Új Szó, 2000. február (53. évfolyam, 25-49. szám)

2000-02-29 / 49. szám, kedd

IV

Rejtvénysziget

ÚJ SZÓ 2000. FEBRUÁR 29.

Gyerkőcöknek

Mesetár

A rajzok kezdőbetűi folyamatosan összeolvasva egy bábfilmsorozat címét adják.-kovács- Apu, tegnap hallottam egy jó rendőrviccet.- De kisfiam, én is rendőr vagyok!

(folytatás a rejtvényben)

Határozott névelő: 3, 9, 13, 16, 19 A hosszúság mértékegysége, röviden: 8, 21, 26 Nulla!: 6, 22, 25 Kötőszó: 14, 15 Német autók jelzése: 11,24 Észak nemzetközi jele: 20, 23 A csodálkozás szava: 2 Zenében a basszus jele: 17, 18 Éjfél!: 1, 10

A öbbes szám jele: 4, 5 Ötven római számmal: 12

A sugár jele: 7 -kovácsVerses nyolcirányú

Húzza ki az ábrában nyolc irányban haladva Ady Endre Az utolsó hajók c. kötetéből alábbi versének vastagon kiemelt szavait. Helyes megoldás esetén a ki nem húzott betűket felülről lefelé folyamatosan összeolvasva megkapja a vers címét.

Búsulásának ő haragját Velem mindig kínlatta a Minden, Kényes, szegény, kész idegeimben Véreznek föl a háborúk S lelkemben a Minden csatázva Szünetlen riadót rivall S örökös forradalmaival Kell hurcolnom magamban a Mindent.

Bennem próbálja ki csatáit Nagy és kis bujtása a Titoknak,

Ős kisértetek bennem vihognak,

Míg szétszabadulnak, előbb,

Éltemben, dús-bús dolgaimban,

Hűs éjszakán, hős nappalon,

Örökös a lakodalom S jelentnem kell mindennek a Mindent.

Játsznak velem nagy rendelések, Miként áprilisok a virággal S világiok ezer kis élet-lánggal Gyulandó, nagy lángok előtt - A mindig nyugtalan Mindennek Bolond, kicsi heroldja, én,

A Nap korán-kelt Holdja, én,

Ki holtáig borzonja a Mindent.- pogány zoltán K

T

1

T

O

K

N

A

K

A

N

D

E

N

A

J

D

L

O

R

E

H

K

N

L

E

L

K

E

M

B

E

N

A

H

O

L

D

J

A

M

M

M

1

N

D

Ő

L

N

N

1

D

A

G

M

L

O

E

S

O

E

1

G

*

1

1

R

U

L

■ ■

O

F

G

B

A

M

K

E

1

D

G

G

E

N

M

T

E

N

B

V

A

A

D

Y

B

E

N

D

R

E

A

B

1

Y

A

U

T

E

H

E

N

L

A

M

N

N

U

L

K

N

Z

N

L

Z

B

A

R

jr

E

E

A

1

E

E

D

s

A

P

S

N

G

C

N

S

M

U

T

N

E

Y

Y

O

E

L

D

V

S

E

K

E

A

J

N

O

Z

R

O

B

Z

S

A

V

Z

A

T

A

S

C

U

S

Z

■ ■

U

N

E

T

L

E

N

A

s

A meghatározásokra adandó válaszok egyetlen betűből állnak. Ezek a betűk a megadott négyzetbe írva a vicc poénját adják.

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

25

26

A KONYHA

1. „Befordultam a konyhára, / Rágyújtottam a pipára...” - ugyan, ki ne ismerné Petőfi versét? Ám tényleg, mi köze volt a pipára való rágyújtásnak a konyhához?

2. „Mikor Szent Margit asszonynak adnak vala köntöst... jobb posztóból a társinál... elmegyen vala a konyhára, és a konyhán való fazekaknak és egyéb edényeknek mosásával és sepréseknek porával siet vala megfeketíteni.” - mondja Szent Margit legendája az apácává lett királylányról, aki az alantasnak tartott konyhai munkát is vállalta, hogy ne tűnjön ki társai közül. Ki volt Szent Margit édesapja?

3. A nagyúri konyhákon nagyszámú segédszemélyzet gondoskodott a lakomák előkészítéséről. Szakács szavunk a szláv székács szóból ered bizonyítva, hogy az ő dolga régen nem

a főzés, hanem a húsok szakszerű feldarabolása volt. A mai léhűtő haszontalan naplopót jelent, de nem így volt régen. Mi volt akkor a feladata?

4. Költőink is sokszor írtak a nagy evészetek előkészületeiről. Arany János a Toldi első részében például így: „Holmi kis vásárnál népesebb a konyha. / Egy cseléd vizet tesz félakós bögrében, / mely ha forr a tűzön s nem fér a bőrében, / Akkor a baromfit gyorsan belemártja, / Tolláit letörli, bocskorát lerántja.” No, jókora lehetett a félakós „bögre, melyben a baromfit forrázták! Literben vajon mennyi?

5. „Föl az atillát, föl az újat!” / Sürgött a boldog feleség. / / De tésztás kézzel hogyan nyúljak / hozzád!” - csapkodta tenyerét. / Éppen ebédhez készülődött, / a konyhában ezüstösen / úszkáltak a karikás gőzök.” - így képzeli el a nagy, örömteli kapkodást Arany Jánosék konyhájában a kései költő-utód, Simon István. Ki lehetett a várvavárt vendég?

6. Régen a családi pénztárt nem mindig a feleség kezelte, mint manapság legtöbbször. Ha a pénz a férjnél volt is, az asszonynak kijárt a konyhapénz és a tűpénz. Hogy az előbbi a konyhai kiadásokat fedezte, az érthető. Mire szolgált a másik?

7. Mit értettek régen azon, ha egy férfi két konyhát tartott?

8. A régi rossz kémények bizony a konyhai füst egy részét vezették csak el, a többi megrekedt a konyhában. A füstös, kozmás mellékíz a legtöbb ételhez hozzátartozott. Füstös, vagy fekete konyhát emlegettek. „Fehér konyha ritka vendégség” tartotta a közmondás. Mi volt viszont a nyitott konyha?

9. Régen az alkalmazottak a gazda, a tulajdonos konyháján étkeztek, természetesen legritkább esetben vele egy asztalnál. Biztosan mondogathatták is: „Magas a konyhája.” Milyen értelemben?

10. Az egyik „legétvágygerjesztőbb” magyar novella Móricz Zsig- mond Ebéd című elbeszélése. Soroljuk csak fel itt, mi mindent eszik a határból hazatért úri társaság! Húsleves, velő pirítós kenyérrel, marhahús ribizlimártással, pörkölthús tökkáposztával, sertéspörkölt zöldbabbal, kacsasült befőttel, ludaskása a tetején libamájjal, paprikás csirke, rántott harcsa, juhtúrós galuska, friss cseresznye majd fekete kávé. Végül azonban oda az étvágy, mert...?

Készítette Lukács Zsigmond

AZ ELŐZŐ SZÁM MEGFEJTÉSEI

1. oldal- Ez a kályha valóban jó a panaszos levelek megsemmisítésére.- Az új tomatrénerünk nemrég jött a cirkuszból.

2-3. oldal

Igaz, hogy senki sem szeret vereséget szenvedni, de vannak esetek,

amikor a vereség elkerülhetetlen.

Az ember ilyenkor legfeljebb csak annyit tehet, hogy nem adja fel a

harcot. Faulkner

4. oldal

Sakkmozaik: Dózsa György unokája

Nyolcirányú - halak: CÁPA

Olasz módra:

123456789 1011 1213 14 151617 1819 2021

1

K

O

M

P

O

2

I

c

1

O

H

A

L

A

L

F

E

J

J

E

L

2

A

Z

É

R

T

E

L

E

M

N

E

K

H

E

L

L

A

S

Z

E

3

S

O

H

O

I

L

1

M

T

1

E

N

O

1

R

L

A

G

4

S

R

L

T

E

U

M

E

B

A

Y

P

1

H

E

N

Ö

5

Z

A

D

A

R

M

1

N

O

T

A

U

R

U

S

L

E

H

A

T

6

A

I

U

N

A

T

H

O

S

T

R

U

L

L

1

G

Ü

L

Ü

7

S

P

A

L

A

L

O

B

B

A

N

T

0

M

E

L

1

R

8

I

É

U

T

A

N

Z

Ó

K

c

S

U

S

Z

K

A

■

T

E

9

K

L

O

R

I

D

O

G

S

Z

O

R

O

S

A

N

■

L

10

E

D

G

A

R

B1

L

1

D

A

H

A

M

u

P

1

Ö

K

E

11

R

A

B

L

O

K

A

L

A

N

D

A

L

A

p

D

A

L

L

A

M

MAI SZÁMUNKBÓL

epzeStzBq e uoKioui- „tapaqa zb buojuoj[3 uuibuiso erapeied jja|p:>| A2i sí jpuua ‘>[eu -SBpjoso b >puua jiuajsi zy“ 'B^q b tppjopj jpjB ‘tseptosa pppppq b jfBjzoq - tB^nSBui ^ajpo^zsrojSiSaA uajaguaqaja zb uaza qEtn zb iojfipj -ót >[Bii>(BuozEui|m[jB zb p|BAiuua uojnf uasp>[nzs '6 '^bu -eqAuoq uojtAu >(B}Aiq jeqAuoq ojstpry tuau p[ ‘Sapiq uaAp zy snq jjoSba iubzs atsajojsnjpj e uotsry uoSpj uo uaqAuauiaq y 'BqÁuoq b |a uapa>(zaA[aq nép Auauiaq qiAu uapaj pAojsj sp] Sapasa jnpj ‘ASbu ipqzpq y '8 'nej jojsjszs 'L ejqosBpBpj qqotde ‘ajjajuapf lazuadqasz Sasapq e uaqaSaAuaq •9 -(iBinpAuBiy yojad :auíp staA y) jopups yotaj -g -jajq gg 9)1 h 'asatnq ippp ppuEppr uaS -aptq y z Bpg 'AI Z 'naSa ueppueqe ajuizs zru b UEq^eqAuoq 18 -aj b sp ‘ei qEtjojfnÁS [aiszEiBd jozs^os uop ESBppjpj BjnAS y 1

A mellékletet szerkeszti: Forgács Péter

Levélcím: Rejtvénysziget, Vox Nova Rt., Prievozská 14/A, P.O.Box 49, 824 88 Bratislava, tel.: 07/5823 8263