Új Szó, 2000. március (53. évfolyam, 50-76. szám)
2000-03-20 / 66. szám, hétfő
2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 2000. MÁRCIUS 20. KOMMENTÁR Kanis domesztikálna? TÓTH MIHÁLY A szlovákiai politikai struktúra alakulásának egy évtizednyi története alapján túlzás nélkül állíthatjuk, Nobel-díjat érdemelne az a politikus, aki képes lenne nyugat-európai mérce szerint standarddá átalakítani azokat a pártokat, amelyek mindkét szemünket behunyva sem minősíthetők ilyennek. Az 1998-as választások óta nemhogy csökkent volna a demokratikus fogalmi apparátussal szabványosnak minősíthető pártok száma, hanem éppenséggel növekedett. No de a növekményt koalíciós pártok alkotják, sikert kívánunk nekik, így a békesség kedvéért ne forszírozzuk a problémáikat. Két „klasszikus” nem standard párt van: a HZDS és az SNS. Törekvéseiket nézve messzemenő következtetéseket lehet levonni már annak alapján is, hogy az év elején Meciar és Malíková nagy dérrel-dúrral bejelentette a szoros együttműködésről szóló egyezmény megkötését. És az is sokatmondó, hogy már legalább egy héttel a HZDS múlt szombaton megtartott közgyűlése előtt szinte teljes biztonsággal tudni lehetett, Vojtech Tkác és Olga Keltosová - a sok-sok mozgalmi héja között (újabban) galambként viselkedő két politikus - nem kerül be a legfelsőbb vezetésbe. Mindketten olyat mondtak, ami egy tekintélyuralmi bázisú pártban ősidők óta főbenjáró bűnnek számít. Keltosová: „Nem célszerű, hogy a HZDS paktumot kötött az SNS- szel”; Tkác: „Válasszuk meg Meciart a HZDS díszelnökének!” Mindenkinek, akinek a szlovákiai politikusok között kurázsija lenne ahhoz, hogy megkísérelje az HZDS és elnöke domesztikálását, számolnia kell néhány ténnyel. Elsősorban azzal, hogy még Meciar díszelnökké buktatása se jelentené a mozgalom pálfordulását. Láttunk mi már éjjeliőrt nappal meghalni; díszelnökké buktatott politikust győzelmesen visszatérni. A HZDS két „galambjának” megbecsülése, illetve az SNS-től való elhatárolódás az első jele lehetett volna annak, hogy valami elmozdulóban van a mozgalomban. Nincs megbecsülés, nincs elhatárolódás. Viszont vannak nyilatkozatok, amelyek szerint a néppárttá átalakulandó HZDS keresztény lesz és konzervatív, keményen küzdve Szlovákia EU-, illetve NATO-tagságáért. Meciar tagjává kíván válni a konzervatív és keresztény pártok európai tömörülésének. Minden párt elzárkózik a „keresztapaságtól”, attól, hogy ajánlója legyen a HZDS-nek. Az SDE kivételével a kormánykoalíció egyeden pártja se menesztett delegációt a nagyszombati közgyűlésre. Pavol Kanis netán Meciar háziasítására készül vállalkozni? Ilyet csak kínjában, az SDL népszerűség- vesztését látva tehetett. Nagy baj lehet demokratikus szocialistáéknál, ha már legkarakteresebb vezetőik egyike is naivságra vetemedik. JEGYZET Okok és okozatok KAMONCZA MÁRTA Ma a parlament szociális és lakásügyi bizottsága látogatja meg a komáromi régió legnagyobb ipari létesítményét, a hivatalosan mintegy 1900 alkalmazottat foglalkoztató Szlovák Hajógyár Rt.- t. A látogatás célja - a sajtótájékoztatóra invitáló meghívó szövege szerint - a jugoszláviai válság hatása a társaság helyzetére, a foglalkoztatottság és az alkalmazottak szociális-gazdasági helyzetének feltérképezése. Erről jutott eszembe az érsekújvári konzervgyár. A vállalat néhány éve hasonló cipőben járt, mint ma a hajógyár. Az alkalmazottak a gyár előtt transzparensekkel hívták fel magukra a figyelmet, s kérték, vonják felelősségre a tulajdonosokat, amiért az egykor nyereséges gyárat a csőd szélére juttatták. A sokadik nap után a gyárba látogatott Jozef Kalman exminiszterelnök-helyettes. Találkozott a szakszervezetek vezetőivel, az alkalmazottakkal, aztán távozott, mondván: „nincs kivel érdemben tárgyalnia”. A konzervgyár azóta tönkrement, a tulajdonosokat mind a mai napig senki sem vonta felelősségre. A hajógyár is magánkézben van. Tulajdonosait a vasas szakszervezetek vezetése egyszer felszólította, forduljanak a kormányhoz és a parlamenthez, hogy gyorsan és hatékonyan segítsenek a drámai helyzet megoldásában. Ennél többet valószínűleg a képviselők sem tehernek, hiszen a tulajdonosokat ők sem kényszeríthetik semmire. „Az okokat kell orvosolni, nem a következményeket” - fogalmazott Emil Ma- chyna, a Fémipari Dolgozók Szakszervezetetének elnöke a hajógyárban tett látogatásán. Nyilvánvalóan arra utalt, amit Komáromban sokan rebesgetnek, hogy a hajógyár súlyos anyagi válságát nemcsak a lebombázottjugoszláviai hidak miatt szünetelő al-dunai hajóközlekedés okozta, hanem egyes részvényesek „ügyeskedései”. Hogy ez így van, bizonyítani kell, ami hosszadalmas folyamat is lehet. Mindenesetre lényeges javulást hozhat(na) a csődtörvény megszigorítása, következetes betartása és a különböző „ügyeskedésekből” meggazdagodottak felelősségre vonása. Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezető: Madi Géza (58238342) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (58238338), Sidó H. Zoltán - gazdaság - (58238312), Tallósi Béla - kultúra - (58238313), Urbán Gabriella - panoráma - (58238338), P. Malik Éva - régió - (58238310), Kovács Ilona - mellékletek - (58238314) Tomi Vince - sport - (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49,824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342,53417054, telefax: 58238343, üzenetrögzítő: 53417054. Fiókszerkesztóségek: Nagykapos 0949/6382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/5684 214, Komárom: tel., fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/7329424. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, fax: 58238321) Hirdetőiroda: 58238262,58238332, fax: 58238331 Lapteijesztési osztály, laprendelés: 58238327,58238326 Szedés és tördelés a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a CONCORDIA KFT.- Kolárska 8, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PrNS, valamint a D. A CZVEDLER KFT. - Somolja. Külföldi megrendelések: PrNS ES-vyvoz dace, Kosická 1,813 81 Bratislava. ' Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Posta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őizünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az interneten is megtalálható: http://www.ujszo.com E-mail: redakcia@ujszo.com Zenga zénekszó, mert a házédéesz kedve mindig jó (Fotó: TA SR) Bokros Lajos szerint a kormánykoalíció igazi szakítópróbája csak most következik A tízéves kötvény ára Kosovan leváltásával több tabutéma is kinyílt a hazai gazdaságban és nagypolitikában. TUBA LAJOS Szlovákia jelentős előrehaladást ért el a makrogazdasági stabilizáció terén -jelentette ki Bokros Lajos. Az expénzügyminiszter a világbank képviselőjeként a múlt héten azon a pozsonyi nemzetközi konferencián vett részt, melynek témája a csődeljárás volt. Azért is jelentős ez az előrelépés, mert egy széles kormány- koalíciónak kellett véghezvinnie. Igazi szakítópróbának viszont a vállalati szerkezetátalakítást és az állami cégek privatizációját nevezte. Szlovákia integrációs esélyeit jónak tartotta, bár óvott a túlzott optimizmustól, amely szerint rövid idő alatt behozhatjuk a belépésre legfelkészültebbnek tartott Magyarországot és Csehországot. Legfontosabbnak azt tartaná, hogy a visegrádi négyek egymást segítsék a felkészülés során. Ma kezdik jegyezni a pénzügyminisztérium által euróbán kibocsátott tízéves lejáratú államkötvényeket. Ezek nem csak azért fontosak, mert az így szerzett mintegy 21 milliárd koronát a Meciarék által kibocsátott, sokkkai drágább államkötvények lecserélésére fordíthatják. Legalább ennyire fontos lesz, hogy az önálló Szlovákia történetében az állam első alkalommal merészkedik hosszú lejáratú értékpapírral a nemzetközi pénzpiacokra. Ennek sikere sokat elárul majd a külföld valódi véleményéről. Sőt, ha az elért kamatszintet összehasonlítjuk a tavalyi államkötvénnyel, objektív képet kapunk a gazdasági reform egyéves eredményeiről. Brigita Schmögnerová pénzügyminiszter ezzel kapcsolatban körbekampá- nyolta az összes fontos európai pénzügyi központot, és a pénzügyminisztérium illetékesei nagyon optimisták. Várható viszont, hogy az eurókötvények egy részét hazai cégek, sőt bankok vásárolják meg. A bankok ugyanis már közel egy éve alig mernek hitelezni a vállalatoknak, és már az a lehetőség sincs, hogy a pénzüket magas kamatú állami értékpapírokba fektessék. Az elmúlt hetekben a pénzügyminisztérium már a hároméves állampapírok kamatait is kilenc százalék közelébe szorította le, és még ezen a szinten is nagyon válogatós volt. Az elemzők szerint a bankok nagyon szorult helyzetben vannak és rövid időn belül kénytelenek lesznek újrakezdeni a vállalati hitelek folyósítását. Kedvüket talán növeli, ha a kormány végre a parlament elé terjeszti a csődtörvény módosítását - amit szóban a múlt héten is többen megígértek. Lezárult az idei legnagyobb privatizációs üzlet, a Szlovák Távközlés (ST) részvénycsomagjára kiírt pályázat első fordulója. Három külföldi jelentkező van, a kiírás értelmében a privatizációs tanácsadó ajánlása alapján a komoly ajánlattal rendelkezőket meghívják a második körbe, melyben már csak a felajánlott ár dönt. A végső árajánlat benyújtása előtt azonban még el kell fogadni a távközlés liberalizációjáról szóló törvényt, ami hat az ST- részvények árfolyamára. A kormány a múlt héten a parlament elé terjesztette a törvényjavatot. A múlt héten Lubomír Harach gazdasági miniszter utasítására leváltották Stefan Kosovant, a Szlovák Villamosművek mindenható vezérét. Ez azt is jelenti, hogy a nem teljesen ádátható - és Meciar idején komoly kapcsolatrendszert kialakító - oroszországi üzletekkel foglalkozó gazdasági lobbi egyik legkomolyabb csatornája került veszélybe. Amint várható volt, a lépésre nagyon élesen reagált a Kosovanék mögött álló SDL-számy (nem az egész párt). Sokkal meglepőbb volt viszont, hogy az ügyben Ján Camogursky is felemelte a szavát. Viselkedését akkor is érdemes lesz figyelni, ha kiéleződik a vita az utód személyének kiválasztásáról. Már csak azért is, mert ez a súlyos politikai konfliktuson kívül várhatóan újra kiélezi a gazdaságpolitikai irányultság kérdését - legalábbis erre utalnak azok a baloldali igyekezetek, hogy az SE élére az atomlobbi képviselőjét állítsák. A vagyonalapi kötvények piaci árfolyama az RM-Systémben pénteken ádépte a 8000 koronát. Vagyis a tulajdonos ennyit kap érte, ha maga adja le az eladási utasítást a rendszer kereskedelmi kirendeltségein (általában minden komolyabb járási székhelyen található ilyen). Ennyit talán érdemes megtenni azért az 1000-1500 koronás különbségért, amit akkor vesztünk az ügyön, ha utcai brókerek bonyolítják le az eladást. A parlament hamarosan megtárgyalja azt a törvénymódosítást, melynek értelmében az FNM-kötvény eladásához nem lenne szükség meghatalmazásra, ami jelentősen egyszerűsítené a kerekedelmet. A legfrissebb statisztika szerint tavaly november óta 2,3 milliárd korona értékben cseréltek gazdát vagyonalapi kötvények. Szakértők szerint viszont ennek nagy része (1,9 müliárd korona) még a korábbi években aláírt meghatalmazások alapján történt. A novemberi liberalizáció óta eladott több mint 300 ezer kötvényből csak 52 ezer cserélt gazdát a nyilvános piacon. TALLÓZÓ ROMÁNLAPOK A szélsőségesen nacionalista Nagy Románia Párt (PRM) véleményét közli Csurka István Erdély függetlenségét sürgető március 15-i kijelentéseiről szombati számában a Curierul National című román napilap. Corneliu Ciontu, a PRM elnöke úgy vélte: a MIÉP „szélsőséges vezetője felelőtlen kijelentéseivel” igazolja a PRM aggodalmát, hogy „egyes magyar revizionisták újból Románia területi integritására törnek”. A Transilvania Jur- nal egész címoldalát Csurka „hihetetlen kijelentésének” szentelte. A lap több romániai párt képviselőjét is megszólalta. A kormány- koalíció pártjai közül a Nemzeti Liberális Párt alelnöke „a múlt szomorú hangjának" minősítette Csurka kijelentését, amit „nem szabad figyelembe venni, bár mérgezni próbálja a románok és a magyarok, a két ország kapcsolatát”. A Demokrata Párt képviselője azzal intézte el a kérdést, hogy „nem szabad figyelembe venni a lejelentést, mert egy olyan beteg elméjű személy tette, aki a magyarországi és a romániai szélsőséges csoportokat akarja táplálni”. Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke elzárkózott Csurka kijelentésének kommentálásától, mondván, az RMDSZ-t nem érinti, kizárólag Magyarország belső kérdése. NÉPÚJSÁG „Szeretném, ha ez az évforduló elhozná annak lehetőségét, hogy tisztázzuk, és mindenki számára világossá tegyük, valójában mi történt 1990. március 19-én és 20-án” - hangsúlyozta Sütő András a tíz évvel ezelőtti marosvásárhelyi „fekete március” tizedik évfordulóján adott interjújában. Az erdélyi magyar író a marosvásárhelyi lapnak adott nyilatkozatában részletesen felidézte, miként érte a várost, az ottani magyarokat a Marosvásárhely környékéről szervezetten odaszállított, leitatott román paraszti tömegek támadása. A baltával, vasvillával, botokkal felfegyverzett Görgény-völgyiek szétdúlták a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) marosvásárhelyi székházát. Sütő András, aki akkor az RMDSZ megyei elnöke volt, 79 társával az épület padlására menekült, majd a felhecceit tömeg elé állt, amikor azzal fenyegetőztek, hogy rájuk gyújtják az épületet. A helyi hatóságok cinkos tétlenséggel nézték az ostromot. Két román főtiszt és egy titokzatos civil személy szerint az írót szólították fel a padlás elhagyására, majd amikor Sütő András kilépett az épületből, egyikük jelet adott megtámadására. Közlése szerint az eltelt tíz évben elmaradt a magyarellenes pogrom kivizsgálása, tényekkel való bizonyítása: így az akkor elkészült és az Európa Tanácshoz benyújtott parlamenti jelentés megmarad azokkal a hamisításokkal, ahogyan az akkori kormányzati politikai érdekeknek megfelelt. OLVASÓI LEVELEK Hevenyészett statisztika Kisvárosunk egy fél évszázaddal ezelőtt nagyközség volt, de járási székhely. Lakóinak száma közel 2400. Az első érvágást a zsidóüldözés hozta, ami a lakosság 12 százalékát „kitakarította”. Az ember életében óriási trauma, ha el kell hagynia lakóhelyét. A második világháború alatt folytatódott a kiűzetés. Nyilas hatalmasságok hurcolták emberek tucatjait Németországba. Munkaerőt akartak exportálni. Az egyik csoportban korhatár nélküliek voltak, a másikban leventék. Volt olyan család, ahonnan két fiú az első csoportba került, a legkisebb a leventék közé. A háború után majdnem valamennyien hazakerültek. Akik megúszták a németországi kirándulást, azok sem sokáig élvezhették az otthon melegét. Összeszedték őket, és az idősebbekkel együtt „málenkij robotra” vitték. Az idősebbek közül sokan ottpusztultak. Akik hazakerültek- kilenc év múlva -, betegen - sőt egyikük csonkán - próbálták behozni az elmulasztott éveket. Nagy részük itthon halt meg, nem élve meg az öregkort. Egy sikertelen elűzetésről is beszélni kell. A magyarok kitelepítésének tervezetéről. Nem tudom, valahol létezik- e számadat, hányán voltunk a listán. Az én „fehér lapomnak” a sorszáma 71. Itthon maradtunk. Gondolom, egy fél évszázad múltán az ország bármelyik pontján, bárki készíthetne ilyesféle számvetést. Ide kívánkozik az Új Szó egyik napi gondolata: A múltat még az Isten sem tudja megváltoztatni (Agathán). Győri Sarolta Szepsi Egyéni érdekek Eddig még nem gondoltam rá, hogy írjak az Új Szóba, de ha a rozsnyói Csemadok-gyűlésen elmondhatták az igazat, hogy az MKP nem ért el semmit a járásban, úgy gondolom, azt is el kell mondani, hogy a Losonci járásban is ugyanilyen rossz a helyzet, sőt még rosszabb! Losoncon is nyert az MKP, de ennek a magyarság nem látja semmi hasznát. A járási elnök Pozsonyban kapott funkciót, de senki nem tudja, müyet. Itthon a helyettese irányítja a pártot. Ő megkapta az egyetlen magyaroknak járó funkciót az MKP járási győzelméért, a járási hivatal főnökhelyettese Losoncon. Igaz, hogy az elnökségből betettek egy embert a gázmüvekhez portásnak, de onnan nem sokat tehet a magyarokért. A fülekiek nagy része is háborog, mivel a párt járási elnöksége nem veszi komolyan azt a határozatot, hogy Fülek legyen járási székhely, pedig a polgármester úr ezt műidig hangsúlyozta nekik. Én Füleken laktam és dolgoztam, sokat járok oda az emberek közé, és mondhatom, nagy az elégedetlenség. Nem kellett volna olyanokat kitenni, akik már bizonyítottak, és azokra bízni a nógrádi magyarokat, akik csak magukra gondolnak! Szabó Géza Síd
