Új Szó, 2000. március (53. évfolyam, 50-76. szám)

2000-03-14 / 61. szám, kedd

2 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2000. MÁRCIUS 14. JEGYZET Mi, a szlovák elnök... HOLOP ZSOLT Rudolf Schuster azzal a határo­zott céllal költözött be az elnö­ki palotába, hogy valamennyi állampolgár köztársasági elnö­ke kíván lenni. Jelmondata megfelelően hangzatos volt, szép csendben mégis letett róla - a mi elnökünk már nem akar lenni. De szép sorjában: a mindenki elnöke szólam a zsigereiből bújt elő; a párt mindenkiről gondos­kodik, egyformán, örök időkre stb. Schustemek nem mindenki elnökének, hanem az állam el­nökének kell lennie, a legfőbb államérdek pedig most az EU- és a NATO-tagság elnyerése, és mellesleg ez szerepelt pártja vá­lasztási programjában. Erre még most is emlékszik, mert ahogy illik, rendre ezt szajkózza. De közben egyvégtében azon töri a fejét, hogyan lehetne azoknak a polgároknak az elnöke is, akik nem akarnak Európába és a NATO-ba menni. Az elnöki hiva­talból jogi tanácsadó irodát csi­nál Meciar számára, bólogat az előrehozott választásokat szor­galmazó aláírásgyűjtésre, ami ismét megrengetné a külföld bi­zalmát, az országot pedig visz- szalökné abba az elszigeteltség­be és bizonytalanságba, mely­ben volt. Amire viszont már az elnök sem emlékszik, az a legutóbbi párt­jának célkitűzése. Schuster SOP-je nem a nemzeti egyetér­tés pártja kívánt lenni, hanem a polgári egyetértésé. De ez alig­hanem csak a választási kam­pányra vonatkozott, mert alkot­mányból már ő is csak nemzetit tud elképzelni. A Mi, Szlovákia polgárai... bántja a mindenki el­nökének fülét. Ezt súgta Bugár Béla fülébe is. Hogy a pream- bulum módosítása most, úgy­mond, nem aktuális. Kérdés, mikor lesz az, talán az esetleges előrehozott választások után. így Schustemek marad egyelőre a Mi, a szlovák nemzet..., amely nélkülünk (akik csak Szlovákia polgárai vagyunk) nem válasz­totta volna őt meg Meciar elle­nében. KOMMENTÁR Pártos áramtermelés PÁKOZDI GERTRÚD Senki sem vonja kétségbe, hogy az áramszolgáltató vállalat munká­sai, technikusai, középkáderei mindent elkövettek a zavartalan áramellátásért. A legkevésbé rajtuk múlott a vállalat veszteségének alakulása; a menedzsmenmek egy év alatt ezt „sikerült” közel meg­tízszereznie. Az általános drágulás láttán kevesen akadnak az or­szágban, akik irigyelnék az egyelőre állami vállalatként működő vil­lamos művek alkalmazottaitól a 12%-os fizetésemelést, hiszen így sem válnak hirtelen dúsgazdagokká. Legfeljebb kevesebben lesznek köztük olyanok, akiknek filléres gondokkal kell szembesülniük a már szinte menetrendszerűen befutó áremelési intézkedések kap­csán. A gond csak az, hogy a normálisan működő piacgazdaságok­ban általában akkor engednek a bérköveteléseknek, ha azok össz­hangban vannak az ágazat, vállalat stb. teljesítményeivel. Ez az áramszolgáltatók közel kétmilliárd koronás vesztsége láttán aligha állítható. Az ágazati minisztérium azonban elsősorban nem a meg­alapozatlan (de végül is az általa ugyancsak jóváhagyott) béremelés miatt nézi rossz szemmel a magánosítás előtt álló vállalat működé­sét. A sajtóból már jól ismert a vállalat néhány fölöttébb gyanús ügye (a Devín Banka deblokációs közvetítőként való kiválasztása, a kiégett atomerőművi fűtőanyag kivitele körüli botrány), melyekről a cégnél nemrég tartott minisztériumi ellenőrzés jelentésében nem is esik szó. Szó esik viszont több belső rendeletet, alapszabályt sértő mulasztásról, egyebek között a pályáztatási előírások megszegésé­ről. Az ágazati miniszter szerint a részvénytársaság vezetése meg­érett arra, hogy legfelsőbb posztjain is személycseréket hajtsanak végre. Hogy a mai közgyűlésen mire jutnak az illetékesek, azt bizo­nyára néhány órán belül megtudjuk. A kérdések kérdése azonban nem az, hogy ki kerül majd egyik-másik leváltott igazgatósági vagy felügyelóbizottsági tanácstag helyébe, hanem az: mikorra sikerül már végre úgy osztogatni ezeket a funkciókat, hogy közben mellő­zik a koalíciós pártkulcsok szerinti „káderkiválasztást”. Persze, eh­hez változnia kellene a koalíciós pártok (így például a villamos mű­vek vezérigazgatóját adó SDL) gondolkodásmódjának is. Félő, amíg lesz privatizálnivaló, erre nem lesz politikai akarat. Addig viszont marad a pártok közötti „magasfeszültség”. Ennek is szerepe van ab­ban, hogy évről évre kompenzálás nélkül többet fizetünk a villany­áramért. Nosztalgiával gondolunk vissza a közvetlenül 1989 no­vemberét követő időszakra, amikor a politika kiutasíttatott a terme­lésből; a pártszervezeteknek távozniuk kellett a gyárakból. Furán si­került a depolitizálás: amit kidobtak az ajtón, visszamászott a még állami monopóliumként működő üzemek igazgatóságának ablakán. Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezető: Madi Géza (58238342) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (58238338), Sidó H. Zoltán - gazdaság - (58238312), Tallósi Béla - kultúra - (58238313), Urbán Gabriella - panoráma - (58238338), P. Malik Éva - régió - (58238310), Kovács Ilona - mellékletek - (58238314) Tomi Vince - sport - (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49,824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342, 53417054, telefax: 58238343, üzenetrögzítő: 53417054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/6382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/5684 214, Komárom: . tel., fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/7329424. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, fax: 58238321) Hirdetőiroda: 58238262,58238332, fax: 58238331 Lapteijesztési osztály, laprendelés: 58238327,58238326 Szedés és tördelés a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a CONCORDIA KFT.- Kolárska 8, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PrNS, valamint a D. A. CZVEDLER KFT. - Somorja. Külföldi megrendelések: PrNS ES-vyvoz tlace, Kosická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Posta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az interneten is megtalálható: http://www.ujszo.com E-mail: redakcia@ujszo.com TALLÓZÓ SME Az elmúlt héten a leggyakoribb vi­tatéma az volt, vajon március 14-e után is posztján marad-e a Szlovák Villamos Művek igazgatója, Stefan Kosovan. A jegyzetíró szerint lé­nyegesebb, meddig bírja ki az a rendszer, amely Kosovanéhoz ha­sonló eseteket produkál. A koalíci­ós pártok egyezsége, hogy nem­csak a politikai funkciókat, hanem a legnagyobb vállalatokat is eloszt­ják egymás között, kettős helyze­tet, egy alkotmányosat és egy való­sat alakított ki. A törvény szerint a vállalat vezetését az illetékes mi­niszter nevezi ki, a koalíciós szer­ződés szerint viszont az a párt, amelyik az adott vállalatot „meg­kapta”. Más szóval, a gyakorlat a jelenlegi kabinet idején sem felel meg a törvénybe foglaltakkal. A gazdasági miniszter leszögezte, a villamos művek élén az SDL véle­ményétől függetlenül is változta­tásokra van szükség. Tehát lehet, hogy Kosovan március 14-e után távozik posztjáról, ami viszont nem jelenti azt, hogy a rendszer, amely oda juttatta, összeomlik. A Dzurinda-kormány javaslata az oktatás és nevelés koncepciójának fejlesztésére Szlovákiában A „Millennium-tervezetről” Tíz éve nincs a szlovákiai oktatásnak alapos, az egész oktató-nevelő tevékenysé­get átfogó koncepciója. DOMSITZ JENŐ Részfeladatokra készültek mun­kák, de az 1992-ben megfogalma­zott, európai szintű Konstantin- tervezet (amelyet a Meciar- kormány figyelembe sem vett) óta a megvalósítás szándékával a Mil­lennium-tervezet az első komoly munka. A Dzurinda-kormány 1999 májusában bizottságot ho­zott létre a koncepció kidolgozá­sára. A munka 1999 decemberére elkészült, 2000 januárjában nyil­vánosságra hozták, hogy a peda­gógusok, szülők véleményezzék. A pedagógustársadalomnak elemi érdeke, hogy megismerje és véle­ményt alkosson róla, mert ha elfo­gadják, 10-15 évre meghatározza az iskolai munkát. Jó volna, ha a szülők is véleményt nyilvánítaná­nak a tervezetről. Sajnos, nincs eléggé medializálva, kevesen tud­nak róla, kevés újságban jelent meg. A munka több részből áll: elemzi a társadalmi-gazdasági helyzetet, amelyben az oktató-nevelő mun­ka megvalósul, foglalkozik a tár­sadalmi fejlődés lehetséges irá­nyaival, megoldásokat keres az oktatással-neveléssel kapcsolatos kihívásokra. Megfogalmazza az általános célokat, változásokat ja­vasol, konkretizál, nagy hangsúlyt helyezve az egész életen át tartó művelődésre. A tervezet foglalko­zik a pedagógussal mint az egész tevékenység kulcsszereplőjével, javaslatot tesz az iskolarendszer átalakítására, stratégiákat javasol a változások megvalósítására. A koncepció átgondolt, jó megol­dásokat javasol, de valószínűleg csak akkor lesz megvalósítható, ha széles társadalmi megértésre talál, ha lesz hozzá politikai aka­rat, a pedagógustársadalom egyetért vele, és a szülők is igé­nyelni fogják. Azért is fontos a ter­vezet medializálása, mert az okta­tás helyzetével foglalkozó felmé­rések szerint (pl. FOCUS) az okta­tás színvonala csökken Szlovákiá­ban. Más dolog, hogy a színvonal­esés társadalmi probléma. Az iskola mint intézmény ma már nem fő forrása az információnak, erősen konkurál vele a sokkal att­raktívabb elektronikus sajtó (TV, video, számítógép, internet). Ezért a ma iskolájának nem az in­formációk átadását kell erőltetnie (a hagyományos lexikális tudásra összpontosítania), hanem az in­formációkeresést, -feldolgozást, - felhasználást kell tanítania. Az in­formációrobbanás és az informá­ció értékének gyors csökkenése le­hetetlenné és feleslegessé teszi a klasszikus tárgyi tudást átadó ok­tató módszerek alkalmazását. Nem a tudás a legfontosabb érték, Ajavaslat 10-15 évre meghatározza az iskolai munkát. amit a tanuló elsajátíthat az isko­lában, hanem az érdeklődés, a motiváció, az értékrendszer, a megismerés, az alkotás, a kommu­nikációs készség - írják a tervezet szerzői. Tehát át kell alakítani az oktatás kereteit és tartalmát. Az egész életre szóló hivatás helyett az egész életen át tartó foglalkoz­tatottságra kell felkészíteni a ta­nulókat úgy, hogy a felkészítés a középiskola utánra tolódjon és az egész életen át tartó művelődés része legyen. (Mert: az iparban al­kalmazott technológiák 80 száza­léka tíz év alatt elöregszik, az EU országaiban évente 10 millió munkahely szűnik meg és kb. ugyanannyi keletkezik. Minden hatodik munkavállaló évente munkahelyet cserél, minden nyol­cadik pályát változtat.) A gazdasá­gi termelés súlypontja a terciális övezetbe tolódik el, amelyben szá­mítástechnikai, telekommunikáci­ós ismeretek, idegen nyelvek nél­kül nem lehet érvényesülni, s ez magasabb szintű képzést-művelt- séget feltételez annál, amit iskolá­ink nagy része jelenleg nyújtani tud. A világ globalizációja az egyén, a társadalom számára nö­veli a konkurenciaharcot. Ver­senyben maradni csak folyamatos megújhodással, minőségi terme­léssel és termékekkel lehet. Szlo­vákia gazdasági fejlődése polgárai alkotókészségétől, eredetiségétől, innovációs készségétől függ. A fej­lődés egyetlen forrása, amellyel korlátlan mennyiségben rendelke­zünk, a műveltség. Ha magasabb műveltségi szintet akarunk elérni, többet kell költenünk az alkotás­ra. (Az EU országaiban a GDP 6%- át fordítják oktatási célokra, ná­lunk 3,7%-át. Az EU országaiban átlag 17,4 évet járnak iskolába, Szlovákiában 14,6 évet. Nem érin­tettem a pedagógusok mindenki •által ismert alulbérezését, ami ma rosszabb, mint 1989-ben volt!) Az összehasonlítások alapján a szlo­vákiai művelődési politika és rendszer nem közeledik, hanem távolodik az EU-tól. A tervezet változásokat javasol a hazai oktatásban-nevelésben az elszakadás megállítására és a fel­zárkózáshoz. Megjelöli a fő fel­adatokat, konkretizálja őket (pl. az oktatás humanizációja és de­mokratizálása, az oktatásban való részvétel lehetősége mindenki számára, az oktatás tartalmának megváltoztatása). Foglalkozik a pedagógusokkal, a pedagógus- képzéssel stb. Kitér a nemzetközi kapcsolatokra, együttműködésre, az anyag végén stratégiát ajánl a reformok megvalósításához. Hiányolom, hogy a koncepció nem foglalkozik külön a nemzeti­Versenyben maradni csak folyamatos megúj'- hodással lehet. ségi oktatással (a Konstantin-ter- vezet készítői ezt megtették); a háromlépcsős iskolarendszer 1. lépcsőjén nem határozza meg egy­értelműen az alapiskola évfolya­mainak számát: 4 vagy 5 évről ír a tervezet. Mivel meghagyja a 8 éves gimnáziumok rendszerét (ha redukálva is), az esélyegyenlőség érdekében a mostani 1. tagozat­nak 5 évesnek kell lennie és nem 4 évesnek. így a második tagozat lenne 4 éves (6-9. évfolyam). Itt és most nincs mód foglalkozni a tervezet szakmai tartalmával. Nem is ez volt a célom. Arra hívom fel a szlovákiai magyar közvéle­mény figyelmét, hogy létezik egy ilyen projektum, amely a hazai ok­tatás és nevelés jobbítása szándé­kával készült. Magyar fordításával nem találkoztam. Jó lenne, ha mi­nél szélesebb társadalmi vitában alakulna ki a végső megoldás, amely szándék szerint 15 évre meghatározná az oktatás és neve­lés irányait Szlovákiában. A szerző pedagógus OLVASÓI LEVELEK Válasz Jalsovszky Vilmosnak Reagálnék az Új Szó 2000. febru­ár 25-én megjelent Neveletlenek című cikkére. Örömmel nyugtáz­tam, hogy a Karvai Középfokú Mezőgazdasági Szaktanintézet és a Karvai Kertészeti Szakközépis­kola diákjai évek óta rendszere­sen látogatják a Jókai Színház előadásait. Ebben a tanévben szintén kiváltották bérletüket, így elkerülhetetlenül jelen voltak az előadáson. Minden egyes szín­házlátogatás után beszámolót ké­rek a kísérő pedagógusoktól az előadásról és az esetleges problé­mákról. így történt ez A kőszívű ember fiai című előadás után is. Az éppen kísérő pedagógusok in­formáltak az előadás magas szín­vonaláról, melyet a közönség vastapssal jutalmazott. Továbbá informáltak különböző iskolák diákjainak méltatlan viselkedésé­ről is. A karvai diákok példamu­tató magatartást tanúsítottak az egész előadás alatt. S mivel érett­ségire készülő fiatalokról van szó, hasznos jegyzeteket készítet­tek a műről. Jalsovszky Úr! Teljes mértékben megértem felháboro­dását az egyes nézők neveletlen viselkedése miatt, de elítélem, amiért nem objektív információk­ra támaszkodva megsértette ta­nulóinkat, pedagógusainkat, is­kolánkat. Sipos István, a Karvai Közép­fokú Mezőgazdasági Szaktan­intézet igazgatóhelyettese Változik a világ... ...gyengül, ami erős, s erős lesz, ami gyenge volt azelőtt. Megcá­folhatatlan igazság és tény, mert a „Nép” is elgyengült, lenyomo- rodott. Mozi, színház, tengerpar­ti üdülés helyett ma már csak a munkanélküliek hivatalába me­het, vagy dolgozni - zsebpénzért, éhbérért. A „mozgalom” meg erő­södik, izmosodik, a hatalom átvé­telére törekszik ismét. A változá­sok szele az iskolaügyet is érin­tette. Újraélesztették az iskolata­nácsokat, és úgy hírlik, hogy az igazgatói székekre is lehet pá­lyázni majd. Ennek még semmi nyoma, de az érzelmek már el­szabadultak. Hatalmi harcok is várhatók, mert a kampány már kezdetét vette; az igazgatók poli­tikai múltjában való kotorászás ennek a jelét mutatja. A becsüle­tükbe való masírozás, emberi méltóságuk tiprása is az egyéni bosszú és a hatalomvágy árulko­dójelei. A vallatásnál úgyis kide­rül, hogy ki lesz a vád „koronata­núja”. Belucz Irén Nagymegyer Hát ez jó. Méghogy Szlovákia polgárai... (TA SR-felvétel)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents