Új Szó, 2000. február (53. évfolyam, 25-49. szám)
2000-02-04 / 28. szám, péntek
8 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2000. FEBRUÁR 4. Nincs igaza a földművelésügyi minisztériumnak Vásárlói szokások - A fogyasztók másképp gondolkoznak, mint a termelők és a szolgáltatók Jogsegély az MKP-ban ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. Lapunk információi szerint a földművelésügyi minisztérium akciója a restitúciós földekkel kapcsolatban nem ért véget annak a levélnek a kiküldésével, amely miatt az MKP megvonta bizalmát Mészáros Győző államtitkártól. Sőt, az erdészeti hivatalok pontos forgatókönyvet kaptak arra, miként pereljék vissza az 1945 és 1948 között elkobzott, majd az elmúlt évek során visszaadott erdőket. Jogi szakértők szerint a minisztérium álláspontja a bíróság előtt védhetetlen, amit az is bizonyít, hogy az erdészeti hivatalok az e tárgyban indított pereket rendre el is vesztették. Mivel azonban nincs garancia arra, hogy valahol nem próbálkoznak hasonlóval, és az ilyen perek nagy valószínűséggel magyar magántulajdonosok ellen indulnának, Farkas Páltól, az MKP mező- gazdasági szakértőjétől azt kérdeztük, nem tervezik-e valamiféle jogsegély biztosítását az ily módon megszorult polgárok számára. Farkas Páltól megtudtuk, hogy a kérdéses időszakhoz kapcsolódó restitúció már a korábbi kormány idején is gondot jelentett, mivel a Baco-féle földművelésügyi minisztérium is megkérdőjelezte, hogy erdőterület visszaadására vonat- kozik-e a törvény illetékes szakasza. A legfelsőbb bíróság 1998 júniusában leszögezte, hogy a restitúció nemcsak az erdőkre, hanem általában minden mezőgazdasági területre vonatkozik. Tehát minden, az ún. benesi dekrétumok által elkobzott mezőgazdasági magánvagyon visszaigényelhető. Kivételt csak azok képeznek, akik a 33/45-ös rendelet mellékletében, a háborús bűnösöket felsoroló listán szerepelnek. Ha valaki ezzel kapcsolatban problémákkal szembesülne, az MKP pozsonyi központi irodáján keresztül kapcsolatba léphet Farkas Pállal, (tu-) Agrárgazdaság: elfogadott dotációs rendelet Szigorodó szabályok ÚJ SZÓ-TUDÓSlTÁS Pozsony. A földművelésügyi tárca elfogadta az idei dotációs rendeleteket. Az eddigi gyakorlattal ellentétben szigorodnak a támogatásnyújtás feltételei. A dotációt igénylő gazdálkodóknak számot kell adniuk gazdasági eredményeikről - a támogatás odaítélésének egyik feltétele a megkötött szerződések bemutatása. Bizonyítani kell az igénylőknek azt is, hogy állatállománnyal és bevetett földdel rendelkeznek. Az idei támogatási prioritások a szarvasmarhatartás, a termelési és eladási funkciókat ellátó egységek, társulások létrehozása és az eladás. Az utóbbival kapcsolatban elhangzott: a tárca vezetése jóváhagyta, hogy a nemzetközi kiállításokon való részvétel költségeinek 70 százalékát megtérítik a termelőknek, hazai kiállítás és szakvásárok esetében a térítés 50 százalékig terjedhet. Egyelőre nem tudni, hogy mennyi pénz jut az egyes dotációs fejezeteibe. Az összkeret 8,406 milliárd korona, ebből 925 millió koronát tesznek ki a tőkekiadások. A dotációs rendelkezések olvashatók a tárca internetes honlapján is ( www.mpsr.sk ). (gyor) Vodafone - Mannesmann egyezség a láthatáron Távközlési megafúzió MTI-HÍR Düsseldorf. Baráti fúziós megállapodás jött létre a brit Vodafone AirTouch és a német Mannesmann távközlési cégek között. Előzetes szerint a Vodafone részesedése 50,5% lesz a fúzióval létrejövő új közös vállalkozásban, következésképp a Mannesmann részvényeseinek 49,5% marad. Ez ellentmond Klaus Esser, a Mannesmann vezetője korábbi követelésének, mely szerint a Mannesmannak legkevesebb 50%-kal kell rendelkeznie a közös cégben. A Vodafone a legnagyobb brit mobüszolgáltató, a Mannesmann pedig az utóbbi években a legnagyobb német szolgáltatóvá nőtte ki magát. Az egyesített társaság a világ legnagyobb nem vezetékes távközlési szolgáltatója lesz, csupán Európában 15 piacon 30 millió előfizetővel. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Nagy forgalom, nagy veszteség New York. A világ legnagyobb internetes kiskereskedelmi vállalkozása, az amerikai Amazon.com tavaly 169%-kal 1,64 milliárd dollárra növelte forgalmát. A rendkívüli tényezőket nem számítva vesztesége 390 millió dollár volt, az előző évi 74 millió dollár helyett. A cég ügyfeleinek számát 167%-kal, több mint 17 millióra növelte. Tizenkilenc hónappal ezelőtt árbevételének száz százaléka internetes könyveladásból származott, mostanra ez 50% alá csökkent. Míg a könyvértékesítés azonban máig nyereséges, az időközben felvett többi termék, a háztartási elektronika, a játékok és a szerszámok elvitték a pénzt. (MTI) Kölcsönök Kelet-Európának Brüsszel. Az Európai Beruházási Bank (EIB) a saját kockázatára folyósított kölcsönökből álló előcsatlakozási keretét az elkövetkező három évben 8,6 milliárd euróra emeli az előző három évi 3,5 milliárd euróról. A bank tavaly 2,4 milliárd euró kölcsönt helyezett ki a kelet-európai tagjelölt országokba és Ciprusra. Ebből 1,5 milliárdot az előcsatlakozási különprogram keretében utalt át. (MTI) Ausztria és az EIB Brüsszel. Az Európai Beruházási Bank (EIB) az Európai Unió központi intézményeinek irányvonalát követi az osztrák kormánnyal szembeni stratégiájában. A bank kölcsöneinek kihelyezésekor általában kikéri az Európai Bizottság véleményét is. Ha ez negatív, akkor a kérdéses kölcsön már csak a tizenöt EU- tagország egyöntetű jóváhagyásával folyósítható. Az EIB tavaly 606 millió eurót, az elmúlt öt évben összesen 2,251 milliárd eurónak megfelelő összeget kölcsönzött Ausztriának. (MTI) Üzleti fogások és fordulatok Ha minden áremelés fájdalmas, akkor inkább egyszerre kell árat emelni, mintsem több lépésben. Minden nyereséget azonban külön-külön kell átadni, mert így jobb benyomást keltünk magunkról (Archívumi felvétel) A fogyasztók másképp gondolkoznak, mint a termelők és a szolgáltatók. Nemcsak a gazdasági és műszaki mutatókat veszik figyelembe, hanem színeket, kapcsolódó szereplőket, szimbólumokat is. Fogyasztók és kereskedők számára egyaránt hasznos lehet az alábbi írás, amelyet rövidítve a Figyelő gazdasági hetilapból vettünk át. BAUER ANDRÁS Sokszor idézett történet a piackutatásban a hiányzó tehenek esete. Egy kisebb amerikai város lakói ódzkodtak egy új tejmárka vásárlásától. A vállalat először reklám- kiadásait növelte, majd kutatni kezdte a kudarc okát. A fogyasztók azonban általános, kitérő válaszokat adtak. A lélektani eszközöket alkalmazó kutatók számára viszont kiderült, az emberek azt gondolták, hogy a tejet messziről szállítják - ami egyébként igaz volt, mellesleg valamennyi verKutatni kell, hogy milyen hatások dominálnak egy adott piacon. senytársra úgyszintén -, s ezért nem friss. A vállalat gyorsan megvásárolt egy farmot a város közelében és mindenki tudtára adta, a tehenek léteznek. A forgalom növekedni kezdett. A fogyasztói magatartás nemcsak a fogyasztók irracionalitásáról szól, hanem inkább arról, milyen a vásárlókra jellemző racionalitáskép. A vevők gyakran más fejjel gondolkoznak, mint a termelők és a szolgáltatók, akik szinte mindent tudnak a technikai minőségről és a jó döntésekről. A fogyasztók más jelzéseket is használnak: színeket, kapcsolódó szereplőket, szimbólumokat, sőt figyelembe veszik, kik és hogyan vásárolják, használják az adott terméket. Ez a következtetés - az inferencia - igen erős lehet egy termék vásárlásának irányításában. A fogyasztói magatartást állandóan elemezni kell, hiszen időben, térben és egyazon személy esetében is jelentős változatosságot mutat. A környezet megváltoztathatja a fogyasztó választását. Ezért követi például sok kereskedelmi vállalat azt a stratégiát, hogy néhány terméket igen olcsón kínál, kettős hatást érve el. Egyrészt becsalogatja a vevőket, akiknek azután más - nem leárazott - termékeket is elad, másrészt formálja a vevők róla alkotott képét, akik sokszor ezen az alapon tartanak egyes boltokat olcsónak, másokat drágának. Fontos a gondolkodási keretek ismerete is. A kísérleti pszichológia szerint az emberek általában fájdalmasabbnak tartanak egy egységnyi veszteséget, mint amennyire kellemesnek egy egységnyi nyereséget. A veszteségeket tehát érdemes egyszerre letudni: ha minden áremelés fájdalmas, akkor inkább egyszerre kell árat emelni, mintsem több lépésben. Minden nyereséget azonban külön-külön kell átadni, mert így jobb benyomást keltünk magunkról. Érdekes kutatási koncepció az érdekeltség. Az adott termék vásárlásában érdekelt vevő információt keres, szívesen fogadja azt a reklámot is, amit egyéb terméknél esetleg kellemetlennek ítél. Az erősen érdekelt vásárló mérlegel, érveket vet össze. A gyenge érdekeltségű inkább más tényezők, pédául a bolti reklám, a vonzó reklámmodell, a jópofa hirdetés alapján vásárol. Azt, hogy milyen hatások dominálnak egy adott piacon, kutatni kell. Az egyesített Németországban a kis gépkocsikat gyártó neves vállalat nyugatnémet reklámjait mutatta a keletnémet fogyasztóknak, haragos levelekre és felháborodást váltva ki. A reklámok nem a lóerőkről, fogyasztásról, és egyéb fontos műszaki paraméterekről szóltak, hanem életérzésről, személyiségről és színekről. Az erősen érdekelt keletnémetek ezt nem tudták megemészteni. A szerző egyetemi tanár, a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem marketing tanszékének docense Szigorodó OECD-ajánlások a nemzetközi cégek működésére - több információ nyilvánossá tételét javasolják Nagyobb nyíltságot várnak a multilctól A multiknak olyan menedzsmenteszközöket és könyvviteli rendszert kellene alkalmazniuk, amely már önmagában is kizárja a korrupció és a „háttérkönyvelés" lehetőségét. (Archívumi felvétel) FELDOLGOZÁS Párizs. Kollektív szerződések megkötése, környezeti hatásvizsgálatok elkészítése, sőt a felső vezetés fizetésére vonatkozó információk közzététele is szerepel a multinacionális vállalatok működésének szabályaira kidolgozott OECD-javaslatban. Megalkotói szerint az ajánlás számos multi etikai kódexébe is beépülhet, mások ezt kétlik. Az OECD-javaslatot ismertető Magyar Hírlap szerint a multinacionális vállalatoknak az eddigieknél lényegesen több információt kellene nyilvánossá tenniük pénzügyi eredményeikkel, szervezeti felépítésükkel kapcsolatban. Ennek részeként bárki számára hozzáférhető lenne akár az igazgatótanács tagjainak, akár a beosztottaknak juttatott bérek, javadalmazások összege is - javasolja a 29 fejlett országot tömörítő, tekintélyes párizsi agytröszt. Nagyobb teret kapnának a tervezet alapján a munka- vállalók érdekvédelmi szervezetei is, sőt, a szervezet szerint szükség- szerű lenne a munkaadók és a munkavállalók kapcsolatát - a jogokat és kötelességeket - rögzítő kollektív szerződések kialakítása is. Az ajánlásoknak ugyanakkor várhatóan csupán korlátozott hatásai lesznek a multik mindennapi gyakorlatára, hiszen az OECD- tervezet csak ajánlásokat fogalmaz meg, nem pedig kötelező szabványokat - állítják szakértők. Bár a szervezethez tartozó kormányok már 1976-ban nyilvánosságra hoztak egy magatartási kódexet, az azóta eltelt idő alapvető szerkezeti változásokat hozott a nemzetközi üzleti életben. A tervek szerint az idén júniusban a tagországok minisztereinek éves találkozóján napirendre kerülő javaslat szövegét a készítők a világhálóra tették ( http://www.oecd.org/daf/ in vés tment/guide line s/jiew- text.htm), hogy azt bárki elolvashassa, illetve az azzal kapcsolatos „építő jellegű” kritikáját elküldhesse a szervezetnek. Bár a tervezetet korábban már az OECD 29 tagállama és három másik ország is - Argentína, Brazília és Chile - elfogadta, szakértők szerint a szervezet tanult a WTO-tárgyalások kudarcából, és felismerte a civil szervezetek súlyát. Egyértelmű ajánlásokat fogalmaz meg az anyag a multinacionális vállalatok számára a korrupciót illetően. A tervezet a multiknak semmiféle kenőpénzt, illetve ilyen célt szolgáló juttatás fizetését sem tenné lehetővé állami alkalmazottak részére. Ezenfelül a vállalatoknak egy olyan listát is készíteniük kellene, amely a közszférával kapcsolatot tartók nevét tartalmazza. Ezt a hatóságok kérésére ki kellene adni. Az ajánlás szerint a multiknak olyan menedzsment- eszközöket és könyvviteli rendszert kellene alkalmazniuk, amely már önmagában is kizárja a korrupció és a „háttérkönyvelés” (vagyis az illegális tranzakciókat külön számon tartó könyvvitel) lehetőségét. Szakértők szerint viszont éppen ez az a terület, amelyben várhatóan nem sok változást hoz majd az OECD-ajánlás, mert - mint azt a neve is mutatja - csupán irányelvekről van szó. A multinacionális vállalatok többsége tevékenységi körét az elmúlt években ugyanis a harmadik világ országaira is kiterjesztette, ott pedig sok országban a megvesztegetések szerves részét képezik az üzletnek. A környezetvédelemmel kapcsolatos ajánlások azon kevesek közé tartoznak, amelyek nagy részét - az utóbbi időben egyre nagyobb befolyásra szert tett civil szervezetek nyomására - a vállalatok már beépítették etikai kódexükbe. A cégek tevékenységének környezeti hatásaival kapcsolatos információk u- gyanis „hatékony reklám-eszközzé” váltak az elmúlt évek során. A mérhető változók kijelölése, a vállalat környezetvédelmi céljainak megnevezése mellett a javaslat szerint a cégeknek olyan kutatásba is bele kellene kezdeniük, amely tevékenységük hosszú távú környezeti hatásait tárja fel.
