Új Szó, 2000. március (53. évfolyam, 50-76. szám)

2000-03-18 / 65. szám, szombat

Kultúra ÚJ SZÓ 2000. MÁRCIUS 18. A 6:3 sikere a Kalandfilmek Fesztiválján Valenciennes. Hatalmas lelkesedéssel fogadta mind a zsűri, mind a közönség Tímár Péter 6:3 című filmjét csütörtökön, a valenciennes-i 11. Akció- és Kalandfilm Fesztiválon. A vetítés előtt Sághy Mariann, a Párizsi Magyar Intézet tudományos titkára mutatta be Tímár film­jét, amely az angolokon aratott nevezetes magyar futballgyőzelmet örökíti meg egyfajta szürrealista hangvételben. Mike Newell, a zsűri brit elnöke (egyebek mellett a Négy esküvő, egy temetés című film rendezője) „Hazám gyásznapja volt ez” felkiáltással reagált az is­mertetésre. A film megtekintése után külön gratulált Kálomista Gá­bor producernek. Tímár Péter rendező forgat, ezért maradt távol a fesztiváltól. Az észak-franciaországi városban rendezett versenyben kilenc alkotás indult, a zsűri verdiktje holnap válik ismertté. (MTI) SZÍNHÁZ POZSONY NEMZETI SZÍNHÁZ: Hófehérke és a hét versenyző szombat 11 Hattyúk tava sz. 19 a.ha SZÍNHÁZ: Teljesen zavaros mese vasár­nap 14.30 RUZINOVI MŰVELŐDÉSI HÁZ: Cyrano sz. 19 KASSA ÁLLAMI SZÍNHÁZ: Hamupipőke sz. 16 v. 14.30 THÁLIA SZÍN­HÁZ: Kakuk Marci szerencséje (vendégjáték Füleken) sz. 19 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: Szerelem sz. 19 MOZI POZSONY HVIEZDA: Frankofón filmek fesztiválja OBZOR: A bennfentes (am.) sz.,_v. 18 A John Malkovich menet (am.) sz., v. 16, 20.45 MLADOST: A félkegyelmű visszatér (cseh) sz., v. 15.30,17.30, 20 ISTROPOLIS: Green Mile (am.) sz., v. 16.30, 20 Az orléans-i szűz (am.) sz., v. 17.30, 20.30 A félkegyelmű visszatér (cseh) sz., v. 17.30, 20 YMCA: Az orléans-i szűz (am.) sz., v. 17, 20 CHARLIE CENTRUM: A félkegyelmű visszatér (cseh) sz., v. 17, 20.45 Soly- mász Tamás (szlov.) sz., v. 16 South Park (am.) sz., v. 17, 21.15 Mindenki, akit szeretek (cseh) sz., v. 19 A bennfentes (am.) sz., v. 18.30 A hat mesterlövész (szl.-cseh) sz., v. 21 A világ nem elég (am.) sz., v. 17.15 Junior Bonner (am.) sz., v. 18 Indián nyár (cseh) sz., v. 20.30 Fájdalommal teli szekér (szlov.) sz., v. 19.30 KASSA DRUZBA: Amerikai szépség (am.) sz., v. 15.30,17.45, 20 TATRA: A John Malkovich menet (am.) sz., v. 15.30, 17.45, 20 CAPITOL: Ember a Holdon (am.) sz., v. 15.45,18, 20.15 ÚSMEV: Az orléans- i szűz (am.) sz., v. 15.30,18, 20.30 DÉL-SZLOVÁKIA DUNASZERDAHELY - LUX: Harcosok klubja (am.) sz.; v. 17.30, 20 NFG-l-FILM: Az élet sója (am.) sz. 17.30 ROZSNYÓ - PANO­RÁMA: SolymászTamás (szí.) sz., v. 17,19LÉVA-JUNIOR: Hato­dik érzék (am.) sz., v. 16.30, 19 SLOVAN: Kicsikém - Sir Austin Powers II. (am.) sz. 19 GALÁNTA - VMK: Toy story 2. (am.) sz., v. 15.30,17.30 NAGYMEGYER- SLOVAN: Anna és a király (am.) sz. 19 ZSELÍZ - VÁROSI MOZI: Fergeteges forgatás (am.) sz. 19 KIRÁLYHELMEC - VMK: Tarzan (am.) sz., v. 16,18 GYŐR CINEMA CITY: Amerikai pite (am.) 12,14,16,18, Pár-baj (am.) 20, 22 Stuart Little kisegér (am.) 12,14,16,18,20.15,22.15 Kettős koc­kázat (am.) 11.15,13.30,15.45,18, 20.15, 22.30 A tehetséges Mr. Ripley (am.) 11.30, 14.30, 17, 19.45, 22.30 Sivatagi cápák (am.) 11.15, 13.30, 15.45, 18, 20.15, 22.30 Amerikai szépség (am.) 12, 15,17.30,20, 22.30 A bennfentes (am.) 11.30,14.30,17.30, 20.30 Tarzan (am.) 12 Anna és a király (am.) 14.30,17.30,20.30 A csont­ember (am.) 12, 15, 17.30, 20, 22.30 Asterix és Obelix (ff.) 11, 13.15 A szörny (am.) 15.30 Stigmata (am.) 17.45, 20, 22.15 PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Magyar Kulturális Napok. Irodalmi kávézó Darvasi Lászlóval, Parti Nagy Lajossal, Závada Pállal és Szilasi Lászlóval Akik szeretik a mondatokat Závada Pál, Szilasi László, Parti Nagy Lajos, Darvasi László és Hizsnyai Zoltán - sok jó író (és egy kritikus) egy asztalnál (Dömötör Ede felvétele) A kanadai Rákóczi Alapítvány és a Jeruzsálemi Templomos Lovag­rend magyarországi priorátusa az idén nyáron, július első két heté­ben, immár hetedik alkalommal magyarságismereti mozgótábort szervez határon túli (felvidéki, er­délyi, kárpátaljai, délvidéki) ma­gyar fiatalok részére. Idén a Felvi­dékről 20 diák kap lehetőséget, hogy jobban megismerje Magyar- országot, elmélyítse történelmi, földrajzi, irodalmi ismereteit, rengeteg barátot szerezzen, s fe­lejthetetlen élményekben gazda­godjon. A tábor működése forgó- színpadszerű, a résztvevők négy- naponta váltják egymást a három helyszínen - Győr, Kecskemét, Pécs -, ahol megismerkedhetnek az adott várossal és környékével, majd a program kétnapos buda­pesti rendezvénnyel zárul. Az uta­zás, a szállás (kollégiumokban), az étkezés (napi három) költségeit kanadai és amerikai magyar ada­kozók állják, tehát a résztvevők­nek teljesen ingyenes. Tanulmányaiban eredményes, kreatív, talpraesett 14-19 éves fia­talok jelentkezését várjuk, akik ér­deklődnek népünk kultúrája, ha­gyományai, műemlékei iránt. Pá­lyázási feltételek:- kézzel üt bemutatkozó levél, a személyes érdeklődési körre is ki­térve (nem hivatalos öméletrajz!)- 2-5 oldalas pályamunka az aláb­bi témák egyikében: 1. A Rákóczi-szabadságharc vala­mely részletének (akár egy napjá­nak) bemutatása résztvevői szem­mel - elbeszélés 2. Fiktív interjú készítése a magyar irodalom vagy művészet kiemelke­dő személyiségével 3. Helytörténeti bemutató a ke­resztény élet tükrében. Beküldési határidő: 2000. április 20. Cím: Mikóczy Ilona Nová 16 932 01 Velky Meder Telefon: 0709/555 30 66 - hétvé­gén vagy: 00 361262 2515, 00 36 30214 6392 Pozsony. Fogynak az olva­sók, csökken a könyvek irán­ti érdeklődés, hangzik el gyakran az utóbbi években. A kedvezőtlen jelek ellenére szerencsére nem annyira vé­szes a helyzet, mint amilyen­nek sokan látni vélik. MISLAY EDIT A Magyar Intézet székházában március 16-én megrendezett Iro­dalmi kávézó nagyszámú közönsé­ge sem azért gyűlt össze bizonyá­ra, mert egy halódó műfaj képvise­lőivel szeretett volna találkozni. S talán még sincs ok az elkeseredés­re, ha a századvég rámenős audio­vizuális művészeteinek „árnyéká­ban” zajos könyvsikerek is szület­nek. Ezt támasztja alá Darvasi László, Parti Nagy Lajos és Závada Pál, az est vendégeinek példája is. Mindhárman azon írók közé tar­toznak, akik nem panaszkodhat­nak az olvasóközönség közönyére, érdektelenségére. Az Irodalmi ká­vézóban valamennyien saját ma­guk tolmácsolták műveiket, szlo­vákul pedig Peter Simún színmű­vész előadásában hallgathatott meg részleteket a közönség, Deák Renáta fordításában. A kortárs magyar irodalom e három jeles személyiségéről Szilasi László iro­dalomtörténész, kritikus, a szege­di József Attila Tudományegyetem tanára adott tömör, élvezetes és szakavatott jellemzést. (Dicséret egyébként a kritikus címére is el­hangzott az est folyamán. Amint azt Závada Pál megjegyezte, Szilasi nem csupán a 20. századi, hanem a 19. századi magyar iroda­lomnak is nagy értője. Állítását rö­vid történettel is alátámasztotta. Mint mondta, Pozsonyba utazván, egy benzinkútnál megállva „le­tesztelte” a kritikust. Megkérdezte tőle, kitalálja-e, kinek a műve és mi a címe a rádióban .éppen akkor közvetített hangjátéknak. A rész­let, amely alapján Szilasinak vá­laszt kellett adnia - lódobogás volt. S ő már mondta is: Jókai Mór A kőszívű ember fiai.) Szilasi sze­rint Darvasi László, Parti Nagy La­jos és Závada Pál a „váratlanok” a mai magyar irodalomban, felbuk­kanásuk és folyamatos jelenlétük is váratlan és örömteli. „Az eddigi Darvasi-életmű egyik legnagyobb Darvasi, Parti Nagy és Závada a „váratlanok” a magyar irodalomban. teljesítménye éppen abban áll, hogy újra bebizonyította: az iroda­lom világában az élvezetes nem mindig kommersz, az innovatív pedig nem feltétlenül obskúrus, értés és élvezet egyáltalán nem egymást kizáró fogalmak.” Parti Nagy Lajosról szólva többek között megjegyezte, hogy szövegeiben „megőrződnek, vagy inkább HARASZTI MÁRIA A magyar irodalom sajnos nem büszkélkedhet elég idős kort meg­ért alkotóval, így ennek az élet­kornak az élettapasztalatát, meg­csendesedett bölcsességét, világ­látását, fontos felismeréseit tük­röző költeményekből sincs sok, pedig ezek az emberi lélek és al­kotás folyamatainak fontos lenyo­matai. Szerencsénkre a kilenc­venes évek változásait követően „visszatért” irodalmunkba Mo- noszlóy Dezső, s folyamatosan je­len van alkotásaival, egyrészt pró­zai művei újrakiadásainak, más­részt versválogatásainak, illetve új költeményeinek köszönhetően. Monoszlóy Dezső költő, prózaíró, műfordító 1923-ban született Bu­dapesten. 1946-ban Csehszlová­kiába költözött, Pozsonyban tele­pedett le. Sokrétű irodalom- és kultúraszervező tevékenységet fejtett ki. A politikai fordulatot követően illegálisan Nyugatra próbált távozni, sikertelenül. Éveket töltött munkatáborban, majd fizikai munkát végzett, kü­lönféle beosztásokban dolgozott. Az ötvenes évek közepén tért visz- sza értelmiségi pályára. űAz Irodalmi Szemle belső mun­katársa, később a Csehszlovák írószövetség magyar szekciójá­nak titkára lett. Költőként indult, a Nyugat szellemiségét, líraesz­ményét követte. 1966-ban a Csók című verseskötetéért Madách-dí- jat kapott. 1968-ban Jugoszláviába távozott, újrakonstituálódnak olyasféle, az újabb irodalomból már-már ki­veszni látszó értékek, mint a kultú­ra, ízlés és a nyelv szegényeivel vállalt költői szolidaritás, a világ minden részletére kiterjedő, kímé­letlen figyelemmel elegy, de nem a tragikus hangvétellel hitelesítő részvét, és az irónia fénytöréseit tompítani nem nagyon igyekvő, sőt a saját erejét ezáltal is tápláló szeretet.” Závada Pál Jadviga pár­nája című regényét elemezve úgy vélte, a páratlan siker abban rejlik, hogy a regényből „nem hiányoz­nak a valóságközeliség és az intel- lektualitás princípiumai, történe­tének hús-vér szereplői vannak, igazi emberi érzelmekkel, szándé­kokkal, sorssal, szerelemmel, sze­relemféltéssel (...) és emellett még mindaz együtt van benne, amit a magyar próza egész törté­ahol bekapcsolódott a vajdasági magyar irodalmi életbe. A Híd és más magyar nyelvű lapok munka­társa. 1969 végén az osztrák PEN- Club támogatásával Bécsbe költö­zött, jelenleg is ott él. Az osztrák PEN-Club és írószövetség tagja. 1979-ben T. Kömer Díjjal, élet­művéért 1986-ban professzori címmel jutalmazták. 1989-ben Bécs tartomány arany érdem­renddel, 1993-ban a köztársasági elnök a Tudományok és Művésze­tek I. fokú érdemrendjével tün­tette ki. 1994-ben Szlovákiában műfordítói munkássága elismeré­seként Hviezdoslav-díjjal jutal­mazták. 1996-ban Nemzetközi PEN-díjat kapott. 1998-ban a Magyar Köz­társaság elnöke a Magyar Köztár­sasági Érdemrend Középkereszt­Monoszlóy Dezső Vasárnap illata nete során megtanult és megtaní­tott a regényírásról.” A felolvasá­sokat követő beszélgetés során, amelyet Hizsnyai Zoltán költő, a Kalligram folyórat főszerkesztője vezetett, szó esett alkotói módsze­reikről, az ösztönösségről és a tu­datosságról, arról, milyen a viszo­nyuk a színházhoz, a drámaírás­hoz, a kritikához. Závada szerint a kritika háromféle: az egyik „fel­mondja a leckét”, a másik „még a leckét sem mondja fel”, a harma­dik pedig „meglepetést tartogat”. Abban mindenesetre megegyez­tek, hogy számos eltérő írói voná­suk mellett egyvalami közös ben­nük: a történet- és a szövegalkotás öröme, „a mondat szeretete”. Ez valamennyi művükön átsüt. S amíg e szeretet él, addig az olva­sók számának megcsappanásától sem kell tartaniuk. jét adományozta életműve elis­meréseként. 1990-ben megjelent új költeményeit tartalmazó kötete (Caligula-bár) óta csupán egy vá­logatás jelent meg költészetéből (Mozaik, 1993). Azóta írt és irodalmi lapok hasáb­jain többségükben publikált új verseit „Vasárnap illata” cím alatt rendezte kötetbe. A költemények többségében az érett alkotó világszemlélete, az őt körülvevő dolgokkal való fokoza­tos leszámolása, a búcsúzás napi döbbenetéi fogalmazódnak meg a költőre jellemző ritmikailag és nyelvileg gazdagon megformált sorokban. A közel száz költemény a minden­napok apró örömeit és bánatait, gondolatfutamokat, felvillanó emlékképeket, néha csak látomá­sokat vagy tárgyakat versel meg a tőle megszokott formagazdagság­gal. Ironikus és groteszk parabo­láit felváltotta ebben az anyag­ban a melankólia, a kötet túlnyo­mó része a halálvárást, az elmú­lástól való félelmet fejezi ki. Monoszlóy az öregedés nyavalyái fölött érzett megütközését finom iróniával, derűvel keveredő ver­sekben vallja meg. A lírai realizmus hagyományait követő költőnek ezek az alkotásai párhuzamba állíthatók Arany Já­nos késői verseivel. Költészetének legfőbb jellemzőit ez a kötet is magán hordozza: a néhol gro­teszk és abszurd elemekkel fűsze­rezett plasztikus nyelvet. (AB-ART, 2000) Vasárnap illata. Új verseivel Monoszlóy Dezső talán valóban hazatér irodalmunkba Finom irónia, derűvel keverve Gazdag műsorkínálat Budapesti Tavaszi Fesztivál Budapest. Göncz Árpád köztársasá­gi elnök nyitotta meg a millenniumi Budapesti Tavaszi Fesztivál hivata­los kezdetét jelentő Történelem-kép című kiállítást tegnap a Magyar Nemzeti Galériában. Áz,Állam szü­letik” gondolatkör jegyében az ápri­lis 3-ig tartó, immár a 20. művészeti seregszemle ajánlatai között szá­mos kiállítás, zenei és balétt ősbe­mutató, illetőleg magyarországi premier is szerepel. A fényképek kedvelőinek idén is ér­demes ellátogatniuk a Néprajzi Mú­zeumba, ahol a tablókon a World Press Photo ’98, valamint a Magyar Sajtófotó ’99 pályázat díjazott mun­kái láthatók. A fesztivál nyitó nap­ján a Nemzetközi Ifjúsági Ének- és Zenekar koncertezett a Budapest Kongresszusi Központban, Héja Domonkos vezényletével. A Magyar Állami Operaházban a vi­lághírű orosz táncos, Rudolf Nure- jev emlékére immár negyedik alka­lommal megrendezett balett­verseny díjkiosztó gáláján a legjobb­nak ítélt iljú táncosok mutatkoztak be a publikumnak. A határon túli magyar színházak szintén hagyo­mányos tavaszi vendégjátékának sorában ezúttal a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata lépett fel a Thália Szín­házban, a fesztiválnyitány estéjén. Az érdeklődők Wedekind A tavasz ébredése című darabját láthatták a marosvásárhelyi művészek elő­adásában. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents