Új Szó, 2000. március (53. évfolyam, 50-76. szám)
2000-03-29 / 74. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2000. MÁRCIUS 29. A jelzálogkölcsön szerepe Szlovákiában napjainkban öt pénzintézet kapta meg a Szlovák Nemzeti Banktól a jelzáloghitei nyújtásához szükséges engedélyt: az Általános Hitelbank (VUB), a Szlovák Takarékpénztár, a HypoVe- reinsbank Slovakia, az Istrobanka és végezetül a Tatra Banka. A felsorolt bankok közül e téren fölényesen piacvezető az Általános Hitelbank, amely eddig mintegy 500jelzálogkölcsönt nyújtott 450 millió korona értékben. Az eddigijelentkezők közül egyértelműen a természetes személyek vezetnek a jogi személyek előtt. A bank információi szerint 2000 végéig további 600 millió koronát szánnak jelzáloghitelek nyújtására. 1999 szeptembere óta a Szlovák Takarékpénztár kínálatában is megtalálható e pénzügyi szolgáltatás. A pénzintézet az idén mintegy 750 millió korona hitelt nyújt lakásvásárlás, ingatlanok állagmegőrzése és karbantartás céljára. Tavaly ősz óta az állam hozzájárul a jel- záloghitelek kamatterhének mérsékléséhez (bonifikáció). Az állami kamattámogatás mértéke jelenleg 6 százalék, azonban ez változhat az állami költségvetés anyagi lehetőségeinek függvényében. A 6 százalékos kamattámogatás azt eredményezi, hogy a VÚB 13,5 százalékos jelzálogkamata helyett az ügyfél ténylegesen 7,5 százalékot fizet, a takarék- pénztár esetében pedig a 13,25 százalék helyett mindössze 7,25 százalékot. Az állami segítség ellenére is nyilvánvaló, hogy a jelzálog csak az átlagosnál jóval nagyobb bevételű polgárok helyzetét köny- nyíti meg, becslések szerint mindössze a háztartások 12 százaléka veheti igénybe. Egyrészt azért, mert a hitelnyújtás egyik feltétele a megfelelő ingatlan felmutatása, a másik pedig a törlesztés képességének garantálása. Ez utóbbi komoly feltétel, hiszen 1 millió koronás jelzáloghitel felvétele 10 éves futamidő mellett az állami támogatás ellenére is havi 11 800 korona törlesztést eredményez, ami meghaladja a jelenlegi bruttó átlagbér nagyságát, (só) Végre elkészült a családi ház (Archív felvétel) Valójában mennyi lakás kellene? Lakásépítés szempontjából Szlovákia újkori történetében 1995 volt a mélypont, amikor mindössze 6157 lakást adtak át. Ebben a számban benne van az önerős építkezés, a kollégiumok, munkásszállók átalakítása kis alapterületű lakásokká is. Ez lehangolóan alacsony szám, különösen ha tudatosítjuk, hogy 1980-ban még 48 ezer lakást adtak át. A helyzeten még ' a kedveződen demográfiai helyzet sem segít, hiszen a kevés gyerek ugyan kevesebb lakást igényel, ám csak 20-25 év múlva. A jelenlegi kormány 4 év leforgása alatt 56 ezer lakás felépítését ígéri. Ilyen tempó mellett sem étjük el a nyugateurópai áüagot, ahol 1000 lakosra 450-470 lakás esik, míg nálunk e mutató 307. (T) A tegnap megnyílt Coneco/Racioenergia/Climatherm 21. nemzetközi építőipari szakvásáron Európa 15 országának 900 kiállítója mutatkozik be Bemutatkozásuktól új megrendeléseket remélnek a cégek ÚJ SZÓ-HÍR Tegnap a pozsonyi Incheba vásárvárosban megnyílt a Coneco/Racioenergia/Climatherm építőipari szakvásár. A Rudolf Schuster köz- társasági elnök és Hanta István építésügyi miniszter védnökségével megrendezett kiállítást az érdeklődők április elsejéig tekinthetik meg. A vásáron az építésügyi tárca idén is külön standdal képviselteti magát. Hanta István építésügyi miniszter szerint a C pavilonban található 233-as standjukon a látogatók az információs anyagok mellett a minisztérium szakembereinek szaktanácsadását is igénybe vehetik A tárca munkájának megismerésén kívül így tanácsokhoz juthatunk a lakásépítést érintő aktuális kérdésekben is. Mária Hola- sová, a szakvásár főmenedzsere szerint a Coneco az elmúlt években jelentős pozíciót vívott ki magának a közép- és kelet-európai szakvásárok körében. Sikerességét mi sem bizonyítja jobban, hogy 1995-ben a Conecot a Szakvásárok és Kiállítások Nemzetközi Unója (UFI) is elismerte. A nemzetközi szervezetbe való felvétel jelentős Tegnap a szakmai nappal megnyílt a Coneco szakvásár. Mától a nagyközönséget is várják (TA SR-felvétel) szerepet játszik a külföldi kiállítók döntéseiben, így míg 1998-ban 12 ország kiállítói képviseltették magukat a vásáron, tavaly és idén ez 15-re nőtt. Idén először jelezték részvételüket a portugáliai, jugoszláviai és román kiállítók is. A 78 ezer négyzetméteres kiállítóterületen azonban ott lesznek a magyar, cseh, lengyel, osztrák, német, francia, olasz, belga, holland, dán és szlovén kiállítók is. A 900 kiállító 9 százalékkal kevesebb mint tavaly, ami Mária Holasová szerint az építőipari termelés visz- szaesésének számlájára írható. Az építőipari vállalkozók képviselői szerint a 9 százalékos visszaesés akár optimista trendnek is számíthat, hiszen az építőipar visszaesése ennél sokkal nagyobb mértékű volt. A gazdasági nehézségekkel küszködő cégek egy része így nagy valószínűséggel épp a Conecon való bemutatkozástól vár új megrendeléseket. A vásár szakmai nívóját jelzi, hogy a Conecót a technikai egyetemeken besorolták az oktatási folyamatba, a pozsonyi építészeti kar hallgatói március 30-án díjmentesen vehetnek részt a szakvásáron. (mi) Az Állami Lakásfejlesztési Alap 2000-ben 2,7 milliárd koronát kap, ebből az új kérvényekre egyelőre 500-600 millió koronát képes fordítani Lakásépítés állami támogatással Minden nehézség ellenére épülnek a társasházak (Somogyi Tibor felv.) Az Állami Lakásfejlesztési Alap a költségvetésből az idei évre 2,7 milliárd koronát kapott, amihez az év folyamán még hozzájönnek az előző évek során kifizetett hitelekért járó kamatok mintegy 320 millió korona értékben - nyilatkozta Lubor Cuda, az építésügyi tárca szekcióvezetője. MOLNÁR IVÁN A kormány ígéretet tett, hogy a privatizációból befolyt összegből további 1 milliárd koronával támogatja a lakásépítést, vagyis az idei évre mintegy 4 milliárd korona áll majd a lakásépítés támogatására. A korábbi évekből fennmaradt 4 ezer kérvényre 2,4 milliárd koronát fordítanak, vagyis az új kérvényekre reálisan egyelőre 500-600 millió korona marad. A kormány emellett meghatalmazást kapott 3 müliárd korona értékű államkötvény kibocsátására is, amit szintén a lakásépítés támogatására fordítanának, ez utóbbi lehetőséget azonban nem feltédenül kell kihasználniuk. A kormány lakásépítés-támogatási programjai közül a községek technikai infrastruktúrájára 250 millió koronát, bérlakások építésére pedig 225 millió koronát fordítanak. A juttatásokat az egyes kerületek fejlettségétől és lakosságának számától függően osztották szét. Bérlakások építésére így a Pozsonyi kerület 21 millió koronát, a Nagy- szombati 20 millió, a Trencséni 23 millió, a Nyitrai 26, a Zsolnai 27, a Besztercebányai 24, az Eperjesi 30, a Kassai kerület pedig 29 millió Az idén mintegy 4 milliárd korona áll a lakásépítés támogatására. koronát kapott. A fennmaradó 25 millió koronát kormánytartaléknak szánják. A technikai infrastruktúra fejlesztésére, vagyis víz-, gáz- és villanyvezeték, szennyvízcsatornák és helyi jellegű utak építésére a Pozsonyi kerület 23 millió, a Nagyszombati 22 millió, a Trencséni 26 millió, a Nyitrai 29, a Zsolnai 30, a Besztercebányai 27, az Eperjesi 33 és a Kassai kerület 32 millió koronát kapott. A technikai infrastruktúra fejlesztésére fenntartott kormánytartalék 28 millió korona. A juttatás nagysága lakás esetében a 70 ezer, családi ház esetében pedig a 122,5 ezer koronát is elérheti. A minisztérium csak az építkezés beszerzési költségeinek 80 százalékát állja, a legmagasabb összeg amit egy lakásra nyújt 70 ezer korona, családi ház esetében pedig 122 500 korona. Ebből az összegből lakás esetében 11 ezer korona jut a vízvezetékre, 22 ezer korona a csatornázásra, 21.5 ezer korona a helyi úthálózatra, 7500 korona a villanyvezetékre, 8 ezer korona pedig a gázvezetékre. Családi ház esetében 14 ezer kona jut a vízvezetékre, 28,5 ezer korona a csatornázásra, 37,5 ezer korona a heyi úthálózatra, 17.5 ezer korona a villanyvezetékre, 25 ezer korona pedig a gázvezetékre. A kérvényeket idén február 29-ig lehetett benyújtani az erre illetékes járási hivatalban. A kérvényezőnek nem lehetnek elmaradt tartozásai az állammal szemben és az idevágó törvények betartásán kívül be kéne bizonyítania, hogy a technikai infrastruktúrára fordított összeget nem építi be a lakás vagy ház építésének költségeibe. A járási hivatalok a kérvényeket a kerületi hivataloknak küldték, amelyek a kérvényeket a kerület igényeit figyelembe véve bírálják el. Á kerületi hivatal fontossági sorrendbe állítva április 15-ig mindazon kérvényeket továbbküldi a minisztériumnak, amelyek nem haladják meg a kérvényezhető összeg határértékének 1,3 szorosát. Az építésügyi tárca minisztere május 15-ig dönt a kérvények odaítéléséről, a minisztérium írásban értesíti az illetékes kerületi hivatalt, amely május 30-ig értesíti azokat a kérvényezőket, akik nem részesülnek hozzájárulásban, akiket azonban továbbra is nyilvántartásban tartanak a következő hullámra. Ha egy-egy kerületben a kérvényezett összeg nem éri el a kerület számára fenntartót pénzösszeg nagyságát, akkor a fennmaradó összeget más kerületeknek adják. A szlovákiai építőipar részesedése a bruttó hazai össztermékből (GDP) és a hazai lakásépítés volumene az utóbbi négy évben Csökkenés és növekedés Az elmúlt években folyamatosan csökkent az építőipar részesedése a bruttó hazai össztermékhez (GDP) viszonyítva, másrészt 1996 és 1999 között az évente átadott lakások száma ha nem túl jelentős mértékben is, de nőtt. Az illetékes szaktárca az idén már 12 500 lakás átadásával számol. E részben ellentmondó irányzat annak köszönhető, hogy a felfutó lakásépítések nem tudták kompenzálni az autósztrá- da-program megtorpanását, a nagy állami építőipari programok kényszerű leállítását. Ennek következtében az elmúlt három évben Szlovákiában a GDP-hez mérten 2 százalékponttal csökkent az ágazat részesedése. A szomszédos volt szocialista országokban ilyen mértékű hanyatlás nem tapasztalható, (ú) Az építőpar részesedése a GDP-ből |P 1997 DlSSSB 1999 Csehország Magyarország Az adatok százalékban értendők Lengyelország Szlovákia (TA SR-grafikon)