Új Szó, 2000. március (53. évfolyam, 50-76. szám)

2000-03-11 / 59. szám, szombat

Kultúra ÚJ SZÓ 2000. MÁRCIUS 11. Ma ülésezik a Katedra Társaság Dunaszerdahely. Ma 10 órakor kezdődik a Lilium Aurum Kiadó székházéban a Katedra Társaság 29. ülése, melynek témája a ro­makérdés a közoktatásban. A fő dolgozat szerzője Michal Vasecka, a pozsonyi Közéleti Kérdések Intézetének (Inátitút pre verejné • otázky) munkatársa, a korreferátumokat pedig Pénzesné B. Ilona, Reisz Éva és Varjú Katalin pedagógusok írták, (ú) Oktatásügyi fórumok - újabb helyszínek A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége illetékes területi vá­lasztmányai tájékoztatják az érdeklődőket, hogy az iskolatanácsok létrehozásának és működtetésének segítésére szervezett fórumso­rozat további helyszínei a következők: március 13. - Fülek, város­háza 14.30; március 13. - Nyitra, Csemadok-székház 16.00; már­cius 14. - Tornaija, művelődési ház, Csemadok-terem 14.00. A szervezők a programokra elsősorban az iskolai önkormányzati szervek működésében érdekelt feleket várják, vagyis iskolavezető­ket, pedagógusokat, nem pedagógus-munkakörben foglalkoztatott iskolai alkalmazottakat, szülőket, középiskolás diákokat, polgár- mestereket, önkormányzati képviselőket, de szívesen látnak min­den érdeklődőt, (ú) Szeminárium a szlováknyelv-oktatásról Galánta. A Galántai Járási Hivatal oktatási osztálya és a Terra Könyvkiadó 2000. március 13-án 14 órai kezdettel szemináriumot rendez a Sverma utcai magyar tanítási nyelvű alapiskolában. A szerzők megvitatják a pedagógusokkal a szlovák nyelv kommuni­katív oktatására a felső tagozat tanulói számára kidolgozott terve­zetet, s bemutatják az új, 5. osztályos szlovák tankönyvcsomag egyes elemeit, melyek 2000. szeptember 1-től jóváhagyott tan­könyvként a tanulók rendelkezésére állhatnak. A szemináriumon, melyre a rendezők a pedagógusokat is várják, részt vesznek a könyvek szerzői, lektorai, a kiadó és az Oktatási Minisztérium Nemzetiségi Osztályának képviselője, (ú) Adj esélyt a holnapnak! „A kultúra támogatásával adj esélyt a holnapnak!” - mottóval for­dul a színházszerető közönséghez a Jókai Színház. Nemes célra ál­doz az, aki ebben az évben legalább 500 koronát (jogi személyek esetében 2000 koronát) ajándékoz a Jókai Színház szűkös anyagi helyzetének javítására. (A Jókai Alapítvány folyószámlaszáma: VÚB KOMÁRNO 9532 - 142/0200.) Ez az összeg csökkenti az ajándékozó évi adóalapját, (ú) SZÍNHÁZ __________________POZSONY__________________ NEM ZETI SZÍNHÁZ: Bajazzók, Parasztbecsület szombat 19 Bee­thoven: IX. szimfónia vasárnap 18 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Üvegre festve sz. 19 Tíz kicsi néger v. 19 KIS SZÍNPAD: Szentivánéji szexkomédia sz. 19 Liliom v. 19 RUZINOVI MŰVELŐ­DÉSI HÁZ: Cyrano sz. 15,19 KASSA ÁLLAMI SZÍNHÁZ: A denevér sz. 19 Meséről mesére v. 14.30 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: Jó estét nyár, jó estét szerelem sz. 19 Liliomfi v. 19 (vendégjáték Nyárasdon) MOZI POZSONY HVIEZDA: Tamás, a solymász (cseh-szlov.) sz., v. 15, 17 South Park (am.) sz., v. 19, 20.45 OBZOR: Tamás, a solymász (cseh) sz., v. 16, 18 Meghitt fészkek (cseh) sz., v. 20 MLADOST: A fiúk nem sírnak (am.) sz., v. 15.15, 17.30, 20 TATRA: Hatodik érzék (am.) sz., v. 15.30,18,20.30 ISTROPOLIS: Ember a Holdon (am.) sz., v. 15, 17.30, 20 A bennfentes (am.) sz., v. 17.30, 20.30 South Park (am.) sz., v. 16.30,18.30,20.30 YMCÁ: Ember a Holdon (am.) sz., v. 17, 20 CHARLIE CENTRUM: A félkegyelmű visszatér (cseh) sz., v. 17, 20.45 A hat mesterlövész (szl.-cseh) sz., v. 21 Toy Story 2. (am.) sz., v. 16, 17 Mindenki, akit szeretek (cseh) sz., v. 19 Sztá­rom a párom (am.) Sz., v. 17.30 A világ nem elég (am.) sz., v. 19.30 KASSA DRUZBA: Kicsikém - Sir Austin Powers (am.) sz., v. 16, 18, 20 TATRA: A bennfentes (am.) sz., v. 16, 19 CAPITOL: Ember a Hol­don (am.) sz., v. 15.45,18,20.15 ÚSMEV: Hatodik érzék (am.) sz., v. 16,18, 20 DÉL-SZLOVÁKIA DUNASZERDAHELY - LUX: Anna és a király (am.) sz., v. 17.30,20 NFG-l-FILM: Sekély sírhant (ang.) 17.30 ROZSNYÓ - PANORÁ­MA: A 13. harcos (am.) 17, 19 LÉVA - JUNIOR: A csontember (am.) sz., v. 16.30,19 SLOVAN: Mátrix (am.) sz. 19 A hókirálynő v. 15 GALÁNTA- VMK: Állj, vagy jövök! (am.) sz. 17.30, 20 v. 20 NAGYMEGYER - SLOVAN: A világ nem elég (am.) sz., v. 19 ZSELÍZ - VÁROSI MOZI: Stigmata (am.) sz. 19 NAGYKAPOS - ZEMPLÉN: Csapdák (cseh) sz. 18 KIRÁLYHELMEC - VMK: Flubber, a szórakozott professzor (am.) sz. 16 Mátrix (am.) sz. 18 GYŐR CINEMA CITY: Árvák hercege 14,17.30, 20,22.30 Kettős kockázat 13.30, 15.45, 18, 20.15, 22.30 A tehetséges Mr. Ripley 11.30, 14.15.17.19.45.22.30 Asterix és Obelix 11,13.15 Stigmata 15.30, 17.45, 20, 22.15 Sivatagi cápák 11.15, 13.30, 15.45, 18, 20.15, 22.30 A bennfentes 11.30, 14.30, 17.30, 20.30 Amerikai szépség 12.30, 15,17.30, 20, 22.30 Párbaj 20, 22 Anna és a király 14.30, 17.30, 20.30 A csontember 12,15,17.30, 20, 22.30 Sam Mendes rendezése idáig begyűjtött három Arany Glóbuszt, és nyolc kategóriában jelölték Oscar-díjra Közelkép az amerikai szépségről Kertváros valahol vidéken, Amerikában. Középosztály­beli családnak dukáló, kelle­mesen berendezett, tágas ház. Szép. Itt él Lester Bumham, a történet fősze­replője feleségével, Caro- lynnal és tizennégy éves lá­nyával, Jane-nel. íme, az át­lagos és egyben ideális ame­rikai család, gondolhatnánk. MISLAY EDIT Szorgos, becsületes munkával megteremtették anyagi biztonsá­gukat, még mindig nem váltak el, és a gyerekük is jól sikerült. Szép teljesítmény. Ha elég távol állunk, és onnan szemléljük. Lester csekélyke napi örömei ugyanis már korántsem a családjá­hoz vagy a munkájához kötődnek, Carolynnal asztaltól ugyan nem, ágytól azonban már régen elvál­tak. A közös vacsorák alkalmával rendszeresen találkozik a család, ám a bakfis Jane-nek ez is sok. Gyűlöli a szüleit, anyja látszattörő­dését, de főként az apját, aki több­nyire levegőnek nézi. S ha a szom­szédok háza táján nézünk körül, ott sem szívderítőbb a helyzet. Ha­ditengerészetnél szolgált, náci re­likviákat gyűjtő családfő, apátiába süllyedt anya, elmegyógyintézet­ből szabadult fiú, aki szabad idejé­ben zugkamerás - furcsábbnál fur­csább dolgokat rögzít kazettáira -, s e költséges hobbijára drogdí- lerként keresi a pénzt. Minden folyhatna is tovább a megszokott mederben, ha az apátiába süllyedt Lester bele nem szeretne lánya ba­rátnőjébe, az angyalarcú Angé­lába. De beleszeret, s ettől szinte megtáltosodik. Kiüresedett élete hirtelen újra értelmet nyer. Rádöb­ben, hogy negyvenkét évesen is tartogathat még számára kellemes pillanatokat az élet. A filpi idáig begyűjtött három Arany Glóbuszt (a legjobb film, a legjobb rendező és a legjobb forga­tókönyv díját) és nyolc kategóriá­ban jelölték Oscar-díjra. Sam Mendes, az angol színházi rendező jött, látott, megrendezte az Ameri­kai szépséget és győzött. Meg­könnyítette persze a dolgát, hogy kitűnő lehetőséget kínált fel neki Steven Spielberg, a film produce­re. Spielberget ugyanis annyira magával ragadta Alan Ball forgató- könyve, hogy azonnal lecsapott rá. így született meg az ironikus hang­vételű fekete komédia, amely úgy szórakoztatja ellenállhatatlanul a nézőt, hogy közben a székben ké­nyelmesen hátradőlve állandóan az a kényelmetlen érzése támad, Ricky (Wes Bentley), Jane (Thora Birch) és Angela (Mena Suvari) Lester (Kevin Spacey) lazít, Carolyn (Annette Bening) értetlenkedik (Fotó: Tatrafilm) hogy nem is annyira nevetséges ez az egész. Mert mitől lenne szívde­rítő, hogy „fiatal középkorúként” már csak az illúzió marad az em­ber számára. A siker illúziója. Mert ebben a társadalomban sikeresnek kell lenni. Bármi áron. „Olyan le­szek, amilyennek látni akarsz”, mondja Lester a feleségének. „A si­keres ember benyomását kell kel­tenünk, hogy sikeresek lehes­sünk”, oktatja nagylelkűen Carolynt Buddy Kane, a városka befutott ingatlanügynöke. Min­denki megpróbálja a íehető legjob­ban alakítani azt a szerepet, amelyről úgy gondolja, a siker, az elismerés érdekében alakítania kell. Az „átlagamerikai szépség” persze annyiféle, ahányan és aho­gyan nézik. Mást-mást jelent a film minden egyes szereplőjének. S az illúziók, amelyeket magukról nyújtanak és a szépségideálok sok mindent elárulnak róluk és a társa­dalomról, amelyben élnek. (A hu­szadik század végének Amerikájá­ról nyújtott kórkép - a globalizáció jótékony hatásának köszönhetően - persze hamarosan ránk is érvé­nyes lehet.) Lester Bumham szerepében Kevin Spacey végérvényesen a holly­woodi sztárok élcsapatába lépett. Idáig többnyire mellékszerepeket formált meg mesterien (több si­kerfilmben ő volt az ügyeletes fő­gonosz), és annak ellenére, hogy már egy Oscar-díj is van a birtoká­ban, nevét nem igazán jegyezte meg a nagyközönség. Ezt a hiá­nyosságot az Amerikai szépség re­mélhetőleg egyszer s mindenkor­ra helyrehozza, már csak azért is, mert Spacey Amerika legizgalma­sabb színészegyéniségei közé tar­tozik. Annette Bening sok-sok ap­ró, jelentéktelennek tűnő részlet­ből építi fel Carolyn figuráját, aki görcsösen hajszolja a tökélyt, az eleganciát, ám szánalmas igyeke­zete nem jár sikerrel, „tramplisá- gát” nem tudja levetkőzni. Nem maradnak le a felnőttek mögött a tinik sem. Mena Suvari babaarcú Angélája magabiztos, harsány, ka­cér „gyereknő”, Jane (Thora Birch) zárkózott, érzékeny, har­móniára áhítozó, szavak helyett a gesztusaival „üzen”. Angélával el­lentétben nem akar mindenáron a figyelem középpontjába kerülni, őt fel kell fedezni. Van egy mondás, mely szerint a szépség felszínes. Az Amerikai szépség szerencsére nem lett az. Verseghy Erzsébet gyermekversköltő nyolcvanöt éves Halk hangon, kicsiknek VÖRÖS PÉTER A (cseh)szlovákiai magyar gyer­mekirodalom közismert, halk- szavú képviselője, Verseghy Erzsé­bet holnap lesz nyolcvanöt éves. 1915-ben született Kürt község­ben. Iskoláit szülőfalujában, majd Érsekújváron és Pozsonyban vé­gezte. Megkésett pályakezdését követően, 1959-től van jelen hazai magyar lapjainkban. Versei, verses meséi, prózái a Dolgozó Nőben, a Pionírok Lapjában, a Szabad Föld­művesben, az Új Szóban, a Kis Épí­tőben, a Vasárnapi Új Szóban, a Tábortűzben és a Nőben láttak napvilágot. Kis opusaival szerepelt a Fűben tücsök muzsikál (1983), a Hogyan kell repülni? (1986) és a Első önálló kötete Mocs­kos Palkó - Cifra Olga címmel jelent meg. Csodalámpás (1998) című gyer­mekvers-antológiákban. Verseghy Erzsébet első önálló kötete, egy verses képeskönyv Mocskos Palkó - Cifra Olga címmel jelent meg a Szlovák Szépirodalmi Kiadó (1961) gondozásában. A költő 1964-ben a Kis Építő pályázatán dí­jat nyert a Veronika Szívországban című verses meséjével, és ugyanab­ban az évben Mesét mondok, gye­rekek címmel a Madách Kiadónál jelent meg verses mesekönyve. Verseghy Erzsébetnek közel tíz évet kellett várnia a Tavaszi szél (1973) című gyermekverskötetére. Majd ezt követte az Óka, bóka, libi­kóka (1991) című verskötet. Verseghy Erzsébet gyermekeknek írt, legújabb költeményei a közel­múltban Kacsatánc (1997-98) címmel láttak napvilágot. Művei­vel, munkásságával eddig Fábry Zoltán, Egri Viktor, Csanda Sán­dor, Szitási Ferenc, Wojatsek Ilo­na, Szeberényi Zoltán, Kobolka György, Zalabai Zsigmond, Pénzes István, Németh Zoltán, Kozsár Zsuzsanna és e sorok írója foglal­kozott. Az Érsekújváron: élő Verseghy Er­zsébet örömmel játszik a szavak­kal, szívből írja verseit. Költői esz­köztárának kellékei nem látványo­sak, ám mesterien műveli mind­azt, amit négy évtizede felvállalt. Örvendetes, hogy a kilencvenes évek szlovákiai magyar gyermek- irodalmába - friss és nívós művek­kel - olyan fiatal szerzők jelentkez­tek, mint N. Tóth Anikó, M. Csepécz Szilvia, Haraszti Mária, Kozsár Zsuzsanna, Z. Németh Ist­ván, Feliinger Károly, Csehy Zol­tán vagy Tallósi Béla. Ám az idő­sebb korosztály munkásságáról is hírt kell adnunk - feladata ez a kri­tikának, irodalomtörténet-írásnak és a Szlovákiai Magyar írók Társa­ságának egyaránt. Eszre kell ven­nünk tehát a most jubiláló Verse­ghy Erzsébet költészetét is, mert ez a gyermekversköltő, író hallatlan természetességgel fordul a kicsik­hez: „a világ megannyi köznapi él­ménye válik így a gyermekek előtt lírává”. JUHÁSZ KATALIN. Kassa. A Bocatius közkönyvtár 2. emeletén egymást követik az érde­kesebbnél érdekesebb fotókiállítá­sok. A legújabb kissé erőltetettnek tűnő apropóból, a farsang kellős kö­zepén nyílt, ám máris érthetővé vá­lik a Karnevál dm, ha azt is tudjuk, hogy egy azonos című fotóalbum bemutatójára is sor került. A velen­cei karnevált sokan fotózták már, ebben a témában nehéz újjal előruk­kolni, Jozef Sedláknak is csak akkor sikerül, amikor a díszes maszkok helyett az emberi arcokra figyel. A pozsonyi fotóművész azonban egy testi fogyatékos gyerekeknek rende­zett maszkabál képeit párosította egy-egy velencei képpel. Ez az ötlet szintén hatásvadászat gyanúját kel­ti, de a párba rakott fotókon nyoma sincs olcsó poénkodásnak. Finom, apró azonosságok, hasonló fejdí­szek, hasonló arcok, hasonló kom­pozíciók, mindebben a véletlen játé­ka érvényesül a tudatosság helyett, ami életszerűvé és helyenként való­ban szívszorítóvá teszi a képeket. A pozsonyi művész nem turistaként járta Velence utcáit, a maszkok mö­götti vüág érdekelte elsősorban, még ha néha el is csábította a tetsze­tős csomagolás. Akkor még nem tudta, hogy következő útja a moz­gássérült gyerekek közé vezet, és ezt el kell hinnünk neki. A figyelmes szemlélő előtt ugyanis a minden­napok észrevétlennek tűnő össze­függései tárulnak fel, Sedlák tulaj­donképpen a mindannyiunkban megbúvó művészi érzékenységet öntötte közérthető formába. A tárlat március 20-ig látható. A figyelmes szemlélő előtt a mindennapok észrevétlennek tűnő összefüg­gései tárulnak fel (TA SR-felvétel) Kétféle karneválon vehetünk részt a fotók jóvoltából Maszkok mögötti világ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents