Új Szó, 2000. március (53. évfolyam, 50-76. szám)

2000-03-30 / 75. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2000. MÁRCIUS 30. Az igazi horgászok tisztában vannak vele: a horgászat nemcsak abból áll, hogy az ember a pecabottal kiül a tópartra és lógatja a zsineget a vízbe ITAL INOX Ol I A l/l A ■ ■ * ^ * * SLOVAKIA ROZSDAMENTES ANYAGOK Az eszme öregszik, síz ANTI örök Központ: Safárikova 154, 048 01 R02NAVA ?' { Tel.: +421/942/7327 801, 7327 955, Fax: +421/942/7321 126 Üzem: Vajnorská 135, 832 37 BRATISLAVA j Tel.: +421/7/4445 2664, 4445 2637, Fax: +421/7/4445 2648 ^^ sí. VK-155SSÁ f <m' iBüy ___________._____,__sl______________..................n. - ,..........i. iá» n «m. fr halá szok, mindannyian az idén öt­ven éve megalakult Galántai Városi Halászszövetség tagjai. Amikor 1950-ben egy hivatali rendelet ki­mondta, hogy minden halásznak a lakhelye szerint kell szövetségbe szerveződnie, a galántai halászo­kat addig tömörítő szeredei szövet­ség „kitagadta” őket. így saját szö­vetség megalapítására kényszerül­rek. Huszonöt éve van saját háza, egy 1975-ben megvásárolt családi házat alakítottak át saját erőből ha­lászházzá. A szövetségbe már tíz­éves korban beléphetnek az érdek­lődők. Persze nyugdíjasok is van­nak, ők kedvezményt kapnak a horgászjegyre, a rendes 800 koro­na helyett 500 koronáért válthatják azt ki egy évre. Hasonló kedvez­Menjetek csak, halacskák, egyszer majd úgyis horogra akadtok nán és a Dudvágon. Emellett 1976- óta két tavon a Nebojsai víztározón és a galántai Sárdon halnevelést is folytatnak. Az itt kinevelt növen­dékhalakból évente kétszer telepí­tenek, pontyot, csukát, kárászt, de fehérhalat is. A nevelés úgy folyik, hogy a szövetség kisebb halat vásá­rol, azt eteti-neveli a nevelőtóban, majd lehalásszák és áttelepítik a többi tóba. A lehalászás úgy folyik, hogy összejön negyven-ötven em­ber, a nevelőtó vizét leeresztik, és kihalásszák. A halakat fajta szerint osztályozzák, és elosztják, melyik fajtából mennyit telepítenek egyik vagy másik tóba. De van egy kisebb nevelőmedencéjük a halászház ud­varán is, most éppen innét szállí­tották a kárászokat a „Sziget”-be . Klimek Gábor elmondta, volt már olyan év, hogy egyetlen őszi sze­zonban 53 mázsa halat telepítettek ide, de az ais előfordult, hogy ebbe a tóba egyáltalán nem tettek halat, ugyanis probléma adódott a tulaj­donviszony körül. „Egy társaság megvásárolta a terület egy részét, ott kavicsbányát nyitott, és azt hit­ték, hogy ezzel a halászati jog is az övék lett. Volt egy kis bíráskodás is, de a minisztériumból megjött a vá­lasz, hogy övék a bányászati, de miénk a halászati jog.” Miközben a tóparton a szövetség tagjai tevé­kenykedtek a víz fölött másféle ha­lászok - kormoránok húztak el nagy csapatban. A halászgazda nem jó szemmel nézi ezeket a sötét madarakat, sok halat el tudnak pusztítani. Főleg a nevelőtavakban okoznak nagy kárt. Ez az ügyes ha­lászmadár akár hatvandekás halat is képes lenyelni. Újabban azonban másféle jómadarak is dézsmálják a „Sziget” halállományát, és ők nem hatvandekás halacskákra, hanem kapitális példányokra vadásznak. Drága terepjárókon éjszaka ide já­ró gyanús alakok búvárszerelésben merülnek a tóba, és lámpával meg­világítva, szigonypuskával vadász­nak a nagyobb halakra. „A pontyot nem tudják megközelíteni, mert el­illan, de a harcsát, süllőt, egyéb ra­gadozót szigonnyal lövik, aztán ér­tékesítik” - A halászgazda olyan esetről is tud, hogy a halőrök ellen­őrzés közben ilyen gyanús idege­neket próbáltak igazoltatni, de amikor felszóllították őket, hogy mutassák az engedélyüket, az ok­mány helyett a fegyverét mutatta meg az egyikük. Állítólag még gép­pisztollyal is fel vannak fegyver­kezve az ilyen „orvbúvárok”. A ren­des horgászok azonban tisztában vannak azzal, hogy a horgászat nemcsak abból áll, hogy az ember a pecabottal kiül a tópartra és lógatja a zsineget a vízbe. Ahhoz, hogy ki tudják fogni, oda előbb be kell tele­píteni a halat. A galántaiak április folyamán még háromnyaras ponty telepítését is tervezik. Ez már eléri a horgászási méretet, ebbe a tóba ugyanis kisebb pontyot nem na­gyon telepítenek, mert nincs túl nagy eltartóképessége. A kavicsbá­nya tiszta vizében nincs annyi táp­lálék, mint egyéb természetes vi­zekben. Mondják, a horgászok csendes őrültek, akik naphosszat magányo­san ücsörögnek a vízparton a hor­gászbotjukkal. Ez azonban nem, mindig igaz, sőt néha nagyon is vi­dám akciókat tartanak a horgászte­rületen. Minden évben rendeznek horgászversenyt, Alsószeliben a „Kandián” és a Feketenyék melletti .Aggerdő” nevű tavon. Külön gyer­mekverseny is van, ennek első díja az utóbbi években már hagyomá­nyosan egy hegyibicikli. De az ér­deklődés talán nemcsak ennek kö­szönhető, tavaly 123 gyerek vett részt a versenyben. A felnőtteknél háromszázan is voltak már. A fel­nőtt kategóriában az első két díjat a súlyra legnagyobb halat fogó hor­gász, a harmadik díjat a darab­számra legtöbbet fogó nyeri el. Per­sze ebbe csak a nemeshal, ponty, csuka, süllő, balin stb. számít. A leg­nagyobb halakat a „Szigetiben fogják. Vajda Péter 1998-ban itt fo­gott egy 22 küós pontyot, Kaca Lu- bos 16 kilósat. Áz idén Ivan Ro- vensky horgára akadt egy 15 küós amúr, a tallósi kavicsbányából 16 kilós harcsát sikerült kifogni. Az is előfordult már, hogy valamelyik horgász 232 kiló pontyot fogott egy évben. Újabban sokan az Angliából elterjedt „boilis” módszerrel hor­gásznak. Vannak akik olyan komo­lyan használják ezt a módszert, hogy a szövetségen belül külön há­romtagú társaságot alakítottak „Ka­por Team” néven. Ők úgynevezett gentleman horgászok. - „Mi a fogd meg és ereszd vissza módszert al­kalmazzuk: ha nagy fogás van, le- fényképezkedünk a zsákmánnyal, de aztán a halat visszaengedjük a tóba” - árulta el a gentlemanság lé­nyegét Lubos Kaca. Szerinte az utóbbi tíz évben javult a halak mi­nősége, azelőtt a folyóvizekben elő­fordult, hogy fenoltartalmú volt a hal húsa, az utóbbi időben erre nem volt példa. Sőt olyan halfajták is megjelentek, amelyek azelőtt a víz szennyezettsége miatt nem éltek az itteni vizekben. Újabban megint a tiltott horgászat jelent inkább prob­lémát: „Mindenféle tiltott módsze­reket használnak, hálóval halász­nak, áramfejlesztővel villanyára­mot vezetnek a vízbe, nyakazóháló- val meg tükörhálóval fogják a ha­lat.” - panaszolja a halászgazda, aki szerint az utóbbi időban az ország gazdasági helyzete is „besegített” az orvhalászat elterjedésébe. Van­nak, akik így próbálnak megélni, a feketén kifogott halat feketén ad­ják el vendéglősöknek. Az orvha­lászok ellen halőrökkel védekez­nek, a galántai szövetség tagjai kö­zül 12-en végzik ezt az önkéntes szolgálatot. Egyrészt a szervezet saját tagjait ellenőrzik, nem sértik- e meg a szövetség házirendjét. Ilyen esetekben bevonják a hor­gászjegyet, esetleg fegyelmi eljá­rást kezdeményeznek. De az ide­gen orvhalászokkal is akadt már dolguk. „Az utóbbi időben nagyon elterjedt a nyakazóhálóval való orvhalászat, az utóbbi fél évben a rendőrökkel közösen három ilyen egyént sikerült lelepleznünk.” - csatlakozik a halászgazda panasza­ihoz Szabó Jenő. Sok gond akad a szövetségi munka során, ám van­nak hálás feladatok is, ilyen példá­ul a külföldi kapcsolatok ápolása. A győri Vagon és Gépgyár sportegye­sületével 1976 óta van baráti kap­csolata a galántai városi horgász- szövetségnek, közösen, felváltva rendeznek horgászversenyeket, hol Győrben hol pedig Galánta kör­nyékén. Azelőtt évente rendezett a szövetség halászbált, az utóbbi években ez valahogy elmaradt. Ta­lán az emberek anyagi helyzete nem olyan, hogy vigadni lenne kedvük. Remélhetőleg hamarosan felújítják ezt a szép hagyományt. A halászház azonban most is vidám összejövetelek tanúja, és hogy ilyenkor mesterszakácsnak is be­csületére váló halászlét tudnak produkálni a galántai horgászok, azt e sorok írója is bizonyíthatja. A halászház udvarán lévő medencében várják a kitelepítést a növendék­halak (A szerző felvételei) Szabó Jenőn meglátszik, nem először van a kezében merítőháló Nem is olyan könyű munka a haltelepítés tek. Az első szervezet Stefan Didov, elnök, Martin Schmidt titkár, Ru­dolf Singhofer halászgazda és An­ton Stefunko pénztáros vezetésé­vel kezdte meg tevékenységét. Első feladatuk, az új szövetség halászte­rületének kijelölése és onnét az orvhalászok kiszorítása volt. A szö­vetség ma mintegy hétszáz tagot számlál, ebből több mint száz gye­ményt kapnak a nők, és katonák is. Az ebből bevett összeget nagyrészt a halnevelésre, növendékhal-vá- sárlásra fordítják. Van négy saját tavuk, mintegy 60 hektár horgász­ható terület, a hidaskürti ,Agger­dő”, a feketenyéki „Sziget” kavics­bánya, az alsószeli „Kandia” és a tallósi kavicsbánya, Uletve folyó­szakaszaik a Feketevízen, a Kis Du­GAÁL LÁSZLÓ öreg teherautó óvatosan fáról ki a galántai halász­ház udvaráról, nehogy a plató­ján lévő fémtar­tályból küötyögjön a víz. A teherau­tó rakománya, vagy ötmázsányi nö­vendékhal, úticélja a Feketenyék melletti „Sziget” nevű tó. Egy sze­mélyautóban ötödmagammal, a galántai halászszövetség négy tag­jával, köztük Klimek Gábor halász­gazdával és helyettesével, Szabó Jenővel együtt követem a szállít­mányt, hogy tanúja lehessek a nö­vendékhalak betelepítésének. A Favorittal nem merészkedünk a helyenként leszakadt parthoz ve­zető felázott földútra, a jó öreg te­herautó azonban könnyedén meg­birkózik a tereppel és úgy áll a part mellé, hogy a tartályból a kisebb műanyag kádba átmert halakat mi­nél egyszerűbben a vízbejuttathas­sák. A helyettes halászgazda gya­korlott mozdulatokkal meríti a me­rítőhálót a tartályba és rakja a 15- 20 centis keszegeket a kádba, amit aztán másik két társa a meredek part alján álló fiatalabb gumicsiz­másoknak ad át, hogy azok a kád tartalmát óvatosan belefordítsák a kavicsbányából lett tó tiszta vizébe. A kis halak egy ideig iránytvesztve kavarognak a térdig vízben állók lábai körül, majd lassan eltűnnek a mélyebb vízben. A telepítést végző férfiak jubiláló Géppisztolyos búvárok nnGíőiNi AZ ÚJ SZÚ / \ A mellékletet szerkesztette: P. Malik Éva Levélcím: Régióink, Vox Nova Rt., Prievozská 14/A, P.O. BOX 49, 824 88 Bratislava, tel.: 07/58238310

Next

/
Thumbnails
Contents