legtörékenyebb elemei, gyakran komplikáltak és többértelműek, rá­adásul könnyen átcsaphatnak az el­lentétükbe, főleg olyankor, amikor nem viszonozzák őket. Néma érzelmek Gyakran még magunk sem va­gyunk tisztában érzelmeinkkel, s többnyire nem is tanultuk meg őket félreérthetetlenül kifejezni. Pedig ez egy kapcsolat számára létfontos­ságú, különben elkerülhetetlenek a félreértések, a csalódások, és végül az elhidegülés. Két ember - szerelemből házasod­tak össze, aztán egyre többet voltak külön anélkül, hogy meg tudták volna mondani, miért. Mindketten nyugodt, kompromisszumra kész emberek, akik másokkal jól kijön­nek, egymással mégsem igazán. Mindketten a másikat vádolják, szemére vetik, hogy nem érti meg őket, ugyanakkor mindketten bi­zonygatják, hogy ők a másikat igen. Mi lehet a konfliktus oka? A feleség csinos, tartózkodó, talán egy kicsit gátlásos. Sosem volt problémája a kapcsolatteremtés­sel. Mindig is kicsit tartózkodó volt, érzelmeit visszafojtotta. Az édes­anyja is ezt tanácsolta neki, hogy megvédje a könnyelmű kapcsola­toktól. De így egyáltalán nem ta­nulta meg érzelmei és kívánságai bizalomteljes, természetes és köz­vetlen kinyilvánításának módját. Például nem mondja: „Ma sok dol­gom volt, tudnál segíteni a moso­gatásban?”, hanem nyitva hagyja a konyhaajtót és egy kicsit hangosab­ban zörög. Férje, aki a nappaliban újságot ol­vas, nem „hallja ki” a zajokból a tit­kos kívánságot, hanem azokat za­varónak tartja és becsukja az ajtót. Ezt azonban semmi esetre sem jut­tatja felesége tudomására, aki úgy éli meg a szindrómát, hogy kimon­datlan kérése teljesítetlen maradt. A történteket dupla csalódásként fogja fel, anélkül, hogy férje erről valamit is sejtene. Amikor aztán be­megy a nappaliba, férje már türel­meden, mert sokáig kellett rá vár­nia. A feleség pedig ahelyett, hogy jókedvűen odamenne hozzá, dur­cásan elhúzza a száját, elmegy mel­lette és fogja a tévéújságot, hogy megnézze, milyen műsor megy. Hangos indulatok Ezt a férj közömbösségnek tekinti, és rosszkedvű lesz. Csak egy apró­ság hiányzik: az, hogy megbeszél­jék, mindkettejüknek más elképze­lése van az estére. Ilyenkor pedig máris kirobbanhat a vita, egy sor szermehányással fűszerezve. Azok az érzelmek, melyek ekkor jutnak kifejezésre, már nem a szokásos ér­zelmek, hanem indulatok, olyan emelkedett érzelmek, amelyek megakadályozzák az embert ab­ban, hogy a másikra odafigyeljen. Egy ilyen helyzetben a felelőiek csak egy vágyuk van, az, hogy az ér­zelmek „nyomásától” megszaba­duljanak, levegőhöz jussanak, hogy a felgyülemlett csalódásokért kár­pótolják magukat. Ebben a stá- diumbnan az érzelmeket már nem olyan könnyű ellenőrizni, s gyakran rombolják a partnerkapcsolatot. Mi hát a teendő? Az előbbi esetben sokkal jobb lett volna, ha a felek néma jelzések he­lyett inkább a világos beszédet vá­lasztják, mert az kifejezi a másik iránti figyelmet és fáradozást. Ha ez először nem vezet eredmény­re, meg kell ismételni, vagy saját kí­vánságainkat a másikéhoz mérni, azokat korrigálni, és adott esetben megváltoztatni. Valahogy így: „Na­gyon sok dolgom volt ma, tudnál segíteni a mosogatásban?” „Én is teljesen kész vagyok. Hadd pihen­jek egy fél órát, vagy ülj ide te is mellém.” így a feleség dönthet, lepi­hen-e fél órára, vagy elintézi a mo­sogatást egyedül, hogy utána telje­sen szabad legyen. Ez így már egé­szen más, mint a kiinduló példa. A feleség most már tudja, miért nem segít neki a férje. Tehát egész kevés elég ahhoz, hogy a partnerek érzel­mi helyzete kiegyenlítődjön. Az előbbi nagyon egyszerű példa. Ha­sonló elvek szerint a bonyolultabb érzelmek, remények, kívánságok és elvárások is tisztázhatók. Tabuk nélkül Ezek gyakran tabuk, melyek meg­gátolnak minket abban, hogy má­sokkal szemben szeretetet és gyűlö­letet fejezzünk ki. A magunkban tartott érzelmekből pedig nagyon könnyen lesz keménység, vagy olyan „vészhelyzet”, mely a házas­ság csődjéhez vezet. Legjobb, ha az ember érzelmeit és kívánságait ak­kor juttatja kifejezésre, amikor azok létrejönnek. Ez a módszer fel­szabadít, tisztáz, összeköt és meg­nyugtat. A házasság az érzelmek ingajárata. Ha ebben zavar lép fel, rendszerint mást is maga után von, mely ritkáb­ban oka, mint inkább következmé­nye az érzelmi zavaroknak és félre­értéseknek. A házaspárokra nem szabadna, hogy ráragadjon az érzelmek alá- értékelése. Rendszeresen közölni­ük kellene egymással érzelmeiket. Persze nem kell, hogy mindig sza­vakkal, de a gesztusoknak egyér­telműeknek és érthetőeknek kell lenniük! Kétség esetén a beszédet kell segítségül hívni a félreértések elkerülésére. TUDNIVALÓK ♦ Az érzelmek és kívánságok nyílt és közvetlen kinyilvánítása min­den esetben jobb kommunikációhoz és megértéshez vezet. ♦ Pár - nyugodt és tárgyilagos - szó nem árthat, ellenkezőleg: segí­ti a kapcsolat alakulását. ♦ A félelmek és tabuk - minden szerelmi kapcsolat legfőbb ellensé­gei - világos kinyilvánítással elkerülhetők, illetve könnyebben le- győzhetők. Ezért ne legyen rest válaszolni! A WHO jelentése szerint Európában az összes egészségügyi kiadás 10 százalékát a lelki betegek kezelésére fordítják Depresszió és alkoholizmus: korunk kórképe Az öregedéskutatók szerint ott halnak a legkorábban az emberek, ahol leginkább jelen van az alkoholizmus. PUSZTAI ÉVA öldünk lakói körében leggyakoribb kórkép­nek a fertőzések, majd ezt követve a lelki betegségek szá­mítanak. Az Egész­ségügyi Világszervezet szerint az emberek lelki egészsége mindenütt hanyatlik. A felmérések azt mutat­ják, a helyzet Európában a legrosz- szabb. A lelki zavarok között a depresszió vezet, 350 millióan szenvednek a kóros lehangoltságtól. Az alkohol­tól mintegy 300, a skizofréniától 40 millió ember beteg. Évente 1 millió­an vetnek véget életüknek, de húsz­szor többen tesznek rá kísérletet. Az öngyilkosságok fele pszichés be­tegségekre vezethető vissza. A WHO jelentése szerint Európá­ban az összes egészségügyi kiadás 10 százalékát a lelki betegek keze­lésére fordítják. A lakosság elörege­désével párhuzamosan a következő évtizedekben ez az arány nőni fog. A lelki zavarok , járványszerű” ter­jedése biológiai, mentális és társa­dalmi okokra vezethető vissza. A depresszió gyakran örökletes haj­lammal függ össze, de fölléptében az egyén stresszkezelési módszerei, a környezet támogató vagy ellensé­ges magatartása szintén szerepet játszik. E betegségcsoportra ko­moly befolyása van pl. a munkanél­küliségnek - könnyen válik kórosan lehangolná az állástalan. Az anya­giak kérdése (a jólét, a szegénység) érdekes módon kevésbé függ össze előfordulási gyakoriságával. Európában számos körülmény (az átlagos életkornak, az idősek ará­nyának növekedése, a menekültek tömege) a mentális betegségek to­vábbi terjedéséhez vezet. A jóléti társadalmakban a különféle függő­ségek (alkoholizmus, drogfogyasz­tás, evési rendellenességek, a sze­rencsejáték-szenvedély) egyre in­kább járványos méreteket ölt. A szakértők oly súlyosnak tartják a helyzetet, hogy a WHO sürgősségi kongresszust hívott össze az azon­nali teendők megvitatására. A leg­több lelki betegség (főleg a szoron­gás, a depresszió, a függőségek) gyógyszerrel, pszichoterápiával ugyanis eredményesen gyógyítha­tó. Az ehhez szükséges stresszkeze­lési technikák, önsegítési módsze­rek - vagyis a mentális egészség legfontosabb feltételei - az iskolai tananyag keretében oktathatók. A kelet-európai államoknak külö­nösen nagy szükségük van külső szakmai segítségre e kérdésben, vé­lik a szakértők, hiszen az itt végbe­ment társadalmi változások alapja­iban rendítették meg emberek tíz­millióinak biztonságérzetét. A pszi­chiátriai, a mentálhigiénés ellátás e térségben ugyanakkor jóval fejlet­lenebb, mint nyugaton. A betegek körében szinte egyáltalán nincs ha­gyománya az önsegítő csoportok­nak, s alig van olyan nem állami szervezet, amelyik vállalná, hogy fellép az ilyen betegek kirekesztése és megbélyegzése ellen. Fontos feladat megismerni a külön­féle rizikócsoportokat és számukra megelőző programokat szervezni. Elsősorban a menekültek, a mun­kanélküliek, az idősek lelki egész­ségvédelme nem megoldott. Min­den élethelyzetben főként a konk­rét nehézségekkel való megbirkó­zás (az úgynevezett coping) techni­káit kell megtanítani, mondják a WHO szakértői. A mentális zavarok ugyanis többnyire akkor lépnek föl, amikor egy kihívásra, változásra vagy veszteségre nem találjuk meg az elfogadható választ, megoldást. A mindennapi, illetve a kivételes stresszhelyzetekre is bizonyos érte­lemben fel lehet készülni, fejleszte­ni lehet azt a képességünket, hogy a problémáinkról világosan és építő módon tudjunk másokkal beszélni, tisztában legyünk a mindnyájunk­ban rejlő értékekkel és bánni tud­junk az érzelmeinkkel. ORVOSI TANÁCSOK Béranyaságról nálunk nem tudok „Béranya" jeligére: 25 éves nő vagyok, s sze­retném megkérdezni, ■ hogy hazánkban lehet-e bérbe adni a méhet, és ha igen, akkor kihez kell fordulni. ( Kedves Asszonyom, való igaz, hogy mára a gyer­mek származását illető- • en már az anya szemé­lye is bizonytalanná vált, nem­csak az apáé. A lombikbébi program elindításával az anya méhének a bérbevételére is le­hetőség nyílt, elsősorban a fej­lett nyugati társadalmakban. Ennek lehetősége az olyan asszonyoknál merült fel elő­ször, akik nagyon szerettek volna gyereket, de a peteveze­ték vagy a méh valamilyen rendellenessége miatt nem es­hettek teherbe, ugyanakkor a petefészkek termeltek petesej­tet. A feleség petefészkéből ki­emelt petesejtet a férj ondó­sejtjével lombikban megter­mékenyítették és a megtermé­kenyítés után egy béranya sze­repére vállalkozó nőnek a mé- hébe juttatták, mivel a feleség méhe a gyermek kihordására alkalmatlan lett volna. így olyan helyzet alakult ki, hogy a születendő gyermeknek más a genetikai és más a szülőany­ja. Szülés után a gyermeket a béranya (szülőanya) köteles átadni a genetikai anyának, aki a férjével neveli fel a gyer­meket. Amerikában ebből számtalan jogi bonyodalom támadt, mivel megtörtént, hogy a béranya a korábbi szer­ződéssel ellentétben nem akarta a gyermeket átadni a genetikai anyának, mert ő akarta felnevelni. A tengeren túlon egy béranya „szolgálata­iért” általában 5000 dollárt fi­zetnek, ami ott sem kevés ösz- szeg, így nyilvánvalóan a ke­reslet a béranyaság iránt megnövekedett az utóbbi idő­ben, de nem a beteg asszo­nyok részéről, hanem azok ré­széről, akik a szüléssel járó alaki változásoknak nem akar­ják testüket kitenni és anyagi­lag megengedhetik maguk­nak. Nálunk lombikbébi prog­ram már több éve működik a nőgyógyászati problémákkal köszködő nők részére, de a béranyaság gyakorlati kivite­lezéséről nem tudok. A hermafroditák és a pszichoterápia „Elvira" jeligére: Nemré­giben találkoztam a „hermafrodita" szóval, ■ ami hímnős egyedet je­lent. Ennél az egyénnél mindkét nem nemi szervei megvannak. Kérdésem az, hogy az orvostu­domány mai állása szerint az ilyen személynek lehet-e önmeg­termékenyítés útján gyermeke? Az ilyen fogamzást a szervezet biológiai rendszere lehetővé teszi-e? Kedves Asszonyom, az­zal kezdem, hogy ön­megtermékenyítés az Ön • által vázoltak alapján nem lehetséges, így önmagá­tól gyermeke sem születhet a hermafroditának. A hermafro- ditánál a külső nemi szerv nem egyezik meg az egyén ge­netikájával, aminek fejlődési rendellenesség vagy hormon­zavar az oka. Mindkét nemi szerv elkorcsosulva együtt csak nagyon ritkán található meg. Pornófilmeken lehet lát­ni csökevényes nemi szervek­kel rendelkező egyéneket és itt is többnyire azokat a nőket, akik genetikailag egyébként nők, de különböző hormonok hatására a csiklójuk megna­gyobbodott vagy hímvessző fejlődött ki a helyén (herék nélkül). Ezeket a hormonké­szítményeket többnyire spor­tolók szedték, melynek hatá­sára a nők elférfiasodtak, de nagyobb teljesítményt nyújtot­tak. Pl. nem egy esetben meg­történt, hogy a volt NDK-ból vagy a rendszerváltás előtti Lengyelországból érkező spor­toló nők nem mertek társaik előtt zuhanyozni a deformáló­dott külső nemi szerveik mi­att. Ilyen és ehhez hasonló okok miatt vezették be a szexvizsálatot, amit először az 1966-os budapesti atlétikai Eb-n alkalmaztak. Ennek híré­re - azzal az indokkal, hogy megsérültek - sorra elmarad­tak a versenyekről az olyan nagy nevek, akik korábban nő­ként arattak sikereket. Kedves Asszonyom, a hermofroditák lelki gondjaik miatt gyakran pszichoterápiás kezelésre szo­rulnak. Dr. Bordás Sándor A dunaszerdahelyi pszichológiai tanácsadó központ klinikai pszichológusa A nőgyógyász véleményét kérje ki „Ikrek” jeligére: 17 éves gimnazista lány vagyok. Február köze- ■ pén volt szexuális kap­csolatom, 25-én pedig menst­ruáltam. Tehát ebből arra kö­vetkeztettem, hogy nem lehe­tek terhes. Viszont azóta nem volt menstruációm, sem szexu­ális kapcsolatom. Egy barát­nőm mondta, hogy fennáll a lehetősége annak, hogy állapo­tos vagyok. Szóval az lenne a kérdésem, előfordulhat-e, hogy menstruálok, ha terhes va­gyok. Kérem, orvoshoz ne küldjön. ( Kedves Kisasszony, mire válaszom megérkezik, addigra már valószí- • nűleg tudni fogja, hogy terhes-e vagy sem, de mivel több hasonló típusú kérdés ér­kezett, ezért válaszolok rá. Hormonzavarok esetén előfor­dulhat, hogy megjön a menst­ruáció és közben a terhesség is fennáll, bár a nőgyógyászok véleménye szerint érdemes odafigyelni erre a menstruáció­ra. Ugyanis ebben az esetben a havi vérzés rövidebb ideig tart és kevesebb menstruációs vála­dék távozik, mint általában szokott. A terhességet egyéb­ként nőgyógyász tudja legjob­ban megállapítani, bármennyi­re is fél elmenni hozzá. Mivel „kicsit” nem lehet terhes, ezért ajánlatos odafigyelni az ilyen­korjelentkező tünetekre, me­lyek Lehetnek: hányinger, há­nyás, szédülés, szagokra való érzékenység, rosszullétek, stb. Ilyenkor szokták mondani a ré­gi öregek, hogy „a kicsi bántja a nagyot”. Egyébként 17 éve­sen nagyon felelőtlenül él nemi életet, hiszen ha nem védeke­zik a nem kívánt terhesség el­len, akkor előbb-utóbb bekö­vetkezik az, amitől annyira fél. Ezért ajánlom, hogy ha ezt most megúszta és rendszeresen él nemi életet, akkor menjen el nőgyógyászhoz és kérje ki a vé­leményét, hogy milyen fogam­zásgátló eszközt ajánl. Ha vi­szont nem úszta meg, akkor si­keres gyereknevelést kívánok.

Next

/
Thumbnails
Contents