Új Szó, 2000. március (53. évfolyam, 50-76. szám)
2000-03-30 / 75. szám, csütörtök
ÚJ SZÓ 2000. MÁRCIUS 30. Az igazi horgászok tisztában vannak vele: a horgászat nemcsak abból áll, hogy az ember a pecabottal kiül a tópartra és lógatja a zsineget a vízbe ITAL INOX Ol I A l/l A ■ ■ * ^ * * SLOVAKIA ROZSDAMENTES ANYAGOK Az eszme öregszik, síz ANTI örök Központ: Safárikova 154, 048 01 R02NAVA ?' { Tel.: +421/942/7327 801, 7327 955, Fax: +421/942/7321 126 Üzem: Vajnorská 135, 832 37 BRATISLAVA j Tel.: +421/7/4445 2664, 4445 2637, Fax: +421/7/4445 2648 ^^ sí. VK-155SSÁ f <m' iBüy ___________._____,__sl______________..................n. - ,..........i. iá» n «m. fr halá szok, mindannyian az idén ötven éve megalakult Galántai Városi Halászszövetség tagjai. Amikor 1950-ben egy hivatali rendelet kimondta, hogy minden halásznak a lakhelye szerint kell szövetségbe szerveződnie, a galántai halászokat addig tömörítő szeredei szövetség „kitagadta” őket. így saját szövetség megalapítására kényszerülrek. Huszonöt éve van saját háza, egy 1975-ben megvásárolt családi házat alakítottak át saját erőből halászházzá. A szövetségbe már tízéves korban beléphetnek az érdeklődők. Persze nyugdíjasok is vannak, ők kedvezményt kapnak a horgászjegyre, a rendes 800 korona helyett 500 koronáért válthatják azt ki egy évre. Hasonló kedvezMenjetek csak, halacskák, egyszer majd úgyis horogra akadtok nán és a Dudvágon. Emellett 1976- óta két tavon a Nebojsai víztározón és a galántai Sárdon halnevelést is folytatnak. Az itt kinevelt növendékhalakból évente kétszer telepítenek, pontyot, csukát, kárászt, de fehérhalat is. A nevelés úgy folyik, hogy a szövetség kisebb halat vásárol, azt eteti-neveli a nevelőtóban, majd lehalásszák és áttelepítik a többi tóba. A lehalászás úgy folyik, hogy összejön negyven-ötven ember, a nevelőtó vizét leeresztik, és kihalásszák. A halakat fajta szerint osztályozzák, és elosztják, melyik fajtából mennyit telepítenek egyik vagy másik tóba. De van egy kisebb nevelőmedencéjük a halászház udvarán is, most éppen innét szállították a kárászokat a „Sziget”-be . Klimek Gábor elmondta, volt már olyan év, hogy egyetlen őszi szezonban 53 mázsa halat telepítettek ide, de az ais előfordult, hogy ebbe a tóba egyáltalán nem tettek halat, ugyanis probléma adódott a tulajdonviszony körül. „Egy társaság megvásárolta a terület egy részét, ott kavicsbányát nyitott, és azt hitték, hogy ezzel a halászati jog is az övék lett. Volt egy kis bíráskodás is, de a minisztériumból megjött a válasz, hogy övék a bányászati, de miénk a halászati jog.” Miközben a tóparton a szövetség tagjai tevékenykedtek a víz fölött másféle halászok - kormoránok húztak el nagy csapatban. A halászgazda nem jó szemmel nézi ezeket a sötét madarakat, sok halat el tudnak pusztítani. Főleg a nevelőtavakban okoznak nagy kárt. Ez az ügyes halászmadár akár hatvandekás halat is képes lenyelni. Újabban azonban másféle jómadarak is dézsmálják a „Sziget” halállományát, és ők nem hatvandekás halacskákra, hanem kapitális példányokra vadásznak. Drága terepjárókon éjszaka ide járó gyanús alakok búvárszerelésben merülnek a tóba, és lámpával megvilágítva, szigonypuskával vadásznak a nagyobb halakra. „A pontyot nem tudják megközelíteni, mert elillan, de a harcsát, süllőt, egyéb ragadozót szigonnyal lövik, aztán értékesítik” - A halászgazda olyan esetről is tud, hogy a halőrök ellenőrzés közben ilyen gyanús idegeneket próbáltak igazoltatni, de amikor felszóllították őket, hogy mutassák az engedélyüket, az okmány helyett a fegyverét mutatta meg az egyikük. Állítólag még géppisztollyal is fel vannak fegyverkezve az ilyen „orvbúvárok”. A rendes horgászok azonban tisztában vannak azzal, hogy a horgászat nemcsak abból áll, hogy az ember a pecabottal kiül a tópartra és lógatja a zsineget a vízbe. Ahhoz, hogy ki tudják fogni, oda előbb be kell telepíteni a halat. A galántaiak április folyamán még háromnyaras ponty telepítését is tervezik. Ez már eléri a horgászási méretet, ebbe a tóba ugyanis kisebb pontyot nem nagyon telepítenek, mert nincs túl nagy eltartóképessége. A kavicsbánya tiszta vizében nincs annyi táplálék, mint egyéb természetes vizekben. Mondják, a horgászok csendes őrültek, akik naphosszat magányosan ücsörögnek a vízparton a horgászbotjukkal. Ez azonban nem, mindig igaz, sőt néha nagyon is vidám akciókat tartanak a horgászterületen. Minden évben rendeznek horgászversenyt, Alsószeliben a „Kandián” és a Feketenyék melletti .Aggerdő” nevű tavon. Külön gyermekverseny is van, ennek első díja az utóbbi években már hagyományosan egy hegyibicikli. De az érdeklődés talán nemcsak ennek köszönhető, tavaly 123 gyerek vett részt a versenyben. A felnőtteknél háromszázan is voltak már. A felnőtt kategóriában az első két díjat a súlyra legnagyobb halat fogó horgász, a harmadik díjat a darabszámra legtöbbet fogó nyeri el. Persze ebbe csak a nemeshal, ponty, csuka, süllő, balin stb. számít. A legnagyobb halakat a „Szigetiben fogják. Vajda Péter 1998-ban itt fogott egy 22 küós pontyot, Kaca Lu- bos 16 kilósat. Áz idén Ivan Ro- vensky horgára akadt egy 15 küós amúr, a tallósi kavicsbányából 16 kilós harcsát sikerült kifogni. Az is előfordult már, hogy valamelyik horgász 232 kiló pontyot fogott egy évben. Újabban sokan az Angliából elterjedt „boilis” módszerrel horgásznak. Vannak akik olyan komolyan használják ezt a módszert, hogy a szövetségen belül külön háromtagú társaságot alakítottak „Kapor Team” néven. Ők úgynevezett gentleman horgászok. - „Mi a fogd meg és ereszd vissza módszert alkalmazzuk: ha nagy fogás van, le- fényképezkedünk a zsákmánnyal, de aztán a halat visszaengedjük a tóba” - árulta el a gentlemanság lényegét Lubos Kaca. Szerinte az utóbbi tíz évben javult a halak minősége, azelőtt a folyóvizekben előfordult, hogy fenoltartalmú volt a hal húsa, az utóbbi időben erre nem volt példa. Sőt olyan halfajták is megjelentek, amelyek azelőtt a víz szennyezettsége miatt nem éltek az itteni vizekben. Újabban megint a tiltott horgászat jelent inkább problémát: „Mindenféle tiltott módszereket használnak, hálóval halásznak, áramfejlesztővel villanyáramot vezetnek a vízbe, nyakazóháló- val meg tükörhálóval fogják a halat.” - panaszolja a halászgazda, aki szerint az utóbbi időban az ország gazdasági helyzete is „besegített” az orvhalászat elterjedésébe. Vannak, akik így próbálnak megélni, a feketén kifogott halat feketén adják el vendéglősöknek. Az orvhalászok ellen halőrökkel védekeznek, a galántai szövetség tagjai közül 12-en végzik ezt az önkéntes szolgálatot. Egyrészt a szervezet saját tagjait ellenőrzik, nem sértik- e meg a szövetség házirendjét. Ilyen esetekben bevonják a horgászjegyet, esetleg fegyelmi eljárást kezdeményeznek. De az idegen orvhalászokkal is akadt már dolguk. „Az utóbbi időben nagyon elterjedt a nyakazóhálóval való orvhalászat, az utóbbi fél évben a rendőrökkel közösen három ilyen egyént sikerült lelepleznünk.” - csatlakozik a halászgazda panaszaihoz Szabó Jenő. Sok gond akad a szövetségi munka során, ám vannak hálás feladatok is, ilyen például a külföldi kapcsolatok ápolása. A győri Vagon és Gépgyár sportegyesületével 1976 óta van baráti kapcsolata a galántai városi horgász- szövetségnek, közösen, felváltva rendeznek horgászversenyeket, hol Győrben hol pedig Galánta környékén. Azelőtt évente rendezett a szövetség halászbált, az utóbbi években ez valahogy elmaradt. Talán az emberek anyagi helyzete nem olyan, hogy vigadni lenne kedvük. Remélhetőleg hamarosan felújítják ezt a szép hagyományt. A halászház azonban most is vidám összejövetelek tanúja, és hogy ilyenkor mesterszakácsnak is becsületére váló halászlét tudnak produkálni a galántai horgászok, azt e sorok írója is bizonyíthatja. A halászház udvarán lévő medencében várják a kitelepítést a növendékhalak (A szerző felvételei) Szabó Jenőn meglátszik, nem először van a kezében merítőháló Nem is olyan könyű munka a haltelepítés tek. Az első szervezet Stefan Didov, elnök, Martin Schmidt titkár, Rudolf Singhofer halászgazda és Anton Stefunko pénztáros vezetésével kezdte meg tevékenységét. Első feladatuk, az új szövetség halászterületének kijelölése és onnét az orvhalászok kiszorítása volt. A szövetség ma mintegy hétszáz tagot számlál, ebből több mint száz gyeményt kapnak a nők, és katonák is. Az ebből bevett összeget nagyrészt a halnevelésre, növendékhal-vá- sárlásra fordítják. Van négy saját tavuk, mintegy 60 hektár horgászható terület, a hidaskürti ,Aggerdő”, a feketenyéki „Sziget” kavicsbánya, az alsószeli „Kandia” és a tallósi kavicsbánya, Uletve folyószakaszaik a Feketevízen, a Kis DuGAÁL LÁSZLÓ öreg teherautó óvatosan fáról ki a galántai halászház udvaráról, nehogy a platóján lévő fémtartályból küötyögjön a víz. A teherautó rakománya, vagy ötmázsányi növendékhal, úticélja a Feketenyék melletti „Sziget” nevű tó. Egy személyautóban ötödmagammal, a galántai halászszövetség négy tagjával, köztük Klimek Gábor halászgazdával és helyettesével, Szabó Jenővel együtt követem a szállítmányt, hogy tanúja lehessek a növendékhalak betelepítésének. A Favorittal nem merészkedünk a helyenként leszakadt parthoz vezető felázott földútra, a jó öreg teherautó azonban könnyedén megbirkózik a tereppel és úgy áll a part mellé, hogy a tartályból a kisebb műanyag kádba átmert halakat minél egyszerűbben a vízbejuttathassák. A helyettes halászgazda gyakorlott mozdulatokkal meríti a merítőhálót a tartályba és rakja a 15- 20 centis keszegeket a kádba, amit aztán másik két társa a meredek part alján álló fiatalabb gumicsizmásoknak ad át, hogy azok a kád tartalmát óvatosan belefordítsák a kavicsbányából lett tó tiszta vizébe. A kis halak egy ideig iránytvesztve kavarognak a térdig vízben állók lábai körül, majd lassan eltűnnek a mélyebb vízben. A telepítést végző férfiak jubiláló Géppisztolyos búvárok nnGíőiNi AZ ÚJ SZÚ / \ A mellékletet szerkesztette: P. Malik Éva Levélcím: Régióink, Vox Nova Rt., Prievozská 14/A, P.O. BOX 49, 824 88 Bratislava, tel.: 07/58238310
