Új Szó, 2000. március (53. évfolyam, 50-76. szám)

2000-03-07 / 55. szám, kedd

Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2000. MÁRCIUS 7. A Priemyselná banka továbbra is veszteséget termel A világgazdasági verseny során a pillanatnyi lépéselőny kedvéért még a hírszerzés eszközeit is bevetik Túl lassú az ügyintézés ÚJ SZÓ-FELDOLGOZÁS Kassa. A cégbíróságok lassúsága újabb szaftos botránnyal kecseg­tet. A kassai cégbíróság már ne­gyed éve nem képes elvégezni a Priemyselná banka (PB) feletti el­lenőrzést jelentő bejegyzést a pénzintézetet átvevő Szlovák Ta­karékpénztár nevére (SLSP). Ez pedig azzal fenyeget, hogy a PB- ből eltűnik az az egyetlen csomag, amelyből legalább a veszteség egy részét fedezhették volna. A PB igazi bukását az jelentette, hogy az előző vezetés garanciát vállalt a takarékpénztár egy 60 millió dolláros oroszországi akciójára, ami az ottani pénzügyi válság ide­jén teljes veszteséget hozott. A veszteség fedezéséhez a PB túl ki­csinek bizonyult és a csődtől csak az mentette meg, hogy a SLSP be­kebelezte. A takarékpénztár veze­tői szerint ugyanis még így zár­hatták le a legkisebb veszteséggel a PB-vel való kapcsolatukat. Egyébként pedig arra számítot­tak, hogy az orosz ügyleteik fede­zeteként szolgáló orosz értékpa­pírok legalább részben kárpótol­ják a veszteségüket. Ezek ugyanis az egyik legjobb orosz cég, a Gazprom részvényeihez kötődő kötelezvények voltak. Azóta vi­szont kiderült, hogy a PB bukását okozó vezetés élén álló Jaroslav Maricák a szóban forgó értékpa­pír-csomagot a jegybanki kény­szerfelügyelet előtti napokban át­helyezte a PB Leasing nevű cégbe, amelyben a PB csak kisebbségi tulajdonos, attól pedig hamaro­san egy külföldi cég vette meg. A SLSP érvényteleníteni szeretné ezeket a tranzakciókat, de mivel a cégbíróságon a PB hivatalos kép­viselőiként még mindig Marin- cákék szerepelnek, egyelőre tétle­nül figyeli az eseményeket (ú) gazdasági hírmorzsák A WSJE elemzése Magyarországról Brüsszel. A The Wall Street Jo­urnal Europe szerint a magyar gazdaság már megelőzi Görö­gországot, mint a leggyorsab­ban növekedő európai gazda­ság. Az újság hétfői számában közölt vélemények szerint Ma­gyarország „feltétlenül a Kelet- Európában befektetők kr Iven- ce és ez lényegében indokolt is” másrészt, hogy Magyaror­szág hasznot húz Nyugat-Eu- rópa törékeny fellendüléséből, mert nemzeti össztermékének 35 százalékát exportálja az EU- ba. (MTI) Az euró szomorú jövője Washington. Az európai valu­taunió és a közös európai jegy­bank első évének tapasztalatai megerősítik, hogy „a mindenki­re azonos méretű ruhát szabó pénzügypolitika” nem alkal­mazható Európában az egyes országok jelentősen eltérő cikli­kus és inflációs viszonyai miatt - mondta egy vezető amerikai közgazdász. Martin Feldstein, a Harvard egyetem közgazdaság­tani professzora az euró első évéről most megjelent elemzé­sében azt írta: valószínűnek tartja, hogy az infláció gyorsul­ni fog az európai valutaunió­ban, s a gyorsulás mértéke na­gyobb lesz az euróval, mint amilyen a közös valuta nélkül lenne. (MTI) Csak Amerikában van olajhiány Manama. A jelenlegi magas olajárak oka nem a világpiaci nyersolajhiány, hanem az, hogy az USÁ-ban kiskereske­delmi szinten hiány mutatko­zik egyes olajtermékekből - kö­zölte egy feltehetően szaúdi forrás az al-Hajat című nem­zetközi arab napilappal. A for­rás szerint az amerikai alaptí­pus, a West Texas Intermediate olajféleség hordója hamarosan akár 35 dollárra is drágulhat a New York-i piacon. Az al- Hajatnak nyilatkozó illetékes szerint a legtöbb OPEC- tagország a kitermelés fokozá­sát pártolja, de jelenleg még egymás között egyeztetik en­nek mértékét és időzítését. Az OPEC és a kartellen kívüli fő termelők - Mexikó, Norvégia, Oroszország és Omán - tavaly összesen napi 5 millió hordó olajat vontak el a világpiacról az akkor mélyponton lévő árak feltornászása végett. A lépés si­keres volt: az árszint egy év alatt a háromszorosára nőtt, s az utóbbi napokban 30 dollár feletti hordónkénti záró­szintekkel az öbölháború óta nem mért rekordokat. (MTI) Az ERGO Biztosító jó évet zárt Pozsony. Az ERGO Biztosító 1999-ben a kötelező biztosítá­sok terén 474 millió koronát könyvelhetett el, ami 78 száza­lékos növekedés 1998-hoz ké­pest. Az életbiztosítások terén 40 ezer új ügyfélre tett szert, je­lenleg összesen 120 ezer bizto­sítási szerződést tartanak nyil­ván. Az ERGO 1999-ben a 24 szlovákiai biztosító közül a 10. helyet foglalta el, ám ami a kö­telező biztosítások növekedési ütemét illeti, az 5. helyen áll. A pénzintézet tartalékai 379 mil­lió koronára rúgnak. Az ERGO legfontosabb részvényese a cseh IPB Pojisfovna. (ú) Teljes a káosz Koch-Weser körül Berlin. A Nemzetközi Valuta­alap (IMF) vezérigazgatói szé­kére pályázó német államtitkár vasárnap maga is cáfolta, hogy Berlin vagy az EU visszavonta volna jelölését. Caio Koch- Weser a német hírügynökség­nek nyilatkozva leszögezte: to­vábbra is ő az IMF vezérigazga­tói posztjára pályázó európai je­lölt, dacára az Egyesült Államok részéről megnyilvánuló merev elutasításnak. A német kancel­lár és a soros EU-elnök Portugá­lia kormányfője szombaton Por­tóban olyan értelmű megállapo­dásra jutott, hogy az európai or­szágok változatlanul kitartanak a német Koch-Weser vezérigaz­gatói jelölése mellett. (MTI) A Volvo lemondása a Scaniáért Göteborg. A Volvo svéd jármű­gyártó felajánlotta, hogy csök­kenti részesedését az észak-eu­rópai piacon, ha az Európai Unió bizottsága jóváhagyja egyesülését a rivális svéd autó­busz- és teherautó-gyártóval, a Scaniával - közölte a göterborgi székhelyű Volvo. A Financial Ti­mes olyan értesülést közölt, hogy az EU versenybizottsága várhatóan megvétózza a Volvo és a Scania csaknem 7 milliárd dollár értékű összeolvadását, mivel az egyesült vállalatnak el­túlzott súlya lenne az északi pi­acokon. A Volvo azonban utolsó kísérletként bejelentette: kész 15%-kal csökkenteni részesedé­sét a svéd és a norvég, valamint 10%-kal a finn nehézteherautó- piacon. (MTI) Echelon, az amerikaiak füle Műholdas telefonrendszer antennája. Az elsősorban az amerikaiak által működtetett Echelon révén szinte bármi lehallgatható. (Fotó: archív) A napokban az Európa Par­lament is megvitatta azt a bi­zonyítékokkal is alátámasz­tottjelentést, amely szerint az angolszász országok, élü­kön az USÁ-val kémműhol­das rendszer segítségével fürkészik ki az európai szö­vetségesek legféltettebb gazdasági titkait. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Fél óra alatt akár 1 milliárd üzenet lehallgatására és rögzítésére ké­pes az a világot behálózó, Echelon (Lépcső) fedőnevet viselő elektro­nikus-műholdas kémrendszer, amelyet az amerikai Nemzetbiz­tonsági Hivatal (NSA) épített ki az angolszász országok (Nagy-Bri- tannia, Kanada, Ausztrália és Új- Zéland) megfelelő intézményei­nek segítségével még a hideghá­ború évtizedei alatt, de amelyet napjainkban főleg gazdasági-üzle­ti hírszerzés céljából működtet­nek. A világméretű amerikai kém­Nem csupán az amerika­iak élnek a gazdasági hírszerzés eszközével. rendszer gyakorlatilag minden kommunikációs eszköz lehallga­tására és letapogatására képes, le­gyen az számítógép, fax, telex, e- mail vagy internetes üzenet, veze­tékes vagy mobiltelefon. Duncan Campbell brit informátor, aki az Európa Parlament számára kidol­gozta az Echelon működéséről szóló jelentést azt állítja, hogy az amerikaiak, s részben a britek ilyen módon évtizedeken keresz­tül közvetlenül lehallgatták az eu­rópai politikusok és üzletemberek (elsősorban francia és olasz) bi­zalmas beszélgetéseit és üzenet- váltásait. Az információk milliárd- jait bizonyos kulcsszavak, téma­körök szerint a CLA kémszervezet­nél is jóval titkosabb és fejlettebb NSA marylandi központjában dol­gozzák fel és osztályozzák. A je­lentés tudni véli, hogy a rendszert felügyelő és üzemeltető amerikai NSA közvetlenül átadja informáci­óit a nagy amerikai cégeknek, s e vállalatok dollármilliárdokra vált­ható előnyhöz jutnak európai ver­senytársaik féltett titkainak meg­ismerésével. A titkosszolgálatok kora a hideg­háború befejeztével korántsem ért véget. A geopolitikai harc egysze­riben geoökonómiai csatába csa­pott át, azaz a politikai és ideoló­giai pengeváltások szerepét átvet­te a gazdaság, a piacszerzés terén vívott csatározás. Ez a küzdelem majdnem olyan könyörtelen, mint a kétpólusú világban vívott politi­kai küzdelem, ugyanis dollár- milliárdokról, a világpiacból kiha­sítandó tortaszelet nagyságáról, sőt, áttételesen ismét a politikai erőviszonyok újbóli rangsorolásá­ról van szó. A világ három gazda­sági centruma, az Egyesült Álla­mok, az Európai Unió és Japán kö­zötti versengésben a műszaki újí­tások, az agresszív marketingpoli­tika mellett a friss információk gyűjtése játsza a legfontosabb sze­repet - ez utóbbiból pedig alapo­san kiveszik a részüket a titkos- szolgálatok. Természetesen nem csupán az amerikaiak élnek a gaz­dasági hírszerzés eszközével, e té­ren a franciák, az izraeliek, a japá­nok és á kínaiak is szép sikereket mutathatnak fel. Az Európa Parla­ment, s egyáltalán, az Európai Unió az Echelon kapcsán azért há­borodott fel, mert ez a totális lehallgatórendszer a világ összes gazdasági hírszerző szolgálatát fölényesen lekörözi, ráadásul egy­fajta angolszász összeesküvést, cinkos együttműködést vél felfe­dezni az egyébként évek óta is­mert lehallgatórendszer működé­se mögött. A már említett Duncan Campbell jelentésében két konkrét, az Eche­lon révén meghiúsított európai üzletkötés tervének kútbaesését ismertette. A dokumentum szerint 1994- ben a francia Thompson CSF azért maradt le egy 40 milli­árd francia frank értékű brazil üz­letről, mert az amerikaiak az Echelon révén mindent kiszima­toltak. Az USA hasonló módon 1995- ben megtorpedózta az Air­bus nyugat-európai repülőgép­gyártó 200 milliárd frankot érő szaúd-arábiai üzletét. Az angol­szász Echelon az európaiak min­den, Afrikával kapcsolatos tervé­ről időben értesült, mert tenger­alattjárói különleges lehallgatóbe­rendezéseket helyeztek el a tenger alatt húzódó telefonkábeleken. A hihetetlenül aktív kémrendszer el­len persze van védekezés: állító­lag az üvegszálas kábelek, ha nem „lékelik” meg őket, meglehetősen biztonságosak, továbbá az Euró­pai Unió egyes tagállamai az érzé­kenynek minősített üzenetváltá­saikat rövidesen kódolni fogják. Talán megnyugtató a hír: míg az angolszász lehallgatórendszer a hidegháború éveiben a cseh határ közelében, a bajor Bad Aiblingben található egyik Echelon fület min­dig Csehszlovákia, Lengyelország és Magyarország felé fordította, addig napjainkban ezirányú tevé­kenysége minimálissá vált. E tény­ből viszont arra is lehet következ­tetni, hogy térségünk világgazda­sági mércével mérve annyira ér­dektelen, hogy lehallgatni sem érdemes... (shz) Szerényen szerepeltek a szlovákiai vállalatok a napokban befejeződött brünni Salima élelmiszeripari nagyvásáron Senkinek sem kell ismeretlen termék KLACSÁNSZKY IVÁN Brünn. A nagytapolcsányi Top­var sörgyár mentette a menthetőt az idei brünni Salima nemzetközi étel- és italkiállításon. Azon ke­vés szlovákiai cégek közé tarto­zott, amely külön pavilonban mutatta be sörkínálatát. Viszony­lag kis alapterületen 60 szlovák vállalat és vállalkozó termékeit mutatták be, persze, voltak olya­nok is, akik lemondtak a földmű­velési minisztérium támogatásá­ról, és inkább saját standot nyi­tottak. Az átlagosnak minősíthe­tő szlovák részvételt a pár méter távolságban lévő magyar vállala­tok közös standja bizony elhomá­lyosította. Áz élelmiszerekkel, italokkal, ag­rártermékekkel foglalkozó brün­ni kiállítássorozat (Salima, Ibo­cob, Fruvex, Pivex, Vinex, Inteco) a szlovákiai cégeknek is komoly hírverést tudna csinálni, nem szabad azzal megelégedni, hogy így is viszonylag jól megy az üz­let. Nem ártana tudatosítani, hogy például Franciaország a sajtgyártás 60 százalékát expor­tálja, Dánia pedig a 90 százalékát stb., és ahogy a düsseldorfi szak­emberek nyilatkozták Brünnben: ismeretlen sajtokat, ismeretlen húsgyártmányokat, ismeretlen tájakról a nyugati üzlethálózatok nem fognak vásárolni, még akkor sem, ha ezek rendelkeznek a szinte kötelezőnek tekinthető ISO 9000-es nemzetközi minősé­gi bizonylatokkal. Márpedig ha a szlovák gyártók nem tartják szük­ségesnek a nemzetközi szerep­lést, akkor továbbra is az ismeret­lenség homályában maradnak. A nagytapolcsányi Topvar komolyan vette a Salima nemzetközi élelmi- szeripari vásárt (A szerző felvétele) A bankkönyvek betéti kamatai (érvényben 2000. március 5-én) Bank Felmondási idő Felmondási idő 3 hónap 6 hónap 9 hónap 12 hónap 18 hónap 2 év nélkül Komercní banka Bratislava 10,50-11,60 11,40-12,60 11,90-13,10 12,40-13,70 11,30-12,50 Bank Austria Creditanstalt 9,00-9,25 9,00-9,25 9,50-9,75 3,75-4,00 Banka Slovakia 14,50 15,00 15,70 15,00 8,00 Dopravná banka 14,20 15,00 15,50 13,50 7,00 Beruházási és Fejlesztési Bank (IRB) 12,50 14,00 14,30 14,50 13,00 6,00 Istrobanka 13,00-13,50 13,50-14,00 14,00-14,50 14,50-15,00 14,70-15,20 5,50 lludová banka 9,50-10,00 11,00-11,50 12,00-12,75 12,25-13,00 3,50 Pol'nobanka 13,00 13,50 13,75 12,50 4,50 Postabank 13,80 14,30 13,50 12,00 3,75 Prvá komunálna banka 13,50 14,00 14,50 14,70 14,00 4,50 Devin Bank 14,20 14,80­15,20­Slovenská kreditná banka 13,00-13,50 13,25-13,75 13,50-14,50 14,00-16,00 14,00-14,50 4,00 Szlovák Takarékpénztár 6,00-16,00 7,50-16,50­9,50-13,00 10,50-13,00 4,00 Általános Hitelbank (VÚB) 11,20 11,70 11,70 12,20 12,20 12,20 4,75

Next

/
Thumbnails
Contents