Új Szó, 2000. március (53. évfolyam, 50-76. szám)

2000-03-16 / 63. szám, csütörtök

8 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2000. MÁRCIUS 16. Március 21-én és 22-én konferencia a munkaerőről A villamosművek igazgatója nyíltan szembeszállt a minisztérium, sőt a kormány gazdaságpolitikai stratégiájával Humán erőforrások SITA-HiR Pozsony. A Nextra Kft. március 27-ei hatállyal mintegy három hó­napra leállítja a legkeresettebb, Fanatik programjának forgalma­zását. A program szüneteltetését a cég vezérigazgatója, Dag Öle Storrosten a dial-up összeköttetés iránt érdeklődők hatalmas táborá­val indokolta. A cég ügyfeleinek száma az eltelt egy évben tízszere­sére nőtt, a dial-up öszeköttetések GAZDASÁGI Privatizálják a cseh Transgast Prága. A cseh Transgas, amely a gázszállítások terén állami monopóliumot élvez, rövidesen részvénytársasággá alakul át, majd ezt követően részben pri­vatizálják - állítja a Mladá fronta Dnes. A 24 milliárd koro­na alaptőkéjű cég részvénycso­magjának 49 százalékát a prá­gai és a londoni tőzsdén dobják piacra még az idén - tervezi a pénzügyminisztérium. Az el­adandó papírok nominális érté­ke 12 milliárd koronára rúg, ám a piaci értéke ennek a kétszere­se. (MfD) Japán bankfúzió a láthatáron Tokió. Japánban újabb bank­óriás születik: a Sanwa Bank, az Asahi Bank és a Tokai Bank megállapodott, hogy 2001. áp­rilistól közös holdingba fogja össze tevékenységét. Ezzel a nagyságra 2. bankcsoport jön létre Japánban, és a 3. lesz vi­lágviszonylatban, 106 billió jen (1,9 billió márka) mérlegfóösszeggel. A múlt hé­tenjelentette be fúzióját két né­met pénzintézet, a Deutsche Bank és a Dresdner Bank, 2,5 billió márka mérlegfőösszeggel; az ebből előálló új Deutsche Bank egy darabig világelső lesz, majd a második helyre kerül másik három japán bank, a Dai-Ichi Kangyo, a Fuji és az Industrial Bank of Japan ugyan­csak jövőre megvalósuló együt­tese, a Mizuho csoport mögött. Japán tíz legnagyobb bankja közül már csak az ágazatvezető Tokyo-Mitsubishiről és a Daiwa Bankról nem tudni, hogy fúziós tervei lennének. (MTI) Német-osztrák bankegyesülés? Berlin. A Bank Austria és a né­met Hypo Vereinsbank kiterjedt együttműködésről és részvény- cseréről tárgyal, ami a legna­gyobb közép-európai lakossági fiókhálózat létrehozásához ve­zethet. Szó lehet akár 20 száza­lékos kereszttulajdonról is a legnagyobb osztrák bank és a nagyságra második német bank HÍRMORZSÁK között, sőt, később teljes össze­olvadás is lehetséges, de egy­előre csak partnerségről tár­gyalnak - mondták. A cél a leg­nagyobb közép-európai lakos­sági hálózat létrehozása, főleg Lengyelországban, Ausztriában, Magyarországon és Csehország­ban. Mindkét bank erősen ter­jeszkedett az elmúlt években Lengyelországban. (MTI) Veszteséges tömegközlekedés Pozsony. A Pozsonyi Közleke­dési Vállalat (DPB) tavaly mint­egy 71 millió koronás vesztesé­get halmozott fel. Ján Zachar, a közlekedési vállalat igazgatója szerint azonban ez az érték je­lentősen jobb, mint az eredeti­leg tervezett 95 milliós veszte­ség. A vállalat az év végén 3340 alkalmazottat foglalkoztatott, ami 50-nel kevesebb mint janu­árban, az autóbuszvezetők lét­számát ugyanakkor 80-nal emelték. A vállalatnál dolgozók bérét idén 7-8 százalékkal ter­vezik emelni. (SITA) Befektetők a 10 éves futamidőért Pozsony. A befektetők a szlovák kormány által tervezett állam- kötvények esetében a 7 éves fu­tamidejű papírok helyett a 10 éves futamidejű állampapírok kibocsátását javasolják, a pénz­ügy azonban továbbra sem dön­tött az ügyben - nyilatkozta a pénzügyminisztérium szóvivője, Peter Svec. A minisztérium az eurokötvények futamidejéről e hét végén, estleg a jövő hét ele­jén hoz végleges döntést. (SITA) Elbocsátások a Ceská sporitelnánál Prága. A Ceská spofitelna (CS) cseh pénzintézet, amelyben az Erste Bank nemrég 19 milliárd koronáért szerezte meg a több­ségi részvénycsomagot, 15 ezer alkalmazottja közül ezer elbocsátását tervezi. A műkö­dési költségek csökkentésével indokolt elbocsátások, cseh sajtóértesülések szerint az el­következő években folytatódni fognak. (SITA) A villamos energia további sorsa Pozsony. 1998 végén, az újonnan felálló kormányko­alíció nem tudott ellenállni a lehetőségnek, hogy tagjai az állami ellenőrzés alatt álló nagyvállalatok vezeté­sét pártalapon osszák el egymás között. Ez azt is magában hordozza, hogy a rosszul dolgozó csúcsveze­tők elmozdítása komoly po­litikai konfliktusokkal jár. TUBA LAJOS A koalíciós osztozkodáskor az égjük legnagyobb hazai cég, a Szlovák Villamos Művek (SE) a Demokratikus Baloldal Pártjának (SDE) jutott. Ez pedig a cég élére Stefan Kosovant, a Jozef Migas pártelnökhöz közeli gazdasági lobbi tagját helyezte. Kosovan po­zíciója a következőképpen jelle­mezhető: az SE élére a turócteplici Apis cégből érkezett. Erről a cég­ről a hazai sajtó általában azt szokta említeni, hogy fontos rész­vényese az Oroszországgal kap­csolatban már többször is furcsa összefüggésben emlegetett Devín Banknak. Mivel Jozef Migas az el­múlt hetekben a nyilvánosság előtt oroszlánként harcolt a meg­rendült pozíciójú Kosovanért, a sajtóban egy sor személyes össze­függés is napvilágot látott. Ezek­ben szó esett a szomszédos Mo- sovcében épülő luxus villanegyed­ről, ahol egymás mellett állnak majd az előbb említett SDL-es gaz­dasági lobbi szinte összes szerep­lőjének új házai. Nem is csodálkozhatunk azon, hogy az elmúlt hónapokban az SE körül kirobbant gazdasági botrá­nyokban szinte kizárólag ezek a cégnevek bukkannak fel. Ezek­nek az ügyeknek a közös jellem­zőjük, hogy az általában milliárd koronás léptékű nyereség soha nem az SE-ben csapódott le, bár minden esetben olyan területen kötődött meg az üzlet, amelyet korábban az SE végzett, Koso- vanék viszont úgy érezték, hogy most jobb lenne azt kiadni alvál­lalkozónak. Közülük a legna­gyobb port az orosz államadós­ság ellenértékeként szánt erő- művi szén behozatala, illetve a kiégett atomerőművi fűtőelemek kivitele verte fel. Napjainkra a- zonban már az is köztudottá vált, hogy az esetleges gazdasági visz- szaéléseken kívül Kosovan és a mögötte álló lobbi nagyon ko­moly gazdaságpolitikai konflik­tusba is keveredett a koalíció töb­bi tagjával. Ez a hazai villamos­energetikai ipar privatizációja Egymás mellett állnak majd az SDE-es gazdasá­gi lobbi új házai. körül robbant ki. Az SDE szerint az SE-t a jelenlegi állapotában, egyben kellene privatizálni, így a belépő stratégiai befektető a tel­jes hazai áramtermelést és áram­szolgáltatást az ellenőrzése alatt tartaná. Sőt, annak ellenére, hogy az ilyen döntéseket általában nemzetközi tender előzi meg, Kosovan a múlt vasárnap azt is bejelentette, hogy „már vannak bizonyos elképzelé­seik erről a befektetőről”. Hab­ként a tortára pedig hozzátette: a befektető befejezné a Mohi Atomerőmű 3. és 4. blokkját. Ez­zel kapcsolatban érdemes fel­idézni, hogy hazánk már most is áramfelesleggel rendelkezik, az európai piacon pedig (elsősorban éppen a keleti atomerőművek mi­att) óriási a túlkínálat, vagyis ala­csonyak az árak. (kis apróság: ta­valy a szlovák áramfelesleg felét az Apis adta el külföldre). Arról nem is beszélve, hogy ezzel újabb két atomreaktor szakadna a nyakunkba, megsokszorozva az atomipar minden megoldatlan gondját. Az egészben a legszebb, hogy az éppen hivatalban lévő szlovák kormány le is mondott az atomenergia további felhasználá­sáról, a vita inkább csak arról szólt, mikor is zárják be a veszé­lyesnek tartott V-l-es atomerő­mű két blokkját. Ehelyett az új energiapolitikai koncepció értel­mében az alapellátást biztosító négy megmaradó atomreaktor mellé az olcsóbb és rugalmasabb gőz-gáz típusú erőművek létesí­tése mellett döntöttek. Ezzel sze­gült szembe Kosovan, aki egé­szen odáig ment, hogy nyilváno­san értelmetlenségnek neveze a cége részvényeit birtokló gazda­sági minisztérium stratégiáját. Külön téma az SE anyagi helyze­tének alakulása az elmúlt idő­szakban. Erről csak annyit tu­dunk, hogy a tavalyi évet 1,9 mil­liárd korona veszteséggel zárták. Kosovan nem volt hajlandó köz­zétenni olyan adatokat, mint a hi­telállomány és a kinnlevőségek növekedése. A helyzetet nemrég minisztériumi ellenőrzés is vizs­gálta, amely legfontosabb megál­lapításait azonban titkosították. Az viszont mindenképpen kide­rült, hogy Kosovan az elnökség üléseiről önhatalmúlag kizárta az egyik elnökségi tagot. Ezenkívül a hátát is biztosította, mégpedig 12 százalékos béremelés formá­jában. Ezt a több milliárdos tételt az országban jelenleg dívó meg­szorító intézkedések dacára azzal indokolta, hogy dolgozói megér­demlik a magasabb fizetést. Ez valahol mindannyiunkat érint, hiszen a Szlovák Villamos Művek milliárdos veszteségeiből eredő nyomást a megszorító intézkedé­sek által működőképes állapot­ban tartott állami költségvetés­nek kell enyhítenie. A hála nem maradt el, amikor a bőkezű vezér széke remegni kezdett, a szak­Döntő fázisába érkezett a monopolcég jövője kö­rüli küzdelem. szervezet a védelmében különfé­le intézkedéseket helyezett kilá­tásba. Kedden az SE rendkívüli közgyűlése leváltotta az elnök­ségből Stefan Kosovant és várha­tó, hogy napokon belül távozik a vezérigazgatói székből is. Ezzel döntő fázisába érkezett az együk legnagyobb hazai monopolcég jö­vője körüli küzdelem, amely sok szempontból meghatározza a ha­zai gazdaság, de egyben a politi­ka jövőjét is. Az Apis cáfolja az állításokat Pozsony. A turócteplici Apis Rt.-nek, annak ellenére, hogy a tár­saság már hosszabb távon kereskedik az európai piacon villany­energiával, nincs semmilyen kereskedelmi kapcsolata a Szlovák Villamos Művekkel (SE) - nyilatkozta Viliam Zingor, az Apis ve­zérigazgatója, az Apis és az SE összefonódását elemző cikkekre reagálva. Szerinte az Apis a villanyenergia exportja során mindig betartotta a gazdasági tárca hatályos szabályait. A villamos­műveknél tartott korábbi ellenőrzés szerint ugyanakkor az SE ál­tal exportra termelt villanyenergia csaknem feiét az Apis expor­tálta, vagyüs a cég nagy valószínűséggel más cégektől vásárolta fel a villamos energiát. (SITA) A Telekom Austria tegnap a tárcának benyújtotta a Szlovák Távközlési Vállalatra tett privatizációs ajánlatát Természetes partnerek ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A Telekom Austria osz­trák távközlési vállalat tegnap a távközlési és közlekedési minisz­tériumban benyújtotta a Szlovák Távközlési Vállalatra tett privati­zációs ajánlatát - közölte sajtótá­jékoztatóján Christian Halbritter, a magánosítási projektum veze­tője. Halbritter szerint a szlovák és az osztrák távközlési vállalat természetes partnernek számíta­nak, remekül kiegészítik egy­mást. A Telekom Austria, amely 1999 végén befejezte saját veze­tékes hálózatának digitálizálását, komoly műszaki tudással, know- how-val rendelkezik, melyből a Szlovák Távközlési Vállalat is profitálhat. Természetesen az nem derült ki, hogy az osztrák ér­deklődő mennyit hajlandó fizetni a szlovák távközlési cégért, Christian Halbritter csupán any- nyit árult el: ha megnyerik a nemzetközi tendert, akkor 2000 és 2004 között legalább 2 milli­árd dollárt fordítanának az itteni hálózat korszerűsítésébe, emel­lett a vezetékes, a mobiltelefonok és az internet terén legalább 100 új szolgáltatást vezetnének be. Mint ismeretes, a Szlovák Táv­közlési Vállalat iránt a Telekom Ausztria mellett a német Deut­sche Telekom és a holland KPN Dutch is érdeklődik. A tender má­sodik fordulója várhatóan április derekán zárul, vagyis április vé­gén akár már ismertté is válhat a szlovák távközlési cég 51 százalé­kos részvénycsomagjának új tu­lajdonosa. (shz) Christian Halbritter optimistán nyilatkozott a szlovák és az osztrák táv­közlési cég közös jövőjéről (Fotó: A Telekom Austria szívességéből) ÚJ SZÓTUDÓSÍTÁS Pozsony. Az „Új irányzatok a hu­mán erőforrások területén” konfe­rencia hatodik évfolyamát idén március 21-én és 22-én a pozsonyi Technopol épületében rendezzük - nyilatkozta Lívia Osvaldová, a Management Partners Group sze­mélyzeti-tanácsadó cég igazgatója. A konferenciával párhuzamosan az AIESEC szlovákiai szervezete ren­dezésében kerül sor március 21 és 24 közt a Karrier Nemzeti Napjaira. A konferencián, amelyre még már­cius 17-ig várják elsősorban a szakemberek jelentkezését, több mint 20 előadó osztja meg tapasz­talatait a humán erőforrások terü­letéről. A legérdekesebb témáknak a manapság rendkívül elteijedt cégfúziók, az új vállalati kultúra meghonosítása és a humán erőfor­rások területén is tapasztalható globalizáció lesznek. A konferenci­án felszólal Peter Magvasi munka­ügyi miniszter is, aki a munkaerő és az ország európai uniós csatla­kozásának összefüggéseit ismerte­ti. Az előző évekhez hasonlóan a résztvevők most is megismerked­hetnek a munkajogi és a bérekkel kapcsolatos szabályozások jövőben esedékes módosításaival, (mi) A Nextra internetszolgáltató tovább javítja minőségét Leállították a Fanatikot száma eléri a 13 ezret, az állandó összeköttetéssel rendelkezőké pe­dig a 360-at. Az ügyfélszám növe­kedésével egyre nagyobb elvárá­sok voltak a hálózat kapacitására, ezért a cég rövid időn belül 34-ről 155 Mbit/s-ra szeretné növelni az összeköttetés kapacitását. A Next­ra Kft. 199.9 óta működik Szlováki­ában és jelenleg 90 alkalmazottat foglalkoztat. A cég az oslói székhe­lyű Telenor Nextel társaság száz százalékos leányvállalata. E... — .....................-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------—.......................... ..................... ....... A m ohi atomerőmű egyik vezérlőpultja. Mivel az áramból túltermelés mutatkozik, ezért felesleges az erőmű valamennyi blokkjának felépítése (Illusztrációs felvétel)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents