Új Szó, 2000. március (53. évfolyam, 50-76. szám)

2000-03-20 / 66. szám, hétfő

El Politika ÚJ SZÓ 2000. MÁRCIUS 20. Szegednél már tiszta a Tisza Szeged. Elhagyta Magyaror­szágot tegnap délelőtt a ro­mániai eredetű tiszai nehéz­fémszennyeződés. Az oldott állapotú szennyező anyag a Tisza alsó szakaszán már se­hol nem érte el a határérté­ket. (MTI) David Trimble engedne London. David Trimble, az Ulsteri Unionista Párt (UUP) vezére, a felfüggesztett északír nemzetgyűlés első minisztere - kormányfője - a hét végén jelezte, hajlandó lenne visszaállítani a hatalmi megosztáson alapuló kor­mányzást a katolikus Sinn Fein párttal még azelőtt, hogy annak fegyveres szár­nya, az ír Köztársasági Had­sereg (IRA) megkezdené a le­szerelést. (MTI) Marad a német koalíció Berlin. A vezető szervek ösz- szetételének módosításáról döntött a kisebbik német kor­mánypárt Karlsruhéban ta­nácskozó országos kongresz- szusa. A Szövetség 90/Zöl- dek mintegy 700 küldötte nem támogatta a berlini párt- szervezet indítványát, hogy a Zöldek mondják fel a koalíci­ót a szociáldemokratákkal, amennyiben a kormány szá­mukra elfogadhatatlan dön­tést hoz. (A szavazati arány 295:305 volt.) (MTI) Jürgen Trittin német környe­zetvédelmi miniszter a kong­resszuson. >• (TA SR/EPA) Horogkereszt a zsidó temetőn Guben. Ismeretlen tettesek antiszemita jelszavakat és horogkeresztet festettek a gubeni zsidó temető bejárat­ára és több sírkőre. Manfred Stolpe, Brandenburg tarto­mány miniszterelnöke és Jörg Schönbohm belügymi­niszter közös nyilatkozatban ítélte el a vandalizmust. A rendőrség közlése szerint egyelőre nem bukkantak a tettesek nyomára. A tarto­mány belügyminisztere öt­ezer márka jutalmat ajánlott fel annak, aki nyomra vezeti a hatóságokat. (MTI) Kivégzések Irakban Kairó. Huszonhat iraki poli­tikai fogoly kivégzéséről adott hírt tegnap egy iraki ellenzéki párthoz közel álló emberi jogi szervezet. Az Emberjogi Központ jelenté­se szerint a politikai foglyok között volt tizennégy olyan kurd lázadó, aki 1991 óta sínylődött börtönben. A ki­végzéseket állítólag még de­cemberben hajtották vége, két, Bagdad környéki fegy­intézetben. Független forrá­sok egyelőre nem erősítet­ték meg a szervezet jelenté­sét. (MTI) Két ország, két rendszer. Tajvani öröm. (TA SR/AP) A függetlenségpárti Csen Suj-pien nyerte meg a tajvani választásokat Váltás ötven év után Tajpej. A fiiggetlenségpárti Csen Suj-pien, az ellenzéki Demokratikus Haladó Párt (DPP) jelöltje nyerte a tajva­ni elnökválasztást. MTI-HÍREK A DPP jelöltje a szavazatok 39,9 szá­zalékával nyerte meg a szombati el­nökválasztást. A második helyen James Szung a Kína és Tajvan újra­egyesítését pártoló független jelölt végzett a voksok 36,8 százalékával. A fél évszázada kormányzó Ku­omintang színeiben indult Lien Csan mostani alelnök harmadik­ként végzett, a szavazatok 23,1 szá­zalékát szerezte meg. A DPP székhá­za előtt tízezrek ünnepelték az új ál­lamfőt, aki Li Teng-huj elnök helyé­re lép. Helyhatósági szinten már Tajvan 70 százalékát irányítja a mindössze 13 éves múltra visszate­kintő párt, és jelentős eredményt könyvelhet el a korrupció elleni harcban. A Kuomintang választási irodájában a vesztesek nyomott hangulata uralkodott, James Szung pedig egy televíziós nyilatkozatban elismerte vereségét. A hivatalos kí­nai televízió híradójában nem tett említést a tajvani elnökválasztás eredményéről. A választás győztese Tajpej polgármestere volt, de nem­zetközi politikai tapasztalatokkal nem rendelkezik, és egyelőre csak találgatni lehet, miként birkózik meg a várható legnagyobb kihívás­sal, hogy tárgyalóasztalhoz üljön Kí­nával. Bár a mostani tajvani irány­vonal szerint a sziget egyesülni fog Kínával, amint az anyaország de­mokratikus és gazdaságilag fejlett lesz, Csen pártja úgy véli: Tajvannak függeden nemzetnek kell marad­nia. A választási hadjárat utolsó hó­napjaiban Csen finomított állás­pontján, hogy megnyerhesse a sta­tus quo megőrzését óhajtó szavazók nagy táborát, akik mind a független- séget, mind a pekingi feltételekkel történő újraegyesítést elutasítják. Csen első sajtótájékoztatóján párbe­szédet szorgalmazott Kínával, de el­utasította az ,>egy ország, két rend­szer” alapelven történő újraegyesí­tést. Felajánlotta, hogy „megbékélé­si” tárgyalásokra Kínába utazik, egyúttal tajvani látogatásra hívta Csiang Cö-min kínai elnököt. Csen belpolitikai szempontból nehéz fel­adat előtt áll. A parlamentben több­ségben van a Kuomintang, a követ­kező törvényhozási választásokat csak két év múlva tartják. Az alelnök Anette Lu, a tajvani nőmozgalom egyik úttörője, korábbi parlamenti képviselő és megyei kormányzó lett. A tajvani elnök bejelentette, a kémi­ai Nobel-díjas Li Jüan-cét kérte fel a jövendő kormány vezetésére. A tajvani elnökválasztással foglal­kozó első közleményében a pekingi vezetés leszögezte: a választási eredmény nem változtat azon, hogy a sziget Kína része. Továbbra is riadókészültségben tartják a tajvani haderőket - közöl­ték tegnap tajpeji katonai forrásból. A legmagasabb harckészültségi fo­kozatot pénteken rendelték el, egy nappal az elnökválasztás előtt, ere­detileg 39 órás időtartamra. Ez teg­nap délelőtt lejárt, de ezt követően meghatározadan időre meghosz- szabbították. Izrael jóváhagyta, hogy a ciszjordániai területek 6,1 százalékát palesztinok ellenőrizzék Jeruzsálem határai védettek MTI-HiR Jeruzsálem. Az izraeli kormány tegnap jóváhagyta, hogy a ciszjordániai területek további 6,1 százalékát palesztin ellenőrzés alá helyezzék. A kormány üléséről ki­adott közlemény szerint tizenhat miniszter támogatta, hat pedig elle­nezte az izraeli csapatok kivonását, egy tartózkodott a szavazás során. A csapatkivonásra holnap kerül sor. Ennek lebonyolítása után Ciszjor- dánia területének 39,8 százaléka kerül teljesen vagy részlegesen a pa­lesztinok ellenőrzése alá. Az átadás­ra kijelölt terület Hebron, Rámalláh, Dzsenin, Jerikó és Szalfit szomszéd­ságában elterülő településeket fog­lal magában. A palesztinok előzőleg a Kelet-Jeruzsálem közvetíen köze­lében lévő falvak átadását is köve­telték. Az izraeli kabinet a vita során törölt az átadási listáról egy olyan falut, amely határos Jeruzsálem­mel. A területátadást az izraeli jobb­oldali politikusok, köztük az Ehud Barak vezette koalíció tagjai éppen arra való hivatkozással ítélték el, hogy Jeruzsálem közelében lévő te­lepülések kerülnek palesztin ellen­őrzés alá. A kormány ülése előtt te­lepesek tüntettek a tervezett lépés ellen. Az izraeli hatóságok tegnap öt palesztin gerillát engedtek szaba­don. Kettőt közülük gyilkosságért börtönöztek be. Az izraeli büntetés­végrehajtás egyik szóvivője közölte, ma tíz palesztin szabadul. A palesz­tinok szabadon engedését az izraeli hatóságok gesztusnak szánták a muzulmán ünnep alkalmából. Ezzel a lépéssel is kedvezőbbé akarják tenni a légkört az izraeli-palesztin tárgyalások folytatása előtt. A Jugoszláviával szomszédos országok miniszterelnökeinek budapesti találkozója Maradnak a Belgrád elleni szankciók MTI-HÍR Budapest. Minden feszültség elle­nére ma nincs háború a Balkánon, és bár érkeznek hírek sajnálatos ál­dozatokról, nincs közvetlen hábo­rúval fenyegető etnikai feszültség, és egyetlen népcsoportnak sem kell félnie attól, hogy bárki szülőföldje elhagyására kényszerítheti - jelen­tette ki Orbán Viktor magyar mi­niszterelnök szombaton a Jugoszlá­viával szomszédos országok mi­niszterelnökeinek kétnapos buda­pesti találkozója után. Hangsúlyoz­ta: ez annak köszönhető, hogy a nemzetközi közösség - élén a NATO-val - véget vetett az etnikai tisztogatásoknak. Ugyanakkor a ré­gió országainak vezetői úgy látják: fokozott figyelem szükséges az újabb fegyveres konfliktusok elke­rülése érdekében, különös tekintet­tel Koszovóra és Dél-Szerbiára. Or­bán - összegezve a találkozó részt­vevőinek álláspontját - nemzetközi érdeknek nevezte a szerbiai ellen­zék és Montenegro támogatását. Felhívta a figyelmet: a kormányfők leszögezték nyilatkozataikban, amennyiben rosszabbodna Monte­negro helyzete Belgrád vonatkozá­sában, az súlyos következmények­kel járhat az egész régió számára. A miniszterelnök a konferencián el­hangzottakból kiemelte, hogy a he­lyi autonómiák erősítése lehet Ju­goszlávia demokratizálásának egyik útja. Konszenzus volt a kor­mányfők között a Duna hajózható­ságát illetően is. Leszögezték: ez a kérdés nem lehet része a Jugoszlá­via elleni szankcióknak. A régió ál­lamai, bár nem szeretik a Jugoszlá­via elleni gazdasági szankciókat, nem látják indokoltnak visszavoná­sukat. Javier Solana támogatásáról biztosította Georges Robertson NATO-főtitkár elképzelését arról, hogy Montenegro tekintetében old­ják fel a gazdasági szankciókat. India nem írja alá a nukleáris kísérletek betiltását Új delhi haj thatatlan MTI-HiR Újdelhi. India az amerikai elnök lá­togatása alkalmával sem kívánja aláírni a nukleáris kísérletek teljes betiltását kimondó egyezményt - je­lentette ki Atal Behari Vadzspaji in­diai miniszterelnök. A kormányfő közölte, az atomrobbantások betil­tásának kérdését megvitatják ugyan az amerikai elnökkel, de semmilyen okmányt nem fognak aláírni. Az új­ságíróknak nyilatkozó miniszterel­nök természetesnek mondta, hogy nézeteltérések vannak ezen a téren, hiszen minden országnak - legyen az fejlett vagy fejlődő állam - jogá­ban áll saját álláspontot kialakítani a kérdésről. Bradzses Misra nemzet- biztonsági tanácsadó kijelentette, India önszántából nem vizsgálja felül saját nukleáris programját. Hozzátette azonban, hogy Újdelhi kész megvitatni az atomfegyverek elterjedésének megakadályozását célzó intézkedéseket. Szombaton pokolgép robbant egy gépkocsiban az észak-indiai Ágra közelében, ahol a világszerte is­mert Tádzs Mahal áll. A robbanó­szerkezet egy ember életét kioltot­ta, tizenhatan megsebesültek. A csodálatos épület meglátogatása szerepel Bili Clinton indiai prog­ramjában is. Az amerikai elnök tegnap este érkezett Újdelhibe. Magyar-cseh-lengyel külügyminiszteri találkozó Egy év a NATO-ban MTI-HiR Budapest. Magyarország, Csehor­szág és Lengyelország sikeresen vette a NATO-tagság próbáját, á be­lépés óta eltelt egy esztendőben a három ország nagymértékben hoz­zájárult a szövetség erejéhez és ko­héziójához -jelentette ki Budapes­ten Martonyi János magyar külügy­miniszter, aki cseh és lengyel part­nere, Jan Káván és Bronislaw Ge­remek társaságában tartott sajtótá­jékoztatót megbeszélésüket köve­tően, amelyre a három ország egy évvel ezelőtti NATO-csatlakozása alkalmából került sor. Jan Káván cseh külügyminiszter a NATO-ban meglévő értékközösséget hangsú­lyozta, Bronislaw Geremek pedig azt, hogy Budapest, Prága és Varsó egy évvel és 6 nappal ezelőtt az Egyesült Államokbeli Independen­ce városában a közös csatlakozással a lehető legszorosabb szövetség gyökereit alapozta meg egymással. A három politikus közös nyilatko­zatában egyebek között leszögezte: Magyarország, Csehország és Len­gyelország teljes mértékben támo­gatja a NATO további bővítését, s ezért különleges felelősséget érez. „Magyarország kész széleskörűen és konkrétan támogatni Szlovákiát, Szlovéniát és Romániát abban, hogy teljesítsék a tagsági felkészü­lési programjukat” - mondta a ma­gyar külügyminiszter. EU-külügyminiszterek tanácskozása Brüsszelben Románia a fókuszban MTI-HÍR Brüsszel. Polgári válságkezelési bi­zottság felállítása és az európai uni­ós döntésekhez vezető szavazati rendszer reformja is napirenden szerepel az EU-tagországok külügy­minisztereinek mai brüsszeli talál­kozóján, de az egyik főszereplő vár­hatóan Románia lesz. Havi rendes ülésükön ugyanis a miniszterek meghallgatják azt a jelentést, ame­lyet az EU-tagállamok vezetőinek három hónappal ezelőtti kérésére az Európai Bizottság készített arról, hogy mennyire felel meg Románia és Bulgária a csatlakozáshoz tá­masztott előfeltételeknek, amelye­ket koppenhágai kritériumok néven emlegetnek. Holnap tartják az EU- román társulási tanács miniszteri szintű ülését: az utóbbin felvetőd­hetnek a környezetszennyezési ügyek is. Az időközi országjelen­tésről a bizottság egyik szóvivője csupán annyit mondott, hogy a tes­tület alapjában véve elégedett mind a két érintett ország teljesítményé­vel. A bizottság már korábban értés­re adta, hogy igazoltnak látja a kor­mányfők helsinki döntését arról, hogy Romániát és Bulgáriát is meg­hívták a csatlakozási tárgyalások megkezdésére. Fischler az Európai Unió keleti bővítése mellett van Bécs lobbicsoportot akar MTI-HÍR Bécs. Franz Fischler, az EU bizottsá­gának a mezőgazdasági ügyekkel foglalkozó osztrák tagja újra Auszt­ria nagy esélyének nevezte az EU keleti bővítését, és borúlátóan nyi­latkozott az Ausztriával szembeni EU-szankciók küátásait ületően. Fischler kijelentette: Ausztria öt éve az Európai Unió tagja, és rég észre kellett vennie, hogy szinte minden tagállam valamely csoporthoz tarto­zik, Ausztria azonban nem. Példa­ként említette a Benelux-államokat, a skandináv országokat és a francia- német tengelyt. ,A keleti bővítés egyedülálló esélyt nyújt arra, hogy új országcsoportot alakítsunk, amely az EU döntéseinek meghoza­talában jelentős szerepre tehet szert, és amelyben Ausztria ráadá­sul vezető szerepet vállalhat” - mondta. Fischler kifejtette: megérti az EU-államok mélységes aggodal­mát az Osztrák Szabadságpártnak (FPÖ) a kormányban való részvéte­le miatt. Ugyanakkor Ausztriának tisztába kell jönnie azzal, mit jelent az az európai tabu, hogy a nácizmus soha többet nem történhet meg. Ah­hoz pedig, hogy ezt megértsék Ausztriában, végérvényesen fel kell dolgozni a múltat - mondta. Úgy vé­lekedett, az EU-szankciók feloldásá­ig hosszú és fáradságos út vezet. Utalt arra, hogy a tizennégyeknek sincs elképzelésük arról, miként le­hetne kijutni a kialakult helyzetből, és türelemre intette honfitársait. Összetűzések az arguni és a vegyenói szorosban Csecsen partizánakciók MTI-HÍR Moszkva. Csecsenföld déli hegyei­ben tegnap is folytatódtak a szór­ványos összetűzések az arguni és a vegyenói szoros körzetében, mi­közben az orosz légierő szakadár csoportokra mért csapásokat, Saro­Arguntól délre. Az észak-kaukázusi orosz erők sajtóközpontja arról számolt be, hogy a szövetségi egy­ségek ellen mintegy két és fél ezer szakadár fegyveres küzd. A szaka- dárok éjszaka partizánakciókat in­téznek az orosz állások és rendőr­posztok ellen.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents