Új Szó, 2000. március (53. évfolyam, 50-76. szám)
2000-03-25 / 71. szám, szombat
ÚJ SZÓ 2000. MÁRCIUS 25. Gazdaság és fogyasztók H Idegesség uralkodik a hazai cukorpiacon - a feldolgozók sorra bontják fel a termelőikkel kötött szerződéseiket A túlkínálat kesernyés íze A gyártók szerint a rossz cukorpiaci rendtartás gerjeszti a piaci feszültséget (Archívumi felvétel) Pozsony. Hétfőn kellene egy asztalhoz ülniük az agrárönkormányzat vezetőinek, a répatermelőknek és a cukorgyártóknak, de vélhetőleg az szaktárca is képviselteti magát a találkozón, amely a - gyártók szerint - a rossz piaci rendtartás gerjesztette cukorpiaci feszültség miatt vált mára égetővé. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A szaktárca 180 ezer tonnában határozta meg a fehércukor idei nemzeti kvótáját, és 36 ezer tonnában maximálta az izocukor-elő- állítást. Ha azonban a cukorpiac részvevői tartanák magukat a hatályos piacszabályozási normához, akkor olyan mértékű - a gyártók becslése szerint akár 500 millió koronát is meghaladó - cukorfelesleg keletkezne a hazai piacon, amely összeroppantaná a hazai cukoripart. Nehezítik a helyzetet a múlt évből fennmaradó - egyes becslések szerint 40 ezer tonnát kitevő - készletek. A kedveződen helyzetre hivatkozva a gyártók kezdik felbontani hosszútávú szerződéseiket az őstermelőkkel, s főleg a cukorgyáraktól távol eső termelők azok, akiket a gyártók első körben A gyártók kezdik felbontani gazdasági szerződéseiket az őstermelőkkel. „leírnak”. Jelentősen zsugorodik a cukorrépa termesztése például a Lévai járásban, ahol a múlt évben még 4,6 ezer hetáron termesztettek cukorrépát. A járási keretből idén a nagysurányi cukorgyár - a Pravda értesülései szerint - 1470 hektárral, a dunaszerdahelyi 1200 hektárral csökkenti a répa vetésterületét, de hasonlóképpen cselekszik a nagyszombati cukorgyár is. A répatermelők több oknál fogva is idegesek. Lassan már vetniük kellene a cukorrépát, nem tudják viszont, hogy a feldolgozók igényt tartanak-e terményükre, annak ellenére, hogy a gyártókkal korábban három évre szóló gazdasági szerződést kötöttek. Több gazda a szerződések birtokában speciális gépeket vásárolt, most viszont az a veszély leselkedik rájuk, hogy ha a gyártók felmondják a szerződéseket, képtelenek lesznek törleszteni a gépekre felvett hiteleket. Más kérdés, hogy amennyiben a gyártók valóban felmondanák az átvevői kötelezettséget deklaráló szerződéseket, úgy az őstermelők vélhetőleg jogi úton próbálnák érvényteleníteni a feldolgozók szerintük elhamarkodott döntését. Az agrárönkormányzat szakértői szerint kiutat jelentene a helyzetből, ha a piacszabályozási rendtartásnak törvényereje lenne - ez a gyártóknak és az őstermelőknek egyaránt nagyobb garanciát jelentene. Albin Marencík, az Agrárkamara kereskedelmi osztályának vezetője ezzel kapcsolatban annak a véleményének adott hangot, hogy a termelői szerződések jogereje lényegesen nagyobb, mint a piacszabályozási rendtartásoké. A kép teljességéhez még hozzá kell tenni, hogy az Állami Piacszabályozási Alap - az alap tanácsának közelmúltbeli döntése értelmében - 51 millió koronával kívánja szubvencionálni a cukorpiaci egyensúly helyreállítását célzó exportot. Végleges döntés a szubvenciós kivitelről később várható, (gyor) Több mint húsz éve vetették papírra az EL) cukorpiaci rendtartását, a jelenlegi keretszámok 2001-ig érvényesek Az uniós rend az izocukorra is érvényes ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A szlovákiai cukorgyártók gyakran hangoztatják, hogy az agrártárca által elfogadott hazai cukorpiaci rendtartás messze nem kompatibilis az Európai Unió cukorpiaci normáival. Ha csatlakozni akarunk a közösséghez, maradéktalanul át kell vennünk az ottani szabályokat. Hatványozottan érvényes ez a cukorpiaci rendtartásra. Az EU cukorpiaci rendtartását 1968-ban készítették, s azóta rendszeres időközönként felülvizsgálják és szükség szerint módosítják. A jelenlegi szabályozás 1995-ben lépett életbe és 2001-ig hatályos. A szabályozás a következő öt fő pillérre épül: termelési kvóták, árak és árgaranciák (kvótán belül), önfinanszírozás rendszere, importvédelem és az exporttámogatás, intervenciós felvásárlás. A rendtartás cukorra és izoglü- kózra, inulinra valamint cukorrépára „A” és „B” kvótát, valamint „C” termelést különböztet meg. Az „A” kvóta a belföldi fogyasztás termelése, a „B” kvóta a termelésingadozást ellentételező biztonsági mennyiség, illetve a támogatott export termelése. A „C” termelés kvótán felüli terméket jelenti. A jelenlegi kvótákat 1981- ben állapították meg, s 2001-ig érvényesek. A cukorrendtartás négy intézményes árat alkalmaz: irányár, intervenciós ár, cukorrépa alapár és cukorrépa minimum ár, valamint több úgynevezett nem intézményes árat. Az intézményes árak meghatározottak és kötelező érvényűek. Az Unió cukorA rendtartás a támogatásokat és kiadásokat saját költségvetésből fedezi... rendtartása a támogatásokat és kiadásokat saját költségvetésből fedezi, melyhez a cukorgyárak és az alapanyag termelők 60-40 %- os arányban termelési illetékekkel járulnak hozzá. Az EU-ban minden fajta cukor exportja és importja (kivéve a cukor- tartalmú termékeket) engedélyhez kötött. Exportvisszatérítést heti tenderezésű pályázat alapján adják. Az importhoz kauciót kell letenni. Az importvédelem 1995. óta a GATT által rögzített importvámokra épül. A vámrendszert úgynevezett védelmi záradék egészíti ki, mely áralapú és mennyiségi alapú importvédelmet irányoz elő. A cukorrépa termelők és cukorgyárak közötti jogviszonyt Szakmaközi Egyezmény foglalja keretbe. A keretszabályokat EU tanácsi rendelet fogalmazza meg, s a szerződést a termelői és gyártói érdek- képviseletek kötik meg egymással. (Az AKII tanulmánya alapján) TANÁCSADÓ Kell-e adóbevallás? V. J.: 1998-ban vettük meg a lakásainkat. A házunk földszintjén egy üzlet van. A tulajdonos évente 50 ezer korona bérleti díjat fizet. A szomszédom szerint ezt a bérleti díjat az adóbevallásunkban is fel kell tüntetni, illetve adózni kell utána. Igaz ez? FEKETE MARIAN Ez attól függ, hogy létrehozták-e a lakástulajdonosok közösségét vagy a lakás megvételekor (esetleg azt követően) megbíztak-e valakit, valamilyen vállalkozót vagy jogi személyt a lakóház kezelésével. Ha megállapították-a lakástulajdonosok közösségét, ez a közösség jogi személynek minősül, és ilyen esetben ennek a jogi személynek kellene az adóbevallásában feltüntetnie az üzlethelyiségek bérbeadásáért átvett bérleti díjat. Valószínűbbnek tartjuk, hogy Önök valamilyen céget bíztak meg a lakóház kezelésével, karbantartásával (az egykori állami, majd községi lakások eladásáról szóló szerződések rendszerint tartalmaznak erre vonatkozó rendelkezést). Az utóbbi esetben a nem lakás célú helyiségek bérbeadásából eredő jövedelem a lakástulajdonosok jövedelmének tekintendő még akkor is, ha az üzlethelyiség bérlője nem az Önök személyi számlájára küldte el az évi bérleti díjat. Önöknek elsősorban azt kell megtudniuk, hogy az üzlethelyiség bérlője megfizette-e az évi bérleti díjat a lakóház kezelőjének. Amennyiben ez megtörtént, a jövedelmi adókról szóló 286/1992 Tt. számú törvény 11 §-a szerint kell elosztaniuk egymás közt ezt a bevételt, azaz Őn a társtulajdonosi hányada szerint köteles ezt a jövedelmet feltüntetni a jövedelmi adóbevallásában. Azt, hogy Ön milyen részben tulajdonosa (társtulajdonosa) a levelében említett üzlethelyiségnek a lakásra vonatkozó tulajdonlapból állapíthalja meg. Az 50 ezer koronának Önre, illetve a tulajdoni hányadára eső részét a jövedelmi adókról szóló törvény 9. §-a első bekezdésének a/ pontja szerint kell feltüntetnie. Ezzel kapcsolatban figyelmeztetnünk kell Önt arra, hogy az előző mondat szerint kiszámított jövedelem összegéből kiadásként levonhat 25 százalékot, mint átalánykiadást a jövedelmi adóról szóló törvény 9. §-ának harmadik bekezdése szerint. AGRARMORZSA Kertészeti szakkiállítás Pozsony. A hagyományokhoz híven az idén is a kertészeti i- dény elejére, március utolsó hetére időzítették a szervezők a Záhradkár kertészeti szakvásárt, amelyet az előző évekhez hasonlóan a trencséni TMM kiállítóvállalat szervezésében március 30-a és április 1-je között valósítanak meg a Vág-parti városban. Ezzel egyidőben ugyanitt kerülnek megrendezésre a méhészeti, tenyésztői vadászati és halászati szakkiállítások is. A kertészeti szakvásáron több mint 120 kiállító cég vonultatja fel kínálatát, a vetőmagoktól kezdve a kertészeti kellékeken át a legújabb termesztéstechnológiai megoldásokig. A kistenyésztők, vadászok és halászok seregszemléjén a különböző takarmányok és takarmánykiegészítők mellett vadászati és halászati termékeket, trófeákat is bemutatnak. A kiállított termékek jelentős része megvásárolható lesz. A rendezvénysorozat kísérőprogramjában neves hazai kertészeti szakemberek előadásait hallgathatják meg a Csák Máté vára alá ellátogató érdeklődők, (tszl) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2000. március 27-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 41,658 Magyar forint (100) 16,181 Angol font 68,184 Német márka 21,299 Cseh korona 1,169 Olasz líra (1000) 21,515 Francia frank 6,351 Osztrák schilling 3,027 Japán ien (100) 40,093 Spanyol peseta (100) 25,037 Kanadai dollár 29,214 Svájci frank 26,048 Lengyel zloty 10,627 USA-dollár 42,918 A Komáromi járásban a repce egyharmadát kiszántják Tavasz a földeken ZÖLDSÉGPIACI ÁRSÉTA KRASCSENICS GÉZA éves állami támogatás összegének sárgarépa Pozsony március 23-án 16-18 Sk/kg Komárom március 23-án 14-16 Sk/kg Zseliz március 23-án 16 Sk/kg Rimaszombat március 23-án 20 Sk/kg Losonc március 16-án 12-15 Sk/kg Kassa március 16-án 15 Sk/kg Komárom. A március közepén téliesre fordult időjárás néhány nápra visszavetette a tavaszi munkák ütemét. Ám a gazdaságok jól kihasználták a korábbi enyhébb napokat, így nincs agrotechnikai határidő-eltolódás - nyilatkozta lapunknak Varga András, a Komáromi Regionális az 50%-át, azaz 34 miihó koronát. Főként a gyengébben telelt vetéseket fejtrágyázzák. Az őszi búza 70%-a kiválóan telel, az egyedszám optimális a várt hektárhozam teljesítéséhez, míg a vetőterület 30%-án ritkább, hiányos a növényzet. A magas talajvíz a Vág és a Duna menti vetésterületeket káropetrezselyem 30-35 Sk/kg 30-35 Sk/kg 27 Sk/kg 38 Sk/kg 35-38 Sk/kg 32-35 Sk/kg burgonya 12 Sk/kg 13-14 Sk/kg 10-12 Sk/kg 12 Sk/kg 10-13 Sk/kg 12 Sk/kg fejessaláta 16-16 Sk/fej 9-10 Sk/fej X 15 Sk/fej X X paprika 60-80 Sk/kg 79 Sk/kg X 90 Sk/kg 105 Sk/kg 80 Sk/kg karalábé 25 Sk/kg 4-6 Sk/db 7 Sk/db 22 Sk/kg 23 Sk/kg 25 Sk/kg zeller 35 Sk/kg 8-10 Sk/db 8 Sk/db 28 Sk/kg 22 Sk/kg 30-35 Sk/kg Földügyi és Információs Szolgálat agronómusa. Ajárás területén összesen 8500 hektáron termesztenek árpát, a terület 70%-án még az ismétlődő kiadós havazások előtt földbe került a vetőmag. Az 1000 hektárra tervezett borsót is 80%-ban elvetették, míg tavaszi búzát 650 hektáron vetnek. Több mint 23 ezer hektáron kezdesította. A becslések szerint mintegy 1000 hektár őszi búzát fenyeget a kiszántás veszélye. Helyette napraforgót vetnek a gazdák. Az 5500 hektáros vetésterület még így is 1500 hektárral kevesebb a tavalyinál, mert az olajosok piacán a telítettségjelei mutatkoznak. Az őszi szárazság 3000 hektáron jelentős kárt okozott a repcében. Több helyen ki sem kelt a mag és a káposzta 14 Sk/kg 12-14 Sk/kg X 15 Sk/kg 15 Sk/kg 25 Sk/kg őrölt fűszerpaprika 250 Sk/kg 250 Sk/kg 180-200 Sk/kg X X 250 Sk/kg méz 80-100 Sk/kg 70-85 Sk/kg 70 Sk/kg X X 75 Sk/kg hagyma 8-10 Sk/kg 8-10 Sk/kg X 15 Sk/kg 14-17 Sk/kg 12 Sk/kg paradicsom 60-70 Sk/kg 50-70 Sk/kg X 68 Sk/kg 70-75 Sk/kg 50 Sk/kg fokhagyma 58-65 Sk/kg 4 Sk/db 70 Sk/kg 50 Sk/kg 55 Sk/kg 60 Sk/kg karfiol 30-42 Sk/db X X 50 Sk/fej 50 Sk/db X dióbél 140-160 Sk/kg 120 Sk/kg 110 Sk/kg X 100-120 Sk/kg 120-140 Sk/kg tét vette azt ősziek fejtrágyázása. A kel 30 Sk/kg 8-14 Sk/fej 25 Sk/kg 25 Sk/kg 26 Sk/kg 25 Sk/kg növényzet fejlődésének erőteljes innégyzetméterenkénti egyedszám is alma 22-30 Sk/kg 20-26 Sk/kg 12-18 Sk/kg X 15-32 Sk/kg 25-30 Sk/kg dulásához hektáronként legalább elmarad az optimálistól. A ritka, lesavanyúkáposzta 22 Sk/kg 18 Sk/kg 22 Sk/kg X X X 30 kg tiszta nitrogénadagot alkalmaznak. Ezt a mennyiséget több gazdaság képtelen biztosítani, mivel a legalapvetőbb munkák elvégzéséhez is csak úgy van pénzük, hogy március végéig megkapják az gyengült növényzet rosszul telelt, a vetésterület 35 százalékát ki kell szántani. A zöldségkertészetekben már a palántákat pikírozzák, a gyümölcsösökben, szőlészetekben pedig végéhez közeledik a metszés. cékla 18 Sk/kg X 12 Sk/kg 20 Sk/kg X X uborka 60-70 Sk/kg 60 Sk/kg 85 Sk/kg 65 Sk/kg 58 Sk/kg X tojás 2,90-3,00 Sk/db 2,50 Sk/db 3,00 Sk/db 2,90 Sk/db 2,90-3,00 Sk/db 3,00 Sk/db retek 14-18 Sk/csomó 10 Sk/csomó 7 Sk/db X X 16 Sk/csomó
