Új Szó, 2000. március (53. évfolyam, 50-76. szám)
2000-03-03 / 52. szám, péntek
8 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2000. MÁRCIUS 3. gazdasági hírmorzsák A jegybank taktikát vált Pozsony. A szlovák korona euró-árfolyama már nem mutatja az erősödés jeleit, és Ivan Miklós miniszterelnök-helyettes szerint sem fogja sérteni a korona ára az export érdekeit. Miklós azzal kapcsolatban nyilatkozott, hogy a szlovák jegybank gyakorlatilag megszüntette az euróval kapcsolatos intervenciós árfolyamot és a valutapiacon olyan várakozások vannak, miszerint a szlovák korona tovább drágul, mivel a központi bank nem avatkozik be már a korona árfolyamának letörésére. Az ország pénze az EU'-ba lépést célzó hivatalos tárgyalások megindulása óta erősödik, ezt csak fűtik a nagybankok és a szolgáltatók eladására vonatkozó pozsonyi kormányzati tervek. (MTI) A növekedés motorja Sanghaj. Kínában kiépítik az elektronikus kereskedelmet, mert úgy vélik, hogy internetes üzletkötések és bevásárlások hozzájárulhatnak a kínai gazdaság gyorsabb növekedéséhez - mondták a kínai kormány illetékes képviselői. DecemberVégén majdnem 9 millióan fértek hozzá az Internethez az 1,2 milliárd lakosú országban. Ez évvégéig számuk várhatóan 20 millióra nő. Jelenleg 570-féle hálóoldal kínál elektronikus kereskedést Kínában. Előrejelzés szerint az év végére számuk meghaladja az ezret, és az elektronikus kereskedelem forgalma eléri a 96 millió dollárt. 2002-re évi 1,2 milliárd dolláros forgalomra számítanak. (MTI) Nőtt a Heineken profitja Amszterdam. A holland Heinéken sörgyár nettó profitja 16%- kal 1,14 milliárd guldenre (516,4 millió euró) emelkedett a múlt évben. A vállalat működési nyeresége 21%-kal 1,76 milliárd guldenre növekedett. A csoport árbevétele, mindenekelőtt a vállalatvásárlások következtében, 14%-kal 15,75 milliárd guldenre bővült. A tavalyi évre a Heineken az 5 gulden névértékű részvények után 40 eurócent osztalék fizetését tervezi. (MTI) Szlovákiai árvízkárok (millió koronában) 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 Forrás: Földművelésügyi Minisztérium 6,6 0 5,2 0,6 24,2 58,4 2 103,3 2 481,8 2 481,8 Szlovákiában is órási károkat okoznak a megáradt folyók. Könnyedén átvészelhető a mostani olajsokk Nem árt a magas olajár MTI-HÍR Tokió. A világgazdaság az utóbbi közel harminc év alatt háromszor torpant meg az olajárak hirtelen emelkedése miatt, a politikaformálók és közgazdászok azonban biztosak abban, hogy nemzetgazdaságok többsége most könnyedén átvészeli a negyedik olajsokkot, az egy év alatt csaknem megháromszorozódott olajárakat. A világ három vezető olajtermelője - az OPEC-tag Szaúd-Arábia, Ve- nezeula és a szervezeten kívüli Mexikó - csütörtökön Londonban vitatta meg azt, javasolják-e a Kőolaj- exportáló Országok Szervezetének (OPEC) és fő szövetségeseinek az olajtermelés növelését a jövő hónaptól, az immár hordónként 31,80 dolláros olajár letörése érdekében. Az energiahordozó ára az 1991-es öbölháború óta most a legmagasabb. Az előző három olajsokk nagy károkat okozott a világ- gazdaságnak. Az öbölháborús megrázkódtatást követő években a gazdag országok növekedése szerény 0,4 százalékra esett. Mára azonban sok minden megváltozott a gazdasági alapokban, amelyek tompítják a széllökés erejét, közgazdászok szerint. Az egyik az „új gazdaság” gyors felbukkanása a technológia-orientált iparágakkal, amelyeknek közömbös az olajárak megugrása. A hagyományos iparágak pedig inkább ármérsékletet tanúsítanak, mert nem akarnak az energiaárak továbbhárítása miatt piacokat veszíteni. Az olaj az USA hazai össztermékének (GDP) 1,5 százalékát adta, a 80-as években még 8 százalékát. A másik változás, hogy az olajárak az OPEC kíná- latszűkítése miatt emelkedtek, és nem pedig olyan politikai okok idézték elő a drágulást, mint az OPEC 1973-74-es embargója az utolsó nagy arab-izraeli háború után, az 1979-es iráni forradalom, vagy az 1990-91-es öbölválság. A harmadik különbség, hogy a korábbi olajárrobanások akkor következtek be, amikor az infláció már amúgyis nem kis fejfájást okozott a központi bankoknak. Jó példa erre Japán, amely csaknem teljes olaj- szükségletét importból fedezi. 1990 utolsó negyedében az inflá- tió 2,8% volt, hat hónappal később már 3,2 százalék. Tavaly viszont éppenséggel gyorsult a fogyasztói árak csökkenése Japánban. Az OECD továbbra is 2,8 százalékos növekedést jósol 29 tagországának átlagosan. Vagyis a fejlett világnak ma több pénze van, kifizetni a drágább olajat. Akkor hát mi tartja vissza az OPEC-et a további áremeléstől? A szervezet tagországainak érdekük az átmeneti áremelkedések - az orosz export 2 milliárd dollárral nőtt tavaly, ütemesen javult Szaud- Arábia, Venezuela, Norvégia kereskedelmi mérlege is -, de nem érdekük a tartós drágaság, mert az a konkurens termelőket erősíti a világ azon lelőhelyein, ahol a termelési költségek jóval magasabbak az OPEC átlagánál - írta a Reuters hírügynökség. Az éghajlatváltozás következményei - Az európai biztosítók fogékonyabbak az ökológiai érvelésre Katasztrófák és biztosítók A megáradt patak percek alatt összedöntötte a házat. (Archívumi felvétel) Az éghajlatváltozás tényét még vitatják, ám a természeti csapások számának és kárértékének növekedése vitathatatlan. A biztosítók kárkifizetése robbanásszerűen megugrott. A témával a Figyelő gazdasági hetilap foglalkozott. FELDOLGOZÁS Statisztikáik szerint kilencszer akkora kárt okoztak az utóbbi évtized természeti katasztrófái a vüágon, mint amennyinek a hatvanas évek voltak a tanúi. Ennél is nagyobb mértékben nőttek a biztosítókra háruló terhek: a fedezett károk ugyanezen idő alatt a 15-szörösükre emelkedtek. Függedenül annak megítélésétől, hogy van-e klímaváltozás vagy sem, biztosnak vehető: szélviharok, esőzések, az áradások és jégverések, az elmocsarasodás és a sivatagosodás, a szárazság egyre gyakrabban tapasztalható. Az amerikai cégek egészen a legutóbbi időkig ellenálltak minden elrettentő kutatási eredménynek, pedig a szabályozó intézmények ott is kifejezésre juttatták: nincs még egy szakma, amelynek az éghajlatváltozás ennyi kárt okozhat. Igaz, a tudósok következtetései számukra nem is voltak annyira ijesztőek, hiszen legfőbb „ellenségüket”, a hurrikánokat, úgy tűnik, a globális felmelegedés éppen hogy visszaszorítja. Az amerikai biztosítók szövetsége (AIA) szerint ezek egyszerre ritkulnak és enyhülnek majd. E megállapítást az ENSZ éghajlatváltozásra szakosodott kormányközi panelje (IPCC) sem cáfolja. Figyelmeztet viszont, hogy a hurrikánszezon akár egy-két héttel is hosszabb lehet. A szélviharok pedig az eddiginél északabbra is tombolhatnak, így például veszélyeztethetik az USA- keleti partvidékének nagyvárosait. Az amerikai biztosítók érdeklődésének hiányát magyarázza az is, hogy a felmelegedéssel a szövetség szerint a hóviharok enyhülésére lehet számítani. A szövetség ezzel az állítással számos tudós és kutatóintézet ellenkezését váltotta ki. Szerintük ugyanis a melegebb teleken hó helyett jég képződik majd, a várhatóan nagyságrendnyivel nagyobb károk miatt pedig inkább ne kívánjunk magunknak jégvihart a hó már ismert tombolása helyett. Az európai és a tengerentúli hozzáállás közti különbözőségben az is szerepet játszik, hogy az utóbbi kontinensen a biztosítók nincsenek annyira kitéve az olajipar, az autógyártók és egyéb speciális lobbik nyomásának. Az európai és az ázsiai biztosítók jóval aktívabbak - számukra sürgetőbbnek is tűnik a feladat, hiszen egyfelől az előre jelzett áradások, másfelől a jósolt szárazság telibe találja területi hatókörüket. A mező- gazdasági károkon túl a föld lehetséges megsüllyedése révén mindkét szélsőség közvetlenül veszélyezteti az épített környezetet is. Igyekeznek tehát a klímaváltozás kutatásában részt venni, de legalábbis adakozni rá. Inkább a felmelegedés okainak vizsgálata, azok megszüntetése a céljuk, miközben a tudományos kutatásokra amúgy is kevésbé fogékony amerikai biztosítási piacon a károk elhárítására törekednek. Míg az óceán innenső felén a zöld aktivistákat is szívesen fogadják a biztosítók, amott inkább csak értetlenkednek. „Baj esetén legfeljebb díjat emelünk, vagy egyszerűen kivonulunk az adott biztosítási területről” - tartják az amerikaiak, és nagy többségük ellenáll minden javaslatnak. Még annak is, amelyet az AIA is támogat. (A szövetség a szénhidrogén alapú üzemanyagok felhasználásának visszafogására a tömegközlekedés ösztönzését és a sebességhatárok leszállítását ajánlja.) Az amerikai biztosítók passzivitásuk magyarázatára példát is citálnak. Azt, hogy a nyolcvanas évek demográfiai robbanásába sem szóltak bele, pedig jó előre látták, hogy a 2000-re tinédzserré cseperedő nemzedék a korábbinál mennyivel több autóbalesetet okoz majd, ami a biztosítási költségek hirtelen növekedését váhja ki. Az érintettek tartanak attól, hogy a kárkifizetések szélsőséges esetben egyes társaságokat csődbe visznek. A természeti katasztrófák kárainak ellentételezésében már volt fennakadásra példa, és a biztosítási piacnak fizetésképtelenséggel is meg kellett már bizonyos cégek esetében küzdenie. A kérdést tehát, hogy vajon mennyire stabilan állja majd a sarat a biztosítási rendszer, már Amerikában is feltették. Sőt, a következőt is: vajon a biztosítókáliami részvételt szeretnének arra az esetre, ha a természeti csapások szaporodnak és súlyosbodnak? A választ sokak abban lámák szívesen, ha egyes természeti katasztrófák, így az áradások biztosítását a központi költségvetés állná, maga mögött tudva magántársaságok viszontbiztosítását. A természeti csapások statisztikája Tavaly több mint 700jelentős természeti katasztrófa történt, 80 milliárd dollárnyi kárt okozva. A Munich Re adatai szerint ezt mindössze két korábbi év múlta felül: 1998., amikor 93 milliárd dollárnyi kár keletkezett, és 1995., amikor is 180 milliárd dollár volt a végösszeg. A biztosítók 1999-ben 18 milliárdot fizettek a károk ellentételezésre, ez szintén a harmadik legmagasabb szám. Négy éve a Los Angeles-i földrengés 21 milliárd dollárt, 8 éve a Floridában tomboló Andrew hurrikán 26 milliárdot húzott ki a biztosítók zsebéből. A természeti katasztrófák 70 százalékát szélvihar váltja ki, a második leggyakoribb a földrengés, majd az áradás, a tűz, a vulkáni tevékenység jön a sorban. A legnagyobb gazdasági kárt a földrengések és az áradások okozzák, és ezek kívánják a legnagyobb emberáldozatot is. Az utóbbi ezer év alatt körülbelül 15 mülió ember eshetett mintegy százezer természeti csapás áldozatául. Ebbe a pusztító szárazságokat nem kalkulálták be, azok további milliók halálát okozták. Az utóbbi fél évszázad alatt e csapások gyakorisága négyszeresére nőtt, az okozott kár pedig a 15- szörösére, a legutóbbi évtizedben összesen 535 milliárd dollárra. (F) A globális felmelegedésnek iszonyatos környezeti következményei lehetnek, figyelmeztetnek a szakértők A felmelegedés után jön a jégkorszak ÖSSZEFOGLALÓ New York. Minden eddig kapott tudományos eredménynél egyértelműbben állítja az USA tudományos akadémiájának február elején közzétett jelentése, hogy .javában tart a globális felmelegedés, amelynek iszonyatos környezeti következményei lehetnek”. Az ENSZ illetékes csoportja, az IPCC szerint a következő száz évben 1,0-3,5 fokkal mehet feljebb a felszíni ádaghőmérséklet. Ebben pedig nagy valószínűséggel az emberiség keze is benne van. Erről azonban megoszlanak a szakértői vélemények. Egyes szakértők szerint az üvegházhatású gázok mennyiségének növekedése csak az egyik összetevő a bonyolult folyamatban. A műtrágyákból és kipufogógázakból felszabaduló dinitrogén-oxid, a freonok, a széndioxid, a metán a mai klíma kialakításában biztosan szerepet játszanak, ha ezek és a vízpára nem volnának a légkörben, átlagosan 30 fokkal lenne hidegebb a Földön. Az emberi tevékenység azonban a felmelegedés ellen ható anyagokkal is terheli a légkört, azaz hűt. Fontos tényező még a vulkánosság és a naptevékenység, valamint a Föld mint egységes rendszer belső ingadozásai. A klímaváltozás jö- vőnkre gyakorolt hatását nem lehet biztosan megjósolni. A leginkább borúlátó forgatókönyv az „óceáni szállítószalag”, a tengeráramlatok leállását jövendöli. Ha ez - akár egy-két fokos felmelegedés nyomán - bekövetkezik akár új jégkorszak is ránk köszönhet. (F) KATASZTRÓFÁK SZAMA Természeti katasztrófák világszerte OKOZOTT GAZDASÁGI KÁR BIZTOSÍTOTT KÁR daraíi Milliárd dollár Milliárd dollár Hl TírnM||-^rmmzmmm ' mm ■ Ilit Ilii H Ilii 1 í t f f f 1 í % i * % 1 * ■ * 1 í %: W 1 \ 5 í 5 1 1 i i í 1 f 1 í 1 i\ í] Bhí 1 S t 1 rnmmm s * ! * r t & j mm 1 t Vilii ! f f 1 1 I ‘ fli ' t i m * < : ! : 1 í t f i i i i 1 i i 1980-89. 1 ■B i Hl | hHi S 1 S 1 i | ! * 1. $ i: í I 1 1 í * t i $ i ! s ............1 L ___________J i * 0 10 20 30 40 50 60 70 80 0 100 200 300 400 500 600 0 30 60 90 120 150
