Új Szó, 2000. március (53. évfolyam, 50-76. szám)
2000-03-22 / 68. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2000. MÁRCIUS 22. Agrárkörkép Annyi tápanyagot kell kijuttani a talajba, amennyit a növény a termés kialakítására felhasznál A vetőmagok a kiskereskedelmi forgalomban Tápanyagellátás a kertben Az egyes növények átlagos terméshozamához szükséges tápanyagfelvétel Növény Tápanyagfelvétel átlagos terméshozam esetén kg/ha ill. g/10 m2 Nitrogén(N) Foszfor(P) Kálium(K) Alma 130 18 135 Paradicsom 130 9 104 Cukorrépa 170 18 170 Fekete ribizli 130 23 68 Rózsa 120 14 140 Szegfű 210 24 240 Káposzta 210 37 220 JÁN TÉRÉN kerti növények termesztésekor a növények azon tulajdonságait használjuk ki célirányosan, amely- lyel a fotoszintézis révén szerveden anyagokból bonyolultabb szerves anyagokat is képesek létrehozni. Ezeket a szerveden anyagokat tápanyagoknak nevezzük. Mindegyik tápanyag a növény életében speciáhs szerepet tölt be, és nem helyettesíthető mással. A szükséges anyagokat a levegőből (szén, oxigén, kén), vízből (hidrogén és oxigén) és a talajból veszi fel. Azokat a tápanyagokat, amelyeket a talajból vesz fel, ásványi anyagoknak nevezzük, mivél a talajban levő ásványi vegyületekben és a növények hamujában találjuk meg őket. A növény szárazanyagtartalmának A nitrogén meghatározó mennyiségét a vegetációs időszakban kell kijuttatni 5,-10 százalékát teszik ki, és a felvett mennyiség alapján alapvető tápanyagoknak (nitrogén, foszfor, kálium, kén, mész és magnézium), kiegészítő tápanyagoknak (vas, nátrium, klór) és nyomelemeknek (bór, mangán, cink, réz, molibdén, kobalt) nevezzük őket. Az alap és kiegészítő tápanyagok mennyisége a növényekben 0,1-5,0 g (szárazanyagtartalom) között mozog, a mikroelemek mennyisége mintegy ezerszeresen kisebb. Általában 0,1 mg (Mg, Co) és 500 mg között mozog. (Mn,B). Az egyes növények tápanyagszükségletét ádagos terméshozam esetén a fenti táblázat mutatja. Ha a kerti növények termesztésében jó eredményeket akarunk elérni, olyan mennyiségű tápanyagot kell kijuttani a talajba, amennyit a növény a termés kialakítására felhasznál, egyúttal ezt a mennyiséget legalább a termesztés során várható veszteségekkel (a tápanyagok kilúgozódása, a tápanyagok felbomlása és retrogradációja nitrifikációs folyamatok, ureázis stb.) növelnünk kell. A műtrágyákra fordított költségeket jelentősen csökkenthetjük a tápanyagok körforgásának ún. bezárásával (az összes hulladék komposztálásával) és a megfelelő tápanyagellátás alkalmazásával. Úgyszintén figyelembe kell venni, hogy a növények tápanyagellátással szembeni igénye a vegetációs időszak alatt nem egyforma. A csírázó és kelő növények általában a magban elraktározott tápanyagkészleteikből merítenek. Némileg leegyszerűsítve elmondható, hogy a növényeknek a legtöbb tápanyagra a levélképződés és a generatív szervek kialakításának időszakában van szükségük. A zöldségfélék eléggé érzékenyek a talaj savanyúságára. A termesztett zöldségfélék közül a legtöbb semleges vagy enyhén savas talajt igényel (6,6-7,2 közötti pH). A magasabb pH érték elérése érdekében (hogy a savanyú talajt semlegessé tegyük) meszezést alkalmazunk. Ellenkezőleg, a talaj alacsonyabb pH értékét tőzeg vagy fiziológiailag savanyú reakciót kiváltó műtrágyák (salétrom, ammónium-nitrát, foszfor MAP,DAP stb.) használatával javíthatjuk. A zöldségfélék elsősorban a talaj mésztartalmával szemben igényesek, ennek csökkenése a termesztés során jelentős lehet. Mindez elsősorban az öntözés következménye, mivel a víz a meszet kimossa. A hiányzó mész pótlására a talajt meszezzük. Intenzív termesztéskor a zöldség alá minden harmadik vagy negyedik évben meszezA foszfort és a káliumot célszerűbb ősszel vagy kora tavasszal bedolgozni a talajba zük a talajt. A savanyú talajokon (pH 5,5-ig) 2-3 kg őrölt mészport adagolunk 10 négyzetméterre. Az enyhén savanyú talajokon (pH 5,6- 6,5) az említett felületre elegendő 1-2 kg őrölt mészpor. A növények magnézium-igénye miatt célszerű a meszezésre olyan mésztartalmú műtrágyákat alkalmazni, amelyek a mész melett magnéziumot is tartalmaznak (dolomit-mészpor). A zöldségtermesztésben nagyon fontos a szerves tápanyagokkal való trágyázás. A legtöbb zöldségfajtának azonban nem felel meg a közvetlen trágyázás, főleg az érett istállótrágyával. Jóval biztonságosabb a kerti vagy iparilag előállított komposzt használata. Ezt általában 10 négyzetméterre 50-80 kg-os adagokban juttatjuk ki a talajba, miközben a komposztot a szétterítés előtt célszerű két- vagy négyszeres mennyiségű termőfölddel összekeverni. A műtrágyák alkalmazásakor ismernünk kell a termesztett növény igényeit a tápanyagokkal szemben a vegetáció teljes időszaka alatt. A nitrogéntartalmú műtrágyák teljes adagját célszerű több részre osztani, miközben a talajelőkészítés során csupán a teljes mennyiség negyedét vagy harmadát dolgozzuk be a talajba. Á nitrogén meghatározó mennyiségét a vegetációs időszak alatt alkalmasabb kijuttatni a növényekhez. Eltérő a helyzet a foszforral és a káliummal való trágyázáskor. Ezek meghatározó adagjait legcélszerűbb még ősszel vagy kora tavasszal kijuttatni, a vegetáció időszakában már csak az említett két anyag felvételével szemben igényes növényekre adagolunk belőlük. A zöldségfélék tápanyagpótlá- sát a vegetáció alatt legmegfelelőbb trágyázó öntözéssel megoldani (csepegtető öntözés, elárasztás). A másodlagos tápanyagokkal és főleg a nyomelemekkel való trágyázáskor a leveles forma a legmegfelelőbb, miközben ezt a módszert növényvédőszerek alkalmazásával kombinálhatjuk. A szerző a növények tápanyagpótlásával foglalkozó szakember AgroSciences Ne drágítsuk a cukorrépa védelmét Az egyes növényfajták vegyszeres védelmére fordított költségek közül egyértelműen a cukorrépa vegyszeres kezelésére fordított költségek a legmagasabbak. A répa vegyszeres védelmének költsége elsősorban attól függ, hogy milyen gyomos a növény. Sok esetben azonban ezek a költségek az egyes vegyszerek kiválasztásával is befolyásolhatók, ugyanakkor természetesen biztosítaniuk kell a megfelelő hatékonyságot is. A cukorrépa vegyszeres növényvédelmére a kétszikű gyomnövények ellen phenmedipham (PMP), desmedipham (DM) és ethofumesate (ETHO) alapú hatóanyagokat használunk. Ezek a szerek képesek hatékonyan kiirtani nagyon sok kétszikű gyomnövényt, azonban néhány ellen tehetetlenek. Ilyenek például: kamillafélék, a mezei katáng, a napraforgó utánkelés, az ádáz. Ezek ellen a gyomok ellen TM kombinációban megfelelő hatékonyságú vegyszert kell alkalmaznunk amellyel kedvező áron biztosíthatjuk a gyomok irtását. Az alapvető növényvédőszerek hatékonyságát jól egészíti ki a Lontrel 300-as készítmény. Lontrel 300-as alkalmazásával osztott adagokban (TI: 0,1 - 0,15 1/ha, T2 0,2 1/ha és T3: 0,2 - 0,3 1/ha) a PMP, DMP és ETHO alapú szerekkel kombinálva megbízhatóan tudjuk irtani a kétszikű gyomnövények jelentős részét, beleértve a mezei aszatot, a kamilla- és sárgarépaféléket, a napraforgó utánkelést, a porcsinfüveket és a keserűfüveket. A Lontrel 300-as alkalmazása a cukorrépában a legmegfelelőbb kiegészítője az alapvető növényvédőszereknek. Ha összehasonlítjuk a Lontrel 300-as háromszori alkalmazását más készítmények háromszori alkalmazásának áraival kiderül, hogy a Lontrel 300-as ára megközelítőleg a fele az összehasonlított termékek árainak. Emiatt a Lontrel 300-as TM kombinációban való alkalmazása a cukorrépában nemcsak a hatékonyság szempontjából, hanem az ár szempontjából is figyelemre méltó. Csupán a repce erősebb utánkelése és a galaj előfordulása esetén szükséges kiegészíteni a PMP, DMP és ETHO alapú készítményeket más növényvédőszerrel. Mit kell figyelembe venni a cukorrépába való gramicídumok kiválasztásakor? A gramicídumokat a kölesfűfélék ellen (kakaslábfű, köles) a cukorrépában gyakran kétszer is alkalmazni kell, elsősorban az említett fűfélék szakaszos kelése miatt. A Gallant Supemek a talaj felszínére való alkalmazásával jelentős mértékben megakadályozható az egyéves füvek kelése, a szert gyakran elegendő egyszer alkalmazni. Szemben a többi gramicídummal, amelyeket a kölesfűfélék ellen gyakran kétszer kell bevetni. A kakaslábfű vagy a köles előfordulása a parcellán és a kelésükhöz szükséges kedvező feltételek kialakulása esetén (nedvesség, meleg) szükséges, hogy a répasorok bezárása előtt Gallant Superrel a 2. kezelést is elvégezzük, s ezáltal jelentős mértékben csökkenthető a répa nyári gyomosodása. A Gallant Super adagja a többi szerhez viszonyítva megközellítőleg feleakkora. A Gallant Super alkalmazása esetén a kakaslábfű 2-4 leveles állapotában elegendő 0,4—0,5 1/ha, ha a kakaslábfű már jóval erősebben legyökerezett, az adagot 0,6-0,7 1/ha-ra növeljük. A javasolt adag alsó határát nedves időben, a felső határát szárazság idején alkalmazzuk. A köles el- lenállóbb a graminicídummal szemben mint a kakaslábfű, ezért 2—4 leveles állapotában 0,5 1/ha adagban, a gyökerezés időszakában pedig 0,7-0,8 li/ha adagban juttajuk ki. A héla zab ellen, amely a kölesféle füvekkel ellentétben korábban kel, elegendő egyszer permetezni, mivel a zab egyenletesen és rövi- debb ideig kel. A Gallant Super adagja a héla zab ellen 2-4 levél állapotában adagolható, s nagyon jó hatás érhető el már 0,4 1/ha adaggal is. Amennyiben a zab már legyökerezett, az adagot 0,5 1/ha- ra növelhetjük. Ha a Gallant Super alkalmazása idején még nincs kihajtva az összes héla zab, a szer reziduális hatása révén a talaj felszínén jelentős mértékben korlátozódik a gyomnövény kelése. A tarackbúza előfordulása esetén az egyéves fűfélékkel együtt a gyomokat a Gallant Super 2 x 0,6 1/ha adagjával irthatjuk megbízhatóan. A cukorrépa hatékony termesztése érdekében az egyes növényvédő szerek kiválasztásakor a két- és egyszikű gyomnövények ellen a készítmények hatékonysága mellett figyelembe kell vennünk az árukat is, amellyel természetesen a cukorrépa vegyszeres kezelésére fordított összköltséget befolyásolhatjuk. A kezelés időpontjának hatása %-ban a szer hatékonyságára 1. TÁBLÁZAT - A Gallant Super és a standard szerek a kakaslábfű ellen A szer neve korai . megfelelő idejű késői alkalmazás alkalmazás alkalmazás 1. levél 2-4 levél gyökerezés GALLANT SUPER 85 100 95 STANDARD 1 72 98 90 STANDARD 2 62 98 80 STANDARD 3 60 96 81 2. TÁBLÁZAT - A Gallant Super és a standard szerek a tarackbúza ellen A szer neve korai megfelelő idejű késői alkalmazás alkalmazás alkalmazás 1-2 levél 3-4 levél kalászosodás GALLANT SUPER 80 95 90 • STANDARD 1 76 93 88 H STANDARD 2 38 89 73 £ Új előírások 2000-től ÚJ SZÓ-TÁJÉKOZTATÓ vetőmagok termelése és forgalmazása feletti ellenőrzést és felügyeletet a Mező- gazdasági Minőség- vizsgáló és Ellenőrző Intézet, közismert nevén az ÚKSÚP erre a célra létrehozott osztálya végzi. Az idevonatkozó jogszabály egyértelműen kimondja, hogy hivatalosan forgalomba csak nyilvántartott és elismert vetőmag kerülhet. Ennek értelmében a vetőmagot termelő, feldolgozó és forgalmazó személyeknek és társaságoknak rendelkezniük kell a szakmai hozzáértést igazoló tanúsítvánnyal. Megszerzését az intézet a Nyitrai Mezőgazdasági Egyetemmel együttműködve teszik lehetővé az érdeklődőknek. Az intézet hatáskörébe a vetőmagokat és ültetőanyagokat szabályozó jogszabályok, rendeletek, előírások kidolgozása is beletartozik. Évente több módszertani útmutatást is kiadnak. A tavaly ősszel jóváhagyott rendeletüknek, amely a szabadföldi növények, zöldségek, virágok, gyógynövények vetőmagjainak és a gyümölcsfák, szőlő valamint a komló ültetőanyagának termelési, fel- dolgozási, kezelési, behozatali és forgalmazási feltételeit szabályozza a 2000. évben néhány fontos megkötése van. A törvény rendelkezése értelmében a vetőmagok és ültetőanyagok értékesítésével foglalkozó hazai kereskedőknek, akik a belső piacon vásárolnak és a kiskereskedelmi forgalomban értékesítik termékeiket nem kötelező szakmai hozzáértést igazoló tanúsítvánnyal rendelkezniük. A fokhagyma és a virághagymák ömlesztett formában való eladását viszont csupán 1999 végéig, a dughagyma értékesítését pedig csupán 2000 szeptember 30-ig engedélyezi a kiadott rendelet. Fogyasztóvédelmi szempontból fontos előírás, hogy a rendelettel megszabták a kiskereskedelmi áruforgalomban értékesítésre kerülő vetőmagok és ültetőanyagok csomagolásával szemben támasztott feltételeket is. A vetőmagot tartalmazó csomagnak többek között tartalmaznia kell a mag termelőjének, forgalmazójának, vagy csomagolójának nevét és címét, a növény szlovák és latin nevét, ha keverékről van szó, az egyes összetevőket, a csomagolás időpontját, a felhasználhatóság idejét, a vetőmag tömegét vagy mennyiségét és az alkalmazott csávázószer hatóanyagát. Az útmutatás meghatározza a kiskereskedelmi csomagolás számára előírt mennyiségeket mind súlyban, mind pedig vetőmagszámban. Ugyanilyen szigorú feltételeket szab az előírás a gyümölcsfák, a szőlő és az eper ültetőanyagának jelölésére. Minden értékesítésre kerülő ültetőanyagot kötelezően cédulával kell ellátni, amelyen rajta áll: hogy azt az ÚKSÚP elismerte, ezenkívül fel kell tüntetni rajta a fajtát, az alanyt, az egészségügyi minősítést és a cédula sorszámát valamint a termelő nevét. A cédula mérete 120x20 mm. A vetőmagokat tartalmazó csomagolást szintén cédulával kell ellátni, amelynek az ültetőanyagokhoz hasonlóan szintén tartalmaznia kell a felsorolt adatokat. A rendelet fontos kikötése, hogy a vetőmagokat ömlesztett formában csupán 2001. december 31-ig lehet majd a kiskereskedelmi forgalomban értékesíteni. A fűmagok ömlesztett értékesítése pedig már 1999 végén lejárt. (szí) Illusztrációs felvétel Az agrárágazat fejlesztési koncepciója 2005-ig HÍRÖSSZEFOGLALÓ Az agrárgazdasági kutatóintézet által kidolgozott fejlesztési koncepció szerint a hazai növénytermelés növekedési indexe 2005-ig elérheti az 1,52 ,az állattenyésztésé pedig 1,42 pontértéket. A termelékenység várható növekedése azonban mintegy 20 százalékos további munkaerőcsökkentést is eredményezhet. Mindez nemrégiben Nyitrán tartott szakmai tanácskozáson hangzott el, ahol a tárca vezérkara, az ágazati kutató- intézetek és a vállalkozói szféra képviselői előtt ismertették a fejlesztési elképzeléseket. Az ágazat koncepciója egy modem, teljesítőképes és versenyképes termelői ágazat kiépítését feltételezi, amely egészséges, a lakosság számára árban hozzáférhető hazai alapanyagokból gyártott élelmiszereket és egyéb termékeket produkál, miközben ennek feltételeit a piacszervezés módszereinek alkalmazásával alakítja ki. (szí)
