Új Szó, 2000. március (53. évfolyam, 50-76. szám)
2000-03-04 / 53. szám, szombat
ÚJ SZÓ 2000. MÁRCIUS 4. Gazdaság és fogyasztók - hirdetés Módosításra szorul a CAP - az új EU-tagok közvetlen agrárszubvenció helyett „vidékfejlesztési támogatást" kapnának Míg a felvásárlók spekulálnak, a sertések túlsúlyossá válnak Körvonalazódó áthidaló ötlet Brüsszel. Az Európai Unió mai agrárpolitikája hosz- szabb távon tarthatatlan. A CAP (Common Agricultural Policy) regulái az EU 80 ezer oldalnyi szabályrengetegének a felét adják, és csaknem ugyanekkora részt visz el a közös költségvetésből is, az integráció „szent tehene”. ÖSSZEFOGLALÓ A CAP központi eleme az intervenciós árak rendszere: azok a garantált árak, amelyeken, ha más vevő nincs, a közösség megvásárolja az egyes terményeket a gazdáktól. A kilencvenes évek elején a magasan tartott belső intervenciós árak és a süllyedő világpiaci árak különbsége az adófizetők pénzén központilag felvásárolt, és csak irdatlan exporttámogatással eladható agrártermékhegyeket eredményezett. A pénzügyi katasztrófát elkerülendő, ekkor némileg csökkentették az intervenciós árakat, de a gazdák jóindulatát- megtartandó, az áresést teljes mértékben kiegyenlítették az úgynevezett kompenzációs támogatások bevezetésével, amelyek alapján a termelők azóta is az 1989-1991 közötti termelési kapacitásukhoz igazodó éves szubvencióban részesülnek. A csak óvatosan megnyirbált intervenciós árak termelésösztönző hatása alig lanyhult, ráadásul a Kereskedelmi Világszervezet az uniót is agrártámogatásai mérséklésére szorította, mindezek tetejébe az EU-nak már szembe kellett néznie a keleti bővítés pénzügyi konzekvenciáival is. A problémacsomót a tavalyi berlini csúcsértekezletnek kellett volna megoldania, de akkor csak kozmetikázták a CAP-t, valódi műtét helyett. A legfontosabb árucikkek - gabonafélék, olajos magvak, marhahús - garantált felvásárlási ára idéntől kezdve, több lépcsőben, 15-20%- kal csökken, a gazdák ebből eredő jövedelemkiesését pedig 50%-ban egyenlítik ki. A berlini csúcs a tejtermékeket illetően 2005-ig elhalasztotta az árcsökkentést, sőt megnövelte azt a termelőkre vonatkozó termelésmennyiséget, amelynek túlhaladása esetén büntetést kell fizetni. A mai közös agrárpolitikában igen kevesen járnak jól. A magas intervenciós árak miatt az európai fogyasztó 10-30%-kal többet fizet az élelmiszerekért, mint az amerikai. Valójában a termelőket sem szolgálja a szisztéma: mivel a közvetlen támogatások folyósítási alapja a termelési kapacitás, a gazdagabbak kapják a több szubvenciót. A legnagyobb baklövést az EU azzal követte el, hogy egy olyan, száz sebből vérző agrárpolitika fenntartása mellett határozott, amelyet képtelen kiterjeszteni az újonnan belépőkre. Ha viszont megtagadja a kiterjesztést, kezelhetetlen politikai támadásoknak teszi ki magát a csadakozók részéről, miközben eddig példátían belső diszkriminációt vezet be. Hírek szerint az Európai Bizottság áprilisban áll elő valamiféle áthidaló ötlettel. Tervek szerint a 2004-2005 tájékán belépő új tagok átmeneti ideig közvetlen agrárszubvenció helyett „vidékfejlesztési támogatást” kapnának, ami nem kizárólag a gazdáknak járna, hanem mindazoknak a vidéken élőknek - bolttulajdonosoknak, turistairodáknak -, akik értelmes fejlesztési tervekkel állnak elő. Ez a megoldás nem ösztönözne a gazdaságtalan termelés fenntartására, nem tenne különbséget a falun élők között a mező- gazdaságból élők javára, egyúttal támogatná a vidék népességmegtartó és arculatváltó képességét. Franz Fischler EU-biztos szerint az átmeneti idő után a CAP-nek a teljes kibővített EU-ban egységesen kell érvényesülnie, de nem beszél arról, hogy az milyen agrárpolitika lesz. Szakértők szerint az EU-nak ezt az átmeneti időt kellene felhasználnia arra, hogy a 2007-ben induló új költségvetési periódusban végleg megszabaduljon a közvetlen támogatások rendszerétől, és az így megtakarított pénzt nyugaton és keleten is környezetvédelmi szempontokat preferáló vidékfejlesztésre irányítsa át. Prognózisok szerint 2003 tájékán valószínűleg újból napirendre kerülő uniós agrárreformnak a termelési kvóták mielőbbi eltörlésére is ki kell terjednie, hiszen nincs értelme az új tagokkal átvetetni egy rendszert, majd kemény pénzeket fizetni nekik a reform utáni kompenzáció gyanánt. (A HVG alapján) Franz Fischler: A kelet-európai országoknak 11 évet kell várniuk, míg teljes egészében élvezhetik a CAP előnyeit „Ésszerű” átmeneti időszakot javasolnak mti-hIr London. Franz Fischler, az Európai Unió biztosa szerint a csadakozásra váró kelet-európai országoknak 11 évet kell várniuk, míg teljes egészében élvezhetik az EU közös mező- gazdasági politikájának előnyeit. A Financial Times brit napilapban Fischler emlékeztetett, hogy mind gyakrabban emlegetik 2004januárját, mint az EU-bővítés első körének dátumát. Ez esetben öt-hét éves további átmeneti időszak lenne „észszerű”, mielőtt a kelet-európai gazdákat teljesen integrálni lehetne a közös mezőgazdasági politikába.„Hosszú távon nem lehet két különböző mezőgazdasági politika, az EU nem képes azonnal az összes közveden támogatást kiterjeszteni a kelet-európai gazdákra.” Az egyik lehetséges megoldás, hogy a támogatásokat fokozatosan ítélik oda, ahogyan a kifizetéseket a termelési kvótákhoz kapcsolják. Az EU-biztos úgy vélte, hogy az EU 2007-ig lesz képes finanszírozni a közös mező- gazdasági politika kiterjesztését Ke- let-Európára anélkül, hogy újra kellene tárgyalni a tavaly megállapított pénzügyi határokat. Ez is attól függ azonban, hogy az uniós tagállamok hajlandók-e átcsoportosítani a bővítésre 2002-re és 2003-ra elkülönített, de akkor várhatóan fel nem használt pénzeket. „Az első hat ország befogadása nem jelent nagy pénzügyi nehézséget, ha rendelkezésre állnak a fel nem használt pénzek.” Hozzátette: a közös mezőgazdasági politika pénzalapjaiból a bővítésre szánt összegek többségét 2007-ig inkább a szerkezed reformokra kell költeni, mint a gazdáknak juttatandó közveden kifizetésekre. Fischler lehetségesnek tartotta, hogy az unió 2003-ról 2002-re előre hozza a tejtermelési kvóták felülvizsgálatát, és növeli a kvótákat a piaci fejlemények hatására. Az EU már elkötelezte magát arra, hogy más termékcsoportok esetében 2002-ben felülvizsgálatot tart. A Financial Times úgy vélte, Fischler most szólt a leghatározottabban az EU-csatíakozási tárgyalások legellentmondásosabb fejezetéről. Az Európai Bizottság éppen most véglegesíti első válaszát a mezőgazdaságról az e fejezetről folyó tárgyalásokra a legmesszebb jutott hat ország számára. Mind a hat ország 2003-ban szeretne csadakozni az unióhoz és követeli a közös mezőgazdasági politika minden előnyének azonnali kiterjesztését a belépéskor. ZÖLDSÉGPIACI ÁRSÉTA Pozsony Komárom Zseliz Rimaszombat Losonc Kassa március 2-án március 2-án március 2-án március 2-án március 2-án március 2-án sárgarépa v 12-18 Sk/kg 12-14 Sk/kg X 28 Sk/kg 12-19 Sk/kg 17 Sk/kg petrezselyem 35 Sk/kg 24-26 Sk/kg X 39 Sk/kg 30-39 Sk/kg 33-36 Sk/kg burgonya 12 Sk/kg 13-14 Sk/kg X 12 Sk/kg 10-12 Sk/kg 12-13 Sk/kg mák 80 Sk/kg 100 Sk/kg 80 Sk/kg X 70 Sk/I 80 Sk/kg paprika 80 Sk/kg 70-75 Sk/kg X 82 Sk/kg 100-105 Sk/kg 85 Sk/kg karalábé 25 Sk/kg 4-6 Sk/db 7 Sk/db X 18-19 Sk/kg 20 Sk/kg zeller 30-35 Sk/kg 8 Sk/db X 30 Sk/db 25 Sk/kg 30 Sk/kg káposzta 16 Sk/kg 12-14 Sk/kg X 18 Sk/kg 13-15 Sk/kg 15 Sk/kg őrölt fűszerpaprika 250 Sk/kg 250 Sk/kg 200 Sk/kg X X X mez 70-100 Sk/kg 75 Sk/kg X 70 Sk/kg X X hagyma 12 Sk kg 12 Sk/kg 14 Sk/kg 12 Sk/kg 13 14 Sk kg 14 Sk/kg paradicsom 3545 Sk/kg 60 Sk/kg H 55-62 Sk/kg X fokhagyma 60 Sk/kg 65 Sk/kg 60 Sk/kg 65 Sk/kg 50-60 Sk/kg 65 Sk/kg karfiol 30-45 Sk/fej X X X 55 Sk/db X dióbél 150 Sk/kg 120 Sk/kg 100 Sk/kg 100 Sk/kg 100 Sk/kg 130 Sk/kg kel 25 Sk/kg 16 Sk/fej X 18 Sk/kg 24 Sk/kg 22-25 Sk/kg alma 24-32 Sk/kg 22-26 Sk/kg 16-20 Sk/kg 30 Sk/kg 25-32 Sk/kg 22-25 Sk/kg savanyúkáposzta 22 Sk/kg 16 Sk/kg 20 Sk/kg 20 Sk/kg X X cékla 16-18 Sk/kg X 12 Sk/kg X 10 Sk/kg X uborka 60-70 Sk/kg X X X 65 Sk/kg X tojás 3 Sk/db 2,80-3,10 Sk/db X 2,90 Sk/db 2,90-3,20 Sk/db 3 10 Sk/db retek 10-16 Sk/csomó X X X 20 Sk/csomó Garantált árakra várva ÚJ SZÓ-JELENTÉS Pozsony. A szlovákiai sertéstenyésztők idegesen számolják a napokat. Ugyanis nem jelent még meg a pénzügyi közlönyben a garantált áras felvásárlásra vonatkozó rendelet. Mindaddig, amíg erre nem kerül sor, a felvásárló annyit fizet a sertésért, amennyiben a termelővel megegyezik. Amíg nem érvényes a garantált ár, addig az Állami Piacszabályozási Alap sem léphet közbe. A felvásárlók pedig - a Dunaszer- dahelyi Agrárkamara vezetőitől kapott hírek szerint - erősen spekulálnak, alacsony árakat kínálnak a malacokért arra hivatkozva, hogy a behozatal olcsóbb. A termelők pedig rághatják a körmüket, hiszen ha a sertés túlsúlyossá válik, a piacon már eladhatatlan. S történik ez akkor, amikor a tárca eltökélt szándéka a sertéstermelés fellendítése. A rendelet megjelenéséig a Sertéstenyésztők Országos Szövetsége is te- heteden. Bíró Ottó, a szervezet elnöke lapunknak nyüatkozva megerősítette: a pénzügyminisztériumi jóváhagyást is igénylő rendeletnek már legalább egy hónapja meg kellett volna jelennie a közlönyben. Az agrártárca vezetőjétől legutóbb azt a tájékoztatást kapták, hogy a rendeletet már az összes illetékes aláírta, s legkésőbb március 15-ig mindenképpen megjelenik a közlönyben. Addig pedig elárasztják a külföldi sertések a hazai piacot. A szövetség adatai szerint az idén február végéig 648 tonna élősertést (343 tonnát Csehországból) és 1563 tonna sertéshúst (493 tonna Csehországból) importáltunk, miközben február végéig megközelítőleg 8 ezer tonna sertéshúsra adtak ki behozatali engedélyt. Országos viszonylatban a hazai termelőktől az idén januárban 11,9 ezer tonna élősertés vásároltak a feldolgozók, ami a tavalyi valósághoz viszonyítva (12,6 ezer tonna) visszaesést jelent. Ugyanakkor az idei felvásárlási árak -januárban az átíagár 41 Sk/kg volt - még meghaladják az 1999-es árakat, tavaly januárban az élősertés átiagára 38,30 Sk/kg volt. A szertéstenyésztők szövetsége naprakészen figyeli a behozatal alakulását, hogy időben kezdeményezhesse a piacvédelmi intézkedések bevezetését. Helyzetüket nehezíti, hogy az eljárás bürokratikus, azaz - Bíró szavai szerint - akár 1-2 hónapba is beletelik, amíg a piacvédelmi intézkedés ténylegesen életbe léphet. A felvásárlók kivárnak a szerződések megkötésével is - becslések szerint a felvásárlók eddig a 180 ezer tonnás éves kvóta 50-60 százalékára kötöttek a termelőkkel szerződést, (gyor) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Megduplázzák az exportot Brünn. A Topvar az idén 6 ezer hektoliter sört kíván eladni a cseh piacon, ami a duplája a múlt évi kivitelnek. Az erről szóló megállapodást a brünni Pivex szakvásáron írták alá. (SITA) Lisztellátási zavarok Budapest. A magyar pékek áprilistól 8%-os áremelést javasolnak, amit az energiaárak drasztikus emelkedésével indokolnak. Az árnövelés után a fehér kenyér átlagos átadási ára kilónként 110 forint, bolti ára 130 forint lenne. A pékek egyelőre nem tudnak a legfontosabb alapanyag, a liszt árváltozásáról, de a molnárok szerint a közeljövőben a drágításnak itt is lehet piád esélye. Több malom átmenetileg abbahagyhatja az őrlést az égbe szökő búzaárak miatt, ami a liszt iránt növekvő keresletet gerjeszthet. Egyes régiókban liszthiány és ellátási zavar is kialakulhat. A búzaárak tonnánként 25-27 ezer forint között mozognak. (Vg) Feljelentik az FVM-et Budapest. Több magyar agrár- képviselet arra készül, hogy az állami szerveknél feljelenti az agrártárcát. A Mezőgazdasági Szövetkezetek és Termelők Országos Szövetsége azért fontolgatja a lépést, mert állítása szerint „eltűnt az idei agrárbüdzsében 10 müliárd forint” - a költségvetési törvény még tartalmazza, de az agrártárca már nem számolt vele a támogatási rendszer kialakításakor. A Békés megyei gazdák március 10-én döntenek a kilátásba helyezett országos tütakozásról. (vg) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvénybe n 2000. március 6-án a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 41,791 Magyar forint (100) 16,290 Angol font 68,362 Német márka 21,367 Cseh korona 1,173 Olasz líra (1000) 21,583 Francia frank 6,371 Osztrák schilling 3,037 Japán jen (100) 40,262 Spanyol peseta (100) 25,117 Kanadai dollár 29,786 Svájci frank 26,010 Lengyel zloty 10,494 USA-dollár 43,304 Miért4^r\ Mert termesztés MAGRA Magas hozam + Alacsony nedvességtartalom UKORICÁT? ekor: SILÓRA több energia hektár Tájékoztatás: C903 724 891. 0903 728 270, 0903 224 682, 0903 224697 VK-lOzi Agrártüntetés Párizsban (Archívumi felvétel - Figyelő)
