Új Szó, 2000. április (53. évfolyam, 77-99. szám)
2000-04-14 / 88. szám, péntek
8 Környezetvédelem ÚJ SZÓ 2000. ÁPRILIS 14. ZOLDMORZSAK Fémlelőhely az óceán fenekén Pozsony. A megfelelő ENSZ egyezménynek megfelelően az egykori szocialista országok által alapított SA IOM nevű szervezet 1991-ben 150 ezer négyzetkilométeres kutatási területet kapott a Csendes-óceánban a Hawaiiszigetek és Mexikó között. Az eddigi kutatások szerint a területről egymüliárd tonna konkréciót lehet kitermelni, amely 30 százalékban mangánt, 1 százalékban nikkelt, illetve rézt, 0,2 százalékban pedig kobaltot tartalmaz. A szakemberek szerint a termelés leghamarabb 2012-ben kezdődhet meg, főként akkor, ha addigra ezekből a fémekből hiány jelentkezne a vüágpiacon. (U) Kritizálják a hulladéktörvényt Pozsony. Ladislav Hegyi, a Föld Barátai szervezet elnöke szerint a környezetvédelmi minisztérium által kidolgozott hulladékkezelési törvény sok pozitívuma mellett több hibás elemet is tartalmaz. Hiányolja a hulladékok minimalizálása felé ható intézkedéseket, az egyszer használatos eszközök teijedésének korlátozását, a PVC használatának betiltását. Nagyon korlátozottnak ítélte az újrahasznosítási alap tételeit is, hiszen ebből hiányoznak a csomagolóanyagok, a fémtermékek, a villanykörték, a műanyagok nagy része, az elektronikai eszközök. A törvénytervezet hiányosságaként említette, hogy az újra nem hasznosított termékek után egyáltalán nem kell majd fizetni. (SME) Korán értkeztek a gólyák Pozsony. A Szlovák Madárvédelmi Egyesület tagjai Pukanec mellett idén már február végén észlelték az első gólyákat. Ezek a madarak általában márciusban érkeznek vissza afrikai élőhelyükről. Amennyiben viszont a fiatal egyedek nem éreznek elég erőt a hosszú út megtételére, akár át is telelhetnek nálunk, amint azt idén is megfigyelték Kassa környékén. (P) Tiltakozás a golfpálya ellen Tálé. 26 környezetvédelmi szervezet tiltakozott a Táléba tervezett golfpálya ellen. Miklós László környezetvédelmi miniszternek küldött nyűt levelükben kifejtették, hogy ez komolyan veszélyeztetné az Alacsony-Tátrai Nemzeti Parkot. Kifogásolták, hogy a minisztérium engedélyezte a tervezetet, annak ellenére, hogy a létesítmény a nemzeti park védelmi zónájában, illetve vízvédelmi körzetében lenne. Márpedig a golfpálya fenntartásához évente 6 tonna peszticidet, herbicidet, fungicidet és rovarölő szert használnak fel. Zdenka Tót- hová államtitkár megígérte, hogy a minisztérium újra ellenőrzi az ezzel kapcsolatos engedélyeket. Figyelmeztetett viszont arra, hogy az engedélyeztetési folyamatot különös odafigyeléssel végezték és nem merül fel különösebb kifogás. (NO) A Greenpeace romániai blokádja Nagybánya. A Greenpeace 25 aktivistája elzárta a ciánszennyezést okozó Esmeralda vállalat bejáratát, hgy ezzel is tiltakozzon az onnét származó szennyeződés ellen. Az akcióra a Víz Napján került sor, amikor is a hollandiai Hágában 115 ország vízügyi minisztere tartott konferenciát. Őket a Greenpeace felszólította, hogy egyezzenek meg a bányászati tevékenységekre érvényes minimális követelményekben, állíttassák le a termelést a természetvédelmi szempontból legértékesebb területeken, illetve világszerte növeljék a bányásztársaságok megbízhatóságát. Herwig Schuster, a Greenpeace toxikus kampányának vezetője szerint a bányászat során használt cianid a természet szempontjából megengedheteden kockázatot jelent. Igor Polakovic, a romániai blokádon résztvevő hazai Greenpeace aktivista szerint a helyi lakosság nyűt szimpátiával fogadta az akciójukat. (S) Környezetbarát faház Oravská Lesná. Száz környezetbarát faház gyártását tervezi idén az Orava Fine Wood Kft. A néhány nap alatt felépíthető ház kétmillió koronába kerül, ezért itthon nem nagyon érdeklődnek iránta. Külföldön viszont más a helyzet, a házak nagy részét Németországba és Finnországba exportálják. Gyártása során szinte kizárólag természetes anyagokat használnak fel, a fa, a parafa és a gyapjú nagyon jó hőszigetelést biztosít. (P) Ötmilliós ukrán kár Kijev. Az ukrán fél ötmillió dollárra becsüli a március 10-i romániai gátszakadás következtében előállt nehézfémszennyezés okozta kárt. Ivan Zajec ukrán környezetvédelmi miniszter tegnapi kijevi sajtóértekezletén elmondta: a több mint ötezer hektárnyi szennyezett földterületen okozott kár felmérést még meg sem kezdték. Kifogásolta viszont, hogy az ukrán fél nem fektet elegendő energiát a következmények felszámolásába. (MTI) A pénzügyminisztérium hallani sem akar róla Bizonytalan az ökoadó ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. Három évvel ezelőtt dol- gavégezeüenül távozott több nyugati szakember, akik a PFLARE támogatásával a szlovák adó- és finanszírozási rendszer környezetvédelmi ösztönzőrendszerét szerették volna elemezni. A sikertelenség okaként főként a szükséges adatok hiányát jelölték meg. Túl nagy csalódás azért nem érhette őket, hiszen ez a téma az EU-országokban is a nehezek közé számít. Ezek közül is a legnépszerűbb a zöldadó bevezetése, amellyel például Belgium és Dánia 1993 óta próbálkozik hiába. Ivan Tirpák, a környezetvédelmi minisztérium ágazatközi kapcsolatokkal foglalkozó szekciójának igazgatója szerint várhatóan Hollandia lesz az első ország, ahol végül bevezetik ezt az adófajtát. Nálunk a környezetvédelmi minisztérium kétféle lehetőség közül választhat. Egyrészt módosíthatja a jelenlegi szabályozókat - ez lényegében a kirótt díjak optimalizálását jelentené. Tisztább megoldás lenne viszont a zöldadó, például a széndioxid-kibocsátáshoz kötődő bevezetése. Ezt azonban az adókkal foglalkozó pénzügyminisztériumnak kellene előkészítenie, az viszont ilyenről hallani sem akar. Sőt, kiderült, hogy az adórendszer átalakítására a közelmúltban felállított tárcaközi bizottságba a környezetvédelmi minisztériumot meg sem hívták, (-ti-) A szlovák és a magyar környezetvédelmi szakértők éltek az együttműködés újonnan kínálkozó lehetőségével Hosszú határ - sok teendő Az Ipoly ártere - a szlovák-magyar környezetvédelmi együttműködés egyik aktuális színhelye (Archívumi felvétel) Pozsony. A másfél évvel ezelőtti kormányváltás új fejezetet jelentett a hivatalos szlovák-magyar kapcsolatokban is, amelyek fejlesztése az azt megelőző hat évben - finoman szólva - nem tartozott a szlovák szervek prioritásai közé. ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ 1999 elején a leggyorsabban a környezetvédelmi minisztérium lépett, amely magyar partnerével elsőként írt alá kétoldalú kormányközi megállapodást. Amint azt Dömény Tamástól, a minisztérium hivatalvezetőjétől, a szerződés alapján létrehozott vegyesbizottság szlovákiai vezetőjétől megtudtuk, nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy ezt a lehetőséget konkrét tevékenységgel is ki- töltsék. Ennek megfelelően haladéktalanul munkacsoportokat állítottak fel, amelyek néhány hónapon belül többéves munkatervet dolgoztak ki. Tennivaló pedig akad, hiszen Szlovákia épp Magyarország felé rendelkezik a leghosszabb határral, és ezen a szakaszon már hosszü ideje legfeljebb a katasztrófaelhárításra figyelhettek. Azt, hogy ezen kívül mennyi mindenben lehet még együttműködni, jól példázza a természetvédelmi munkacsoport tevékenysége. A nemzeti parkok szerencsére a kedvezőtlen időszakban sem szakították meg a kapcsolatukat, így a munkacsoportban is jó barátként tárgyaltak. A természetjárást kedvelők bizonyára örülnek a hírnek, hogy a szakemberek a határ két oldalán vezető turistautak kijelölésének lehetőségét vizsgálják. Rövid időn belül újabb nemzetközi átkelőket szeretnének létesíteni. Olyan esetekről lehet szó, ahol nincs szükség infrastrukturális beruházásra, és lehetővé teszik a határ két oldalán található természeti értékek megtekintését. Az idei év egyébként is a teljes határszakaszt átfogó közös természetvédelmi koncepció kidolgozásával telik el. Ezen belül is kiemelten kezelik az AggtelekSzlovák Karszt területét, a Duna- Ipoly-Börzsöny térségét, a Ka- rancs-Medves körzetét, illetve a Zempléni régiót. A vizes területekkel foglalkozók a határ két oldalát érintő ún. Ramszári területek dokumentációját is elkészítik. Ilyen szempontból főként a Felső Tisza, az Ipoly és a Domica-Ba- radla rendszer érdekes. Hasonlóképpen volt mit egymásnak mondaniuk a területfejlesztési munkacsoport tagjainak. Felettébb aktuális ugyanis a regionális tervezés metodikájának és munkájának összehangolása. Ennek szerencsére már van előzménye, a Duna menti országok ARGE-DO- NAU nevű nemzetközi területfejlesztési programja keretében kialakították az erre alkalmas metodikát. Most arra készülnek, hogy ezt az egész közös határszakaszra alkalmazzák. Az elsők között ők is Aggtelek körzetével, illetve a zempléni régióval foglalkoznak. Ezeken kívül még megkezdte munkáját a környezeti biztonsággal foglalkozó munkacsoport, amely eddig a sugár'zásfigyelő rendszerek adatainak kölcsönös cseréjéről tárgyalt. A hulladékkezeléssel foglalkozó munkacsoport tagjai az ezzel foglalkozó nemzetközi projektumok révén már ismerték egymást, de a mostani lehetőséget például arra használták fel, hogy ezentúl a korábbinál rugalmasabban cserélik ki a határokat átlépő hulladékszállítással ka- csolatos adataikat. (T. L.) Megfigyelő és riasztórendszer közös működtetése Felmérik a veszélyeket ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. Hiába akarta a magyar, a szlovák és az ukrán környezetvédelmi miniszter, román kollégájuk ellenállása miatt március végi budapesti találkozójukon nem sikerült közös programmá tenniük a Kárpát-medencei vízgyűjtők integrált menedzsmentjét. Arra is hiába hivatkoztak, hogy ez az UNEP, vagyis az ENSZ Környezetvédelmi Programja hivatalos akciója, a román miniszter a kormányában való megtárgyalásra hivatkozva nem írta alá az erre vonatkozó megállapodást, amit pedig kollégái a találkozó legfontosabb hozadékának tekintettek volna - nyilatkozta lapunknak Miklós László környezetvédelmi miniszter. A legtöbb szó természetesen a ciánszennyezésről esett. A szennyezés tényét a román fél is elismeri, vitatja viszont a tényleges kár nagyságát. így például azt, hogy a magyar oldalon 1240 tonna hal pusztult volna el. A román hivatalos álláspont különben is az, hogy a hivatalok mindent megtettek a szennyezés elkerüléséért, így az államot nem terheli felelősség. Annyi azért a tárgyalás jegyzőkönyvébe belekerült, hogy mind a négy állam elismeri a „szennyező fizet” elvét. A gond csak az, hogy a nemzetközi jog mai állása szerint nem tisztázott, mit is takar pontosan ez a fogalom, miként is lehet ezt kártérítésként érvényesíteni. Miklós László szerint a négy Tisza menti ország környezetvédelmi miniszterei első találkozója gyakorlati hasznaként közösen állítanak fel egy megfigyelő és riasztórendszert. Ezenkívül egységes módszertan alapján feltérképezik a potenciális szennyezőforrásokat a folyó mentén. Abban is megegyeztek, hogy az Európai Unió számára közösen dolgoznak ki elképzeléseket a Tisza problémáinak kezelésére, (-ti-) ÚJ SZÓ-FELDOLGOZÁS Pozsony. Világszerte egyre jobban terjednek a környezetkímélő, természetközeli szennyvíztisztítási eljárások. A természetközeli technológiák alapelmélete - a növényekkel, mikroorganizmusokkal és a talaj segítségével történő tisztítás - egyáltalán nem új dolog. Ma már többféle technológia ismert. Helyigényben, üzem- biztonságban, sőt látványban mine- nen túltesznek az ún. élőgépek. Ezek technológiája egyfajta koncentrált természet: a vízben lévő szerves anyagok lebontásában a hagyományos biológiai tisztítókban használt anyagok mellett részt vesznek olyan magasabb rendű szervezetek, mint az algák, különböző növényi együttesek, sőt kagylók, csigák és halak is. Az élőgépek lényegében egy reaktor-, vagyis tartálysor, amelyekben különféle módszereket vernek be a szennyezett anyag feldolgozására. Az erősen szennyezett vizeknél előtisztításként a foszfor eltávolítására anaerob reaktor szolgál, a de- nitrifikálásra pedig egy anoxikus reaktor. Ezután pedig a víz a szennyezést jól tűrő és azt hasznosító növényekkel betelepített aerob reaktorok sorozatán folyik keresztül. Az utolsó fokozat egy, a kolloidok és nehezen bontható részek eltávolítására szolgáló fluidágyas ökoreaktor. A levegőztetett reaktorokba 2-3000 fajból álló ökoszisztémát telepítenek. Ebben látványos virágok is jelen vannak, így az élőgépek iskolai kirándulások, sőt a turisták kedvelt célpontjai. Kellemeden élménytől sem kell tartani, mivel a növényekkel betelepített biológiai szűrők teljes szagmenteséget biztosítanak. A vízminőség demonstrálására a reaktorsor végén található utótisztítóba aranyhalakat, kagylókat, rákokat és csigákat szoktak telepítem. Az elemzések szerint ez a megoldás a beruházási költség szempontjából 20%-kal, az üzemeltetési költség szempontjából pedig legalább 30%-kal olcsóbb a hagyományos tisztítóknál. (Ú) Miklós László miniszter az alacsony radioaktivitású hulladékok tárolóját veszélytelennek minősítette Az erőmű árnyékában Miklós László a zselíziek kérdéseire válaszol (A szerző felvétele) ÚJSZÓ-TUDÓSÍTÁS Zselíz. Az új hulladékgazdálkodási törvény ágazatközi vitája során több mint ezerhétszáz hozzászólást kaptunk - mondta Miklós László környezetvédelmi miniszter legutóbbi zselízi lakossági fórumán, a minisztériumban folyó munkáról beszélve. Hozzátette: a törvény elfogadása után az önkormányzatok például rendelettel kötelezhetik a lakosságot a szeparált hulladékgyűjtésben való részvételre. Másrészt viszont a törvény által a gyártókra kirótt díjakból képzett reciklációs alapból biztosítható lesz a legfontosabb hulladékfrakciók újrahasznosítása. Lakossági kérdésekre válaszolva elmondta: a bősi vízlépcsővel kapcsolatban hozzá tartozó természetvédelmi és vízminőségi területen jelenleg nincsenek komoly problémák. Szerinte a szakemberek képesek lennének rendezni a kérdést, csak ezt a politikusoknak lehetővé kellene tenni számukra. A mohi atomerőművel kapcsolatban az alacsony radioaktivitású hulladékok tárolóját a közzétett adatok alapján veszélytelennek minősítette. A kiégett fűtőelemek méregdrága mélységi elhelyezésével pedig szerinte nem kell sietni. A bohunicei köztes tároló ötven évre megoldja a problémát, ma pedig már vüágszerte több helyen is előrehaladott kutatások folynak a legveszélyesebb anyagok lebomlásának meggyorsítására. Az egyik legjobb szakemberrel, egy USA-ban dolgozó magyar profesz- szorral rendszeresen konzultál ebben az ügyben. A két újabb mohi reaktor befejezésével kapcsolatban a miniszter elmondta, a kormány elé januárban beterjesztett anyag szerint az gazdaságtalan beruházás lenne. Mivel azonban néhány kormánytag ezt kétségbe vonta, újabb elemzést kértek. Ezt a kormány márciusban tárgyalta, de eredményét egyelőre nem hozhatják nyilvánosságra. A lakossági fórum résztvevői egyebek mellett arra kérték Miklós Lászlót, tolmácsolja a környéken uralkodó viszonyokat az illetékeseknek. Főleg az fájt nekik, hogy a háromezer hektáron gazdálkodó állami birtokot a privatizáció után tönkretették. Most a zselíziek munkanélküliek, a földeket pedig messze földről hordott munkásokkal és gépekkel művelik meg. (tuba) Virágoskertnek látszik, pedig valójában víztisztító Élőgépek a megoldás