Új Szó, 2000. március (53. évfolyam, 50-76. szám)

2000-03-17 / 64. szám, péntek

6 Politika ÚJ SZÓ 2000. MÁRCIUS 17. Kosovska Mitrovicában az elmúlt napokkal ellentétben tegnap a délutáni órákban is nyugalom volt, a béke- fenntartók megerősített járőröket küldtek az utcákra. (TA SR/EPA) Moszkvában csak tegnap tájékoztattak a tavalyi lakóházrobbantásokról Korlátozzák a sajtót Tiszaszennyezés: Németország segítséget nyújt Románia is érdekelt Ukrajna és a NATO Kijev. Leonyid Kucsma ukrán elnök aláírta azt a törvényt, amely megkönnyíti külföldi csapatok állomásoztatását és áthaladását az egykori szovjet tagköztársaság területén. Uk­rán katonai források szerint a törvény elsősorban azt céloz­za, hogy könnyebbé váljon azoknak a NATO-gyakorla- toknak a megszervezése, amelyeket az észak-atlanti szervezet Lviv (Lemberg) és Odessza körzetében rendez meg évről évre. (MTI) Robbanás a piactéren Újdelhi. Pokolgép robbant tegnap nem sokkal déli 12 óra előtt Újdelhi egyik piacterén. A detonációban heten megsebe­sültek. A merényletet három nappal Bili Clinton indiai láto­gatása előtt követték el, de a hatóságok kizártnak tartják, hogy köze lenne az amerikai elnök közelgő útjához. (MTI) Tragikomikus Craxi-ügy Róma. Bettino Craxi meghalt ugyan, de egy olasz állam­ügyész szerint nem lehet ad­dig lezárni a volt szocialista pártvezér és egykori minisz­terelnök egyik büntetőjogi ügyét, amíg valamilyen doku­mentum vagy tanúvallomás nem bizonyítja, hogy Craxi valóban elhunyt. A tragikomi­kus történet felkavarta az itá­liai közéletet, és nagy vissz­hangot kapott a tájékoztatási eszközökben is. Craxi a ki­lencvenes évek elején mene­külni volt kénytelen hazájá­ból, a Tiszta Kezek keretében sikerült rábizonyítani néhány bűnös pénzügyletet. Több perben is súlyos börtönbünte­tésre ítélték, néhány ügye a mai napig lezáratlan. (MTI) Craxi január 9-én hunyt el, te­metése felért egy politikai de­monstrációval. (TA SR/AP) Rendkívüli állapot Quito. Egészségügyi rendkívü­li állapotot rendeltek el Ecua­dor 17 tartományában az or­szágot sújtó malária és dengue-láz járvány miatt. Ed­dig 14 halálos áldozatot köve­telt a malária, és az elmúlt he­tekben több mint 14 ezren be­tegedtek meg a „váltólázként” is ismert súlyos trópusi beteg­ségben. A halálos izomgörcsö­ket okozó dengue-ből eddig 220 esetet regisztráltak. (MTI) Száz gyereket ölt meg Lahore. A pakisztáni Lahore- ban tegnap halálra ítélték azt a 38 éves férfit, akit mintegy 100 fiúgyermek megerőszako­lásának és meggyilkolásának vádjával állítottak bíróság elé. A pakisztáni közvéleményt mélyen felkavarta az ügy, a rém főként az utcán csellengő szegény gyermekek közül szedte áldozatait. Holttestüket sósavban maratta szét. (MTI) Moszkva. Az Oroszországban bejegyzett sajtó számára megtiltották a terroristának minősített csecsen vezetőkkel készített interjúk közreadá­sát. „A terroristák kijelentése­inek közveden terjesztése a terrorizmus propagálását je­lend” - mondta a tájékoztatá­si miniszter helyettese. ÖSSZEFOGLALÓ A korlátozás vonatkozik például Aszlan Maszhadov csecsen elnökre, Sámil Bászájev hadúrra, és a fő cse­csen szóvivőre, Movladi Udugovra is, akiket egyaránt terrorizmus mi­att köröznek. Az orosz tudósítóknak és az Oroszországban dolgozó kül­földieknek be kell tartaniuk a törvé­nyeket’ - magyarázta az illetékes az AFP-nek. Az orosz erők változatlanul heves MTI-JELENTÉS Varsó. Legfeljebb 8,1 milliárd már­ka lehet a második világháborúban német kényszermunkára hurcolt emberek közvetlen kárpótlásának összege - erősítette meg a német kormány álláspontját Otto Lambs­dorff. A kényszermunkások kárpót­lásának ügyével megbízott német kormányilletékes a Rzeczpospolita lengyel lapnak nyilatkozva úgy vé­lekedett: a jövő héten esedékes ber­lini tárgyalási forduló után legalább még egy munkatalálkozóra lesz szükség. Később megtarthatnák az Moszkva. Oroszországban finisé­hez érkezett a március 26-i elnök- választások kampánya, de általá­nos vélemény szerint teljesen bá­gyadt, minden lendületet nélkülö­ző maradt: valamennyi résztvevő, ajelöltek, a bírák és a szurkolók is a „kötelező gyakorlatokat" teljesítik - írta tegnap az Izvesztyija. A lap szerint az okok nem csak abban ke­resendők, hogy Vlagyimir Putyin hatalmas népszerűsége nyomán eleve lefutottnak tekintik a válasz­tásokat, hanem abban is, hogy a kampány ezúttal teljesen mentes harcokat vívnak Komszomolszkoje falu birtoklásáért, noha az orosz hadvezetés immár harmadik napja azt állítja, hogy „csak néhány tűzfé­szek” tanúsít ellenállást. Az NTV orosz tévécsatorna szerint vissza­foglalták az iskola épületét Ruszlan Gelajev csecsen osztagparancsnok harcosai, akik immár második hete védik Komszomolszkojét. Az orosz hadvezetés állítása szerint Csecsen- földön még legalább ötezer musz­lint fegyveres lehet, S közülük más­fél ezren a síkvidéki - vagyis immár a szövetségi erők ellenőrzése alatt lévő - területeken tevékenykednek. Orosz állítás szerint Moszkvában és Volgodonszkban legalább féltucat­nyi házrobbantást akadályozott meg az orosz belbiztonsági szolgá­lat. Erről az orosz Szövetségi Biz­tonsági Szolgálat (FSZB) illetékesei számoltak be tegnapi sajtóértekez­letükön, amelyen a tavaly Moszkvá­ban, Bujnakszkban és Volgodonszk­utolsó, ünnepélyes ülést, amelyen aláírnák a zárónyilatkozatot. Svájc jelezte, hogy 100 millió márkával hozzájárulna a kárpótlási alaphoz - említette meg Lambsdorff. Szerinte ezt az összeget azoknak az áldoza­toknak a kárpótlására kellene fordí­tani, akik olyan országokban élnek, amelyekben nem létezik „megbéké­lési alap”. Ilyen országok például Szlovénia, Szlovákia, Bulgária, a balti és a nyugati államok. A német kormány 1,9 milliárdot szánna nem közvetlen kárpódásra az összes kár- pódásra megállapított 10 milliárd márkából. Ebből 700 millió jutna az az ideológiától. Hiányzik a progra­mok, az eszmék összecsapása, de az már újdonság, hogy ezúttal a személyiségek sem csatáznak iga­zából egymással. A politikai hirde­tések teljesen sablonosak, közöm­bösek, a tévévitákra nem mind­egyik jelölt vállalkozik. Az orszá­gos választási bizottság a nagyobb részvétel mellett agitál, míg egyes liberális és jobbközép erők „a haza az állambiztonság kezében!” felki­áltással a szavazás bojkottjára szó­lítanak fel, annak ellenére, hogy ők is elismerik: a Kreml jelenlegi urá­nak nincs most hatalmi alternatívá­ja. Az Izvesztyija emlékeztet arra, ban elkövetett terrorista merényle­tek ügyében folytatott nyomozás eddigi eredményeit ismertették. Szeptemberben Moszkvában két la­kóházat is felrobbantottak: több mint 300 ember vesztette életét, s közel félezren sebesültek meg a ter­rorakciók következtében. Alek- szandr Sagako, az FSZB nyomozati­bűnügyi főosztályának helyettes ve­zetője azt állította, hogy a csecsen- földi Kaukázus terrorista központ­ban képezték ki a házrobbantásokat végrehajtó terroristákat, s a hasz­nált robbanóanyag és az időzített gyújtószerkezetek is egyértelműen csecsenföldi eredetűek. A merényle­tek kapcsán hat gyanúsított - a vég­rehajtók - ellen emeltek vádat, kö­zülük ötöt köröznek, egyikük pedig a moszkvai Lefortovó börtönben van vizsgálati fogságban. Az FSZB szerint a gyanúsítottak a csecsen­földi bandák soraiban találhatók je­lenleg. úgynevezett .jövőalapba” Az „árjá- sítás" során vagyonuktól megfosz­tott emberek kárpótlására létesülne a „vagyoni alap” egymilliárd márka tőkével. Lambsdorff biztos abban, hogy a német ipar összegyűjti a vál­lalt 5 müliárd márkát, amiből egy­előre csak 2 milliárd áll rendelke­zésre. A másik 5 milliárd márkát a német kormány állja. A német kor­mánybiztos szerint az egykori kon­centrációs táborok és gettók kény­szermunkásai 15 ezer márkát kap­hatnának, a többi kényszermunkás esetében 5 ezer márka lenne megfe­lelő kárpódási összeg. hogy míg az 1996-os elnökválasz­tásokon valósággal fetisizálták a politikai reklámot, s nem is sajnál­ták rá a pénzt, már a tavaly decem­beri duma-választások során jneg- változott a helyzet: a reklám hét­köznapi, fogyasztói fogalom lett. Ezt már figyelembe vették az el­nökjelöltek kampányfőnökei is, s ennek nyomán a főszerepet a „fe­kete PR”, a tv-magazinokban és - vitákban való mocskolódás vette át. Az egész orosz tömegtájékozta­tás a legesélyesebb jelölt, Putyin kezére játszik, ügyvezető államfői tisztségéből fakadó helyzeti elő­nyének megfelelően. MTI-HÍREK Budapest. Szolnoknál hömpöly- gött tegnap a romániai eredetű, a Tiszán végigvonuló, nehézfémek­kel teli szennyezőhullám. Petrás András, a Közép-Tisza-vidéki Kör­nyezetvédelmi Felügyelőség ügye­letese tegnap délelőtt arról tájékoz­tatott, hogy a literenként 100 mikrogrammnál magasabb szeny- nyezettségű víz éjfél után érte el a városi szakaszt. A szakértők tegnap estére várták, hogy a szeny- nyezőhullám elhaladjon Szolnok mellett. Románia Magyarországhoz hason­lóan érdekelt a cián- és nehézfém­katasztrófa kárainak mérséklésé­ben, de nem áll rendelkezésére megfelelő pénzügyi háttér a meg­előzésre és a kárelhárításra - kö­zölte Gila Altmann, a német kör­nyezetvédelmi tárca politikai ál­lamtitkára. Gila Altmann a múlt heti borsabányai nehézfémszen­Budapest. A kisgazdapárt buda­pesti elnöksége tiltakozik az ellen, hogy egy magyar zenekar feldol­gozta a Himnuszt - derül ki a tes­tület MTI-hez is eljuttatott közle­ményéből. „Az FKGP fővárosi el­nöksége megdöbbenéssel értesült a kereskedelmi tv2 múlt vasárna­pi, esti híradójából arról, hogy ma­gyarságunk egyik első számú, egyetemes jelképét, Kölcsey Fe­Zágráb. A NATO nem akaija ismét megtámadni Szerbiát, csak figyeli az események alakulását- jelentet­te ki a NATO főtitkára egy horvát lapnak a szerb sajtó állításait cáfol­va. Robertson a NATO Jugoszlávia elleni légicsapásainak évfordulóján emlékeztetett arra, hogy az Észak­MTI-HÍR New York. Egy amerikai ügyész szerint elképzelhető, hogy az USA Augusto Pinochet kiadását fogja kérni. Eugene Propper volt az az ügyész, aki a 70-es évek végén Orlando Letelier chilei tábornok New York-ban történt meggyilko­lásával foglalkozott. Letelier volt 1973-tól a Pinochet-rezsimmel MTI-JELENTÉS Becs. Franz König, Bécs nyugállo­mányba vonult bíboros érseke fel­szólította az osztrák kormányt, hogy minél aktívabban tevékeny­kedjen az EU keleti bővítése érdeké­ben. König bíboros egy sajtóértekez­leten beszélt, amelyen részt vett Erhard Busek, az osztrák kormány EU-bővítéssel foglalkozó megbízott­ja és Androsch volt pénzügyminisz­ter is. A bíboros hangsúlyozta: „Az út Európába Közép-Európán át vezet... Ausztriának ki kell mutat­nia érdekeltségét a bővítésben, kü­lönben megeshet, hogy keleti szom­szédaink más központot keresnek Európában.” Felszólította a fiatalo­kat, ne csak nyugati nyelveket ta­nuljanak, hanem szláv nyelveket is. König, Busek és Androsch Felhívás a nyezés hírére sietett Romániába, és ezt követően Magyarországra is el­látogatott. Gila Altmann kifejtette: a környezetszennyezés helyszínén felmérte a katasztrófa körülménye­it és annak okait. Keresik a módját, hogy milyen segítséget ajánlhatnak a román államnak. Németország máris egy mozgó laboratóriumot bocsátott a román hatóságok ren­delkezésére, amellyel a lehetséges további szennyezőforrásokat mé­rik fel a román szakemberek. Az ál­lamtitkár asszony hozzátette: a ro­mán zöld szervezetek szerint mint­egy 55 ilyen „időzített környezet- védelmi bomba” van Romániában, amelyek közül 20 még mindig mű­ködik. A Magyarországra vonatko­zó nemzetközi támogatási lehető­ségekről szólva megemlítette az EU ISPA-programját, amelyből 2002- ig mintegy 38 millió eurót bocsát az Európai Bizottság a magyar ál­lam rendelkezésére a ciánszennye­zés kárainak mérséklésére. renc Himnuszát egy magyar együt­tes rockosított változatban átírta, megszerezve magának ezzel a ké­tes dicsőséget: Rákosi Mátyás nyomdokaiba lépve megváltoztat­ta nemzeti imádságunkat” - áll a közleményben. A fővárosi kisgaz­dák tiltakoznak „a Magyar Köztár­saság Alkotmányában rögzített dallam ilyen durva, a hagyomá­nyokat semmibe vevő módosítása, a szélsőséges szabadosság e meg­nyilvánulása ellen”. atlanti Szerződés Szervezete egy év­vel ezelőtt nem Szerbia ellen viselt hadat, hanem a katonai gépezet el­len indított támadást. Megismétel­te: a NATO el akarta kerülni a légicsapásokat, ám Milosevics jugo­szláv elnök öngyilkos módon más­képp döntött. Robertson leszögezte: a NATO a délszláv háborús bűnösök mindegyikét őrizetbe fogja venni. Az USA-ban ismét elővették a Leteliér-dossziét Pinochet kiadatásáról Ausztriának nagy szüksége van a bevándorlókra Bécsben a bővítésért szembeni ellenállás katonai veze­tője, 1976-ban Amerikában gépko­csijával együtt felrobbantották. Proppernek mindig az volt a véle­ménye, hogy az akció mögött ma­ga Pinochet áll. Most újra elővet­ték a Letelier-dossziét és elképzel­hető, hogy gyilkosságra való felbújtás miatt kérni fogják Pino­chet kiadatását - még akkor is, ha ennek nem sok esélye van. keleti bővítésre címmmel a politika és az érdekképviseletek illetékesei­hez szóló dokumentumot bocsátott útjára. Androsch azt hangsúlyozta, hogy Ausztria eddig is minden más EU-tagállamnál többet profitált a keleti nyitásból, amely több tízezer munkahelyet teremtett, és ez a fo­lyamat a reformországok integrálá­sával csak folytatódhat. Indokolat­lannak nevezte az olcsó munkahe­lyektől és munkaerőtől való félel­met. Ausztria már ma is munkaerő- hiánnyal küzd - mondta Androsch, és hozzátette: bármiben hajlandó fogadni, hogy Ausztria meglepődik majd, mennyire nem árasztják el a bevándorlók. Busek is kijelentette: Ausztriának évi 28 ezer bevándorló­ra van szüksége ahhoz, hogy fenn­tarthassa nyugdíj- és társadalombiz­tosítási rendszerét. 8,1 milliárd márka a német kényszermunkára hurcoltak közvetlen kárpótlására Hivatalos német álláspont Putyin hatalmas népszerűsége miatt eleve lefutottnak tekintik a választásokat Bágyadtan kampányoló jelöltek MTI-JELENTÉS Budapesti kisgazdák a Himnusz feldolgozása ellen Szélsőséges szabadosság MTI-HÍR Robertson: a NATO nem támadja meg ismét Szerbiát Lalcoljanak a bűnösök MTI-HlR

Next

/
Thumbnails
Contents