Új Szó, 2000. március (53. évfolyam, 50-76. szám)
2000-03-14 / 61. szám, kedd
2 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2000. MÁRCIUS 14. JEGYZET Mi, a szlovák elnök... HOLOP ZSOLT Rudolf Schuster azzal a határozott céllal költözött be az elnöki palotába, hogy valamennyi állampolgár köztársasági elnöke kíván lenni. Jelmondata megfelelően hangzatos volt, szép csendben mégis letett róla - a mi elnökünk már nem akar lenni. De szép sorjában: a mindenki elnöke szólam a zsigereiből bújt elő; a párt mindenkiről gondoskodik, egyformán, örök időkre stb. Schustemek nem mindenki elnökének, hanem az állam elnökének kell lennie, a legfőbb államérdek pedig most az EU- és a NATO-tagság elnyerése, és mellesleg ez szerepelt pártja választási programjában. Erre még most is emlékszik, mert ahogy illik, rendre ezt szajkózza. De közben egyvégtében azon töri a fejét, hogyan lehetne azoknak a polgároknak az elnöke is, akik nem akarnak Európába és a NATO-ba menni. Az elnöki hivatalból jogi tanácsadó irodát csinál Meciar számára, bólogat az előrehozott választásokat szorgalmazó aláírásgyűjtésre, ami ismét megrengetné a külföld bizalmát, az országot pedig visz- szalökné abba az elszigeteltségbe és bizonytalanságba, melyben volt. Amire viszont már az elnök sem emlékszik, az a legutóbbi pártjának célkitűzése. Schuster SOP-je nem a nemzeti egyetértés pártja kívánt lenni, hanem a polgári egyetértésé. De ez alighanem csak a választási kampányra vonatkozott, mert alkotmányból már ő is csak nemzetit tud elképzelni. A Mi, Szlovákia polgárai... bántja a mindenki elnökének fülét. Ezt súgta Bugár Béla fülébe is. Hogy a pream- bulum módosítása most, úgymond, nem aktuális. Kérdés, mikor lesz az, talán az esetleges előrehozott választások után. így Schustemek marad egyelőre a Mi, a szlovák nemzet..., amely nélkülünk (akik csak Szlovákia polgárai vagyunk) nem választotta volna őt meg Meciar ellenében. KOMMENTÁR Pártos áramtermelés PÁKOZDI GERTRÚD Senki sem vonja kétségbe, hogy az áramszolgáltató vállalat munkásai, technikusai, középkáderei mindent elkövettek a zavartalan áramellátásért. A legkevésbé rajtuk múlott a vállalat veszteségének alakulása; a menedzsmenmek egy év alatt ezt „sikerült” közel megtízszereznie. Az általános drágulás láttán kevesen akadnak az országban, akik irigyelnék az egyelőre állami vállalatként működő villamos művek alkalmazottaitól a 12%-os fizetésemelést, hiszen így sem válnak hirtelen dúsgazdagokká. Legfeljebb kevesebben lesznek köztük olyanok, akiknek filléres gondokkal kell szembesülniük a már szinte menetrendszerűen befutó áremelési intézkedések kapcsán. A gond csak az, hogy a normálisan működő piacgazdaságokban általában akkor engednek a bérköveteléseknek, ha azok összhangban vannak az ágazat, vállalat stb. teljesítményeivel. Ez az áramszolgáltatók közel kétmilliárd koronás vesztsége láttán aligha állítható. Az ágazati minisztérium azonban elsősorban nem a megalapozatlan (de végül is az általa ugyancsak jóváhagyott) béremelés miatt nézi rossz szemmel a magánosítás előtt álló vállalat működését. A sajtóból már jól ismert a vállalat néhány fölöttébb gyanús ügye (a Devín Banka deblokációs közvetítőként való kiválasztása, a kiégett atomerőművi fűtőanyag kivitele körüli botrány), melyekről a cégnél nemrég tartott minisztériumi ellenőrzés jelentésében nem is esik szó. Szó esik viszont több belső rendeletet, alapszabályt sértő mulasztásról, egyebek között a pályáztatási előírások megszegéséről. Az ágazati miniszter szerint a részvénytársaság vezetése megérett arra, hogy legfelsőbb posztjain is személycseréket hajtsanak végre. Hogy a mai közgyűlésen mire jutnak az illetékesek, azt bizonyára néhány órán belül megtudjuk. A kérdések kérdése azonban nem az, hogy ki kerül majd egyik-másik leváltott igazgatósági vagy felügyelóbizottsági tanácstag helyébe, hanem az: mikorra sikerül már végre úgy osztogatni ezeket a funkciókat, hogy közben mellőzik a koalíciós pártkulcsok szerinti „káderkiválasztást”. Persze, ehhez változnia kellene a koalíciós pártok (így például a villamos művek vezérigazgatóját adó SDL) gondolkodásmódjának is. Félő, amíg lesz privatizálnivaló, erre nem lesz politikai akarat. Addig viszont marad a pártok közötti „magasfeszültség”. Ennek is szerepe van abban, hogy évről évre kompenzálás nélkül többet fizetünk a villanyáramért. Nosztalgiával gondolunk vissza a közvetlenül 1989 novemberét követő időszakra, amikor a politika kiutasíttatott a termelésből; a pártszervezeteknek távozniuk kellett a gyárakból. Furán sikerült a depolitizálás: amit kidobtak az ajtón, visszamászott a még állami monopóliumként működő üzemek igazgatóságának ablakán. Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezető: Madi Géza (58238342) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (58238338), Sidó H. Zoltán - gazdaság - (58238312), Tallósi Béla - kultúra - (58238313), Urbán Gabriella - panoráma - (58238338), P. Malik Éva - régió - (58238310), Kovács Ilona - mellékletek - (58238314) Tomi Vince - sport - (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49,824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342, 53417054, telefax: 58238343, üzenetrögzítő: 53417054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/6382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/5684 214, Komárom: . tel., fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/7329424. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, fax: 58238321) Hirdetőiroda: 58238262,58238332, fax: 58238331 Lapteijesztési osztály, laprendelés: 58238327,58238326 Szedés és tördelés a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a CONCORDIA KFT.- Kolárska 8, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PrNS, valamint a D. A. CZVEDLER KFT. - Somorja. Külföldi megrendelések: PrNS ES-vyvoz tlace, Kosická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Posta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az interneten is megtalálható: http://www.ujszo.com E-mail: redakcia@ujszo.com TALLÓZÓ SME Az elmúlt héten a leggyakoribb vitatéma az volt, vajon március 14-e után is posztján marad-e a Szlovák Villamos Művek igazgatója, Stefan Kosovan. A jegyzetíró szerint lényegesebb, meddig bírja ki az a rendszer, amely Kosovanéhoz hasonló eseteket produkál. A koalíciós pártok egyezsége, hogy nemcsak a politikai funkciókat, hanem a legnagyobb vállalatokat is elosztják egymás között, kettős helyzetet, egy alkotmányosat és egy valósat alakított ki. A törvény szerint a vállalat vezetését az illetékes miniszter nevezi ki, a koalíciós szerződés szerint viszont az a párt, amelyik az adott vállalatot „megkapta”. Más szóval, a gyakorlat a jelenlegi kabinet idején sem felel meg a törvénybe foglaltakkal. A gazdasági miniszter leszögezte, a villamos művek élén az SDL véleményétől függetlenül is változtatásokra van szükség. Tehát lehet, hogy Kosovan március 14-e után távozik posztjáról, ami viszont nem jelenti azt, hogy a rendszer, amely oda juttatta, összeomlik. A Dzurinda-kormány javaslata az oktatás és nevelés koncepciójának fejlesztésére Szlovákiában A „Millennium-tervezetről” Tíz éve nincs a szlovákiai oktatásnak alapos, az egész oktató-nevelő tevékenységet átfogó koncepciója. DOMSITZ JENŐ Részfeladatokra készültek munkák, de az 1992-ben megfogalmazott, európai szintű Konstantin- tervezet (amelyet a Meciar- kormány figyelembe sem vett) óta a megvalósítás szándékával a Millennium-tervezet az első komoly munka. A Dzurinda-kormány 1999 májusában bizottságot hozott létre a koncepció kidolgozására. A munka 1999 decemberére elkészült, 2000 januárjában nyilvánosságra hozták, hogy a pedagógusok, szülők véleményezzék. A pedagógustársadalomnak elemi érdeke, hogy megismerje és véleményt alkosson róla, mert ha elfogadják, 10-15 évre meghatározza az iskolai munkát. Jó volna, ha a szülők is véleményt nyilvánítanának a tervezetről. Sajnos, nincs eléggé medializálva, kevesen tudnak róla, kevés újságban jelent meg. A munka több részből áll: elemzi a társadalmi-gazdasági helyzetet, amelyben az oktató-nevelő munka megvalósul, foglalkozik a társadalmi fejlődés lehetséges irányaival, megoldásokat keres az oktatással-neveléssel kapcsolatos kihívásokra. Megfogalmazza az általános célokat, változásokat javasol, konkretizál, nagy hangsúlyt helyezve az egész életen át tartó művelődésre. A tervezet foglalkozik a pedagógussal mint az egész tevékenység kulcsszereplőjével, javaslatot tesz az iskolarendszer átalakítására, stratégiákat javasol a változások megvalósítására. A koncepció átgondolt, jó megoldásokat javasol, de valószínűleg csak akkor lesz megvalósítható, ha széles társadalmi megértésre talál, ha lesz hozzá politikai akarat, a pedagógustársadalom egyetért vele, és a szülők is igényelni fogják. Azért is fontos a tervezet medializálása, mert az oktatás helyzetével foglalkozó felmérések szerint (pl. FOCUS) az oktatás színvonala csökken Szlovákiában. Más dolog, hogy a színvonalesés társadalmi probléma. Az iskola mint intézmény ma már nem fő forrása az információnak, erősen konkurál vele a sokkal attraktívabb elektronikus sajtó (TV, video, számítógép, internet). Ezért a ma iskolájának nem az információk átadását kell erőltetnie (a hagyományos lexikális tudásra összpontosítania), hanem az információkeresést, -feldolgozást, - felhasználást kell tanítania. Az információrobbanás és az információ értékének gyors csökkenése lehetetlenné és feleslegessé teszi a klasszikus tárgyi tudást átadó oktató módszerek alkalmazását. Nem a tudás a legfontosabb érték, Ajavaslat 10-15 évre meghatározza az iskolai munkát. amit a tanuló elsajátíthat az iskolában, hanem az érdeklődés, a motiváció, az értékrendszer, a megismerés, az alkotás, a kommunikációs készség - írják a tervezet szerzői. Tehát át kell alakítani az oktatás kereteit és tartalmát. Az egész életre szóló hivatás helyett az egész életen át tartó foglalkoztatottságra kell felkészíteni a tanulókat úgy, hogy a felkészítés a középiskola utánra tolódjon és az egész életen át tartó művelődés része legyen. (Mert: az iparban alkalmazott technológiák 80 százaléka tíz év alatt elöregszik, az EU országaiban évente 10 millió munkahely szűnik meg és kb. ugyanannyi keletkezik. Minden hatodik munkavállaló évente munkahelyet cserél, minden nyolcadik pályát változtat.) A gazdasági termelés súlypontja a terciális övezetbe tolódik el, amelyben számítástechnikai, telekommunikációs ismeretek, idegen nyelvek nélkül nem lehet érvényesülni, s ez magasabb szintű képzést-művelt- séget feltételez annál, amit iskoláink nagy része jelenleg nyújtani tud. A világ globalizációja az egyén, a társadalom számára növeli a konkurenciaharcot. Versenyben maradni csak folyamatos megújhodással, minőségi termeléssel és termékekkel lehet. Szlovákia gazdasági fejlődése polgárai alkotókészségétől, eredetiségétől, innovációs készségétől függ. A fejlődés egyetlen forrása, amellyel korlátlan mennyiségben rendelkezünk, a műveltség. Ha magasabb műveltségi szintet akarunk elérni, többet kell költenünk az alkotásra. (Az EU országaiban a GDP 6%- át fordítják oktatási célokra, nálunk 3,7%-át. Az EU országaiban átlag 17,4 évet járnak iskolába, Szlovákiában 14,6 évet. Nem érintettem a pedagógusok mindenki •által ismert alulbérezését, ami ma rosszabb, mint 1989-ben volt!) Az összehasonlítások alapján a szlovákiai művelődési politika és rendszer nem közeledik, hanem távolodik az EU-tól. A tervezet változásokat javasol a hazai oktatásban-nevelésben az elszakadás megállítására és a felzárkózáshoz. Megjelöli a fő feladatokat, konkretizálja őket (pl. az oktatás humanizációja és demokratizálása, az oktatásban való részvétel lehetősége mindenki számára, az oktatás tartalmának megváltoztatása). Foglalkozik a pedagógusokkal, a pedagógus- képzéssel stb. Kitér a nemzetközi kapcsolatokra, együttműködésre, az anyag végén stratégiát ajánl a reformok megvalósításához. Hiányolom, hogy a koncepció nem foglalkozik külön a nemzetiVersenyben maradni csak folyamatos megúj'- hodással lehet. ségi oktatással (a Konstantin-ter- vezet készítői ezt megtették); a háromlépcsős iskolarendszer 1. lépcsőjén nem határozza meg egyértelműen az alapiskola évfolyamainak számát: 4 vagy 5 évről ír a tervezet. Mivel meghagyja a 8 éves gimnáziumok rendszerét (ha redukálva is), az esélyegyenlőség érdekében a mostani 1. tagozatnak 5 évesnek kell lennie és nem 4 évesnek. így a második tagozat lenne 4 éves (6-9. évfolyam). Itt és most nincs mód foglalkozni a tervezet szakmai tartalmával. Nem is ez volt a célom. Arra hívom fel a szlovákiai magyar közvélemény figyelmét, hogy létezik egy ilyen projektum, amely a hazai oktatás és nevelés jobbítása szándékával készült. Magyar fordításával nem találkoztam. Jó lenne, ha minél szélesebb társadalmi vitában alakulna ki a végső megoldás, amely szándék szerint 15 évre meghatározná az oktatás és nevelés irányait Szlovákiában. A szerző pedagógus OLVASÓI LEVELEK Válasz Jalsovszky Vilmosnak Reagálnék az Új Szó 2000. február 25-én megjelent Neveletlenek című cikkére. Örömmel nyugtáztam, hogy a Karvai Középfokú Mezőgazdasági Szaktanintézet és a Karvai Kertészeti Szakközépiskola diákjai évek óta rendszeresen látogatják a Jókai Színház előadásait. Ebben a tanévben szintén kiváltották bérletüket, így elkerülhetetlenül jelen voltak az előadáson. Minden egyes színházlátogatás után beszámolót kérek a kísérő pedagógusoktól az előadásról és az esetleges problémákról. így történt ez A kőszívű ember fiai című előadás után is. Az éppen kísérő pedagógusok informáltak az előadás magas színvonaláról, melyet a közönség vastapssal jutalmazott. Továbbá informáltak különböző iskolák diákjainak méltatlan viselkedéséről is. A karvai diákok példamutató magatartást tanúsítottak az egész előadás alatt. S mivel érettségire készülő fiatalokról van szó, hasznos jegyzeteket készítettek a műről. Jalsovszky Úr! Teljes mértékben megértem felháborodását az egyes nézők neveletlen viselkedése miatt, de elítélem, amiért nem objektív információkra támaszkodva megsértette tanulóinkat, pedagógusainkat, iskolánkat. Sipos István, a Karvai Középfokú Mezőgazdasági Szaktanintézet igazgatóhelyettese Változik a világ... ...gyengül, ami erős, s erős lesz, ami gyenge volt azelőtt. Megcáfolhatatlan igazság és tény, mert a „Nép” is elgyengült, lenyomo- rodott. Mozi, színház, tengerparti üdülés helyett ma már csak a munkanélküliek hivatalába mehet, vagy dolgozni - zsebpénzért, éhbérért. A „mozgalom” meg erősödik, izmosodik, a hatalom átvételére törekszik ismét. A változások szele az iskolaügyet is érintette. Újraélesztették az iskolatanácsokat, és úgy hírlik, hogy az igazgatói székekre is lehet pályázni majd. Ennek még semmi nyoma, de az érzelmek már elszabadultak. Hatalmi harcok is várhatók, mert a kampány már kezdetét vette; az igazgatók politikai múltjában való kotorászás ennek a jelét mutatja. A becsületükbe való masírozás, emberi méltóságuk tiprása is az egyéni bosszú és a hatalomvágy árulkodójelei. A vallatásnál úgyis kiderül, hogy ki lesz a vád „koronatanúja”. Belucz Irén Nagymegyer Hát ez jó. Méghogy Szlovákia polgárai... (TA SR-felvétel)