Új Szó, 2000. február (53. évfolyam, 25-49. szám)
2000-02-04 / 28. szám, péntek
6 Politika ÚJ SZÓ 2000. FEBRUÁR 4. Montenegró dollárt kér Washington. Filip Vujanovics montenegrói kormányfő szerint Milosevics jugoszláv elnök destabilizálni akarja Montenegrót, és a veszélyt elhárító gazdasági lépésekhez 62 millió dollár amerikai támogatásra lenne szükség. Vujanovics az Új Atlanti Kezdeményezés rendezvényén szólalt fel Washingtonban, ahol tegnap találkozott a Horvátországból hazatért Albright külügyminiszterrel is. (MTI) Vízumkényszer bevezetése Prága. A cseh kormány szerdán este úgy döntött, felmondja a vízummentességi szerződést Oroszországgal, Ukrajnával és Fehéroroszországgal, s az említett országok állampolgárai számára vízumkötelezettséget vezet be. Káván külügyminiszter szerint a döntés legfőbb oka: Csehország saját vízumpolitikáját összhangba kívánja hozni az EU-éval. A vízumkötelezettség három hónap múlva lép érvénybe. (MTI) Kudarc a koszovói misszió? Prága. Jirí Dienstbier, az ENSZ emberi jogokat felügyelőjugoszláviai jelentéstevője élesen bírálta a nemzetközi közösséget és az ENSZ koszovói misszióját, amelyet kudarcként értékelt. A volt csehszlovák külügyminiszter nemrég tért vissza horvátországi és bosznia-hercegovinai tényfeltáró útjáról. Dienstbier korábban a NATO-beavatkozást is bírálta. (MTI) Gyomorműtétet hajtanak végre ma a 72 éves Hans-Dietrich Genscher volt német külügyminiszteren, aki annak idején központi szerepet játszott Németország újraegyesítésében. (Archívum) Hármas megállapodás Ájiosz Germanósz. A görög, az albán ás a macedón kormányfő a három ország közös határán felavatott egy természetvédelmi területet. Találkozójuk arra utal, hogy a három ország viszonya sokat javult az utóbbi két év puhatolózó közeledésésének eredményeként. (MTI) Lett pilótáknak életfogytiglan Újdelhi. Indiában életfogytiglani börtönbüntetésre ítéltek öt lett pilótát és egy brit állampolgárt, azzal a váddal, hogy 1995-ben egy repülőgépről fegyvereket dobtak le Nyugat-Bengál szövetségi államban. A bíró szerint a vádlottak cselekedetei „India biztonságának aláaknázására irányultak”. (MTI) Madeleine Albright: Horvátország a reformok helyes útjára lépett, amelyen tovább kell haladnia Észak-Korea-USA Elhárultak az akadályok Zágráb. Az amerikai külügyminiszter Washington támogatásáról biztosította Horvátországot, amely véleménye szerint a reformok helyes útjára lépett. Madeleine Albright ezt szerda este, négyórás zágrábi látogatása zárásaként tartott sajtóértekezletén jelentette ki, amelyen részt vett Ivica Rácán miniszterelnök is. A külügyminiszter kiemelte, hogy a daytoni megállapodások végrehajtása, a háborús bűnösök kiadása és a menekültek visszafogadása tüntetheti el az akadályokat az elől, hogy Horvátország csatlakozhasson a NATO Partnerség a békéért elnevezésű programjához. Bejelentette: az USA idén 20 millió dollárra növeli a Horvátországnak nyújtott amerikai segély összegét. Rácán azt mondta, Horvátország jó gazdasági és politikai partnere akar lenni minden európai és más országnak is. (MTI) Albright és Rácán. Az amerikai külügyminiszter legutóbb 1998 augusztusában járt Horvátországban, ahol akkor még „az igazi demokrácia állandóan halogatott álom" lehetett csak. (CTK/EPA) Phenjani fenyegetés Szöul. Észak-Korea tegnap azzal fenyegetőzött, hogy újraindítja 1994-ben befagyasztott nukleáris programját, ha az USA nem nyújt neki kártérítést az energiaellátás területén. A KCNA hírügynökség Szöulban vett adása szerint Dzso Csang Dók észak-koreai miniszterelnök-helyettes a hírszolgálati irodának adott nyilatkozatában úgy fogalmazott, Washington gazdaságilag meg akarja fojtani a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot, s az ország gazdasági fejlődésében jelentkező nehézségekért nem Phenjan tehet. Azzal is megvádolta az USA-t, hogy nem tesz eleget az 1994-ben kötött megállapodásban vállalt kötelezettségeinek, azaz annak, hogy a nukleáris program befagyasztásának a fejében energiával látja el az ázsiai országot, és közreműködik két könnyűvizes észak-koreai atomreaktor megépítésében. (MTI) Feszültség Moszkva és Washington között. A vád a nemzetközi embargó megsértése Előrelépést várnak a magyar-szlovák kormánytalálkozótól Tartályhaj ó-incidens Washington/Moszkva. Az amerikai haditengerészet szerdán feltartóztatott az Egyesült Arab Emírségek partjainak közelében egy orosz kereskedelmi tankhajót, azzal a gyanúval, hogy a hajó csempészett iraki olajat szállít, az Emírségekben való eladás céljával - közölte a Pentagon. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Amerikai tévéértesülések szerint az Irak elleni embargó betartásán őrködő amerikaiaknak feltűnt egy másik orosz hajó is, de azt nem tudták megállítani, mert iráni vizeken tartózkodott. Az USA már nem egyszer kapott rajta orosz hajókat, amint részt vettek az Irak elleni embargó kijátszásában. Washingtoni külügyi tájékoztatás szerint az ilyen ügyek rendre csak azzal az eredménnyel járnak, hogy a moszkvai kormány megígéri, kivizsgálja a kérdést. Eddig több száz hajót ellenőriztek a körzetben, de most tartóztattak fel először orosz hajót. Moszkva tisztázni kívánja a Perzsa-öbölben feltartóztatott orosz tartályhajó körüli incidens körülményeit - jelentette ki tegnap Igor Ivanov orosz külügyminiszter. Egyelőre nem kívánta érdemben értékelni az incidenst, hangsúlyozva: ki kell deríteni, ki béMost tartóztattak fel először orosz zászló alatt hajózó tartályhajót. reite a Volgonyefty-147 tartályhajót, s honnan származott az olaj. Szergejev védelmi miniszter azonban keményebben fogalmazott, „negatívan értékelve” azt, hogy amerikai hadihajó orosz kereskedelmi hajót tartóztatott fel. Orosz tengerészeti források - az amerikaiakkal ellentétben - azt állították, hogy a Volgonyefty-147 iráni olajat vitt a fedélzetén, s iráni parti vizeken hajózott, amikor az amerikai hadihajó feltartóztatta. Ezért Moszkva tegnap délután már követelte is a tartályhajó azonnali továbbengedését, hangsúlyozva, hogy nem iraki olajat szállított. Az orosz külügy is azt közölte, a hajó iráni fűtőolajat szállított, s nem is tért iraki vizekre, így kizárt, hogy megsértette volna a nemzetközi korlátozó intézkedéseket iraki olaj csempészésével. Vaszilij Szregyin külügyminiszter-helyettes közölte, a washingtoni és Abu Dhabi-i orosz követségeket utasították, hogy lépjenek kapcsolatba az érintett kormányokkal, és adjanak hangot ér- tedenségüknek. Moszkvában kiemelték: az orosz hajót az amerikaiak közvedenül Madeleine Albright oroszországi tárgyalásainak befejezése után tartóztatták fel. Brüsszeli testület visszafogottan latolgatja a tárgyalások lehetőségeit Az EB a balkáni társulásról MTI-JELENTÉS Brüsszel. Az Európai Bizottság egyelőre nem látja elérkezettnek az időt arra, hogy az egykoron jugoszláv köztársaság Macedónián kívül más balkáni államokkal is tárgyalásokat kezdjen a társulásról. A brüsszeli testület tavaly tavasszal, a koszovói háborút követően ötlötte ki az úgynevezett stabilizációs társulás intézményét, amely majdan társulásba, nagy időtávlatban pedig akár csatlakozásba mehet át. Ilyen típusú stabilizációs megállapodást Macedónia mellett Albániával, Bosznia- Hercegovinával, Horvátországgal és egy demokratikus Jugoszláviával helyezett kilátásba. Közülük azonban csak az első két helyen említett állam esetében vélte úgy, hogy hamarosan megindulhatnak a tárgyalások az egyezményről. Macedóniával már meg is állapodtak, hogy a tárgyalások hamarosan kezdődnek. Albánia esetében a bizottság már elkészítette a tárgyalásokat megelőző megvalósíthatósági tanulmányt. Horvátországgal, a kedvező politikai változások nyomán, a bizottság a kereskedelmi kedvezmények szaporítását és a politikai párbeszéd fokozását javasolta. Bosznia-Hercegovinában az államgépezet és állami struktúrák gyengélkedése, valamint gazdasági problémák miatt a testület egyelőre nem lát lehetőséget a tárgyalásra, de a kedvezmények kiterjesztése itt is várható. „Katasztrófa lenne megengedni a létrehozott intézmények összeomlását" Intenzív északír tárgyalások MTI-JELENTÉS London. Sorsdöntő tárgyalások folynak Belfastban, Dublinban és Londonban, az északír békemegállapodás két védnöke: a brit és az ír kormány megpróbálja kivédeni a tartomány új alkotmányos intézményeinek összeomlását azt követően, hogy az északír fegyveres csoportok leszereléséért felelős bizottság megállapította, nem történt előrelépés a fegyverbeszolgáltatás terén. Bár az erről szóló jelentést még mindig nem hozták nyilvánosságra, az északír kormánykoalíció legnagyobb ereje, az Ulsteri Unionista Párt bejelentette: nem hajlandó a továbbiakban együtt kormányozni a Sinn Fein párttal, amíg az IRA nem szerel le. David Trimble északír kormányfő, a párt vezére Londonban felkérte Tony Blair brit miniszterelnököt az északír kormány és a nemzetgyűlés felfüggesztésére. Ha London nem függeszti fel a belfasti testületeket, David Trimble minden bizonnyal maga mond le, és feloszlik az északír kormány. Tony Blair brit kormányfő azt mondta, gyakorlatilag szünet nélkül folynak a tárgyalások minden féllel a haladás érdekében. Szóvivője felhívta a figyelmet arra, hogy igen bonyolult kérdésben kell döntést hozni. „Nem szabad megfeledkezni róla: Észak Írország népe azt akarja, hogy működjön a nagypénteki egyezmény.” A helyzet bonyolultságát jelzi, hogy Bertie Ahern ír miniszterelnök a dublini parlamentben kijelentette: katasztrófa lenne megengedni azt, hogy a létrehozott intézmények összeomoljanak. Ahem arra utalt, hogy nemcsak az északír kormány felfüggesztéséről és a tartomány közvetlen Londonból való irányításának visszaállításáról van szó, hanem kockán forog a brit-ír megállapodások léte, az ír alkotmány módosítása, és az is, hogy Írország lemondott az északír tartományra vonatkozó területi követeléseiről. Stabilizációs program MTI-JELENTÉS Budapest. A DAM Diósgyőri Rt. - melynek többségi tulajdonosa a kassai vasmű - januári közgyűlésén elfogadott háromhónapos stabilizációs program megvalósítását jelentősen előremozdíthatja a mai magyar-szlovák kormánytalálkozó - tájékoztatta közleményben Tóth Attila, a társaság igazgatóságának elnöke tegnap az MTI-t. A DAM Rt. szerint a stabilizációs program fő célja a folyamatos termelés finanszírozásának biztosítása, a költségek további racionalizálása, és a felgyülemlett régi tartozások kezelése. A termelés finanszírozásának biztosítására magyar és külföldi kiemelt vevőkből álló konzorcium van kialakulóban, amely biztosíthatja a 2000. február 15-re tervezett újraindításhoz szükséges pénzügyi fedezetet - áll a közleményben. A költségek csökkentésére bevezették a három műszakos üzemvitelt, amely az emberi erőforrások és a technológiai berendezések gazdaságosabb kihasználását teszi lehetővé. Az üzemszünet alatt kiépítették az olcsóbb és ésszerűbb vasúti szállítási rendszert is. Groznij fele már az orosz csapatok kezén van Furcsa fogolycsere MTI-HÍR Moszkva. Furcsa fogolycsere történt tegnap délután Csecsenföldön: a csecsének három orosz ejtőernyősért a Szabadság rádió tudósítóját kapták cserébe. Erről Szergej Jasztrzsembszkij orosz elnöki tanácsadó számolt be moszkvai sajtó- értekezletén. Hangsúlyozta, hogy Andrej Babickij, a Washington által finanszírozott Szabadság rádióállomás munkatársa maga járult hozzá a cseréhez, amelyet az egyik csecsen osztagparancsnok kezdeményezett. Babickijt január 18-án vették őrizetbe az orosz hatóságok Groznij közelében - akkreditáció hiánya, iratainak ellentmondásossága, illetve az illegális fegyveres csoportokkal való együttműködés gyanúja miatt. Jasztrzsembszkij most azt közölte, hogy az orosz hatóságokat váratlanul érte a csecsen kezdeményezés és Babickij döntése. Az elnöki tanácsadó beszámolt arról is, hogy immár Groznij fele van orosz ellenőrzés alatt, s a szövetségi erők fokozatosan felszámolják az ellenállás tűzfészkeit, amelyekből azonban nem kevés maradt még. Cáfolta, hogy az elmúlt 24 órában újabb muszlim osztagoknak sikerült kitörniük az ostromgyűrűből. Orosz katonai források viszont közölték: több kisebb csoportnak is sikerült kiszivárognia Groznijból. Barak-Arafat: elmaradt a sajtóértekezlet is Nem történt áttörés MTI-JELENTÉS Erez. Jasszer Arafat palesztin elnök és Ehud Barak izraeli kormányfő találkozója a Gáza-övezet és Izrael határán fekvő Erez határ- átkelőhelyen tegnap áttörés nélkül ért véget. Elmaradt a tervezett sajtóértekezlet is, amiben hírügynökségek a kudarc megerősítését látják. A találkozó két és fél órán át tartott, s utána Arafat rögtön elhajtott a helyszínről. A tudósítók nem tudták szóra bírni a két küldöttségvezetőt, Dávid Lévi izraeli külügyminiszter azonban közölte: a tárgyalások kudarcát az okozta, hogy a palesztinok beleszólást követelnek a legközelebbi izraeli csapatkivonás részleteibe. Az izraeli biztonsági kabinet kedden hagyta jóvá, hogy a Jordán-folyó megszállt nyugati partjának további 6,1 százalékát engedjék át február 10-ig a Palesztin Hatóságnak. Lévi szerint ellenkezik az összes eddigi békemegállapodással, hogy a palesztinok beleszólást akarnak az átadandó terület határainak kijelölésébe. Az izraeli külügyminiszter azt is közölte, hogy a tegnapi Barak-Arafat találkozó után a felek nem tekintik többé sérthetetlennek a keretmegállapodás létrehozására kijelölt február 13-i határidőt. Izraelnek és a Palesztin Hatóságnak eddig a dátumig kellene megegyeznie a keretegyezményről, amelynek alapján szeptember 13-ig eljutnának a végleges békeszerződésig. Az AP arra mutatott rá, hogy a titkos helyszínen tartott korábbi izraeli-palesztin csúcstalálkozóktól eltérően a tegnapi megbeszélést „legalábbis részben a nagyközönség fogyasztására” szánták. Az izraeli miniszterelnöki hivatal a békefolyamat melletti elkötelezettség jeleként harangozta be előre az erezi csúcsot. A palesztinok úgy érzik, hogy háttérbe szorultak az izraeli-szí- riai béketárgyalások decemberi felújítása nyomán.
