Új Szó, 2000. március (53. évfolyam, 50-76. szám)

2000-03-08 / 56. szám, szerda

6 Politika ÚJ SZÓ 2000. MÁRCIUS 8. Györgyi Kálmán bizonytalan Budapest. Egyelőre nem szü­letett megállapodás a lemon­dását benyújtó legfőbb ügyész és a parlament elnöke között abban a kérdésben, hogy Györgyi Kálmán meddig ma­rad hivatalában. Györgyi azon­banjelezte, nem kíván azon­nal távozni posztjáról. (MTI) Letartóztatták az emberrablókat Szanaa. A jemeni hatóságok letartóztatták azt a négy sze­mélyt, akik a múlt héten Sza­mában elrabolták, majd né­hány nap múlva szabadon en­gedték a lengyel nagykövetet. A rendőrség szerint a fegyvere­sek nem személy szerint a nagykövetet akarták elrabolni, hanem egy európai személyt, akivel könnyebben zsarolhat­ják a kormányt társuk szaba­don bocsátásáért. (MTI) Fátylat borítanak a múltra Teherán. Irán és Németország fátylat borít a kölcsönös vádas­kodások korszakára, és helyre­állítja egykor virágzó kereske­delmi együttműködését-je­lentette ki Teheránban Jos­chka Fischer német és Kamal Harazi iráni külügyminiszter. Fischer úgy vélekedett, az irá­ni parlamenti választások je­lentősen növelték az ázsiai or­szág demokratikus hitelét a Nyugat szemében. (MTI) A Harazi külügyminiszter (TA SR/EPA) Körözik a roma vezetőt Varsó. Roman Kwiatkowskit, a Lengyelországi Roma Egye­sület vezetőjét Németország­ban lopások miatt körözik. Kwiatkowski a holokauszt ro­ma áldozatainak járó kárpót­lás kifizetése során megrövidí­tette az érintetteket, milliós összegeket téve zsebre. (MTI) Atomfegyverek Minszkbe Moszkva. Az orosz atomraké­ták hamarosan visszatérnek Fehéroroszországba - írta a Novije Izvesztyija, Moszkva és Minszk titkos szerződését megszellőztetve. Alekszandr Lukasenko fehérorosz elnök már régóta „hibának” minősí­ti, hogy kivonták az orosz nukleáris erőket a fehérorosz köztársaság területéről. (MTI) Törökország megbízható London. Süleyman Demirel török államfő szerint az Euró­pai Unió majdani tagjává váló Törökország a híd szerepét akarja betölteni Európa és a kaukázusi térség, valamint Kö- zépÁzsia között, biztosítván az unió befolyását a kínai határig húzódó .hatalmas eurázsiai térség fölött”. Nem vagyunk Európa terhe. Megbecsült ta­gok leszünk majd” - állítja Demirel. (MTI) Hét sérültje van annak a pokolgépes merényletnek, amelyet az ETA terrorszervezet követett el Baszkföldön Szerbiai sajtóterror Puskaporos kampány San Sebastian/Madrid. Autóba rejtett pokolgépet robbantottak hét­főn este baszk szakadárok az észak­spanyolországi San Sebastianban. A szerkezetet távirányítással akkor robbantották fel, amikor elhaladt mellette a polgári őrség egy kocsija. Heten megsérültek, köztük két pol­gári őr, de senkinek sem súlyos az állapota. A nagy erejű robbanás szétvetette a biztonsági erők páncé­lozott gépkocsiját. Ez már két hónap alatt a harmadik olyan robbantásos merénylet, amely az ETA baszk ter­rorszervezet számlájára írható. Az ETA még nem vállalta a felelőssé­get, de szakértők szerint egyértel­műen az ETA munkájáról van szó. Spanyolországban hat nap múlva parlamenti választásokat tartanak. Rafael Hemando, a kormányzó Néppárt szóvivője a robbanás után azt mondta, az ETA jelen akar lenni a választási kampányban, és erre csak gyilkolással képes. (MTI) Roncsfilm - az ETA rendezésében (TA SR/EPA) Támadják a Studio B-t Belgrad. A vezető szerb ellenzéki pártok a Studio B belgrádi ellenzéki tévé- és rádióállomással és a többi függeden szerbiai sajtóorgánum­mal szembeni „terror” azonnali leál­lítására hívták fel a belgrádi kor­mányzatot, ellenkező esetben tilta­kozó akciókat helyeztek kilátásba. A magukat a demokratikus ellenzék­hez soroló pártvezetők felhívásuk­ban élesen elítélték a Studio B-vel szembeni „állami, rendőri és bírósá­gi terrort”. Hétfőn rendőrruhás sze­mélyek megrongálták a Vük Dras­kovics mozgalmához közel álló té­véállomás egyik belgrádi erősítőjét és bántalmazták a berendezésekre felügyelő két személyt. A jugoszláv távközlési minisztérium napközben tetemes, közel 11 millió dináros állí­tólagos frekvenciadíj-tartozása befi­zetésére szólította fel a Studio B-t. Egy szabálysértési bíróság este a le­hető legnagyobb bírságot rótta ki a csatornára és igazgatójára. (MTI) Benita Fererro-Waldner szerint Ausztriának nincs szüksége Európa kíméletére Budapest és az állam vitája a március 15-i ünnepség miatt Kilincselő osztrákok Bécs/Brüsszel. A következő napokban az osztrák állam­férfiak egymásnak adják a ki­lincset az Európai Unió brüsszeli székhelyén, ami az EU és Ausztria, sőt most már a Belgium és Ausztria között is növekvő feszültség egyik megnyilvánulása. MTI-HÍREK Ausztria és Belgium között szinte napról napra fokozódik a feszült­ség a kétoldalú viszonyban, mert osztrák megítélés szerint a belga szövetségi és a vallon területi kor­mány az EU-szankciók által nem indokolt egyoldalú megkülönböz­tető intézkedéseket tesz Ausztriá­val szemben. Az osztrák külügyminiszter szerint országának „nincs szüksége Mos- covici úr kíméletére”. Benita Ferre- ro-Waldner így reagált az európai ügyekben illetékes francia minisz­ter, Pierre Moscovici azon kijelenté­sére, hogy „nincs kímélet Ausztria számára”, amelyet az Osztrák Sza­badságpártot is magában foglaló kormánykoalíció vezet. Az EU- osztrák szópárbaj újabb fordulója már hétfőn délután elkezdődött, amikor Helsinkiben Antonio Guter­res portugál miniszterelnök, az Eu­rópai Unió Bizottságának soros el­nök közölte: az EU mindaddig fenntartja az Ausztriára gyakorolt nyomást, amíg az Osztrák Szabad­ságpárt (FPÖ) ki nem lép a bécsi kormányból. Guterres azt is közöl­te: nem megy el Bécsbe a lisszaboni EU-csúcs előtt a csúcsértekezlete­ket szokás szerint megelőző körútja során sem, ehelyett Wolfgang Schüssel kancellárt hívja meg Brüsszelbe a találkozót előkészítő megbeszélésre. Benita Ferrero-Waldner osztrák külügyminiszter újból kifejtette, Ausztria demokratikus ország, nem sértett meg semmiféle értékeket, és kormánya a többségen alapul. Úgy vélekedett, hogy Franciaország, Belgium vagy Spanyolország azért „üti” Ausztriát, hogy elterelje a fi­gyelmet saját belső gondjairól. Az esetleges jogorvoslattal kapcsolat­ban az osztrák miniszter azt mond­ta: Ausztria az ellene tett politikai lépésekre politikai síkon válaszol, de ott, ahol jogait sértikjogorvosla- tot kereshet. A svájci parlament szociáldemokra­ta frakciója tiltakozott Wolfgang Schüssel osztrák kancellár március végére tervezett svájci látogatása ellen. A frakció a svájci kormány­nak címzett állásfoglalás szerint a szabadságpárti-néppárti osztrák kormány „nem érdemel semmilyen esélyt”. Zsirinovszkij példaképe Haider .Ausztria a példaképünk, én pedig Haider szerepét vállalom” - jelen­tette ki Vlagyimir Zsirinovszkij, az orosz szélsőjobboldal vezére a Le Párisién dmű francia napilapban. A szélsőséges politikus közölte: kész pártjával ugyanúgy belépni a moszkvai kormányba, ahogyan az Osztrák Szabadságpárt belépett a bécsibe. Ami a csecsenföldi háborút illeti, Zsirinovszkij kijelentette: egy hónap alatt képes lenne elrendez­ni mindent, de csakis katonai megoldást tud elképzelni. Közölte, el­lentétben Putyinnal, ő .fütyül” a nyugati reagálásokra. (MTI) Csecsen állítások szerint tizenötezer szövetségi orosz katonát öltek meg a felkelők Nagyobbak az orosz veszteségek MTI-HÍR Moszkva. A csecsen felkelők több mint ötszáz orosz katonát öltek meg az elmúlt napok harcaiban - közölte Movladi Udugov. Ulusz-Kert telepü­lésen „300-350 ejtőernyőst öltünk meg” - mondta a szóvivő. Hozzátet­te: az elmúlt huszonnégy órában száz ejtőernyős vesztette életét Komszomolszkojéban, 130-150 de- szantos pedig néhány nappal ez­előtt esett áldozatul a csecsének tá­madásának. Csecsen források sze­rint a felkelők tegnap ellenőrzésük alá vonták Ulusz-Kert, Komszomol- szkoje és Alhazurovo településeket. Ezzel szemben Igor Szergejev orosz védelmi miniszter azt közölte, a har­cokban több száz csecsen fegyverest kerítettek be az orosz erők. A Kreml vezetése elismerte, hogy az orosz hadsereg igen súlyos veszteségeket szenvedett Dél-Csecsenföldön, és nem harmincegy ejtőernyős, hanem sokkal több vesztette életét az utób­bi napokban. Az orosz katonai hír­ügynökség jelentése szerint 86 de- szantost öltek meg a felkelők. Szer- gej Jasztrzsembszkij elnöki tanács­adó sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudta az értesüléseket. Movladi Udugov elmondása szerint az orosz erők a háború kezdete óta 20 ezer polgári lakost öltek meg, közülük 14 ezer Groznij ostromakor vesztette életét. A csecsének vesztesége 1500 fegyveres, míg az orosz erők 15 ezer katonát vesztettek. Pristinába érkezett az Eurohadtest előőrse, hogy előkészítse a tisztek fogadását Robbantás Kosovska Mitrovicában MTI-HÍR Kosovska Mitrovica. Legkevesebb hét francia KFOR-katona és 14 szerb sebesült meg tegnap Kosovska Mitrovica északi részén. A hat kato­nára és századosukra az albánok robbanószerkezeteket dobtak. Az AFP tudósítója azt látta, hogy 4 se­besült francia katonát hordágyon szállítanak el, de sebesüléseik nem tűntek súlyosnak. Párizsban a had­sereg egyik szóvivője közölte, a francia katonák szerbek és albánok összecsapását igyekeztek feltartóz­tatni, amikor a robbanás történt. Közben Pristinába érkezett az Eurohadtest előőrse, hogy előké­szítse a koszovói nemzetközi béke- fenntartó erő (KFOR) parancsnok­ságát áprilisban átvevő szervezet to­vábbi tisztjeinek fogadását. Az át­meneti nemzetközi igazgatás alatt álló szerbiai tartomány székhelyére tegnap 17 tiszt érkezett meg. E „szálláscsináló” csoport készíti elő a hadtest következő csoportjának, mintegy 70 katonájának fogadását, akik az előőrshöz hasonlóan Mace­dóniából utaznak ma Koszovóba. Az Eurohadtest 350 katonát vezé­nyel a tartományba, akik április 15- én veszik át az ENSZ Biztonsági Ta­nácsának megbízása alapján, a NA­TO vezetésével tavaly június óta te­vékenykedő KFOR irányítását. A 350 katona a KFOR törzsének har­madát alkotja majd. Az Eurohadtest parancsnoka, Juan Ortuno spanyol tábornok április 9-én érkezik Pris- tinába, s ezt követően átveszi Klaus Reinhardt feladatait. Merre menjen a huszár? MTI-HÍR Budapest. A magyar főváros veze­tői értekezletének állásfoglalása alapján Demszky Gábor főpolgár­mester levélben kezdeményezte Stumpf István kancelláriaminisz­ternél, hogy a március 15-iközpon- ti ünnepség után a huszárok a Du- na-part felé vonuljanak el s ne a Blaha Lujza tér irányába. Bőhm András SZDSZ-ffakcióvezető el­mondta, a főpolgármester által alá­írt levélben emlékeztették a Mi­niszterelnöki Hivatalt vezető mi­nisztert arra, hogy az elmúlt 10 év­ben sikerült összeegyeztetni az ál­lam és a főváros március 15-i ün­nepségét. A főváros éppen ezért tette ünnepségének időpontját 13 órára, hogy az emberek a Nemzeti Múzeum elől átvonulhassanak a Petőfi-szoborhoz. Ez a hagyomány most felborulna, ha a kormányzat és az annak megbízásából eljáró Happy End Kft. tervei szerint a köz­ponti ünnepség után a 80 huszár az Astoriánál a Blaha Lujza tér felé ka­nyarodva az ünneplőket olyan tér­ségbe vezetné, ahol már nem lesz újabb rendezvény. A huszárok vi­szont a Blaha Lujza térről vidékre indulnak az 1848-as szabadság- harc nevezetes helyszíneire. Üdvözlik Putyin kijelentését Moszkva NATO-tagságáról Amerika nem minősít MTI-HÍR Washington. Az Egyesült Államok üdvözölte Vlagyimir Putyin BBC- interjúját, amelyben az ügyvezető orosz elnök jelezte, Moszkva nem zárja ki akár a NATO-hoz való csat­lakozást sem, de csakis Oroszor­szág egyenrangúságának a jegyé­ben tart elképzelhetőnek ilyen lé­pést. James Foley, a washingtoni külügyminisztérium helyettes szó­vivője úgy fogalmazott, a tárca po­zitívnak tartja a Putyin által mon­dottakat, hiszen Moszkva azon megújult készségéről tanúskodik, hogy javítsa kapcsolatait a NATO­val, ismét együttműködést kezdjen az atlanti szövetséggel. A szóvivő tehát kitért az orosz NATO-csatla- kozás elvi eshetőségének minősíté­se elől, és a Putyin-nyilatkozatot a Nyugat és Oroszország közötti, ál­talánosabb értelemben vett jó vi­szony esélyeként volt csupán haj­landó értékelni. Megragadta ugyanakkor az alkalmat, hogy szorgalmazza: Oroszország na­gyobb együttműködési hajlandósá­got is mutathatna a NATO-val. Ezen túl az Egyesült Államok a szé­lesebb értelemben vett NATO- orosz biztonsági párbeszéd terén is előrelépést vár. Izrael nem fogadja be az SLA menedéket kérő tagjait Félnek a bosszútól MTI-HÍR Jeruzsálem. Az izraeli legfelsőbb bíróság elutasította az Izrael által támogatott milícia, az úgynevezett Dél-libanoni Hadsereg (SLA) több tagjának politikai menedékjog-ké­relmét. Az izraeli zsold fejében Iz­rael szolgálatába szegődött SLA- tagok attól félnek, hogy ha Izrael egyoldalúan, azaz Szíriái biztonsá­gi garanciák nélkül kivonul Liba­nonból - ezt szavazta meg hétfőn egyhangúlag az izraeli kormány -, akkor védelem nélkül maradnak, és a bosszúra éhes Hezbollah pré­dáivá válnak. Izraeli katonai tiszt­viselők ugyanakkor arról biztosí­tották a szövetséges dél-libanoni haderő többségében keresztény tagjait, hogy tervet dolgoznak ki megvédésükre. A 2500 fős Dél-li­banoni Hadsereg költségeiről, tag­jainak kiképzéséről Izrael gondos­kodik, amely saját északi városai­nak védelmében alakította ki a dél-libanoni ütköző övezet. Az iz­raeli távközlési miniszter, Benja­min Ben Eliezer korábban figyel­meztetett: az izraeli erők kivoná­sával vákuum fog keletkezni a tér­ségben és kölcsönös bosszúmé­szárlások kezdődhetnek. Libanon az SLA vezetőit már régebben távollétükban halálra ítélte. Izraeli értékelések szerint az sem kizárt, hogy a volt SLA-harcosok elkötele­zettségük jeleként, hogy bizonyít­sanak Libanon és az Irán-barát Hezbollah előtt, Izrael ellenében fognak majd fegyvert. Ben Eliezer éppen ezért azt szorgalmazta, hogy Izrael nyújtson politikai me­nedéket az SLA-tagoknak és csa­ládjaiknak. A több SLA-tag nevé­ben a politikai menedékjog-kérel­met tavaly benyújtó izraeli ügyvéd elmondta, a bizonytalan jövő mi­att több milicista megszökött az SLA-soraiból és titkos informáci­ókkal látta el a Hezbollahot. Az ügyvéd azonban azt is elmondta, hogy az izraeli legfelsőbb bíróság döntése nem érinti az SLA legfelső vezetését, amelynak tagjai már po­litikai menedéket kaptak.

Next

/
Thumbnails
Contents