Új Szó, 2000. április (53. évfolyam, 77-99. szám)
2000-04-12 / 86. szám, szerda
6 Politika ÚJ SZÓ 2000. ÁPRILIS 12. Kofi Annan Kubába érkezett Havanna. Kofi Annan ENSZ- főtitkár hétfőn este a kubai fővárosba érkezett, ahol részt vesz a 77-ek Csoportjának tanácskozásán. A világszervezet főtitkárát, aki először jár a szigetországban, tegnap reggel fogadta Fidel Castro kubai államfő, majd előadást tartott a havannai egyetemen. (MTI) Legyilkolt szerbek után kutatnak Zágráb. A múlt szombat óta a hágai Nemzetközi Törvényszék nyomozói legyilkolt szerb civilek maradványai után kútárnak Gospic környékén. Az új horvát kormány hozzájárulásával kutatnak, Franjo Tudjman idején ugyanis Zágráb elutasította, hogy titkos tömegsírok után kutassanak Horvátországban. (MTI) Ehud Barak az USA-ba érkezett Washington. Az izraeli miniszterelnök tegnap megérkezett Washingtonba, hogy tárgyalásokat folytasson BÚI Clinton amerikai elnökkel a közel-keleti békefolyamatról. Ehud Barak találkozik Madeleine Albright külügyminiszterrel, Dennis Ross közel-keleti megbízottal és Sandy Berger nemzetbiztonsági tanácsadójával is. Röviddel Barak érkezése előtt Hájim Ramon, a miniszterelnöki hivatal minisztere bejelentette: az izraeli vezetés jóváhagyta, hogy újabb kétszáz lakás épüljön a Golán- fennsíkon, miután ismét megfeneklettek a szíria-izraeli béketárgyalások. (MTI) Ehud Barak rossz hírt vitt Clintonnak. (TA SR/EPA) Ellenzéki tüntetés Nisben Nis. Több mint tízezer ember tüntetett a jugoszláviai Nis városban hétfőn este a függeden sajtóért és a szólásszabadságért. A tüntetés közveden előzménye az volt, hogy egy bíróság súlyos pénzbüntetésre ítélt Nisben - Jugoszlávia harmadik legnagyobb városában - egy helyi lapot, amely a katonai behívások számának emelkedéséről írt. (MTI) Elszökdösnek a menekültek Sydney. Koszovói albán menekültek szöktek meg ausztráliai gyűjtőtáborokból. Miután megtagadták a hazatérést Koszovóba, a hatóságok illegális bevándorlónak minősítették őket, és elrendelték hazaküldésüket. Az Új-Dél-Wales szövetségi állam határán lévő Bandiana katonai támaszpontról 21 menekült szökött meg, további 10 menekült tűnt el Új-Dél-Walesben és egy Tasmaniában. A koszovói menekültek többsége attól tart, hogy hazatérésük után a jugoszláv hatóságok zaklatni fogják őket. (MTI) Perui elnökválasztás Fujimori már vezet Lima. „Baljóslatú események zajlanak a szemünk előtt” - jelentette ki az Amerikai Államok Szervezete által a perui elnökválasztás tisztaságának ellenőrzésére küldött megfigyelők vezetője. Eduardo Stein egykori guatemalai külügyminiszter elmondta: számos szabálytalanságot észleltek. Kifogásolta a szavazatok összeszámlálásának és a részeredmények közzétételének vontatott- ságát is. Hétfőn a szavazatok 56 százalékát összesítették és a választási bizottság közölte, hogy Fujimori a szavazatok 49,6 százalékát kapta, míg fő ellenfele Alejandro Toledo csupán 40,6 százalékot. Az indián földműves családból származó politikus bejelentette, hogy bármi is legyen a választások végeredménye - mégha az neki kedvező is lesz -, azt ő elutasítja. Ha Fujimori az első fordulóban nem szerzi meg az érvényes szavazatok több mint felét, az eredmények hivatalos kihirdetése után harminc nappal második fordulót tartanak. Elképzelhető azonban, hogy a második fordulóban Fujimori alulmaradna az egységes ellenzék jelöltjével szemben, ezért van szüksége arra, hogy az első fordulóban megszerezze az egyszerű többséget. (MTI) Alejandro Toledo talán elsiette az ünneplést. A felvételen feleségével, Eliane Karppal. (TA SR/AP) Az EU külügyminiszterei csak szőrmentén bírálták a csecsenföldi orosz politikát Ivanov realizmust ígér Brüsszel/Moszkva. Az Európai Unió szerint a kontinens közvéleményének aggodalmát tükrözik azok a határozatok és ajánlások, amelyeket az Európa Tanács és a genfi Emberi Jogi Bizottság a közelmúltban adott ki a csecsenföldi konfliktussal kapcsolatban. ÖSSZEFOGLALÓNK Az EU külügyminiszterei hétfői luxemburgi találkozójukon cseréltek eszmét a csecsenföldi helyzetről és Oroszországhoz fűződő viszonyukról. Ezt követően ugyanott találkoztak Igor Ivanov orosz külügyminiszterrel, akivel ugyancsak megosztották aggodalmaikat. A miniszterek közleménye újfent kiemeli a csecsen lakosság szenvedéseit, illetve emlékeztet a feltételezett emberi jogsértésekről szóló jelentésekre is. Hiányzik azonban ezúttal belőle az aránytalan és megkülönböztetés nélküli erőszakra való utalás. Az EU fontosnak tartja, hogy végezzenek mélyreható vizsgálatot az esetleges jogsértések tekintetében, és az esetleges bűnösöket adják át az igazságszolgáltatásnak. Chris Patten külügyi főbiztos viszont arról beszélt: az a benyomása, hogy az orosz fél nem veszi kellően komolyan az EU minden aggodalmát. Hubert Védrine francia külügyminiszter szerint kedvező fogadtatásra talált az a párizsi javaslat, hogy alakítsanak ki hosszú távú partnerséget Moszkvával. A tizenöt tagállam elvben egyetért azzal az ötlettel is, hogy a finn, a portugál és a francia EU-nagykövet utazzék Csecsen- földre vizsgálódni. Ivanov viszorjt a megbeszélések után bejelentette, hogy Oroszország jelenleg tanulmányozza egy független, de nemzeti bizottság felállítását a csecsenföldi túlkapások kivizsgálására. Egyébként az Izvesztyija tegnap közölte Ivanov nyilatkozatát a kidolgozás alatt álló új orosz külpolitikai koncepcióról. „Vlagyimir Putyin megválasztott orosz elnök külpolitikáját a következetesség, a kiszámíthatóság és a gyakorlatiasság fogja jellemezni, s realistább lesz, mint elődjéé, Borisz Jelciné volt - jelentette ki a Ivanov. Mint mondta, az előző koncepció elfogadása, 1993 óta fontos változások történtek világszerte, így Oroszországban is, s az új helyzetnek megfelelően megváltoznak az orosz külpolitika prioritásai is: szűkebbek lesznek, a belső fejlődés hosszú távú feladataihoz kapcsolódnak, s összhangban lesznek az ország tényleges lehetőségeivel és forrásaival. Ezen belül elsődleges lesz az orosz nép, az orosz társadalom, az orosz állam, s az ország szövetségesei érdekeinek védelme. Csecsének rajtaütésszerű támadásai Moszkva/Hankala. Csecsenföld déli részén a felkelők egyre több rajtaütésszerű támadást hajtanak végre az orosz hadsereg állásai ellen. A kis csoportokban tevékenykedő csecsének barlangokban, nehezen elérhető hegyvidéki területeken rejtőznek - írta a hivatalos orosz hírügynökség. Sara településtől 8 kilométerre délkeletre harminc perces lövöldözés tört ki a a felkelők és az orosz egységek között. Ez utóbbiak segítségére újabb szövetségi csapatok érkeztek, ami eldöntötte a harc kimenetelét. A támadók egy halott társukat hátrahagyva visszavonultak. Az oroszok őrizetbe vettek egy csecsent, akit most a nyomozóhatóságok kihallgatnak. (MTI) A román sajtó az alapszerződést, a Tisza-ügyet feszegeti, sőt Miklós Lászlót is bírálja Az Orbán-látogatás „felvezetése” HÍRÖSSZEFOGLALÓ Budapest/Bukarest. Egynapos hivatalos látogatásra pénteken Bukarestbe utazik Orbán Viktor magyar miniszterelnök, eleget téve román partnere, Mugur Isarescu meghívásának. A budapesten hivatalosan tegnap bejelentett látogatás a román sajtót már napok óta foglalkoztatja. Az Evenimentul Züei tegnap azt írta, hogy a látogatása előtt a Fidesz ,fiadat üzent”: Várhegyi Attila, a Fidesz Országos Választmányának elnöke rendkívül kemény szavakkal bírálta a hét végén Székelyudvarhelyen a román- magyar alapszerződést. A Curierul National Kovács Lászlót, a Magyar Szocialista Párt elnökét idézte, aki szerint a valóság meghamisítása az, hogy az alap- szerződést a romániai magyarság akarata ellenére aláírt valamiféle Hom-Iliescu paktumnak akatják feltüntetni. ,A román-magyar alap- szerződéssel kapcsolatban nekünk is voltak kifogásaink, és utólag bebizonyosodott, hogy jogosak voltak. Ezek azonban kevésbé érintik az alapszerződésbe foglalt elveket és megoldásokat” -jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke a Népújság című lap tegnapi számában megjelent inteijújában. „Az RMDSZ kifogásai azok voltak, hogy sok minden nem került be a kétoldalú szerződésbe. Nagyon fontos elvi kitételek bekerültek, de hiányoztak a garanciák” - hangsúlyozta Markó. A magyar kormányfő látogatásán felveti a román állam felelősségének kérdését a nagybányai Aurul vállalat által okozott környezeti károk ügyében - írta a Transilvania Jumal és a Dimineata című napilap. Mindként lap a román környezetvédelmi minisztérium meg nem nevezett forrásaira hivatkozva közölte, hogy Pepó Pál magyar környezetvédelmi miniszter a közelmúltban 3 müliárd forint értékű kártérítést kért. „Szlovákia részéről Miklós László környezetvédelmi miniszter - aki a szlovákiai magyar nemzeti kisebbséghez tartozik - 20 ezer dollárt kártérítést követelt azon a címen, hogy a Tisza hat kilométeres szakaszán ciánszennyezés történt. A különböző nemzetközi találkozókon kezd a Tisza-medence három országának - Magyarországnak, Szlovákiának és Ukrajnának - a koalíciója összeállni Romániával szemben” - idézték a lapok a román környezetvédelmi minisztérium említett forrásait. Nem hozott meglepetéseket a CDU hesseni kongresszusa Precíz választások MTI-TUpÓSÍTÁS Essen. A Német Kereszténydemokrata Unió (CDU) esseni kongresz- szusának küldöttei hétfőn este elsöprő többséggel az eddigi főtitkárt, Angela Merkelt választották a párt elnökévé. Merkel, aki egyedüli jelölt volt a szavazócédulákon, a leadott 942 érvényes szavazatból 897-et kapott, vagyis elnyerte a küldöttek 95,94 százalékának a támogatását. A kongresszus első napja párt alelnökeinek, új főtitkárának és elnökségi tagjainak megválasztásával ért véget. A négy alelnöki posztra négyen pályáztak, s mindannyian már az első választási fordulóban megkapták a sikerhez szükséges abszolút többséget, eredményükben azonban jelentős eltérés mutatkozott. Míg Anette Schavant a küldöttek 87 százaléka támogatta, addig Volker Rühe csupán 58 százaléknyi igen szavazatot kapott. Alig szerepelt jobban a CDU feltörekvő fiataljai közé számító s a liberális szárny egyik hangadójának tartott Christian Wulff, az alsó-szászországi pártszervezet elnöke (62 százalék). Jürgen Rüttgers, az észak-rajna-veszt- fáliai CDU elnöke 74 százalékot kapott. Az új pártelnök által javasolt Ruprecht Polenz ellenjelölt nélkül lett a CDU új főtitkára: a szintén a liberális áramlat képviselőjeként elkönyvelt politikusra a küldöttek 88 százaléka adta szavazatát. A kongresszus tegnapi zárónapján mondott beszédét a berlini kormánykoalíció elleni frontális támadásra használta fel az uniópártok parlamenti frakciójának elnöke. Friedrich Merz koncepciótlansággal vádolta a Schröder-kormányt a foglalkoztatás, az oktatás, az adóreform, a szociális ellátórendszerek reformja, a környezetvédelem, valamint a biztonság- és külpolitika terén. Élesen kirohant Joschka Fischer ellen, azzal vádolva a külügyminisztert, hogy a kormány minden tagjánál önteltebb, támadhatatlannak és sérthetetlennek kiáltva ki saját politikáját. Európai polgárjogi szervezet a schengeni egyezményről Még nem tökéletes mti-tudósItás Brüsszel. A határok nélküli Európai Uniót megalapozó schengeni egyezmény teljes körű kelet-európai alkalmazása a térség államait összefűző történelmi és kulturális kapcsolatokat fenyegeti - állapítja meg a témában végzett vizsgálatokat követően az EU polgárainak szolgálatába szegődött nemzetközi szervezet (ECAS). A csoport annak nézett utána, hogy öt évvel 1995-ös életbe lépése után mi valósult meg az ellentmondásoktól korántsem mentes schengeni egyezményből, amely elméletileg szabad átjárhatóságot biztosít az EU-tagországok. túlnyomó többsége között, s egyszersmind garantálja a szigorú ellenőrzést azokon a határokon, ahol valamely EU- tagállam nem tagországgal szomszédos. A külső határokat vizsgálva a jelentés azt szögezi le, hogy a tagjelölt országok többször bírálták az EU-t, amiért a tagság más feltételei mellett e kritériumokat is egyoldalúan állapította meg. Az ECAS szerint az EU túlságosan aggódik a bevándorlás miatt. A schengeni egyezmény alkalmazása szerinte súlyos problémákat okoz a kisebbségek számára, hiszen például a magyar kisebbségekkel bíró országok közül Románia, Ukrajna és Szerbia is vízumköteles állam az EU viszonylatában. Öt ország - köztük legutóbb Belgium - visszaállította a vízumkötelezettséget Szlovákia irányában is. A belső határokon még mindig gyakori az EU-n kívüliek ellenőrzése. Különösen igaz ez a repülőtereken, ahol az elvileg fölösleges nemzeti ellenőrzéseket még a súlyos bírságokkal fenyegetett légitársaságok is megduplázzák. Mindezek a tények azt mutatják, hogy a schengeni egyezmény még mindig nem működik tökéletesen, a személyek elvileg garantált szabad mozgását az Európai Unióban még látható és rejtett korlátok akadályozzák - állapította meg az ECAS. A jelek szerint a kemény vonal kerekedett felül Váltás az ETA élén MTI-TUDÓSÍTÁS Madrid. Vezetőségváltás történt a baszk terrorszervezet, az ETA sorain belül, és a „kemény vonal” kerekedett felül - adta hűül az ABC című lap belügyminisztériumi forrásokra hivatkozva. A hír szerint 1999 decembere óta, amikor a terrorszervezet visszavonta az 1998 szeptemberében bejelentett fegyverszünetét, a vezetőségben „a keményen belül is a legkeményebb” vonal kerekedett felül. Az irányítást a „katonai apparátus” vezetői vették át, háttérbe szorítva a „politikai apparátus” képviselőit, köztük elsősorban Ignació Gracia Arreguir és Mikel Albizu Iriartét, a fegyverszünet előmozdítóját, aki a baszk nacionalista pártokkal kötött békepaktumot és a központi kormánnyal folytatott tárgyalásokat is vezette. A belügyminisztérium a terrorcselekmények fokozódásától tart, és azt sem zárja ki, hogy az ETA most már a Baszkföldön kormányzó Baszk Nacionalista Párt vezetői ellen is tervez akciókat. Törökországnak teljesítenie kell minden kritériumot Nem engedékeny az EU MTI-HÍR Brüsszel. Törökországnak, mint minden tagjelöltnek, teljesítenie kell a tagság valamennyi előfeltételét, az úgynevezett koppenhágai kritériumok összességét- jelentette ki tegnap Brüsszelben az Európai Unió soros elnökségét betöltő Portugália miniszterelnöke, António Guterres. Egy nemzetközi sajtótájékoztatón arra a kérdésre válaszolt, mennyiben befolyásolja a halálbüntetés fenntartása Ankara uniós csatlakozását. Guterres arra intett, hogy a tagság elnyeréséhez szükséges koppenhágai kritériumok egész sor politikai követelményt tartalmaznak, és ezeknek a halálbüntetés eltörlése csak az egyik eleme. A szóban forgó kritériumokat az EU- tagországok állam- és kormányfői állapították meg 1993-ban a dán fővárosban tartott találkozójukon. Egyebek között azt mondták ki, hogy a belépni vágyó államoknak stabilizálniuk kell a demokráciát biztosító intézményeket, meg kell valósítaniuk a jog uralmát, és biztosítaniuk kell az emberi és a kisebbségijogok tiszteletben tartását. Tegnap tartotta miniszteri szintű találkozóját az EU és Törökország az úgynevezett társulási tanács keretében. Létrehoztak nyolc társulási albizottságot, ezek feladata, hogy előkészítsék a csatlakozási folyamatot. Törökországgal - a többi tagjelölttől eltérően - az EU még nem kezdte meg a csatlakozási tárgyalásokat.
