Új Szó, 2000. április (53. évfolyam, 77-99. szám)

2000-04-14 / 88. szám, péntek

8 Környezetvédelem ÚJ SZÓ 2000. ÁPRILIS 14. ZOLDMORZSAK Fémlelőhely az óceán fenekén Pozsony. A megfelelő ENSZ egyezménynek megfelelően az egykori szocialista országok által alapított SA IOM nevű szervezet 1991-ben 150 ezer négyzetkilo­méteres kutatási területet kapott a Csendes-óceánban a Hawaii­szigetek és Mexikó között. Az ed­digi kutatások szerint a területről egymüliárd tonna konkréciót le­het kitermelni, amely 30 száza­lékban mangánt, 1 százalékban nikkelt, illetve rézt, 0,2 százalék­ban pedig kobaltot tartalmaz. A szakemberek szerint a termelés leghamarabb 2012-ben kezdőd­het meg, főként akkor, ha addig­ra ezekből a fémekből hiány je­lentkezne a vüágpiacon. (U) Kritizálják a hulladéktörvényt Pozsony. Ladislav Hegyi, a Föld Barátai szervezet elnöke szerint a környezetvédelmi minisztéri­um által kidolgozott hulladékke­zelési törvény sok pozitívuma mellett több hibás elemet is tar­talmaz. Hiányolja a hulladékok minimalizálása felé ható intéz­kedéseket, az egyszer használa­tos eszközök teijedésének korlá­tozását, a PVC használatának betiltását. Nagyon korlátozott­nak ítélte az újrahasznosítási alap tételeit is, hiszen ebből hiá­nyoznak a csomagolóanyagok, a fémtermékek, a villanykörték, a műanyagok nagy része, az elekt­ronikai eszközök. A törvényter­vezet hiányosságaként említette, hogy az újra nem hasznosított termékek után egyáltalán nem kell majd fizetni. (SME) Korán értkeztek a gólyák Pozsony. A Szlovák Madárvé­delmi Egyesület tagjai Pukanec mellett idén már február végén észlelték az első gólyákat. Ezek a madarak általában márciusban érkeznek vissza afrikai élőhe­lyükről. Amennyiben viszont a fiatal egyedek nem éreznek elég erőt a hosszú út megtételére, akár át is telelhetnek nálunk, amint azt idén is megfigyelték Kassa környékén. (P) Tiltakozás a golfpálya ellen Tálé. 26 környezetvédelmi szer­vezet tiltakozott a Táléba terve­zett golfpálya ellen. Miklós Lász­ló környezetvédelmi miniszter­nek küldött nyűt levelükben ki­fejtették, hogy ez komolyan vesz­élyeztetné az Alacsony-Tátrai Nemzeti Parkot. Kifogásolták, hogy a minisztérium engedélyez­te a tervezetet, annak ellenére, hogy a létesítmény a nemzeti park védelmi zónájában, illetve vízvédelmi körzetében lenne. Márpedig a golfpálya fenntartá­sához évente 6 tonna peszticidet, herbicidet, fungicidet és rovarölő szert használnak fel. Zdenka Tót- hová államtitkár megígérte, hogy a minisztérium újra ellenőrzi az ezzel kapcsolatos engedélyeket. Figyelmeztetett viszont arra, hogy az engedélyeztetési folya­matot különös odafigyeléssel vé­gezték és nem merül fel különö­sebb kifogás. (NO) A Greenpeace romániai blokádja Nagybánya. A Greenpeace 25 aktivistája elzárta a ciánszennye­zést okozó Esmeralda vállalat be­járatát, hgy ezzel is tiltakozzon az onnét származó szennyeződés ellen. Az akcióra a Víz Napján ke­rült sor, amikor is a hollandiai Hágában 115 ország vízügyi mi­nisztere tartott konferenciát. Őket a Greenpeace felszólította, hogy egyezzenek meg a bányá­szati tevékenységekre érvényes minimális követelményekben, ál­líttassák le a termelést a termé­szetvédelmi szempontból legér­tékesebb területeken, illetve vi­lágszerte növeljék a bányásztár­saságok megbízhatóságát. Her­wig Schuster, a Greenpeace toxi­kus kampányának vezetője sze­rint a bányászat során használt cianid a természet szempontjá­ból megengedheteden kockáza­tot jelent. Igor Polakovic, a romá­niai blokádon résztvevő hazai Greenpeace aktivista szerint a helyi lakosság nyűt szimpátiával fogadta az akciójukat. (S) Környezetbarát faház Oravská Lesná. Száz környe­zetbarát faház gyártását terve­zi idén az Orava Fine Wood Kft. A néhány nap alatt felépít­hető ház kétmillió koronába kerül, ezért itthon nem nagyon érdeklődnek iránta. Külföldön viszont más a helyzet, a házak nagy részét Németországba és Finnországba exportálják. Gyártása során szinte kizárólag természetes anyagokat hasz­nálnak fel, a fa, a parafa és a gyapjú nagyon jó hőszigetelést biztosít. (P) Ötmilliós ukrán kár Kijev. Az ukrán fél ötmillió dol­lárra becsüli a március 10-i ro­mániai gátszakadás következté­ben előállt nehézfémszennyezés okozta kárt. Ivan Zajec ukrán környezetvédelmi miniszter teg­napi kijevi sajtóértekezletén el­mondta: a több mint ötezer hek­tárnyi szennyezett földterületen okozott kár felmérést még meg sem kezdték. Kifogásolta viszont, hogy az ukrán fél nem fektet ele­gendő energiát a következmé­nyek felszámolásába. (MTI) A pénzügyminisztérium hallani sem akar róla Bizonytalan az ökoadó ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. Három évvel ezelőtt dol- gavégezeüenül távozott több nyu­gati szakember, akik a PFLARE tá­mogatásával a szlovák adó- és fi­nanszírozási rendszer környezetvé­delmi ösztönzőrendszerét szerették volna elemezni. A sikertelenség okaként főként a szükséges adatok hiányát jelölték meg. Túl nagy csa­lódás azért nem érhette őket, hi­szen ez a téma az EU-országokban is a nehezek közé számít. Ezek kö­zül is a legnépszerűbb a zöldadó be­vezetése, amellyel például Belgium és Dánia 1993 óta próbálkozik hiá­ba. Ivan Tirpák, a környezetvédel­mi minisztérium ágazatközi kap­csolatokkal foglalkozó szekciójá­nak igazgatója szerint várhatóan Hollandia lesz az első ország, ahol végül bevezetik ezt az adófajtát. Nálunk a környezetvédelmi mi­nisztérium kétféle lehetőség közül választhat. Egyrészt módosíthatja a jelenlegi szabályozókat - ez lé­nyegében a kirótt díjak optimalizá­lását jelentené. Tisztább megoldás lenne viszont a zöldadó, például a széndioxid-kibocsátáshoz kötődő bevezetése. Ezt azonban az adók­kal foglalkozó pénzügyminisztéri­umnak kellene előkészítenie, az vi­szont ilyenről hallani sem akar. Sőt, kiderült, hogy az adórendszer átalakítására a közelmúltban felál­lított tárcaközi bizottságba a kör­nyezetvédelmi minisztériumot meg sem hívták, (-ti-) A szlovák és a magyar környezetvédelmi szakértők éltek az együttműködés újonnan kínálkozó lehetőségével Hosszú határ - sok teendő Az Ipoly ártere - a szlovák-magyar környezetvédelmi együttműködés egyik aktuális színhelye (Archívumi felvétel) Pozsony. A másfél évvel ezelőtti kormányváltás új fe­jezetet jelentett a hivatalos szlovák-magyar kapcsola­tokban is, amelyek fejleszté­se az azt megelőző hat év­ben - finoman szólva - nem tartozott a szlovák szervek prioritásai közé. ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ 1999 elején a leggyorsabban a környezetvédelmi minisztérium lépett, amely magyar partnerével elsőként írt alá kétoldalú kor­mányközi megállapodást. Amint azt Dömény Tamástól, a minisz­térium hivatalvezetőjétől, a szer­ződés alapján létrehozott vegyes­bizottság szlovákiai vezetőjétől megtudtuk, nagy hangsúlyt fek­tettek arra, hogy ezt a lehetősé­get konkrét tevékenységgel is ki- töltsék. Ennek megfelelően hala­déktalanul munkacsoportokat ál­lítottak fel, amelyek néhány hó­napon belül többéves munkater­vet dolgoztak ki. Tennivaló pedig akad, hiszen Szlovákia épp Ma­gyarország felé rendelkezik a leg­hosszabb határral, és ezen a sza­kaszon már hosszü ideje legfel­jebb a katasztrófaelhárításra fi­gyelhettek. Azt, hogy ezen kívül mennyi min­denben lehet még együttműköd­ni, jól példázza a természetvédel­mi munkacsoport tevékenysége. A nemzeti parkok szerencsére a kedvezőtlen időszakban sem sza­kították meg a kapcsolatukat, így a munkacsoportban is jó barát­ként tárgyaltak. A természetjárást kedvelők bizonyára örülnek a hír­nek, hogy a szakemberek a határ két oldalán vezető turistautak ki­jelölésének lehetőségét vizsgál­ják. Rövid időn belül újabb nem­zetközi átkelőket szeretnének lé­tesíteni. Olyan esetekről lehet szó, ahol nincs szükség infrast­rukturális beruházásra, és le­hetővé teszik a határ két oldalán található természeti értékek meg­tekintését. Az idei év egyébként is a teljes határszakaszt átfogó kö­zös természetvédelmi koncepció kidolgozásával telik el. Ezen belül is kiemelten kezelik az Aggtelek­Szlovák Karszt területét, a Duna- Ipoly-Börzsöny térségét, a Ka- rancs-Medves körzetét, illetve a Zempléni régiót. A vizes terüle­tekkel foglalkozók a határ két old­alát érintő ún. Ramszári területek dokumentációját is elkészítik. Ilyen szempontból főként a Felső Tisza, az Ipoly és a Domica-Ba- radla rendszer érdekes. Hasonlóképpen volt mit egymás­nak mondaniuk a területfejleszté­si munkacsoport tagjainak. Felet­tébb aktuális ugyanis a regionális tervezés metodikájának és mun­kájának összehangolása. Ennek szerencsére már van előzménye, a Duna menti országok ARGE-DO- NAU nevű nemzetközi területfej­lesztési programja keretében kia­lakították az erre alkalmas meto­dikát. Most arra készülnek, hogy ezt az egész közös határszakaszra alkalmazzák. Az elsők között ők is Aggtelek körzetével, illetve a zempléni régióval foglalkoznak. Ezeken kívül még megkezdte munkáját a környezeti biztonság­gal foglalkozó munkacsoport, amely eddig a sugár'zásfigyelő rendszerek adatainak kölcsönös cseréjéről tárgyalt. A hulladékke­zeléssel foglalkozó munkacsoport tagjai az ezzel foglalkozó nemzet­közi projektumok révén már is­merték egymást, de a mostani le­hetőséget például arra használták fel, hogy ezentúl a korábbinál ru­galmasabban cserélik ki a határo­kat átlépő hulladékszállítással ka- csolatos adataikat. (T. L.) Megfigyelő és riasztórendszer közös működtetése Felmérik a veszélyeket ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. Hiába akarta a magyar, a szlovák és az ukrán környezetvé­delmi miniszter, román kollégájuk ellenállása miatt március végi bu­dapesti találkozójukon nem sike­rült közös programmá tenniük a Kárpát-medencei vízgyűjtők integ­rált menedzsmentjét. Arra is hiába hivatkoztak, hogy ez az UNEP, vagyis az ENSZ Környe­zetvédelmi Programja hivatalos akciója, a román miniszter a kor­mányában való megtárgyalásra hivatkozva nem írta alá az erre vonatkozó megállapodást, amit pedig kollégái a találkozó legfon­tosabb hozadékának tekintettek volna - nyilatkozta lapunknak Miklós László környezetvédelmi miniszter. A legtöbb szó természe­tesen a ciánszennyezésről esett. A szennyezés tényét a román fél is elismeri, vitatja viszont a tényle­ges kár nagyságát. így például azt, hogy a magyar oldalon 1240 tonna hal pusztult volna el. A ro­mán hivatalos álláspont különben is az, hogy a hivatalok mindent megtettek a szennyezés elkerülé­séért, így az államot nem terheli felelősség. Annyi azért a tárgyalás jegyzőkönyvébe belekerült, hogy mind a négy állam elismeri a „szennyező fizet” elvét. A gond csak az, hogy a nemzetkö­zi jog mai állása szerint nem tisz­tázott, mit is takar pontosan ez a fogalom, miként is lehet ezt kárté­rítésként érvényesíteni. Miklós László szerint a négy Tisza menti ország környezetvédelmi minisz­terei első találkozója gyakorlati hasznaként közösen állítanak fel egy megfigyelő és riasztórend­szert. Ezenkívül egységes mód­szertan alapján feltérképezik a potenciális szennyezőforrásokat a folyó mentén. Abban is meg­egyeztek, hogy az Európai Unió számára közösen dolgoznak ki el­képzeléseket a Tisza problémái­nak kezelésére, (-ti-) ÚJ SZÓ-FELDOLGOZÁS Pozsony. Világszerte egyre jobban terjednek a környezetkímélő, termé­szetközeli szennyvíztisztítási eljárá­sok. A természetközeli technológiák alapelmélete - a növényekkel, mik­roorganizmusokkal és a talaj segítsé­gével történő tisztítás - egyáltalán nem új dolog. Ma már többféle tech­nológia ismert. Helyigényben, üzem- biztonságban, sőt látványban mine- nen túltesznek az ún. élőgépek. Ezek technológiája egyfajta koncentrált természet: a vízben lévő szerves anyagok lebontásában a hagyomá­nyos biológiai tisztítókban használt anyagok mellett részt vesznek olyan magasabb rendű szervezetek, mint az algák, különböző növényi együt­tesek, sőt kagylók, csigák és halak is. Az élőgépek lényegében egy reak­tor-, vagyis tartálysor, amelyekben különféle módszereket vernek be a szennyezett anyag feldolgozására. Az erősen szennyezett vizeknél előtisztításként a foszfor eltávolítá­sára anaerob reaktor szolgál, a de- nitrifikálásra pedig egy anoxikus re­aktor. Ezután pedig a víz a szennye­zést jól tűrő és azt hasznosító növé­nyekkel betelepített aerob reaktorok sorozatán folyik keresztül. Az utolsó fokozat egy, a kolloidok és nehezen bontható részek eltávolítására szol­gáló fluidágyas ökoreaktor. A le­vegőztetett reaktorokba 2-3000 faj­ból álló ökoszisztémát telepítenek. Ebben látványos virágok is jelen vannak, így az élőgépek iskolai ki­rándulások, sőt a turisták kedvelt célpontjai. Kellemeden élménytől sem kell tartani, mivel a növények­kel betelepített biológiai szűrők tel­jes szagmenteséget biztosítanak. A vízminőség demonstrálására a reak­torsor végén található utótisztítóba aranyhalakat, kagylókat, rákokat és csigákat szoktak telepítem. Az elem­zések szerint ez a megoldás a beruhá­zási költség szempontjából 20%-kal, az üzemeltetési költség szempontjá­ból pedig legalább 30%-kal olcsóbb a hagyományos tisztítóknál. (Ú) Miklós László miniszter az alacsony radioaktivitású hulladékok tárolóját veszélytelennek minősítette Az erőmű árnyékában Miklós László a zselíziek kérdéseire válaszol (A szerző felvétele) ÚJSZÓ-TUDÓSÍTÁS Zselíz. Az új hulladékgazdálkodási törvény ágazatközi vitája során több mint ezerhétszáz hozzászólást kap­tunk - mondta Miklós László kör­nyezetvédelmi miniszter legutóbbi zselízi lakossági fórumán, a minisz­tériumban folyó munkáról beszélve. Hozzátette: a törvény elfogadása után az önkormányzatok például rendelettel kötelezhetik a lakossá­got a szeparált hulladékgyűjtésben való részvételre. Másrészt viszont a törvény által a gyártókra kirótt dí­jakból képzett reciklációs alapból biztosítható lesz a legfontosabb hul­ladékfrakciók újrahasznosítása. La­kossági kérdésekre válaszolva el­mondta: a bősi vízlépcsővel kapcso­latban hozzá tartozó természetvé­delmi és vízminőségi területen je­lenleg nincsenek komoly problé­mák. Szerinte a szakemberek képe­sek lennének rendezni a kérdést, csak ezt a politikusoknak lehetővé kellene tenni számukra. A mohi atomerőművel kapcsolatban az ala­csony radioaktivitású hulladékok tárolóját a közzétett adatok alapján veszélytelennek minősítette. A ki­égett fűtőelemek méregdrága mély­ségi elhelyezésével pedig szerinte nem kell sietni. A bohunicei köztes tároló ötven évre megoldja a problé­mát, ma pedig már vüágszerte több helyen is előrehaladott kutatások folynak a legveszélyesebb anyagok lebomlásának meggyorsítására. Az egyik legjobb szakemberrel, egy USA-ban dolgozó magyar profesz- szorral rendszeresen konzultál eb­ben az ügyben. A két újabb mohi re­aktor befejezésével kapcsolatban a miniszter elmondta, a kormány elé januárban beterjesztett anyag sze­rint az gazdaságtalan beruházás lenne. Mivel azonban néhány kor­mánytag ezt kétségbe vonta, újabb elemzést kértek. Ezt a kormány márciusban tárgyalta, de eredmé­nyét egyelőre nem hozhatják nyil­vánosságra. A lakossági fórum résztvevői egye­bek mellett arra kérték Miklós Lász­lót, tolmácsolja a környéken uralko­dó viszonyokat az illetékeseknek. Főleg az fájt nekik, hogy a három­ezer hektáron gazdálkodó állami birtokot a privatizáció után tönkre­tették. Most a zselíziek munkanél­küliek, a földeket pedig messze föld­ről hordott munkásokkal és gépek­kel művelik meg. (tuba) Virágoskertnek látszik, pedig valójában víztisztító Élőgépek a megoldás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents