Új Szó, 2000. március (53. évfolyam, 50-76. szám)
2000-03-10 / 58. szám, péntek
8 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2000. MÁRCIUS 10. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Gazdasági növekedés Brüsszel. Az Európai Unióban előzetes adatok szerint tavaly 2,2 százalékra lassult a gazdaságai növekedés az előző évi 2,7 százalékról. A növekedési ütem jóval elmaradt az Egyesült Államokétól, ahol tavaly 4,1 százalékkal nőtt a hazai össztermék (GDP). A novemberi prognózis szerint az Európai Unióban az idén 3%-os gazdasági növekedés várható. Az infláció kis mértékben gyorsul, és a tavalyi 1,2% helyett 1,5% körül lesz 2000- ben és 1,6% 2001-ben. Az előrejelzés készítésénél azonban még nem számoltak az olajárak meredek emelkedésével. (MTI) Görög csatlakozási kérelem Athén. Görögország hivatalosan is kérte felvételét az európai Gazdasági és Pénzügyi Unióba (EMU). A görög pénzügyminisztérium által Brüsszelbe küldött kérvényben az áll, hogy Görögország teljesítette az EMU-tagsághoz szabott összes gazdasági kritériumot. A valutauniós tagsághoz egyebek mellett a költségvetés hiányát,'az államadósságot, az inflációs rátát, a kamatokat és az árfolyamstabilitást kell szigorúan meghatározott keretek között tartani. Görögország azért maradt ki a hivatalosan tavaly január 1- jén 11 alapító taggal újtár' indult valutaunióból, mert több kritériumnak akkor még nem felelt meg. (MTI) Nőtt a német acélgyártás Wiesbaden. Németország 3,76 millió tonna nyersacélt gyártott februárban, 22,4%-kal többet, mint tavaly februárban. A nyersvas gyártása 25,4%-kal 2,53 millió tonnára emelkedett. A nyugati országrészben a nyersacél gyártása 23,5%-kal 3,27 millió tonnára emelkedett februárban. Az év első két hónapjában 21,1%-kal nőtt a termelés és 6,46 millió tonna volt. A keleti tartományokban a nyersacél termelése 15,7%-kal nőtt februárban tavaly februárhoz képest és 490 ezer torma volt. A január-februári termelés 970 ezer tonna volt, 16%-kal több, mint 1999 első két hónapjában. (MTI) Elítélik az alkoholadót Bécs. Az alkoholos italokra kirótt osztrák adó sérti az EU szabályait, ezért azonnal meg kell szüntetni beszedését, szabályos viszont az alkoholmentes italok és a fagylaltok után szedett adó - így döntött csütörtökön az Európai Bíróság. Az Európai Bíróság szerint azért nem megengedhető az alholos italokra kirótt adó, mert sem különösebb célja, sem az egészségügy-politikai szándék nem ismerhető fel benne. Ugyanis ott is szedik, ahol nincs idegenforgalom, tehát nem állítható, hogy összefüggésben állna az idegenforgalmi infrastruktúra fejlesztésével. Másfelől az sem állja meg a helyét, hogy céljai között szerepel az alkoholfogyasztás csökkentése, mert egyes alkoholos italok bizonyos fajta árusítása adómentességet élvez, így például a borok eladása őstermelőktől. (MTI) Bankátvételre készülnek Berlin. A brit HSBC bankcsoport a negyedik legnagyobb német pénzintézet, a Commerzbank ellenséges átvételére készül, miután közvetítők útján megszerezte a német bank részvényeinek többségét. Lapértesülése szerint a Hongkong Shanghai Banking Corporation (HSBC) nemzetközi befektetőknek álcázott „profesz- szionális strómanok” közbejöttével apránként felvásárolta a Commerzbank részvényeit különböző értéktőzsdéken. A Commerzbanknak egyelőre nincs értesülése az átvételi tervről, de kizárni sem tudja annak lehetőségét. A Commerzbank részvényeinek 90%-a szórt tulajdonban van, ezért nehéz megállapítani egy esetleges felvásárlási szándék valódiságát. (MTI) Deutsche-Dresdner fúzió Berlin. Megerősítve az egyesülési terv hírét, szerkezetátalakítást jelentett be a Deutsche Bank és a Dresdner Bank elnöke Frankfurtban. A teljes fúzió nyomán három éven belül 800 bankfiókra vár bezárás, illetve 16 500 dolgozóra elbocsátás. A Deutsche Bank németországi alkalmazottainak száma jelenleg 75 ezer, a Dresdner Banké 48 ezer. Szakértők szerint azonban rövid időn belül a 140 ezer DB-alkalmazott egyharmada kerülhet az utcára. A két nagybank fúziója az első lépés a német bankszektor hatalmas méretű szerkezeti átalakítása felé: újabb összeolvadások és átvételek várhatók, amelyeknek eredményeként sok tízezer állás szűnik majd meg a pénzügyi szférában. (MTI) Reálbér-növekedés Csehországban Prága. A cseh reálbérek átlagban 5,9%-kal emelkedtek a tavalyi utolsó negyedévben az előző év negyedik negyedévéhez képest. 1999 egészére a reálbér növekedés 6%-os, a nominálbér emelkedés pedig 8,2%-os volt Csehországban. A negyedik negyedévben a nominálbérek 7,9%-kal voltak magasabbak az előző év hasonló időszakában mértnél. (MTI) Könnyen összekeverhető betűk kerültek forgalomba Problémás a Rio játéka ÚJ SZÓ-TUDÓSlTÁS Pozsony. A RIO gyümölcslevek szlovákiai gyártója, a pozsonyi székhelyű Mc Agro Kft. ABECEDA néven indított fogyasztói nyereményjátéka során súlyos félreértésekre került sor - nyilatkozta Milan Pasmík, a társaság vezérigazgatója. A tavaly márciusban indított, idén december végéig tartó nyereményjáték lényege, hogy a üdítőitalos dobozok belsejében található betűkből a fogyasztók értelmes szavakat rakjanak össze, az így ösz- szerakott szavak alapján pedig értékes nyereményekhez juthatnak. A játékban szereplő betűket előállító új-zélandi Sticky Business cég azonban könnyen összekeverhető U és V betűket nyomtatott. A cég ezért tegnapi hatállyal megváltoztatta a nyereményjátékot, azaz kivette a játékból azokat a szavakat - korcsolya (korcule) és ezer korona (tisic korun) -, amelyekben a problémás betű előfordul. Tehát azok, akik összerakják a korcsolya és az ezer korona szavakat, nem nyernek automatikusan korcsolyát és ezer koronát, viszont köztük - kárpótlásként - 40 pár korcsolyát és 40 ezer koronát sorsolnak ki. A cég további információkat a 07/55564122-es telefonszámon nyújt, (mi) Sok százmillió dolláros befektetések várhatók az elkövetkező években a magyarországi ingatlanpiacon Építkezési láz Budapesten A Gresham-palota a századelőn valóban palota volt - például központi porszívó szolgálta bérlői kényelmét. Az önkormányzat kilenc éve egy indiai cégnek akarta eladni a házat, amely azonban - nyilván az expo lemondása miatt - visszalépett. Most egy konzorcium gyűjtött össze majd 20 milliárd forintot arra, hogy helyreállítsa a palotát. Az ötcsillagos szálloda építése még az idén elkezdődik. (Kép és szöveg V. Paizs Gábor) A kilencvenes évek elején még stagnáló magyar építőipar az elmúlt években újra fejlődésnek indult. Az ingatlanpiac dinamikus fellendülését leginkább a fővárosban megvalósuló bevásárlóközpont, szálloda és irodaház építkezések szemléltetik. GÁL ZSOLT A várakozások szerint idén is folytatódik az elmúlt években kibontakozott építkezési láz a magyar fővárosban. Ä bevásárlóközpontok építésének úgy látszik semmi sem szab határt. Budapesten jelenleg már harminc 5000 négyzetméternél nagyobb területen fekvő bevásárló- központ működik, további hét építése pedig folyamatban van. Ha a fejlődés az előzetes terveknek megfelelően folytatódik, akkor 2000 végére a magyar fővárosban a bevásárlóközpontok összterülete megközelítheti az 1,4 millió négyzetmétert. A beruházók a lassanként telítődő budapesti piacon kívül is erőteljesen terjeszkednek, a vidéki városokban az elkövetkező két évben 400 ezer négyzetméternyi bevásárlóközpont-kapacitás kiépítése van tervbe véve. Ä Tesco, a Plaza, a Pólus és a többi hipermarket és bevásárlóközpont-hálózat komplexumai egymás után tűnnek fel a vidéki megyeszékhelyeken és a nagyobb városokban. A Jegek” kategóriájában egyértelműen Budapesté a vezető szerep. Az elmúlt időszak legnagyobb „megaberuházása” a West End City Center felépítése volt a Nyugati pályaudvar mellett összesen 160 ezer négyzet- méteres területen. A bevásárlóközpontból, 14 termes moziból, három irodaházból és egy 240 személyes - a Hilton-lánc által bérelt - szállodából álló hatalmas West End egy 200 millió dolláros befektetés eredménye. A beruházást megvalósító - a Demján Sándor és a magyar származású kanadai Peter Munk nevével fémjelzett - Trigránit vállalat- csoport a jelek szerint továbbra is lát fantáziát a budapesti ingatlanpiacban, a tavalyi évvégén szándéknyilatkozatot írt alá a magyar Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.- vel (ÁPVRt.) az új Nemzeti Színházhoz kapcsolódó ún. dél-pesti városközpont felépítéséről, ami újabb százmillió dolláros nagyságrendű befektetéseket jelenthet. A bevásárlóközpontok, irodaházak és felső kategóriás lakások építése mellett feljövőben van a szállodaipar is, az elkövetkező években ezen a területen is csak dollár százmilliókban lehet majd mérni a beruházások nagyságát. A szintén Budapestre koncentrálódó építkezések következtében országszerte több mint 3000 új négy vagy ötcsülagos szállodaszoba készülhet el, jelentősen növelve ezzel a luxuskategóriájú hotelek számát. A fővárosban - az említett West End Hütonon kívül - jelenleg több előkelő szálloda is épül. Az Erzsébet téren 45 millió dolláros beruházás keretében folyik a volt rendőrszékház átépítése, amelyben az ötcsillagos Hotel Meridien kap majd helyet, és 89 millió dollárra rúg az ugyancsak ötcsillagos Corinthia Hotel Royal építési költsége is. Az ingatlanpiaci befektetők a modem üvegpaloták építése mellett immár fantáziát lámák a régi belvárosi épületek felújításában is. A városvédők legnagyobb örömére megkezdődött számos patinás palota renoválása. A Lánchíd pesti oldalán álló szecessziós Gresham-palotát a kanadai Four Seazons 85 millió dolláros beruházással eredeti pompájában kívánja helyreállítani luxusszálloda létrehozása céljából. Megújul az építőjéről, Ybl Miklósról (egyebek közt az operaház tervezője) Ybl-palotának elkeresztelt banképület is, amelyben irodaházat terveznek a tulajdonosok. A vele szemben álló, szintén felújított és újból megnyitott egykori híres Centrál kávéházban pedig egyesek már a rég letűnt, legendás budapesti kávéházi élet feltámadásának szimbólumát látják. A reprezentatív épületek renoválása, persze, még nem oldja meg Budapest legnagyobb problémáját, a belváros jellegét adó hatalmas, a századforduló idején épített bérház- állomány jó része még mindig felújításra vár. Emellett országos gond az elmúlt évtizedekből örökölt panellakások jövője is. Az elmúlt évek ingatlanpiaci pezsgése ugyanis nem terjedt ki a lakáspiacra, s ezt jól mutatja, hogy a felépített lakások száma a rendszerváltás óta csökkenő tendenciát mutat, az elmúlt évben már mindössze 20 000 körül mozgott. A kormány által elfogadott lakásépítést és felújítást szorgalmazó támogatási rendszer talán változtathat a helyzeten, és lökést adhat a hányádé lakáspiacnak. Emellett, persze, továbbra is szükség van az iroda- és szállodaépítésre, hiszen ez kulcsfontosságú a külföldi beruházások szempontjából. Budapest egyelőre eléggé népszerűnek számít nemzetközi üzleti körökben. Az amerikai Fortune gazdasági folyóirat és az Arthur Andesen tanácsadó cég felmérése szerint a nemzetközi pénz- és üzleti világ Budapestet tartja Európa harmadik legvonzóbb városának. A magyar főváros népszerűsége az üzletemberek körében a város viszonylagos olcsósága, a fejlett közlekedési és távközlési infrastruktúra mellett épp az irodaházakkal és szállodákkal való jó ellátottságnak köszönhető. A Turisztikai Világszervezet szerint a következő két évtizedben Kelet-Közép-Európa egyre népszerűbb lesz Jelentős felfutás előtt a turizmus ÖSSZEFOGLALÓ London. A Turisztikai Világszervezet (WTO) előrejelzése szerint a következő 20 évben csaknem 1,6 milliárdra emelkedhet a turisták száma. Ez csaknem háromszorosa az 1995-ben regisztráltnak. A WTO szerint a következő két évtizedben Európa, s az öreg kontinensen belül is a közép-keleti régió kerül az utazók érdeklődésének középpontjába. Mindezt az a közelmúltban nyilvánosságra hozott tanulmány tartalmazza, amelyet a WTO 50 nemzetközi turisztikai szakember megkérdezése nyomán készített. A WTO hosszú távú előrejelzése szerint 2020-ra a nemzetközi üzleti és szabadidő-turizmus utazóinak száma 1,6 milliárdra emelkedhet. Ez megközelítően háromszorosa az 1995-ben regisztráltnak, ami évi 4,3 százalékos növekedést feltételez. A szakértők úgy látják, hogy a következő időszakban előtérbe kerülnek a hosszú távú utazások, azaz az emberek a világ egyik régiójából a másikba utaznak. Jelenleg ez az összes utazás 18-19 százaléka, s ez az arány 25 százalék körülire fog emelkedni. A várakozások szerint e felfutás e- gyik nyertese Európa lesz, hiszen a következő két évtizedben a kontinensre érkezők száma 717 mülió lesz, ami a világ összes turistaérkezésének csaknem fele. A másik várható nyertes Kelet-Ázsia és a csendes-óceániai térség, ahol a prognózisok szerint megnégyszereződik a vendégek száma. Kína is kedvező pozícióra számíthat az utazók körében, igaz, az ottani beutazás túlnyomó részét a külföldön élő kínaiak látogatása teszi majd ki. A kelet-közép-európai térségből pedig az Orosz Föderáció és Csehország kerül majd fel a fogadó országok tízes toplistájára. Az előrejelzések szerint a nemzetközi vendégérkezések erőteljes növekedése miatt húsz éven belül Európa legkiemelkedőbb turisztikai úti céljává válik Kelet-Közép-Euró- pa. Jelenleg a nyugat-európai országok a legnépszerűbbek az utazók körében, ám ez a helyzet évről évre fokozatosan változik. Becslések szerint 2020-ra megközelítően 223 millió turistával e közép-keleti régió veszi át a vezetést, megelőzve ezzel a 185 millió vendéget fogadó Nyugat- és a 177 millió látogatót regisztráló Dél-Európát. E robbanás oka egyrészt a térség földrajzi elhelyezkedése, nevezetesen az, hogy Nyugat-Európa és Oroszország között található, valamint hogy igen kedvezőek a turisztikai szolgáltatások árai - összegzi a tanulmányt a Világgazdaság. Az EIU legfrissebb jelentése a növekedési kilátásokról - Szlovákiában 3,8 százalékos GDP-növekedés várható Varsót tartják a térség éllovasának ÚJ SZÓ-FELDOLGOZÁS London. Az Economist Intelligence Unit (EIU) előrejelzése szerint Kelet-Közép-Európa országai közül a következő öt évben Lengyel- ország gazdasági növekedése lesz a legnagyobb, évente átlagosan öt- százalékos ütemmel. A londoni gazdaságelemző csoport minap közzétett jelentésében úgy ítéli meg, hogy a lengyel gazdasági növekedés az idén eléri az 5,2 százalékot, 2000-2004 között pedig átlagosan ötszázalékos lesz évente. Magyarországon 4, Bulgáriában és Szlovákiában 3,8, Csehországban 3,3, Romániában 3,1 százalékos GDP-növekedés várható évi átlagban az EIU szerint. Az EIU jelentése hangsúlyozza, hogy a lengyel növekedés hajtóereje az export és a beruházások lesznek, ez utóbbiak többségét a külföldi közvetlen befektetések finanszírozzák. Bár a magánfogyasztás gyorsan bővül majd, a lengyel hatóságok várhatóan fenntartják a szigorú pénzügypolitikát 2000- 2004 között, nehogy túl nagy importot gerjesszen a fogyasztás növekedése - írták az elemzők. A világgazdasági föllendülés és az EUbeli gazdaságok bővülése ugyancsak hozzájárul a lengyel gazdasági növekedés kilátásainak javulásához — vélték a szakértők, és emlékeztettek, hogy az EU Lengyelország legnagyobb exportpiaca, és az unióban a tavalyi 2,3 százalék után az idén 3 százalékos, 2000-2004 között pedig 2,5-2,7 százalékos évi GDP-növekedés várható. (VG)
