Új Szó, 2000. március (53. évfolyam, 50-76. szám)

2000-03-14 / 61. szám, kedd

ÚJ SZÓ 2000. MÁRCIUS 14. Politika 5 k Beszélgetés Kvarda Józseffel, a Csemadok Országos Tanácsának hétvégén megválasztott elnökével Nem vágyunk monopolhelyzetre A Csemadok hétvégén Dunaszerdahelyen tartott országos közgyűlésén el­hangzott: a szövetség mun­kájába be kell vonni a fiata­lokat, meg kell erősíteni a területi választmányok és az alapszervezetek helyzetét. Arról, hogy mindezt hogyan kívánják megvalósítani, Kvarda Józsefet, a Csema­dok Országos Tanácsának elnökét kérdeztük. KAMONCZA MÁRTA A közgyűlésen elfogadták a Cse­madok új alapszabályát és prog­ramját. Mi a véleménye, ezek az alapdokumentumok megfelelő kiindulópontot jelentenek a szö­vetség hatékonyabb működésé­hez? Szerintem igen. Érdekes, hogy minden közgyűlésen az alapsza­bály a téma. Azt hiszem, hogy en­nek egyszer már véget kellene vet­ni. Jó lenne, ha az alapszabály nem hatalmi harc eszköze lenne, hanem egy olyan alapdokumen­tum, amely működőképes állapot­ban tudja tartani a szervezetet, és nem kell különböző személyi és egyéb elképzelésekhez idomulnia. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy az alapszabályt nem kell ak­tualizálni, az adott helyzethez mó­dosítani, hogy a szervezet flexibilis legyen. Az azonban nyilvánvalóan nem jó, ha kétévenként átírjuk. Ar­ra kell törekedni, hogy egy olyan SS Úgy gondolom, ~ hogy a kisebbségi kultúrák csak pá­lyázatból nem él- . . hetnek meg. N\ alapszabály készüljön, amely a szervezet működőképességét ga­rantálja, függetlenül attól, milyen személyi változások történnek a Csemadok élén. Tudjuk, milyen rossz anyagi helyzetben van a Csemadok. Kolár Péter volt OT-elnök azt nyilatkozta, hogy a központban mindössze egy félállású gazda­,Jó lenne, ha az alapszabály nem hatalmi harc eszköze lenne." (Somogyi Tibor felvétele) sági szakember, amolyan „min­denes” dolgozik. A közgyűlésen elfogadott programban viszont az szerepel, hogy a Csemadok „az általa megvalósított közmű­velődési tevékenységek segítése érdekében módszertani közpon­tot hoz létre”. Hogyan kívánják biztosítani az anyagi hátteret? Ennek a pénzügyi háttérnek a meg­teremtése nem lesz kis dolog. Úgy gondolom, hogy a kisebbségi kul­túrák csak pályázatból nem élhet­nek meg. A kisebbségi kultúrára szánt összeg, melyet a költségvetés elkülönít, évente 150 millió koro­na. Ebből 100 millió gyakorlatilag csak a kerületi hivatalok költségve­tésének pótlására, javítására megy. Bárhol a világon, ha a költségvetés a kisebbségi kultúrára százmilliót elkülönít, azt nem lehet másra használni, mint a hátrányos hely­zet javítására. Erre nyilván száz­millió nem elég, ám ismerve az or­szág gazdasági helyzetét, elfogad­juk, hogy most ennyi. Nem lehet vi­szont a kerületi hivatalok költség- vetésének része úgy, hogy abban tulajdonképpen „feloldódik”. A vitában Bauer Győző említette a tagsági díjat, amely legkeve­sebb száz, legtöbb ezer korona lenne. Véleménye szerint ez jár­ható út? Tudom, hogy effajta próbálkozá­soka pártok vonatkozásában is ko­moly gondot okoztak. Olyan érte­lemben viszont nyilván igaza van, hogy minden civilizált országban egy társulásnak - amely nem más, mint tagjainak valamilyen érdek- védelmi szervezete, a mi esetünk­ben éppen a kultúra érdekében szövetkezett emberekről van szó - igenis személy szerint támogatnia kell önmagát. A tagdíjjal ebből szempontból foglalkozni kell. Az már más kérdés - ismerve a Dél- Szlovákiában élő magyarok szoci­ális helyzetét -, hogy ez pillanat­nyilag mennyire megoldható. Tu­datosítani kell, a Csemadok nincs monopolhelyzetben, nincs egye­dül a kulturális piacon, nyilvánva­lóan mások is gondoltak arra, hogy meg kellene szólítani a dél­szlovákiai módosabb vállalkozó­kat, akik akár tagsági díj formájá­ban nagyobb összeggel támogat­nák a szövetséget. Gombamód alakulnak az olyan polgári társulások, amelyek te­vékenysége sok esetben hason­ló, mint a Csemadoké. Gondol­tak már az együttműködésre? Tény, hogy több olyan társulás van, mely a helyi kultúra irányá­ban orientálódik, vagy olyan kul­túra irányában, melyet a Csema­dok is felvállal. Ezeknek a tevé­kenységét valamilyen módon ko­ordinálni kellene, ami nem a mo­nopolhelyzet kialakítását jelenti. Erre a témára valószínűleg össze kell hívni egy konferenciát, s nyíl­tan megbeszélni ezt a kérdést. \\ Tudatosítani kell, ' a Csemadok nincs monopolhelyzetben, nincs egyedül a . . kulturális piacon. \\ Egy interjúban olyan véleményt olvastam, hogy a Csemadokban országos szinten szét kellene vá­lasztani a döntéshozó és a vég­rehajtó tisztségeket. Mi erről a véleménye? Ezzel kapcsolatban nekem kicsit más a nézetem. A Csemadok nem egy államhatalmat képviselő in­tézmény. Az államhatalomban vá­lasztódik külön a törvényhozó, a végrehajtó és a bírói hatalom. Az más kérdés, hogy a munkát a vá­lasztott tisztségviselők és a fizetett alkalmazottak között úgy kell megosztani, hogy a szervezet mű­ködjék is. Ennek érdekében lehet különböző lépéseket tenni, de ezt én - hangsúlyozom - az államha­talomhoz és azon belül a hatalmi ágak megosztásához nem szívesen hasonlítanám. RÖVIDEN Március 15-i megemlékezések Pozsony. Az 1848-49-es szabadságharc évfordulója alkalmából a Magyar Koalíció Pártja ma két helyszínen tart megemlékezést. 18 órakor Búcson a Petőfi-szobornál és 19 órakor a Párkányi Városi Művelődési Központban. Mindkét rendezvényen Szigeti László ok­tatási államtitkár képviseli az MKP-t. (ú) Az oktatási tárca elítéli Müllert Pozsony. Az oktatási minisztérium álláspontja szerint Richard Müller énekes múlt heti kijelentése közvetetten drogfogyasztásra ösztönöz. A nyilatkozat közvetítésének negatív következményei el­lentétben vannak a tárca igyekezetével - áll a minisztérium állás- foglalásában. A szaktárca elválja, hogy a Markíza televízió a meg­felelő formában visszatér a témára, és figyelmezteti a fiatalokat a kábítószerek veszélyeire. (SITA) Késett a bérek kifizetése Pozsony. A Szlovák Vasutak szóvivője megerősítette: a vállalat pénzhiány miatt nem volt képes kifizetni valamennyi alkalmazott­jának a bérét; a késésről előre értesítette a szakszervezeteket. Teg­nap minden dolgozó számlájára továbbították a pénzt, tehát két- három napon belül valamennyien hozzájuthatnak. (SITA) Májustól interneten a cégjegyzék Kassa. Ján Camogursky igazságügyi miniszter ígérete szerint május folyamán nálunk is megjelenik az interneten a cégjegyzék. A dolog szépséghibája, hogy a szolgáltatás nem lesz ingyenes. A miniszter a szolgáltatás gyorsaságát emelte ki legfőbb pozitívumként, (juk) Szaporodnak az adó- és hitelcsalások Pozsony. A pénzügyi rendőrséghez az idén 41 beadvány érkezett, összesen 3,07 milliárd koronás bűncselekmények gyanújával. Eb­ből a rendőrség 23 esetben indított eljárást konkrét személy ellen, összesen kétmilliárd korona „értékű” bűncselekmények miatt. A leggyakrabban adócsalást, hitelcsalást, államkötvényekkel és ban­ki átutalásokkal kapcsolatos bűncselekményt követnek el - közölte Jozef Stieranka, a pénzügyi rendőrség főparancsnoka, (gl) Jozef Migas nem lát okot a leváltásra Ma döntenek Kosovanról ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Jozef Migas házelnök to­vábbra sem lát okot a Szlovák Vil­lamos Művek vezérigazgatójának leváltására, mert Stefan Kosovant felkészült szakembernek tekinti, s a vállalatnál tartott minapi könyv- vizsgálat sem mutatott rá semmi­lyen szabálysértésre. Elmondta, Kosovan leváltásának ügyéről a hét végén Mikulás Dzurinda mi­niszterelnökkel is tárgyalt. Migas feltette a kérdést, milyen politikai játék része, hogy kétségbe kíván­ják vonni a vezérigazgató szakmai alaposságát és felkészültségét. Maga is hangsúlyozta azonban, hogy a személyi kérdésről a gazda­sági minisztérium bevonásával kell döntenie a vállalatnak. Elis­meri, a gazdasági tárca vezetőjé­nek az energiapolitika kérdésében Kosovanétól eltérő véleménye is lehet, mert az erre vonatkozó kor­mánykoncepciót még nem hagy­ták jóvá. Mikulás Dzurinda kormányfő teg­nap kijelentette, a vállalat szemé­lyi kérdései a gazdasági tárca ille­tékességi körébe tartoznak, s egy­ben annak a reményének is hangot adott, hogy Harach miniszter he­lyes döntést hoz az ügyben, (kor) Migas szerint a kormány késve terjeszti a parlament elé törvényjavaslatait A Tiso-ügyről nem tárgyal a Ház Szlovákiába látogat Németh Zsolt magyar államtitkár Március 15. alkalmából ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Jozef Migas házelnök le­vélben fordult Mikulás Dzurinda miniszterelnökhöz, amiért a kor­mány a törvény-előkészítési ütem­tervben megjelölt határidőkhöz ké­pest késve terjeszt törvényjavasla­tokat a parlament elé. „Ha így foly­nak majd az előkészületek, a gya­korlatilag már megkezdődött csat­lakozási folyamat is veszélybe ke­rülhet” - jelentette ki Migas ezzel kapcsolatban. Hangsúlyozta, az idei év első két havában kilenc ilyen törvényről van szó, közülük öt az integráció szempontjából kiemel­ten fontosnak minősíthető. A ma kezdődő 28. ülésszakon ilyen pél­dául a távközlési és a csődtörvény. Migas jelezte, az alkotmánymódo­sítás tervezetét a koalíciós szakmai bizottság április közepéig véglege­síti, s akkor születhet döntés arról, a májusi ülésszakon kezdik-e megvi­tatni, vagy áprilisban soron kívüli ülésszakot hívnak össze, amelynek a reform lenne az egyetlen napiren­di pontja. A házelnök úgy véli, így elegendő lesz az idő arra, hogy a Szlovákiai Városok és Falvak Társu­lása és Rudolf Schuster államfő el­képzeléseit is véleményezhessék a tervezet előkészítői. Mivel a zsolnai városi képviselő-tes­tület eltörölte a Tiso-emléktábla el­helyezését szorgalmazó határoza­tát, Migas szerint a dolog tárgyta­lan, és nem időszerű, hogy a kér­déssel a ma kezdődő 28., esedeg egy soron kívüli ülésszakon külön is foglalkozzanak, (kor) Lapterjesztés Egyenlő esélyeket Pozsony. Az időszaki sajtó kiadói­nak társulása ma benyújtja Lubomír Fogas miniszterelnök-helyettesnek a lapterjesztés megoldására kidol­gozottjavaslatát. Többek között ja­vasolják, hogy a jelenlegi 10 száza­lékról nulla százalékra csökkentsék a sajtótermékek hozzáadottérték- adóját. A kiadók ugyanakkor szeret­nék, ha a kabinet módosítsaná a ter­jesztési szabályokat, különös tekin­tettel az esélyegyenlőségre. (SITA) MTI-HÍR Budapest. Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium politikai ál­lamtitkára március ma és holnap Szlovákiában részt vesz az 1848- 49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából megrende­zésre kerülő ünnepségeken. Az ál­lamtitkárt elkíséri útjára Szabó Ti­bor, a Határon Túli Magyarok Hiva­talának elnöke. Németh Zsolt ünnepi beszédet mond a kassai Thália Színház mai ünnepségén, a Füleki Vigadóban holnap sorra kerülő megemlékezé­sen, valamint ugyancsak holnap délután a komáromi városi művelő­dési központban. Jelen lesz és kö­szöntőt mond a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus zenekarának pozsonyi koncertjén is. Kétnapos szlovákiai útja során Németh Zsolt Kassán találkozik a város főpolgár­mesterével, és megtekinti a leendő magyar főkonzulátus épületét. Ülésezett a parlament egészségügyi bizottsága Pótforrások kellenek Alkotmánytörvény-módosítást javasol a KDH Számíthatnak az MKP-re ÚJ SZÓ-HÍR Kassa. A Kereszténydemokrata Mozgalom országos vezetői tegnap kettős célból látogattak Kassára. A helyi funkcionáriusokkal és a párt­tagsággal való találkozót megelőző­en-az alkotmánybíróság elnökével, Ján Mazákkal tárgyaltak. Ján Camogursky, a KDH elnöke el­mondta, hogy a Meciar-féle am­nesztiákat érintő alkotmánytör- vény-javaslattal kapcsolatban egye­zik a véleményük Ján Mazákéval. A KDH javaslata a ma kezdődő parla­menti ülés napirendjén szerepel, és elfogadása nagyban meggyorsítaná a meghiúsított referendum, illetve ifjabb Kovác külföldre hurcolásának ismételt vizsgálatát. A találékony népnyelv által „önamnesztiának” el­nevezett miniszterelnöki rendelet Camogursky szerint Szlovákia jog­rendjének egyik legetikátlanabb döntése, és ha a képviselők elvetik a kereszténydemokraták javaslatát, súlyos bűntények maradnak büntet­lenül. A koalíciós pártok közül az MKP egyértelműen támogatja a ja­vaslatot, az SOP képviselői fele-fele arányban vannak mellette és ellene, az SDL pedig ellenzi azt. (juk) ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Komárom. A szakszervezet pozití­van fogadja Jozef Krumpolecnek, a Szlovákiai Szociáldemokrata Párt alelnökének javaslatát, hogy a par­lament szociális és lakásügyi bizott­sága végezzen ellenőrzést a komá­romi hajógyárban - közölte lapunk­kal Jávorka Tamás szakszervezeti titkár. Elmondása szerint „ez az el­lenőrzés, ha másra nem, arra jó, hogy legalább a kormány is felfigyel a helyzetünkre”. Mint arról már be­számoltunk, a Szlovák Hajógyár Rt. a balkáni háború következtében ke­letkezett veszteségei miatt a jövő' hónap elején kénytelen csaknem ezer alkalmazottól megválni. Ennek nyomán a Komáromi járásban a je­lenlegi 25,77 százaiéiról 30 száza­lék fölé emelkedne a munkanélküli­ségi ráta, ami kedvezőtlenül hatna az egész régióra. Egyébként Jávorka Tamás szerint az alkalma­zottakkal a cég vezetése még nem közölte, hogy konkrétan hány sze­mély elbocsátását tervezi. A gyárba ma ellátogat Emil Machyna, a Fém­ipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke és Bohumil Moravec, a szer­vezet elnökségének tagja, (km) PÉTERÉI SZONYA Pozsony. Az állami szférában dol­gozó egészségügyi alkalmazottak műveltségi színvonalával és kor- összetételével, az Állami Egészség- ügyi Alap anyagi helyzetével, a kor­mányprogram egészségügyi vonat­kozásainak teljesítésével, valamint a szívgyógyászati központok finan­szírozásával foglalkoztak a képvise­lők a tegnapi bizottsági ülésen. A beszámolóból kiderült, hogy a múltban a Nemzeti Vagyonalap az Állami Egészségügyi Alapba nem folyósította maradéktalanul a pri­vatizációból származó anyagiakat, s a szinte ingyen vagyonhoz jutot­tak sem fizették meg kötelezettsé­geiket. Ráadásul az alapból kell fi­nanszírozni az előző miniszter ál­tal 1997-ben jóváhagyott szerző­déseket is, melyek műszerek beho­zataláról szólnak. A pénzforrások hiányát legbőszebben Stefan Zel- ník (SNS) bírálta, holott a múltban egészségügyi államtitkárként vaj­mi keveset tett az ágazat működé­séért, jobb és átláthatóbb finanszí­rozásáért. Alojz Rakús (KDH) kép­viselő nyíltan rámutatott: az egészségügy gondjai az alulfinan­szírozásból erednek. A kormány mintha nem sorolta volna prioritá­sai közé az ágazatot, holott ígére­tet tett rá - hangsúlyozta. A hajógyári szakszervezet pozitívan reagált A vezetés még hallgat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents