Új Szó, 2000. március (53. évfolyam, 50-76. szám)

2000-03-25 / 71. szám, szombat

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 2000. MÁRCIUS 25. / VENDÉGKOMMENTÁR Azonos célok Magyarország és Szlovákia kül­politikái érdekei azonosak - ez volt a mottója, alaphangja a szlo­vák köztársasági elnök Magya­rországon tett háromnapos láto­gatásnak. Két olyan államfő tár­gyalt Rudolf Schuster és Göncz Árpád személyében, akik félsza­vakból is értették egymást. Több­ször is elmondták, régóta ismerik egy­mást, a közelmúltban kétszer is találkoztak, Zágrábban az új hor- vát elnök beiktatási ceremóniáján, majd bő egy hete a lengyel- országi Gnieznóban, amikor öt közép-eu­rópai államfő vett részt a millenniumi ünnepségeken. Mégis volt miről beszélget­niük. Ami nagyon fontos, és ezt hallhat­ta minden találkozóján a szlovák elnök, hogy Magyarország mesz- szemenőkig támogatja Szlovákia euroatlanti integárciós törekvé­seit. Nyoma sem volt olyan han­goknak, mint amit a minap lehe­tett Csehországban haliam; hogy nem lenne jó Szlovákiára vára­kozni az uniós csatlakozással. Magyarországon a politikusok tisztában vannak azzal, NATO- tagságunk, és az, hogy mi már megkezdtük a csatlakozási tár­gyalásokat küenc fejezetben, előnyt jelent számunkra, de egy percig sem gondolja senki, hogy ezért nem kellene segíteni Szlo­vákiát. Lehet, hogy az EU-bővítés első körben csak egy-két orszá­got érint, lehet, hogy többet, azt sem lehet tudni, csoportos vagy egyenkénti lesz-e a csatlakozás, mindenesetre csak a térképre kell nézni, és látható, a visegrádi négyeknek elemi érdekük kell, hogy legyen az együttműködés. Maradjunk még egy pillanatra a térképnél. Ha Szlovákiával nem számolnának majdan az Unióban, a schengeni határokat meglehetősen hosszú szakaszon kellene ki­építeni a cseh és a magyar oldalon, s ez nem lehet senkinek az érdeke, különösen nem nehéz gazdasági körülmények között. Schuster azt mondta, Szlovákia szeretne 2002 előtt a NATO tagja lenni, és számít a magyarok segítsé­gére, tapasztalataira. „Korábban mi magunk zártuk be magunk előtt a NATO-ba vezető kaput, és most újra ki akaijuk nyitni” - fo­galmazott az államfő. Szlovákiá­nak minden esélye megvan, hogy megvalósítsa elképzeléseit. Ám ehhez meg kell őrizni ezt a len­dületet, ezt az akarást, no meg azt, amitől az európai út meg­nyílt. A szerző a Magyar Hírlap mun­katársa JEGYZET Őrült brazilok MALINÁK ISTVÁN Furcsa asszociációim támadtak, amikor az egyik hétfői lapban azt ol­vastam, Brazíliában törvényt fogadtak el a spanyol nyelv oktatásának általános és középiskolai bevezetéséről. Kötelező bevezetéséről. Szlovenszkói létemre az első pillanatban arra gondoltam, na bumm, ezek még az őserdei törzseket is az államnyelv elsajátításával akarják kínozni, amikor leesett a tantusz: Brazíliában a portugált beszélik! Az indoklás sem akármi! A brazüok azt remélik, a spanyol elsajátításával enyhülhet az ország kulturális elszigeteltsége a dél-amerikai konti­nensen, ahol a többi ország spanyol ajkú. Őrült brazilok! Akkora or­száguk van, hogy majd leszorítják a többit a térképről, grátisz bizto­sítják az arab fellah, a chicagói selyemfiú meg a pozsonyi trolivezető oxigénszükségletének jelentős hányadát, önálló Szlováldánk pream- bulumostól beleférne bármely őserdejének egyik szegletébe, s akkor ahelyett, hogy diktálni akarnának szomszédaiknak, az elszigetelődés­től félnek. Micsoda önérzetre vall, hogy eddig senkit sem zavart, ha a pucér fenekű őserdei kölkek a hivatalos portugál szóra azt sem mondták, bakfitty? Ezentúl, ha netán megmosdatják és iskolapadba ültetik őket, a spanyolt fogják a fejükbe verni. Mint a pinty. Ami már a semminél is kisebb önérzetről tanúskodik. Szerencsére nem eszik olyan forrón a kását, gondban vannak a brazil nagyokosok, túl rövid időt hagytak a több százezer tanár felkészítéséhez, a pedagógiai se­gédeszközök, a spanyol nyelvű könyvek előállításáról nem is beszél­ve. Madridban tapsikolnak, a spanyolok olyan tömegesen jelentkez­nek a meghirdetett tanári állásokra, mintha meg akarnák szállni Bra­zíliát. És senki semmit nem tesz ellene! Sőt a brazil kormány hivatalo­san reménykedik abban, hogy az ország még vonzóbbá válik a spa­nyol befektetők és turisták számára. Csupán azon sajnálkoznak, hogy a célt, Brazília kétnyelvűvé tételét a személyi és technikai feltételek megteremtésével sem érik el olyan hamar, mint szeretnék, talán évti­zedek kellenek hozzá. Nem tudom, lehet-e hinni az újságnak. Mert ilyen nincs, meg kell keresni a dolog mögött meghúzódó disznóságot, sunyi szándékot. Ha megtalálom, megírom. Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezető: Madi Géza (58238342) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (58238338), Sidó H. Zoltán - gazdaság- (58238312), Tallósi Béla - kultúra - (58238313), Urbán Gabriella - panoráma - (58238338), P. Malik Éva - régió - (58238310), Kovács Ilona - mellékletek - (58238314) Tomi Vince - sport - (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49,824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342, 53417054, telefax: 58238343, üzenetrögzítő: 53417054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/6382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/5684 214, Komárom: tel., fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/7329424. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadáséit felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, fax: 58238321) Hirdetőiroda: 58238262,58238332, fax: 58238331 Lapteijesztési osztály, laprendelés: 58238327,58238326 Szedés és tördelés a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a CONCORDIA KFT.- Kolárska 8, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Teijeszti a PrNS, valamint a D. A. CZVEDLER KFT. - Somoija. Külföldi megrendelések: PrNS ES-vyvoz tlace, Kosická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Posta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az interneten is megtalálható: http://www.ujszo.com E-mail: redakcia@ujszo.com Oroszország holnap államfőt választ, a tizenegy jelölt közül csak egy esélyes Vlagyimir Putyin bizonyára elnök lesz Holnap elnökválasztás lesz Oroszországban, és Vlagyi­mir Putyin fog nyerni. Mégis van három olyan kérdés, amivel érdemes foglalkozni: 1. Lesz-e második forduló? 2. Van jobb a kínálatban? 3. Mi várható Putyintól, ha már „igazi”, s nem csak megbí­zott államfő lesz? GÖRFÖL ZSUZSA Sokatmondóak az utolsó felméré­sek eredményei: Putyin népszerű­sége 47 és 58 százalék között moz­gott. Ez ugyan nagyon sok, ha fi­gyelembe vesszük, hogy rajta kívül van még tíz jelölt, de komoly visz- szaesés azzal a stabil 70 százalék­kal szemben, amelyet a csecsének elleni háború első heteiben élve­zett. Mivel a megkérdezettek 47 százaléka nem zárta ki, hogy az utolsó pillanatban módosítja dön­tését, mind valószínűbb, hogy lesz második forduló. Ez viszont Putyin számára komoly kudarc lenne, még akkor is, ha abban már biztos a győzelme. Az örökös második, Gennagyij Zjuganov kommunista pártvezér támogatottsága 19-25 százalékos, a harmadik helyen álló reformer közgazdásznak, Grigorij Javlinszkijnek pedig 4-6 százalé­kot jósolnak, ami azt jelenti, hogy Putyint távolról sem fenyegetik. A második forduló mégis valamiféle vereség lenne, hiszen készült egy speciális felmérés, amely szerint a Csecsenföld elleni hadjáratnak kö­szönhetően ma már csak a válasz­tók 15 százaléka támogatja Pu­tyint. Ugyanis az orosz vesztesé­gek egyre nagyobbak és egyre ke­vésbé titkolhatok, a hadjárat ered­ményei pedig egyre kétségeseb­bek. Putyin mégis elnök lesz - mert ed­dig még nem vallott színt. Igazából csak annyit tudni róla, hogy szöges ellentéte Jelcinnek, aki utódjául jelölte: a választók szemében ő a fiatal, energikus, célratörő politi­kus. Ráadásul egy új arc, tehát ele­ve vonzó. Zjuganovot csak a ha­gyományos kommunista pártfe­gyelem tartja a második helyen, Javlinszkij radikális gazdasági re­formjai nem voltak népszerűek, az ultranacionalista Zsirinovszkij a többség számára bohóc, nem poli­tikus. A többi jelölt pedig labdába sem rúghat. Umar Dzsabrailov cse­A második forduló mégis valamiféle vereség lenne. csen származású moszkvai szállo­dás eleve gyanús. Sztanyiszlav Govoruhin rendező és publicista legutóbb Lebegy tábornokot, majd Zjuganovot támogatta. Ella Pam- filova, az egyetlen nő a „kínálat­ban” szociális ügyi miniszter volt, ami neme mellett egy további rossz pont. Alekszej Podberjozkin eredetileg kohász, majd diplomá­ciát tanult és Zjuganov közeli munkatársa lett. Szakításuk elle­nére a szocialista eszmék lelkes terjesztője. Konsztantyin Tyitov szamarai, Aman Tulejev keme- rovói kormányzó. Mivel mindket­ten megjártak már néhány pártot és tárcát, a közvélemény úgy te­kint rájuk, mint hivatásos karrie­ristákra. Jurij Szkuratov volt fő­ügyész neve közismert, de Jelcin masszív kampányt folytatott elle­ne, bár leváltani nem tudta őt. Vé­gül a legfelsőbb bíróság menesz­tette a főügyészt, aki a Kreml-csa- pat gyanús pénzügyeit firtatta, s a közvélemény elhitte: Szkuratov csak azért piszkálódik, mert maga is sáros. Ilyen vetélytársak között - háta mögött a hírszerzéssel, melynek élén egyik legközelebbi munkatár­sa követte őt, és a hadvezetéssel, amelynek végre megengedte, hogy egy jót harcoljon - Putyin csak győz­tes lehet. Hogy mi lesz azután - azt sokan még a közvetlen környezeté­ből sem sejtik, még a Kremlben is bizonytalanság uralkodik. Eddig sikerült elkerülnie minden konflik­tust, sőt még azt is, hogy ismertes­se politikai, pláne gazdasági prog­ramját. Tévedtek, akik abban re­ménykedtek, hogy a januári rész­leges kormányátalakítás színval­lásra készteti Putyint. Látszólag apolitikusjzakembereket léptetett elő, de gyorsan kiderült: az egész tilitoliban a szakértelemnek nem volt szerepe, viszont létrehozott egy érzékeny egyensúlyt a politi­kai frakciók között. Magyarán: egész igyekezetének az volt a célja, hogy minél több ellenséges cso­port maradjon a színen, viszont mindegyik az ő lekötelezettje le­gyen. Jó taktika volt ez a választá­sok előtt, de félő, a sikerre való te­kintettel Putyin esetleg úgy dönt, hogy ez elnöki stratégiának megte­szi. Akkor viszont gyorsan eljön az idő, amikor az oroszok még Jelcint is visszasírják. TALLÓZÓ NÉPSZABADSÁG A Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) felderítése nyomán tavaly nyolc, jobboldali szélsőséges személy ellen indult büntetőeljárás. A nemzeti­szocialista csoportosulások közül az öt-hatszáz fős Vér és Becsület a leg­aktívabb, a hungaristák között ko­rábban meghatározó Magyar Nép­jóléti Szövetség felbomlóban van. A baloldali szélsőségesek nem voltak képesek önálló szervezetet létre­hozni. Ezt az NBH először kiadott évkönyve tartalmazza, melyet a na­pokban adtak ki. Az évkönyv szá­mos, a terrorizmus, a szervezett bű­nözés, az illegális fegyverkereske­delem, a szélsőséges csoportok elle­ni küzdelemben korábban szigorú­an titkosnak számító információt is tartalmaz. Az NBH megállapítása szerint Magyarországon nem léte­zik olyan szervezett politikai erő, amely a demokratikus alaprendet közvetlenül veszélyeztetné. Vannak azonban olyan szélsőséges csopor­tok, amelyek a demokrácia fanati­kus ellenségeiként támadják Ma­gyarország intézményrendszerét. A szélsőségek között továbbra is a nemzetiszocialista, hungarista cso­portosulások a legaktívabbak. Kö­zülük is az öt-hatszáz főt tömörítő Blood and Honour (Vér és Becsület) és politikai patrónusuk, a Magyar Némzeti Arcvonal tevékenysége keltett figyelmet. A jobboldali szél­sőséges irányzatok legfontosabb összetartó elemei a szkinhedzene, illetve a koncertek. CO R. R! ER E DEL LA S ERA Felemás módon valósultak meg azok a célok, amelyeket a NATO egy évvel ezelőtt a Szerbia elleni bom­bázások révén akart elérni - írja az olasz lap. Megállapítja, hogy ez a mostani nem más, mint „egy illúzió évfordulója”. A Jugoszlávia elleni légitámadás-sorozat eredetileg arra szolgált volna, hogy megmentse a Milosevics elnök hadserege által el­nyomott koszovói népet, szavatolja a szerb rendszer demokratizálását, és megteremtse a balkáni stabilitást. A humanitárius célt sikerült megva­lósítani, de túl nagy volt az ára - írja a lap. A bombázások nem fogták le a szerb félkatonai bandák kezét, és hozzájárultak a koszovóiak biblikus mértékű meneküléséhez. A vissza­települök már csak letarolt, kihalt vidéket találtak, és a NATO szeme előtt zajlott le a szerbek elleni bosszú- hadjárat. Milosevics továbbra is ha­talmon van. A NATO légicsapásai feldúlták ugyan Szerbiát, de nem gyengítették meg katonai gépeze­tét. A szerb nép szenvedi meg a kol­lektív büntetést. Nem sikerült a Bal­kánt sem stabilizálni. A háború szá­mos igazságügyi, gazdasági és szo­ciális gondot gerjesztett a szomszé­dos országok számára is - írja a lap, megállapítva, hogy Budapesttől Ko- szovóig utazik a kábítószer, miköz­ben a lerombolt hidak miatt megtor­pant a kereskedelem és az integrá­ció. A magyarok, a románok, a bol­gárok, az albánok, a makedónok, a szerbek fejlődési vágya ismét a bal­káni „ördögi körbe” jutott, ahonnan csak sokezer katona bevetésével, dollármilliók befektetésével, és a szándékok világossá tételével lehet kitömi., A gazdag Nyugat, amely az eszmék erejével képes volt ledönte­ni a berlini falat és a diktatúrákat, a Balkánon nem talált hatékonyabb eszközt a bombáknál”. VISSZHANG Ad: Rúgjunk bele még egyet, Új Szó, március 22. Rágalom és tolerancia Szükségesnek tartom, hogy rea­gáljak a március 22-én megjelent cikkre, mert nagyon sok igazság­talanságot, rágalmat tartalmaz. A cikk íróját nem ismerem, nem tu­dom, kitől szerezte ezeket az in­formációkat. A cikk az iskolataná­csokba való választással foglalko­zik Füleken. Meg kell jegyeznem, hogy polgármestere vagyok ma­gyarnak, szlováknak, romának. Ezért a kérdést nagyon tapintato­san és tárgyilagosan kell kezel­nem. Konkrétan a Füleki Gimnázi­umról van szó, ahol 11 tagja lesz az iskolatanácsnak. A gimnázium diákjainak a száma 196, ebből 65 szlovák osztályban tanul. Március 17-én előbb tanácsülésünk volt, ahol kértem a képviselőket, sze­retném, ha betartanánk a nemze­tiségi arányt. Legyünk toleránsak és nagyvonalúak, úgyis a magyar nemzetiségű iskolatanács tagjai lesznek többségben. Ez logikus is. Az önkormányzat 2 képviselőt je­lölt az iskolatánácsba. Célom az volt, hogy betartsuk a nemzetiségi egyensúlyt, és elkerüljük a feszült­séget nemzetiségeink között. Ezért megvétóztam a városi kép­viselő-testület határozatát, amire jogom van, miként arra is, hogy nézetem kifejtsem. Az ülést úgy fejeztük be, hogy tovább fogjuk tárgyalni a témát, és a képviselő- testülettel fogunk megegyezni és dönteni. Megegyeztünk abban is, hogy az ügyet nem fogjuk me- dializálni. Nem így történt. Tu­datában vagyok annak, hogy a gimnáziumban nagyon sok a probléma. Egy petíció javaslatá­ra személyesen tárgyaltam Besz­tercebányán a kerületi iskolaügy vezetőjével, és kértem őt a gim­názium fejlődése érdekében a problémák ésszerű megoldására. A cikk írója hamisan rágalmaz, amikor azt írja, nagy a szakadék közöttem és helyettesem között. Ez nem igaz. Ez az állítás őt is felháborította, ki kell kérni a vé­leményét. Mi tisztességesen ösz- szedolgozunk. Minden polgár­nak a szemébe merek nézni, le­gyen az magyar, szlovák vagy ro­ma. Erre kötelez az esküm. Sze­rintem az ehhez hasonló cikkek nem építő jellegűek, csak fokoz­zák, nehezítik a nemzetiségiek közötti viszonyt. Fejes Lajos Fülek polgármestere Elnöki grimasz (Fotó: TA SR/EPA)

Next

/
Thumbnails
Contents