Új Szó, 2000. április (53. évfolyam, 77-99. szám)
2000-04-13 / 87. szám, csütörtök
8 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2000. ÁPRILIS 13. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK 21 dollár alatt az OPEC-olaj ára Bécs, Párizs. Tovább esik a Kőolajexportáló Országok Szervezete (OPEC) által termelt olaj ára. A hétféle olajból számított árkosár 20,99 dollár volt a hét elején, a múlt pénteki 22,24 dollár helyett. Márciusban napi 350 ezer hordóval átlagosan napi 75,12 millió hordóra csökkent a világ kőolajtermelése - jelentette a párizsi központú Nemzetközi Energiaügynökség (IEA). Az IEA szerint az év második felében nagyobb olajkínálatra lesz szükség a keresleti nyomás kivédésére az árak stabil szinten tartása érdekében. Az ügynökség szerint a világ olajkereslete 2000-ben átlagosan 2,1 százalékkal haladhatja meg a tavalyit. (MTI) PHARE-segély az árvízkárok miatt Bukarest. A román kormány és az Európai Bizottság megegyezett, hogy Románia 20 milliárd lejt (egymillió dohár) használhat fel a PHARE-alapból az árvízkárok utáni helyreállításra. A pénz hovafordításának részletes tervét emlékeztetőbe foglalják, és még a héten aláírják-jelentette a Rompres hírügynökség. (MTI) Fúziós rekord az első negyedévben Frankfurt. Minden korábbinál magasabbra csapott a „merger- mania” - az egyesülési láz - az első negyedévben: rekord- összegű, 1,116 billió dollár értékű fúziós tervet jelentettek be világszerte a vállalatok, a Thomson Financial Securities Data elemző cég szerdán kiadott összesítése szerint. A bejelentett vállalategyesülések és -felvásárlások összértéke 7,4%-kal nagyobb, mint a tavalyi első negyedévben. Az egyesülések számában az Egyesült Államok vezet. Európában 3818 vállalategyesítést és -felvásárlást jelentettek be az első negyedévben, 351 milliárd dollár értékben. Ez még tartalmazza az időközben füstbe ment Deutsche Bank-Dresdner Bank egyesítési tervet is, 26,8 milliárd dollárral. Az első negyedévi vállalategyesítések tanácsadói között az amerikai Goldman Sachs befektetési bank vezet: a teljes értékből 230,2 milliárd dollárnyi ügyieméi szerepelt tanácsadóként. (MTI) A Dresdner és a Commerz fúziója? Frankfurt. A Dresdner Bank a Deutsche Bankkal elképzelt fúzió meghiúsulása után most a kisebb Commerzbankkal tervez együttműködést - vált ismeretessé frankfurti bankkörökből. Elemzők mindazonáltal figyelmeztetnek, hogy a két pénzintézet együttműködése a Dresdner Bank nagyrészvényesi szövetségének kételyeibe ütközhet. Martin Kohlhaussen, a Commerzbank elnöke márciusban utalt arra, hogy folytattak nem hivatalos megbeszéléseket a Dresdner Bankkal, de azok nem vezettek eredményre. Szakmai berkekben gyanítják, hogy a Dresdner - nehogy külföldi pénzintézet kezébe kerüljön és esetleg feldarabolják-, ismét a Commerzbank felé fordul. Elemzők e változatot illetően megosztottak. A Commerzbank a Dresdner Bankkal közösen ütőképes lehet lakossági bankügyletekben és a vagyonkezelésben is. Ám a problémák, amelyek a Deutsche Bank és a Dresdner Bank fúzióját meghiúsították, a Commerzbankkal történő együttműködés esetén is meglennének. Eddigi hírek szerint a Deutsche Bank nem keres újabb fúziós partnert. (MTI) Pereskedik a Lacoste Párizs. Egy kínai bíróság előtt mintegy 420 ezer amerikai dolláros kártérítést követel a Lacoste francia sportruházat-gyártó a Crocodile Garments Ltd. hongkongi cégtől, mivel az jogtalanul használja a Lacoste híres krokodil márkajelét. A Crocodile Garments már a múlt év végén pert vesztett a Lacoste ellen: a cég 1980-ban kötött szerződést a krokodü márkajelet a világ 129 országában használó Lacoste-tal, amelynek értelmében Hongkongban a márkajelzést a Crocodile Garments, a világ többi országában azonban a Lacoste használhatja. A hongkongi cég egyébként már 1910, míg a francia csak 1933 óta jelzi termékeit krokodillal. A per azért folyik, mert a Crocodüe Garments, megszegve a szerződést, a kínai piacot is a márkajel alatti termékekkel akarta meghódítani. A mostani eljárásban a kínainak számító cég egyrészt azzal érvel, hogy az ő krokodilja testesebb, mint a francia cégé, és jobb helyett balra pillant. (MTI) Munkára kötelezik a munkanélkülieket Bécs. Ausztriában ezentúl munkára ösztönzik a tartós munkanélkülieket - döntött az osztrák kormány. Az osztrák közszolgálati rádió szerdai jelentése szerint a mintegy ezer érintett június 1-től például emlékműveket fog ápolni, vagy utcát seperni. Munkájukért havonta legkevesebb 8240 schil- linget kapnak, aki viszont megtagadja a munkát, annak nyolc hétig nem jár a munkanélküli segély. (MTI) Németország harmincezer külföldi informatikust fogad Kezdődik a bevándorlás MTI-HiR Stuttgart. A német kormány legkésőbb augusztus 1-ig érvénybe lépteti rendeletét, amelynek alapján harmincezer külföldi számítógépes szakember hatéves munka- vállalási engedélyt kaphat Németországban - közölte a német kancellária államminisztere, Hans Martin Bury. Gerhard Schröder kancellár február végén hirdette meg ezt a programot, elsősorban kelet-európai és indiai szakemberekre gondolva. A tervet az ipar üdvözölte, a szak- szervezetek azonban nagyrészt ellenzik, rámutatva, hogy bőven van hazai szakember is, csak éppen a vállalatok nem akarnak tisztességes fizetést adni. Az államminiszter azt mondta, hogy a külföldi szakemberek bevándoroltatása bürokráciamentes és gyakorlatias lesz. Bury elvetette ipari körök azon javaslatát, hogy az átmeneti szakemberimportot más foglalkozásokra is ki kellene terjeszteni, úgy vélte, ekkora reform „túl nagy falat lenne egyszerre”. A feszült munkaerőpiaci helyzet - vagyis a nagy munkanélküliség - miatt nem várható, hogy a mostani parlamenti ciklusban felülvizsgálnák a bevándorlás szabályait, viszont a népesedési helyzet alakulása ezt hosszabb távon szükségessé teheti - mondta. Mindenképpen üdvözölte, hogy „ma már lehet Németországban arról beszélni, hogy saját érdekünkben támogassuk a bevándorlást. Szlovénia vezet a munkavállalóra jutó GDP terén, azonban Lengyelország dicsekedhet a legdinamikusabb bővüléssel Csökkent Szlovénia előnye A Bank Austria közgazdászai megállapítják, hogy az EU-termelékenység 50 százalékának elérése Szlovákiának 2016-ra sikerülhet (Archívumi felvétel) Közép-Európában jóllehet még mindig Szlovéniában a legnagyobb az egy munka- vállalóra jutó bruttó hazai termék, azonban Lengyel- ország dicsekedhet a legdinamikusabb bővüléssel - derül ki a Bank Austria elemzéséből. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A fajlagos kibocsátás mérésére széles körben használt GDP/fő mutató helyett az osztrák pénzintézet egy munkavállalóra vetíti a bruttó hazai termék (GDP) alakulását. Ennek alapján a közép- és kelet-európai reformországok körében kimagaslóan áll az első helyen Szlovénia, ahol a mutató 1999-ben elérte az eurózóna átlagának 45 százalékát. A háborús zavarok és pusztítás dacára még mindig a második helyen áll Horvátország, a harmadik Magyarország, majd Cseh- és Lengyelország, valamint Szlovákia következik a sorban. Az élbolytól messze leszakadva következik Bulgária, Románia, Oroszország, végül Ukrajna. Ez utóbbival kapcsolatban a Bank Austria elemzői kiemelik, hogy a szlovéniai adat alig 5 százalékát éri el az egy munka- vállalóra eső GDP. A Bank Austria közgazdászai - az elsőként számba vett 1999. évi GDP/munkavállaló adatok mellett - különleges szerepet tulajdonítottak a szóban forgó mutatók többéves alakulásának. A termelékenység dinamikáját elemezve az osztrák bank elemzői rámutatnak, hogy mind Szlovénia, mind Horvátország az 1990-es időpont szerinti, viszonylag magas bázisnak köszönheti az évtized végi kedvező helyezést. Az egy munkavállalóra eső GDP azonban nem javult jelentős arányban e két országban. Velük szemben viszont látványos javulást ért el - a szóban forgó mutató alapján - tíz év alatt Lengyelország, utána következik Magyar-, illetve Csehország. Drámaian esett az évtized során az egy munkavállalóra eső kibocsátás Bulgáriában (mínusz 68 százalék), Oroszországban (mínusz 75 százalék) és Ukrajnában (mínusz 87 százalék). Bulgária, Oroszország és Ukrajna gazdasági helyzete a nyugat-európai szinttel összevetve mutat különösen riasztó képet. Míg az évtized elején az egy foglalkoztatottra jutó kibocsátás még a nyugati átlag 20-30 százaléka között ingadozott, addig mostanra az arány 7, 6 és 3 százalékra esett. A mutató alakulásában természetesen szerepet játszott, hogy milyen változás volt a foglalkoztatottak számában. Ezzel kapcsolatban a Bank Austria közgazdászai a munkavállalóknak az egész lakossághoz viszonyított arányát vizsgálták meg, és arra a következtetésre jutottak, hogy a termelékenység dinamikája szempontjából élenjáró Lengyelországban nagyjából változatlan, 40 százalékos szinten maradt az aktív lakosság aránya. Magyarország esetében viszont a munkavállalók száma az évtized során - Európában a legnagyobb mértékben - közel egy- harmaddal esett, aminek folytán beállt az EU-ban szokásos 37 százalékos szintre. Csehországban ugyanakkor a halogatott reformok miatt még mindig 47 százalékon van az aktív lakosság aránya, ami szokatlanul magas az európai átlaghoz képest. A kibontakozó irányzatok alapján a Bank Austria közgazdászai megállapítják, hogy az EU-termelékenység 50 százalékának elérése Szlovéniának 2002-re, Magyarországnak 2009-re, Lengyelországnak 2012-re, Csehországnak 2015-re, Szlovákiának pedig 2016-ra sikerülhet. Szlovákiában is érdemes befektetni - Ma kezdődik Pozsonyban a Slovak Invest 2000 elnevezésű konferencia Magyarország regionális központtá válhat ÚJSZÓ-FELDOLGOZÁS Pozsony. Ma keződik Pozsonyban a Slovak Invest 2000 elnevezésű konferencia, amely arról szeretné meggyőzni a külföldi működötökét, hogy Szlovákiában is érdemes befektetni. A mai rendezvényen főként magyarországi és Magyar- országon már működő cégek lesznek jelen, köztük az Uvaterv, a TVK, a MOL, a Béres, a Pannonp- last a Pick Szeged képviselői. Mint arról a hivatalos magyar statisztikai adatok is árulkodnak, az utóbbi években jelentősen megélénkült a magyar befektetőknek - s nem csupán a felsorolt vállalatok - az íőkeexportőri kedve. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint idén januárban és februárban még mindössze 4 millió dollárnyi magyar tőkeexport valósult meg. A hivatalos statisztikákban még nem szerepel a Mól Rt. 262 millió dolláros szlovákiai projektje, a Borsod- Chem Rt. csehországi - prágai sajtóhírek szerinti - mintegy 50 millió dolláros akvizíciója, a Graphisoft 1 millió dollár körüli amerikai, illetve mintegy 2 millió dolláros japán terjeszkedése. „A magyarországi cégek egyre intenzívebben keresnek helyet maguknak külföldi piacokon” - nyüatkozta Világgazdaságnak Kulcsár Péter, az Ipargazdasági Kutató és Tanácsadó Kft. szakértője. „Ez természetes folyamat, ami elősegítheti annak a célnak az elérését, hogy Magyarország valóban regionális (elosz- tójközponttá váljék. Ennek érdekében el kell viselni azt a veszteséget, ami abból adódik, hogy a magyarországi cégek az otthon megtermelt nyereségüket külföldön fektetik be, ahelyett, hogy reinvesztálnák Magyarországon.” Tavaly mindössze 234,9 millió eurónyi működötökét fektettek be magyarországi cégek külföldön, szemben az egy évvel korábban regisztrált 481 millió dollárral. A működőtőke-export immár egyik prioritásként szerepel a magyar kormány gazdasági céljai között. Tavaly az év utolsó negyedében a gazdasági kabinet már meg is tárgyalt egy ösztönző stratégiát tartalmazó előterjesztést. A stratégia előkészítése tovább folyik. A tárca feltérképezi, milyen támogatási formákat és módszereket tudnak biztosítani a magyar cégek számára, külföldi terjeszkedésüket elősegítendő. Ennek egy része lehet a jelenleg a Magyar Fejlesztési Bank Rt.-hez tartozó - a többi között a GM által alapított - Corvinus Rt. feltőkésítése, illetve a társaság átadása az ÁPV Rt.- nek. (Szakértők valószínűsítik, hogy pár hónapon belül egymilli- árddal megemelik a Corvinus alaptőkéjét, a fennmaradó 2 milli- árdot pedig 2-3 éven belül biztosítja az állam.) Megfigyelők azzal magyarázzák a magyar cégek tőkeexportőri kedvének élénkülését, hogy Magyar- országon már nagyon beszűkültek a magánosítási lehetőségek, a piac bizonyos területeken már telítődött. A tőkefogadó országokban jóval alacsonyabbak a bérek, kisebbek a bérterhek, és ezen országokban általában a magyarországinál jóval nagyobb kedvezményekkel csalogatják a tőkét. Felmérések - szerint egyébként elsősorban a feldolgozóiparban tevékenykedő külföldi érdekeltségű magyarországi cégek választják - a reinvesztíció, illetve a profitrepatriálás helyett - a külföldi terjeszkedést. Nem szólva arról, hogy a folyamatosan mérséklődő infláció s az ezzel együtt járó kamatcsökkenés miatt a tőkelekötésnél is kifizetődőbbnek látszik a külföldi invesztíció. A kis- és közép-, főként családi vállalkozásokat továbbra a környező országok - főként Szlovákia és Románia - vonzzák, ahol elsősorban az idegenforgalmi, az élelmiszer-, a textil- és a faipari ágazatokba szeretnének beruházni. Az infláció alakulása a régió országaiban Csehország Szlovákia Magyarország Lengyelország Az adat '98-ra, '99-re és 2000-re vonatkozik, (az évi átlag százalékban) A reálbér növekedése a régió országaiban Csehország Szlovákia Magyarország Lengyelország Az adat '98-ra, '99-re és 2000-re vonatkozik, (adatok százalékban)
