Új Szó, 2000. március (53. évfolyam, 50-76. szám)
2000-03-06 / 54. szám, hétfő
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2000. MÁRCIUS 6. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A pozsonyi Közgazdaságtudományi Egyetem Nemzetgazdasági Karának dékánja pályázatot ír ki a regionális fejlesztési tanszék és a közfinanszírozás tanszékvezetői helyére, valamint a biztosítás tanszék adjunktusi helyére. Feltételek: polgári feddhetetlenség, főiskolai végzettség, tudományos fokozat és egy nem szláv nyelv ismerete. Jelentkezni március 12-ig az alábbi címen lehet: Dekanát NHF EU, Dolnozemská cesta 1, 85119 Bratislava. További információk a Selye János Kollégiumban a 0819/782330-as telefonszámon kaphatók. SZÍNHÁZ POZSONY NEMZETI SZÍNHÁZ: Aida 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Ünnepi est a Szlovák Nemzeti Színház fennállásának 80. évfordulója alkalmából 16.30,20 KIS SZÍNPAD: Három nagy nő 19 (a nyitrai Andrej Bagar Színház vendégjátéka) a.ha SZÍNHÁZ: Antigoné 19 MOZI POZSONY HVIEZDA: Tamás, a solymász (cseh-szlov.) 15, 17 A félkegyelmű visszatér (cseh) 19, 21 OBZOR: Toy Story 2. (am.) 15, 17 South Park (am.) 19, 20.30 MLADOST: A fiúk nem sírnak (am.) 15.15, 17.30, 20 TATRA: Ideglelés (am.) 15.30, 18, 20.30 ISTROPOLIS: Anna és a király (am.) 17.45, 20.30 A bennfentes (am.) 17.30, 20.30 NOSTALGIA FILMKLUB: Édes élet (ol.) 18.30 CHARLIE CENTRUM: A hat mesterlövész (szl.-cseh) 18.45 Toy Story 2. (am.) 16, 17 Mindenki, akit szeretek (cseh) 19 A csaj nem jár egyedül (am.) 17.30, 21 Hatodik érzék (am.) 18.45, 20.35 Kicsikém - Sir Austin Powers II. (am.) 17, 20.30 Szerelem a megfelelő idegennel (am.) 18 Gombköpők (cseh) 20.30 Különleges teremtmények (cseh) 19.30 KASSA DRUZBA: Tamás, a solymász (cseh-szl.) 15.30 A bennfentes (am.) 17.15, 20 TATRA: Kicsikém - Sir Austin Powers (am.) 16, 18, 20 CAPITOL: Tamás, a solymász (cseh-szl.) 16,18 A félkegyelmű visz- szatér (cseh) 20 ÚSMEV: Anna és a király (am.) 16,19IMPULZ: Éjjeliőr a hullaházban (am.) 16.15,19.15 DÉL-SZLOVÁKIA ROZSNYÓ - PANORÁMA: South Park (am.) 17, 19 LÉVA - SLOVAN: A tábornok lánya (am.) 19 GYŐR CINEMA CITY: Árvák hercege (am.) 14.45, 17.45, 20 Tehetséges Mr. Ripley (am.) 14.15,17,19.45 A szörny (am.) 16,18, 20 Zuhanás (am.) 13.30 Asterix és Obelix (fr.) 13.15 Stigmata (am.) 15.30, 17.45, 20 Sivatagi cápák (am.) 13.30, 15.45, 18, 20.15 Amerikai szépség (am.) 15, 17.30, 20 Párbaj (am.) 14.15, 16.15, 18.15, 20.15 Anna és a király (am.) 14.30, 17.30, 20.30 A csontember (am.) 15, 17.30, 20 Kétszázéves ember (am.) 13.30 Amerikai pite (am.) 16,18,20 Öt kategóriában lett a legjobb A félkegyelmű visszatér Cseh Oroszlán 1999 Ötszázhuszonöt éve született Michelangelo. Mindenkinél elmélyültebben tudta megfogalmazni a lélek rezdüléseit Viharzó szenvedélyek fűtötték Michelangelo: Ádám teremtése Már kortársai tudták: az ő művészete senkiéhez nem hasonlítható és nem is folytatható. Apja választotta számára a Michelangelo nevet és ezzel - mint Vasari megjegyzi - „valami meny- nyei lény sugallatát követve akart célozni arra, hogy az újszülött a közönséges halandóknál különb mennyei és isteni teremtmény. LACZA TIHAMÉR Erről tanúskodott horoszkópja is, amely szerint a Merkur és ráadásul a Venus is a Jupiter házában volt kedvező állásban; ez pedig jelezte, hogy a gyermek kezével és agyával bámulatos dolgokat fog alkotni”. Érdekes módon azonban Lodovico di Leonardo Buonarroti Simoni nem lelkesedett túlságosan, amikor fiacskájában már 5-6 éves korában kezdett kibontakozni a művészi tehetség. Időnként meg is verte, ha Vívódó lélek volt, aki állandóan küzd magával és a világgal. rajzoláson kapta, de végül belátta, hogy a gyapjú- és selyemszövő műhelyben nem sok hasznát venné. Élső mestere Domenico Ghirlandaio volt, de sem ő, sem mások, akiknél később tanult, igazából nem voltak rá hatással. 13 éves korában történt az a kellemetlen incidens, amely valószínűleg döntő módon befolyásolta művészetét: egyik diáktársa verekedés közben eltörte az orrát, és emiatt az arca eltorzult. Rútságával egész életén át nem tudott megbékélni, s talán ezt akarta ellensúlyozni azokkal a titáni figurákkal és utánozhatatlan szépségű asszonyalakokkal, amelyeket szobrain és festményein megörökített. „Heroikus, húsi eszmények éltek benne, és viharzó szenvedélyek fűtötték - írja Artner Tivadar művészettörténész. - Vívódó lélek volt, aki állandóan küzd magával és a világgal, hatalmas terveivel, melyeknek valóra váltásához több élet is kevés lett volna.” Firenze zseniális ura, Lorenzo Medici a 14 éves fiúban biztos érzékkel ismerte fel a leendő nagy művészt; házába fogadta és taníttatta. Michelangelo később két pompás síremléket készített egykori pártfogója leszármazottai számára, az ezeken található alakok a 25-26 évesen alkotott Piétával, a firenzei városi tanács felkérésére készült Dáviddal és a II. Gyula pápa síremlékére szánt Mózes szoborral együtt nemcsak Michelangelo életművének csúcsát jelentik, hanem az egyetemes szobrászat egyedülálló darabjainak tekinthetők. Ő maga mindenekelőtt szobrásznak tartotta magát. Furcsa játéka a sorsnak, hogy szobrainak többsége befejezetlen maradt, jónéhány esetben pedig csak a vázlatokig jutott el. A teljesség kedvéért persze azt is el kell mondani, hogy olykor a megrendelők szeszélye miatt kellett félbehagynia a munkát. Több pápa is megbízta különböző feladatokkal, aztán váratlanul meggondolták magukat, vagy elhunytak, és az örökösök szóltak bele a tervekbe. Ő nem volt képes olyan elegánsan a napi problémák fölé emelkedni, mint Leonardo, és olyan elbűvölő és hódító, ugyanakkor olyan simu- lékony sem tudott lenni, mint Raffaelo. Alkotásaiban nemcsak a mesterségbeli tudás, a művészi zsenialitás nyilvánult meg, hanem az a vívódó szellem is, amely nem maradhatott közömbös a közállapotokkal és az élet nagy kérdéseivel szemben. Michelangelo műveiben mindenki másnál elmélyültebben tudta megfogalmazni a lélek rezdüléseit és a viharos indulatokat. Követői nemigen akadtak, s ha mégis, közönséges epigonok, a formai megoldásokat majmoló, lélektelen mesteremberek voltak csupán. Amit a szobrász Michelangelóról elmondtunk, az a festőre is érvényes. Festményei - kivált a sixtusi kápolna mennyezetét és falait díszítő monumentális, sokalakos kompozíciói - valójában síkban megjelenített szobrok. Ha például az Utolsó ítélet című alkotását szemügyre vesszük, a legtöbb figurát akár szoborként is elképKorának egyik jelentős költője volt, verseit időnként ma is kiadják. zelhetjük, s nem kétséges, hogy számos szoborterve végül ezeken a festményeken öltött testet. Michelangelo Jézusa nem szakállas, sovány és elgyötört testű férfi, hanem egy robosztus, erőtől duzzadó, izmos titán, aki egyszerre lenyűgöző és félelmet árasztó. Ennek az alaknak szinte ellenpólusa Ádám, akit az isten éppen életre kelt. A mozdulatok ugyan kimerevetítettek, de a szemlélő mégis filmszerűen maga elé tudja képzelni az egész mozgássort. Michelangelo ezekkel a műveivel már a barokk mestereknek mutatott példát. Abban a korban természetes volt, hogy egy művész sok területen munkálkodott. Michelangelo korának egyik jelentős költője volt, verseit időnként ma is kiadják. A szépségről, a szerelemről és a művészetről írt elsősorban, de olykor - virágnyelven - a politikáról is véleményt mondott. Sajátos módon egyesítette Petrarca stílusát és Dante szellemét, de nyelvezetére u- gyanaz a keménység jellemző, mint szobrainak és festményeinek kifejezésmódjára. Építészként is beírta a nevét a művészet- történetbe, hiszen a nevéhez fűződik például a római-Szent Pé- ter-székesegyház kupolája. „A 123 méter magas és 42,6 méter átmérőjű kupolához idomította Bramante eredeti tervét, összevonva és megerősítve a falakat és tartópilléreket - írja Artner Tivadar; - A tervei szerint felépült, monumentális térhatású székes- egyház az építőművészet legnagyobb remekei közé tartozik. Erőteljes formálásával, az építészeti elemek szenvedélyes feszültségével e téren is felborította a reneszánsz harmónia törvényeit. Megdöntötte Vitruvius antik szabályainak egyeduralmát, s ennek révén a barokk építészet egyik elindítója lett.” Hosszú életét 89 évesen Rómában fejese be, de nem itt alussza örök álmát, mivel tetemét a firenzeiek az éjszaka leple alatt ellopták és városukban, a Santa Croce-templomban helyezték örök nyugalomra. Megalakulásának nyolcvanadik évfordulóját ünnepli a Szlovák Nemzeti Színház Tisztelet az alapító tagoknak A jubiláló színház impozáns épülete (Somogyi Tibor felvétele) ÖSSZEFOGLALÓNK Prága. A Lucerna nagytermében szombaton este osztották ki a Cseh Filmakadémia díját, a Cseh Oroszlán ’99-et. Az oroszlánért ezúttal a tavaly készült és bemutatott tizenhét nagyjátékfilm közül mindössze nyolc versengett, legsikeresebben Sasa Gedeon alkotása, A félkegyelmű visszatér, amely öt kategóriában kapta meg a díjat. Maga Sasa Gedeon a legjobb rendezésért és a legjobb forgatókönyvért vehette át a kristályoroszlánt. A félkegyelmű visszatér lett a legjobb film. Díjat szerzett még a filmnek Anna Geislerová mint a legjobb női mellékszereplő, illetve Vladimír Godár zeneszerző, aki a legjobb filmzene kategóriában került az élre. A Meghitt kuckók érte el a legnagyobb közönségsikert, vagyis ezt a filmet nézték meg a legtöbben a bemutatót követő hét hét alatt. A legjobb női főszereplőnek, Tereza Brodskának az Oscar-díjas William Hurt adta át a kristályszobrot. A legjobb férfi mellékszereplő Jiri Bartoska, a legjobb férfi főszereplő Jirí Kodét lett. Életművéért Miroslav Ondrícek operatőr kapta meg a Cseh Oroszlánt. Ondrícek olyan rendezőkkel dolgozott, mint Milos Forman, Jan Némec, Ivan Passer, (tb) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A napokban ünnepli megalakulásának nyolcvanadik évfordulóját a Szlovák Nemzeti Színház: az intézmény első operabemutatójára 1920. március 1- én, első prózai bemutatójára 2-án került sor, 19-én láthatta a közönség a színház első balettelőadását, a Coppéliát. A Szlovák Nemzeti Színház társulatai az elmúlt nyolc évtizedben több mint 46 ezer előadást tartottak. A legnagyobb közönségsikert az operák közül a Nabucco aratta, a prózai darabok közül pedig az Üvegre festve viszi el a pálmát: az 1974- es bemutató óta 580-szor adták elő. Az évforduló alkalmából a Szlovák Nemzeti Színház első emeleti csarnokában fotókiállítás nyílt: megtekinthetők mindazon cseh művészek portréi, akik a ’20 - ’30- as években az operában tevékenykedtek, és hozzájárultak a szlovákiai szakmai élvonal első generációjának felneveléséhez, valamint láthatók a szlovák alapítótagok képei is. A Hviezdoslav Színházban ma nyíló, Tisztelet az elsőknek című kiállítás azon művészek munkásságát mutatja be, akik 1939 előtt lettek tagjai a Nemzeti prózai társulatának. A kiállított tárgyak többek között Jankó Borodác, Andrej Bagar, Hana Melicková, Vilma Jamnická, Jan Jemnicky alakját idézik fel. Láthatók Karol L. Zachar színházi karikatúrái is. A Hviezdoslav Színház ma esti gálaműsora nem csak a jubileum megünneplését szolgálja, hanem a társadalom érdeklődésének peremére szorult színház iránt kívánja felkelteni a figyelmet. Jó idő esetén egy Pozsony felett köröző repülőgép fogja feliratával hirdetni: „Viva SND”, valamint a helyszínen fellépő színészek - Ladislav Chudík, Éva Kríziková, Martin Huba, Zdena Studenková és mások - műsorán kívül kevésbé tradicionális módon az ünnepi előadás része lesz egy vetítés is, amelyen neves művészek vallanak a felvételeken keresztül arról, miről szólt az első fellépésük, miben szeretnének legközelebb színpadra lépni, s mit jelent számukra a színház. (SITA, TASR) Millenniumi Könyvtár Negyvenegy kötet jelent meg eddig Budapest. Illés Endre Belvárosi karácsony című - novellákat és egy kisregényt tartalmazó - kötetével immár a 41. könyv látott napvilágot az elmúlt évben indult Millenniumi Könyvtár sorozatban ,A magyar irodalom gyöngyszemei” mottóval az olvasók figyelmébe ajánlott 156 kötetes házi könyvtár 2001 tavaszára- nyarára válik teljessé. A munkák a „szokásos” szépirodalmi példányszámok többszörösében jelennek meg. A kötetek tartalmazzák az író életrajzát, valamint rövid irodalom- jegyzéket is. Az ez évi kiadványok ára kötetenként 590 forint. Április közepéig a következő kötetek látnak napvilágot: Fazekas Mihály Lúdas Matyi, Gelléri Andor Endre Egy fillér, Jókai Mór Százszorszépek és más régi történetek, Kazinczy Ferenc Fogságom naplója, Mikes Kelemen Törökországi levelek, Mikszáth Kálmán Mindenki lépik egyet, illetőleg A kétezer éves ember, Móricz Zsigmond Csipkés Komárominé (elbeszélések 1905-1914), Tömörkény István Szökés a bitófa alól (elbeszélések), Arany János Bolond Istók - A nagyidai cigányok, Katona József Bánk bán, Csáth Géza A varázsló halála (válogatott elbeszélések) és Gárdonyi Géza Egri csillagok című regénye. (MTI) A legjobb rendező, illetve a legjobb forgatókönyvíró, Sasa Gedeon (CTK-felvétel)
