Új Szó, 2000. március (53. évfolyam, 50-76. szám)

2000-03-22 / 68. szám, szerda

Kultúra ÚJ SZÓ 2000. MÁRCIUS 22. A Böngésző nyertesei AVasámap 11. számában feltett kérdésre a héten 615 helyes meg­fejtés érkezett. E héten az 500-500 koronát Farkas Róbert vágai, Bélák Karolina csúzi és Takács Aranka tiszacsemyői olvasónk nyer­te. Gratulálunk! A helyes megfejtés: Matroszkaja Tyisina. (A 286/1992 Tt. számú adótörvény 36.§-a alapján a nyeremények összegéből 20 % jövedelemadót vonunk le.) SZÍNHÁZ POZSONY NEMZETI SZÍNHÁZ: Bajazzók, Parasztbecsület 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Az alku 19 KIS SZÍNPAD: No de ezredesnél 19 • KASSA ÁLLAMI SZÍNHÁZ: HL Richárd 19 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: A kőszívű ember fiai (vendégjáték Érsekújvár­ban) 11.30, 19 MOZI POZSONY HVIEZDA: Frankofón filmek fesztiválja YMGA: Az orléans-i szűz (am.) 17, 20 TATRA: Ember a Holdon (am.) 15.30, 18, 20.30 ISTROPOLIS: Green Mile (am.) 16.30, 20 Az orléans-i szűz (am.) 17.30, 20.30 MLADOST: A félkegyelmű visszatér (cseh) 15.30, 17.30,20 CHARLIE CENTRUM: A félkegyelmű visszatér (cseh) 17, 20.45 Solymász Tamás (szlov.) 16 South Park (am.) 17,21.15 Min­denki, akit szeretek (cseh) 19 A bennfentes (am.) 18.30 A hat mes­terlövész (szl.-cseh) 21 A világ nem elég (am.) 17.15 KASSA DRUZBA: Amerikai szépség (am.) 15.30,17.45,20 TATRA: A John Malkovich menet (am.) 15.30, 17.45, 20 CAPITOL: Ember a Hol­don (am.) 15.45,18, 20.15 DÉL-SZLOVÁKIA DUNASZERDAHELY - LUX: Amerikai szépség (am.) 17.30, 20 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Ember a Holdon (am.) 17, 19.15 LÉVA - JUNIOR: South Park (am.) 16.30, 19 GALÁNTA - VMK: Mindenki, akit szeretek (cseh) 17.30,20 NAGYMEGYER- SLOVAN: Állj vagy jö­vök! (am.) 19 NAGYKAPOS - ZEMPLÉN: Harcosok klubja (am.) 18 GYŐR CINEMA CITY: Amerikai pite 14, 16, 18 Pár-baj 20 Stuart Litde kis­egér 14,16,18,20.15 Kettős kockázat 13.30,15.45,18,20.15 Atehet- séges Mr. Ripley 14.30, 17, 19.45 Sivatagi cápák 13.30, 15.45, 18, 20.15 Amerikai szépség 15,17.30,20 Beszélgetés Lakatos Róberttel, az Ifjú Szivek Magyar Művészegyüttes zenei szakosztályának vezetőjével Bemutatkoznak az új zenekarok „Szeretnénk lehetőséget nyújtani a fiatal, pályakezdő zenészeknek is." (Somogyi Tibor felvétele) Március 26-án, vasárnap Po­zsonyban, a Klarisszák temp­lomában adnak koncertet az Ifjú Szivek Magyar Művész- együttes zenekarai „Homma­ge a Bartók” címmel. A műsor jelentős része Bartók Béla mű­veire épül. A helyszín és az időpont is jelentőséggel bír, hiszen a zeneszerző a Kla­risszák egykori zárdájában lé­tesített katolikus főgimnázi­umban tanult, március 25. pe­dig Bartók születésnapja. KLEIN MELINDA Ez év januárjában komoly válto­zások mentek végbe az együttes­ben, új zenekarok alakultak. A vasárnapi koncertet bemutatko­zásnak is tekinthetjük? Valóban ez lesz az új formációk el­ső közös koncertje. A zenekarok vezetőivel, Németh Imrével és Ta­kács Ádámmal közösen határoz­tunk úgy, hogy ideje bemutatkoz­nunk a közönségnek. Az egykori nagyzenekar helyét a Posonium vonósnégyes vette át. Az együttes hivatásos muzsikusokból áll, mindannyian a Szlovák Filharmo­nikusok tagjai. Új népzenei együt­tesünk a Figur Banda, tagjai tehet­séges zenészek, akik legfontosabb feladatuknak a népi hagyomá­nyok ápolását, az autentikus nép­zene továbbéltetését tartják. Mun­kájuk garanciát jelent a magyar hangszeres népzene tiszta, hagyományhű tolmácsolására. A Gaudium énekegyüttest pedig ta­lán már nem kell bemutatni. Ok a régi, reneszánsz zene mellett újabb keletű művek előadásával is kedveskednek a közönségnek. Je­gyeket az Ifjú Szivek Híd utcai székházában vagy a helyszínen vehetnek az érdeklődők. Az említett három együttes mel­lett kiket hallhatunk még az est folyamán? Két szólistát kértünk fel a közre­működésre: Seszták Péter brá­csást, valamint Rácz Csaba csel­listát, aki a zeneművészeti főisko­la növendéke. Ilyen módon is sze­retnénk lehetőséget nyújtani a fi­atal, pályakezdő zenészeknek. Nemcsak Pozsonyban, hanem to­vábbi, vidéki koncertek kereté­ben is. Bartók művei mellett mit hallhat még a közönség? Kodály Zoltán, Antonín Dvorak és Esterházy Pál szerzeményeit, Bar­tók Béla és Farkas Ferenc népdal­feldolgozásait. A Figur Banda bonchidai ritka és sűrű magyart, bodrogközi magyarszólót és olá- host játszik. Nevét egy híres gömöri prímás, Figur Jancsi tiszte­letére választotta. A zenekar felál­lása megegyezik a hagyományos falusi bandákéval, játékstílusában és hangzásában a régi falusi ci­gányzenekarok játékát igyekszik továbbéltemi. Különböző tájegysé­gek magyar népzenéjét játsszák, de megkülönböztetett figyelmet szen­telnek a felvidéki muzsikának. Az együttes új zenei vezetője­ként mit szeretnél megvalósíta­ni? Ebben az évben ünnepeljük az Ifjú Szivek megalakulásának negyven- ötödik évfordulóját. November li­án a pozsonyi Új Színpadon ünne­pi műsorral várjuk a közönséget, ahol - szintén Bartók műveire épít­ve - valamennyi együttesünk be­mutatkozik. Amellett, hogy a felál­lás alapvetően megváltozott, mi­vel a „karcsúsítás” elkerülhetetlen volt, tisztában vagyunk az együt­tes eddigi munkájának fontosságá­val, az elmúlt negyvenöt év alatt Figur Banda felál- " lása megegyezik a hagyományos falusi { bandákéval, játékstílu­sában és hangzásában a régi falusi cigányzene- karok játékát igyek- . . szik továbbéltetni. \\ elért eredményekkel. Ezekre az ér­tékekre építve folytatjuk a mun­kát, pályázat útján keressük a fia­tal tehetségeket, bemutatkozási le­hetőséget biztosítunk számukra. Szeretném továbbá, ha az Ifjú Szivek székháza rendszeresen ott­hont adna az együtteseink kon­certjeinek. Egyik legemlékezetesebb rendezése a Szentivánéji álom Peter Brook 75 éves Hétvégén újabb premier a Jókai Színházban. Csemege, nem csak gyerekeknek Leánder és Lenszirom meséje Kukola József és Rab Henrietta, a két címszereplő (Dömötör Ede felvétele) MTI-PANORÁMA Hetvenöt éve, 1925. március 21-én született Londonban Peter Brook, korunk egyik legjelentősebb rende­ző egyénisége. Fiatalon emelkedett a legnagyobb brit rendezők sorába. Az 1950-60-as években a Royal Shakespeare Company (RSC) Shakespeare-előadásait, a Szeget szeggelt, a Téli regét, a Lear királyt rendezte, újszerű felfogásban. Az Artaud-féle kegyetlen színház elvei szerint vitte színpadra Jean Genet: A paravánok című művét, valamint Peter Weiss nagyhatású darabját, a Marat/Sade-ot. Ez utóbbi szokadan stílusa sokkolta a világot, s nemzetközi elismerést szerzett Brook számára. 1962-től a Royal Shakespeare Company igaz­gatója lett. 1968-ban Seneca Oedipus-át rendezte meg, majd ki­adta Az üres tér című színházelmé­leti művét, amely magyarul is meg­jelent. Ebben azt hirdette, hogy a rendező az előadás legfőbb teremtő ereje. Több új technikát vett át Jerzy Grotowski lengyel, és Julian Beck amerikai rendezőtől. 1968-ban megvált az RSC-től, a produkciókat érintő korlátozások és a hosszú szériák miatt. Párizsban alapított soknemzetiségű, fiatal szí­nészekből társulatot Nemzetközi Színházkutató Központ néven, amely egy elhanyagolt színházépü­letben, a Bouffes de Nordban ren­dezkedett be. Az együttes rendszeresen járta a vi­lágot is sajátos kísérleti produkciói­val, így a Ted Hughes költő által al­kotott képzeletbeli nyelvet is alkal­mazó Madarak tanácskozása című óperzsa filozófiai mesejátékkal, az Orghast-tal, ezt a sirázi fesztiválon Archív felvétel adták elő. Brook később visszatért az RSC-hez, hogy színpadra állítsa az Antonius és Cleopatrát, majd a Coriolanust és a Vihart. 1972-ben indult vijág körüli hódító útjára az azóta is emlékezetes Szentivánéji álom-előadása, melynek nézőszá­ma rekordokat döntött: 1973-ban már egymillió-háromszázezer néző látta a RSC produkcióit. Brook több filmet is rendezett, egyebek között A legyek ura, a Jean Paul Marat ül­döztetése és meggyilkolása, a Car­men című mozidarabokat. „Kis csoport vagyunk az emberek között. Ám ha életmódunk és mun­kánk megtöltődik minőséggel, azt a nézők, miután távoznak a színház­ból, elraktározzák, azzal az eleven élménnyel gazdagodva, amelyet együtt éltünk át. Mi ezzel tudunk hozzájárulni a többi ember életé­hez” - fogalmazta meg Brook mű­vészi hitvallását. Hazai íróink is dedikálnak Könyvtárak újjáélesztése Kassa. A maga nemében egyedül­álló rendezvénysorozatot bonyolít a kassai székhelyű Step kulturális klub március 26-ig. Kassa környé­ke és a Bodrogköz településeinek könyvtárait próbálja életre kelteni könyvkiállítások, könyvvásárok és persze alkotók segítségével, akik saját köteteiket dedikálják, és el­beszélgetnek olvasóikkal. Ardamica Ferenc, Balázs F. Attila, Z. Németh István és Pénzes Tímea után Cselényi László is ellátoga­tott Kelet-Szlovákiába: tegnap Szőlőskén és Csernőn volt látható és hallható, ma pedig Kiskövesden és Nagytárkányban 16, illetve 17.30 órától találkozik az olvasók­kal. Mindkét településen fellép a nagyváradi MM színpad is, Ván­dorlegények című zenés-verses összeállításával. Holnap Grendel Lajost várják Szomotorra és Borsi­ba, ahol a beszélgetés utáni zenés programot a nagyváradi Szigligeti Színház igazgatója, Meleg Vimos szolgáltatja Vitéz Mihály ébreszté­se címmel. Március huszonnegye­dikén a királyhelmeciek Grendel Lajoson és Meleg Vilmoson kívül azt a lovas szekeret is láthatják, amely a könyvtárban zajló rendez­vényre hívogatja majd a lakosokat. Előtte azonban még Leleszen is le­hetőség lesz beszélgetni Kossuth- díjas írónkkal és megismerkedni Csokonai költeményeivel, vala­mint vásárolni „egy fél könyvet” a helyi könyvtár részére. Az érdekes és fontos rendezvénysorozat utol­só napján Szepsiben és Tornavár­alján vendégeskedik a „kultúr- kommandó”. (juk) ÚJ SZÓ-HlR Komárom. Honti György m. v. rendezésében a Jókai Színház március 25-én délután három órai kezdettel mutatja be a kor­társ magyar próza- és drámaíró, Szilágyi Andor Leánder és Len­szirom című mesejátékát, két fel­vonásban. A darab szövegét Var­ga Emese dolgozta át. A címszere­pekben Kukola Józsefet és Rab Henriettát, II. Bölömbér kerál- ként Gál Tamást, kerálnéként Balaskó Editet láthatjuk, Mar- Szúr herceget Horján Viktor, Bo­gyót Bernáth Tamás, Csibecsőrt Nagy Kornélia, Töndér Negédet Varsányi Mari alakítja. Platzner Tibor burjánzó díszletei között igazi mesevilág elevenedik meg, amelynek a királyok, herce­gek, koboldok, tündérek mellett - többek között Dobis Márta jelme­zeinek hála - a fák, denevérek, szövőlepkék, kakaduk is élő, való­di figurái. Valódiak, hiszen ahogy a szerző vélekedik: „A mese nem hazugság. A mese annak a titkos, belső vágynak a leírása, amely szerint létezhetne egy másik való­ság is. Ennél a mindennap megélt vacaknál érdemesebb, szebb, jobb, színesebb, igazibb. Embe­ribb.” Szilágyi Andor mesevilága az a hely, ahol aki a szívére hall­gat, nem tévedhet, az önfeláldo­zásra is kész jóság elnyeri méltó jutalmát. A komáromi Jókai Színház újabb előadása ideális programja lehet egy hangulatos hétvégi családi mesedélutánnak: a csúf kohold és a szépséges „kerállány” szerelmé­nek története nemcsak a gyere­keknek, hanem a szülőknek is kel­lemes meglepetést okozhat: az előadás egy másik, a lendületesen zajló cselekmény mögötti síkja, elsősorban a szöveg briliáns nyel­vi poénjai, a fel-felbukkanó Sha- kespeare-áthallások számukra is igazi színházi csemegét jelenthet­nek. Egy másik, felfedeznivalók- ban gazdag mesét, (as)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents