Új Szó, 2000. március (53. évfolyam, 50-76. szám)

2000-03-30 / 75. szám, csütörtök

2 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2000. MÁRCIUS 30. KOMMENTÁR Regionális perspektíva TUBA LAJOS A regionális fejlesztés késésben van. A Brüsszelbe beterjesztett pro­jektumokat az Európai Bizottság előkészítetleneknek ítélte, ezért újakat kellett helyettük keresnünk - nyilatkozta néhány napja Pavol Hamzík. A dolog pikantériája, hogy a regionális fejlesztés kormány- szinten teljesen a Magyar Koalíció Pártja, Csáky Pál és Hama István kezében van. Ez részben csak papíron van így, hiszen a munkakör egy részét éppen Hamzík hivatalának kellene átadnia. Neki viszont nem nagyon fűlik hozzá a foga, így várható, hogy minden eszközzel igyekszik majd bizonyítani, az ország érdekeit sértené, ha felkészü­letlenek kezébe kerülne a téma. Az MKP tehát hamarosan ilyen kihívással is szembesül. Márpedig a helyzet nem jó, a regionális fejlesztés mind ez ideig inkább csak ver­bális szinten mozog, és bizony a PHARE 2000 keretében március ele­jén Brüsszelbe küldött javaslatok jócskán megégtek. Mindez azon­ban csak részben írható az MKP-s kormánytagok számlájára, az eset­leges vereségeknek valóban sok objektív okuk van. Arról viszont egy­általán nem győztek meg bennünket, hogy saját lehetőségeiken be­lül is mindent megtettek a siker érdekében. Elég csak azt említe­nünk, hogy a regionális fejlesztés stratégiájának kimunkálásából szinte teljesen kihagyták Miklós Lászlót. Ezzel nemcsak minisztertár­sukat hanyagolták el, hanem az egyetlen embert a környezetükben, aki szakmailag is igen felkészült (legalábbis külföldi egyetemeken adott elő ebben a témában). Márpedig ez nagy kár, hiszen a regioná­lis fejlesztésnek nevezett folyamatok felfuttatása az MKP elsőrangú politikai érdeke. Persze még mindig nem késő, az európai uniós lehetőségek kihasz­nálása csak most kezdődik. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy ebben az fog dönteni, mennyire jutnak le az információk a valódi fel­használókhoz, a polgárokhoz. Ebben segíthet igazán a Magyar Koalí­ció Pártja, és verhet rá kritikusaira. Ha csak a mindenki számára elérhető internetet nézzük, március vé­gén Pavol Hamzík vezet. Bár az ő web-oldala egyelőre kissé nehezen lelhető meg a hálón, ezen az úton végre használható információkat találhatunk. Igazán most az kellene, hogy Csáky Pál és Hama István apparátusa még ennél is többet tegyen azért, hogy a sok hivatalnok által még mindig magántulajdonnak tekintett információk kijussa­nak az emberek közé. * Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezető: Madi Géza (58238342) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (58238338), Sidó H. Zoltán - gazdaság - (58238312), Tallósi Béla - kultúra - (58238313), Urbán Gabriella - panoráma - (58238338), P. Malik Éva - régió - (58238310), Kovács Ilona - mellékletek - (58238314) Tomi Vince - sport - (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49,824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342,53417054, telefax: 58238343, üzenetrögzítő: 53417054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/6382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/5684 214, Komárom: tel, fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/7329424. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, fax: 58238321) Hirdetőiroda: 58238262,58238332, fax: 58238331 Lapteijesztési osztály, laprendelés: 58238327,58238326 Szedés és tördelés a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a CONCORDIA KFT.- Kolárska 8, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PrNS, valamint a D. A. CZVEDLER KFT. - Somoija. Külföldi megrendelések: PrNS ES-vyvoz tlace, Kosická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Posta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az interneten is megtalálható: http://www.ujszo.com E-maü: redakcia@ujszo.com Kiküldött tudósítók JUHÁSZ KATALIN Az alkotmánybíróságtól veszek most érzékeny búcsút. Nem kell megijedni, nem mennek sehova, én sem készülök pályát változtat­ni, ám valószínűleg az eddigiek­nél sokkal kevesebbszer teszem tiszteletem a taláros testület kas­sai székhelyén. Az okok abban a plénum által megszavazott hatá­rozatban leledzenek, melyet leg­szívesebben szóról szóra idemá­solnék. Helyhiány miatt azonban tömöríteni kényszerülök. Tartózkodás, tekintélytisztelet, bírói pártadanság. E három kulcsszó tartatott szem előtt, mert nehogy már a sajtóból érte­süljön az alperes és a felperes sa­ját ügyének állásáról. Az előző testület ügyeiről annyi helyen annyifélét összeírtak, hogy az újak tanultak közlékeny elődeik hibájából: szigorúan csak lezárt ügyekről jelenik meg tájékozta­tás az interneten és a hírügynök­ségeknél, onnan ki-ki átveheti. A múlt héten Bili Clinton dél­ázsiai látogatásán megállapo­dás született a Washington és Ú jdelhi közötti szorosabb kapcsolatok kiépítéséről. Ez az esemény nagyon fontos lesz a világ jövőbeni sorsának alakulása szempontjából. ONDREJCSÁK RÓBERT Azt, hogy az USA komolyan gondol­ja a két „természetes szövetséges” együttműködését, bizonyítják az USA elnökének szavai is, aki szerint a szövetség „a vüág két legnagyobb demokráciája“ között született. Ez­zel ideológiai támaszt adott a két or­szág együttműködésének, amelyek viszonya a hidegháború idején meg­lehetősen ellenséges volt (lévén In­dia a Szovjetunió „barátja“), majd az azt követő időszakban is számos probléma terhelte (pl. az indiai atomkísérletek). Ahhoz, hogy tisz­tában legyünk az ideológia fontos­ságával az amerikai külpolitikában, össze kell hasonlítani az amerikai és az európai hagyományokat, törté­nelmet. Európában a középkor uni- verzalizmusát követően megjelent az államérdek elsődlegessége az ideológiával szemben. Ennek úttö­rője a francia Richelieu volt, aki a „raison d’etat”, az „állam érdeké”- nek hangoztatásával a katolikus Franciaország szövetségesévé tette az északnémet protestáns fejede­lemségeket és Svédországot a szin­tén katolikus Habsburgok ellen, mert az állam érdekei úgy kívánták. Az állam kül- és belpolitikája ezzel többé-kevésbé függetlenné vált egy­mástól. Ennek a hagyománynak a folytatója ma Európa, mert bár or­szágainak külpolitikájában jelentős szerepet játszik az ideológia és az emberi jogok tiszteletben tartása, ha az „állam érdekei” úgy diktálják, ezek háttérbe is szorulhatnak. Jel­lemző példaként említhetőek a bim­bózó francia, olasz, német kapcsola­tok Iránnal, amelyekben a gazdasá­gi érdekek dominálnak az emberi jogokkal szemben. Ezzel ellentét­ben az amerikai hagyományok sze­rint a kül- és belpolitika szoros kap­csolatban áll egymással, és minden külpolitikai lépésnek a belpolitiká­hoz (a demokráciához és tisztelet­ben tartásához) kell igazodnia, te­hát a külpolitika nem ideológia- mentes. Ez alapján minden ameri­kai lépésnek külföldön a demokrá­cia érdekében kell történnie, illetve minden tettet annak kell igazolnia, legalábbis az idealista amerikai la­kosság ezt így várja el. Éppen ezért, amióta az USA bekapcsolódott a nemzetközi politikába, tetteit min­dig ideológiájával támasztotta alá. Erre utal Wilson elnök 14 pontja az első világháború után, a második vi­lágháborús harc a német nácizmus ellen, majd az egész hidegháború: Truman elnök doktrínája (1947) ideologizált formáját jelentette a szigorú geopolitikai szabályok sze­rint folyó kommunizmus feltartóz­tatásának, vagy emlékezetesek Rea­gan elnök szavai a „Gonosz birodal- má”-ról, ami a Jó és a Rossz harcát Az USA a nemzetközi po­litikában ideológiájával támasztotta alá lépéséit. sugallta. Az Egyesült Államok és In­dia - a „világ két legnagyobb de­mokráciája” - ezzel a formulával már ideológiai szövetségesek is let­tek. Hogy mit akar ez a szövetség el­lensúlyozni, nem vitás: a „vüág leg­nagyobb nem demokratikus orszá­gát”, Kínát, hiszen Peking hatalmá­nak növekedése Washington és Új­delhi érdekeit egyaránt sérti. A két ország tehát „természetes szövetsé­ges“, együttműködésük mindkettő­jük számára előnyös. Az USA össze­fog Kína legnagyobb kontinentális ellenfelével (amely szintén gyorsan fejlődik és ereje is nő), így Eurázsián „belül“ talál fontos szövetségest Pe­king ellensúlyozására. Azzal, hogy Washingtonnak Kína „hátában“ lesz egy erős barátja, megosztja Peking figyelmét, amely így nem tudja min­den erejét a Csendes-óceán nyugati részén levő problémákra összponto­sítani - Tajvan, Koreai-felsziget, Dél-Kínai tenger -, hiszen saját nyu­gati perifériájára is figyelnie kell. In­dia pozíciója az USA szövetségének köszönhetően tovább erősödik. Ér­vényes ez Újdelhi Kínával szembeni helyzetére és nemzetközi presztí­zsére is. Az 1990-es évek legelejéig India a Szovjetunióval együttmű­ködve próbálta meg ellensúlyozni Himaláján túli szomszédját, de az SZU széthullása után Oroszország már nem alkalmas erre a feladatra. Ha viszont India biztosítja az Egye­sült Államok szövetségét, ezzel biz­tosítja az egyetlen olyan hatalom­mal való együttműködését, amely képes jelenleg, és hosszú távon a jö­vőben is ellensúlyozni fő ellenfelét, a gyorsan növekvő Kínát. Az ame­rikai-indiai tengely tehát a jövőben Kína terjeszkedésének legfőbb gátja lesz. Figyelembe véve az 1951 óta létező USA-Japán szövetséget, va­lamint az amerikai pozíciókat Dél- Koreában és Tajvanon, Peking ter­jeszkedésének komoly korlátái lesz­nek a jövőben is. Az amerikai-indiai szövetség ezt csak tovább erősíti, sőt a jövőben az összes olyan ország együttműködésével, melyeknek nem érdeke Peking helyzetének erősödése, a Pekinggel szemben ál­lók tartós fölényre tehetnek szert. Kérdéses Moszkva viselkedése, de érdekei úgy kívánják, hogy köze­lebb kerüljön India és az USA szö­vetségéhez. Ebben Moszkva segítsé­gére lesznek az Újdelhivel szembeni hagyományosan baráti kapcsolatok is. Oroszország egyelőre Kína barát­ságát keresi, mivel a két ország együtt ellensúlyozhatná a jelenlegi amerikai fölényt a vüágban. Kína to­vábbi erősödése viszont semmiképp sem áll Moszkva érdekében, mert komoly veszélyt jelenthet az orosz Távol-Kelet és Szibéria feletti moszk­vai fennhatóságra, ezért hosszú tá­von inkább az indiai-amerikai szö­vetséghez való orosz közeledés a va­lószínűbb. India és az USA együtt­működésének további célterülete a muzulmán országok térnyerésének Az amerikai-indiai ten­gely Kína terjeszkedésé­nek legfőbb gátja lesz. megakadályozása. India legfőbb el­lenlábasa a mohamedán országok közül Pakisztán, amely a hideghá­ború alatt Washington legfőbb szö­vetségese volt Dél-Ázsiában. Iszlá­mábád azonban egyre inkább kínai „röppályára” kerül és az USA pa­kisztáni befolyása csökkenni látszik. Az amerikai szövetség megerősíti India nemzetközi helyzetét is. Érvé­nyes ez dél-ázsiai és az Indiai-óceán térségében elfoglalt regionális ha­talmi státusára, amely tovább erősö­dik. Az USA az új helyzetben való­színűleg támogatni fogja India be­kerülését az ENSZ Biztonsági Taná­csának állandó tagjai közé, aminek következtében Újdelhi Németor­szág és Japán társaságában a legko­molyabb jelöltek közé tartozna. Összegezve: India és az Egyesült Ál­lamok valóban „természetes szövet­ségesek“, mivel érdekeik szinte se­hol nem ütköznek, viszont a jövő­ben mindkettőjük számára a legna­gyobb kihívást ugyanaz az ország, Kína jelenti. Ez tekinthető a kettőjük közötti szövetség meghatározó oká­nak, amelyet csak tovább erősít a vi­szonylagos ideológiai közelség. OLVASÓI LEVÉL A hivatalok nem változnak Az Új Szó kisebbségekkel foglalko­zó cikkeiben kissé kesernyés, saj­nálkozó hangot véltem kiérezni. Témájuk, a magyar kisebbség nehe­zen szerzett jogainak érvényesítése nem kielégítő a hivatalokba való beadványokat Uletően. A kisebbsé­gi nyelvek használatában a lehető­ségeket nem használják ki. A bead­ványok száma magyar nyelven ele­nyészően kevés. Megemlítettek né­hány helységet, ahol mindössze 3-4 beadványt tudtak felmutatni. Ezzel kapcsolatban a saját tapasztalato­mat tudom elmondani. 1999. ápri­lis 1-jén egy 4 áras kert megvételére kaptunk ajánlatot. Mi rögtön elfo­gadtuk és ki is fizettük. Az év októ­berében kértük a birtoklevél kiadá­sát. Háromszori próbálkozás után feladtam, mert órákon át nem lehe­tett bejutni. A feleségem súlyos be­teg, én látom őt eá. 2000januárjá­ban újra próbálkoztam, harmad­szorra bejutottam. De nem jártam sikerrel, mert az adásvételi szerző­dést kérték, az nekem nem volt, el­tanácsoltak a városi földhivatalhoz, mert azok nem küldték át. Átmen­tem, adtak egy számot, visszatér­vén a hölgy, aki a számítógépet elő­zőleg rnegnézte, s azt mondta, hogy még nincs ott a szerződésem, a szám szerint csodák-csodája, rög­tön megtalálta. Mi ez, ha nem pac- kázás az ügyféllel (79 éves va­gyok) ! Mikor kértem a birtoklevél kiadását, azt felelte, hogy menjek a hivatalvezetőhöz, ő engedélyezheti. A hivatalvezető elküldött azzal, hogy hozzam el az adásvételi szer­ződést, mikor az is megvolt, megint elutasított, azt mondta, mégsem ad­hatja ki a tulajdonlapot. Most már azt mondtam, hogy itt van, amit kért, követelem, adjon magyaráza­tot, mi az akadálya, hogy kiadja. Nemes egyszerűséggel azt válaszol­ta, még csak a ‘98-as éveket intézik. És bánja, hogy egyáltalán szóba állt velem. Én azért, amiért körülfutta­tott a városban, amikor tudta, hogy a kifizetés után 4 nappal a hivatal átküldte az adásvételi szerződést, ne haragudjak. Akitől csak érdek­lődtem, mindenki figyelmeztetett, hogy kenni kell, elvárják. Én nem vagyok kenő alany, s ez a huzavona arra való, hogy tudd meg polgár, az idő pénzbe kerül. Ezekután mind a városhoz, mind a bírósághoz pa­nasszal folyamodtam. A beadványt nem fogadták el, mert magyarul íródott, azt mondták, fordíttassam le, Szlovákiában szlovák a hivatalos nyelv. Hivatkoztam a jogainkra, ők erről semmit sem tudtak, megkér­dezték az ott dolgozókat, egyik sem ismerte. Ez a városi földhivatalban történt. Elküldték, de végül elárul­ták, hogy hol találom az iktatót. Ott kénytelen kelletlen átvették. A bíró­ságon sem jártam sikerrel, három­négy irodába küldözgettek, végül a kataszteri hivatal titkárnője átvette mint postát. Épp a főnökére ment a panasz. Ez a sors fintora. Bajnóczi Eugen, Komárom TALLÓZÓ PRAVDA Az újságnak nyilatkozott Václav Fischer, Csehország egyik legsike­resebb vállalkozója, tavaly szep­tember óta szenátor. Függetlenként verte meg a szociáldemokraták és a Klaus-féle ODS jelöltjeit. Tavaly, amikor megválasztották, megígér­te, addig marad, amíg a szenátus el nem kezd működni. Jelenleg úgy látja, a felsőház kezdi betölteni ter­vezett funkcióját, hiszen egyre több közéleti személyiség igyekszik a tagjává válni. A cseh politikában a legutálatosabb dolognak a Zeman- Klaus-féle ellenzéki szerződést tart­ja, mivel szerinte egyértelművé vált belőle, hogy mindkét felet csak a hatalom érdekli. Elveiről szólva ki­jelentette, soha nem volt piszkos ügylete vállalkozóként, s ezt az el­vet vallja képviselőként is. A szlová­kiai lobbizmussal kapcsolatban ki­fejtette, szerinte ez csak rövid távú eredményeket hozhat, s minden vállalkozónak meg kell tanulnia ön­erőből eljutni oda, ahova szeretne.----------------------------- -----------------------------------------------------------«raaraY.-.y ■ ■ ........Ili ........................■ .......................—I Válság ban a kormánykoalíció (CTK-felvétel) India és az Egyesült Államok valóban „természetes szövetségesek", mivel érdekeik szinte sehol nem ütköznek Peking, a nagy közös kihívás JEGYZET Nem nyüvános tárgyalás ítélete csak jóval a meghozatal után le­het ismert, amikor a felek vissza­igazolják a kézhezvételt. A testü­lethez érkező új beadványok pe­dig titkossá váltak, azaz mostan­tól nem tudni, min dolgozik az alkotmánybíróság. Kommentálni pedig senki sem fogja az ítélete­ket, sem a bírák, sem a jogi ta­nácsadók, sem a testület szóvivő­je. A jogi virágnyelven íródott tíz­oldalas indoklásokat egyszerű halandó, „mezei” újságíró meg nem értheti, ám ez nem zavarja a talárosokat. Ján Mazák elnök a következőt tanácsolta nekem: „Ha nem ért valamit, kérdezze meg jogász ismerőseit”. Az intézkedés várható eredmé­nye természetesen az, hogy tele lesz a sajtó laikus latolgatások­kal, zavaros eszmefuttatásokkal és feltűnési viszketeg jogászok kommentárjaival. Megszűntek a konkrét esetek kapcsán összehí­vott sajtótájékoztatók is, a továb­biakban csak statisztikai adatok, érdekességek, külföldi út hatásá­ra felgyülemlett mondandó ürü­gyén trombitálja össze az újság­írókat a taláros testület. Ha időm engedi, ott leszek. De csak akkor.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents