Új Szó, 2000. február (53. évfolyam, 25-49. szám)
2000-02-28 / 48. szám, hétfő
2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 2000. FEBRUÁR 28. KOMMENTÁR Mihez kell ma kurázsi TÓTH MIHÁLY Tizenhat szlovák értelmiségi méltón reagált a zsolnai botrányra. Lesújtó véleményt fogalmazott meg az SNS által kezdeményezett sze- recsenmosdatási kísérletről. Az ügynek a Haider-eset és Európának az esetre adott kemény válasza ad különös időszerűséget. A szellemi kiválóságok felháborodása minden országban kovásza lehet a lakosság zöme emberszabású reagálásának. A folyamat azonban csak akkor nemesedhet éltető kenyérré, ha az emberek magatartásának alakításában mégiscsak lényeges szerepet játszó pártok a politikai szélsőségek megítélésében felhagynak a falmellet- tiséggel. Magyarán szólva: tömegbázist szerveznek, amely bármikor mozgósítható, ha a helyzet úgy kívánja. Hasonló módon, ahogy Ausztriában történt az új kormány megalakulása után. Gyáva és hitvány politikai magatartás ma felháborodni azon, hogy Bécsben kormányra kerültek a hitlerizmus örökösei, de közben észrevételnül hagyni, hogy Szlovákiában van egy kormányviselt párt, amelynek elnöke márványba vésed annak a politikusnak az érdemeit, aki a második világháború éveiben államfőként és papként ideológiai és törvényi alapot teremtett hatvan-hetven ezer állampolgár meggyilkolásához. Csak az áldozatok faji hovatartozása miatt. Politikai hitványság méltatlankodni, mert Haider nosztalgiával emlékezik vissza Ausztria Hitler általi bekebelezésére, közben pedig eszmefuttatásokra vetemedni az 1938-as bécsi döntés igazságtételjellegéről. Minden épeszű embernek megvan a véleménye azokról, akik a masaryki demokrácia és a Horthy-„demokrácia” összehasonlításakor az utóbbit kiáltják ki magasabbrendűnek. Lehetetlenség egyszerre magasztalni az 1944-es szlovák nemzeti felkelést és szeretni Jozef Tisót. Abszurd képmutatás az, ha a Magyar Koalíció Pártjának vezetője ugyanazon a héten a demokráciáról tart előadást, majd hagyja magát Csurka István famulusa által becserkészni. Ma nem ahhoz kell kurázsi, hogy valaki becsmérlő szavakkal üléssé a francia Le Pent, az osztrák Haidert, az orosz Zsirinovszkijt. Sőt, az sem a bátorság netovábbja, ha egy SDL-, netán KDH-tag keresetlen szavakkal illeti Slotát. Úgyszólván minden demokratikus pártban vannak politikusok, akik ha nem mennek is el minden év március 14-én Tiso sírjához koszorúzni, elnézőek a volt államfő viselt dolgaival szemben. Szlovákiában azon is múlik a demokrácia jövője, lesz-e a magukat demokratikusnak minősítő pártok vezetőiben elegendő kurázsi szembeszállni a pártjukbeli közömbösökkel, határozottan Jeinteni a tegnapi és mai fasizmus számára enyhítő körülményeket keresőket. JEGYZET Orosznak lenni... KMOTRIK PÉTER „Orosznak lenni annyit jelent, hogy sohasem kell azt mondanod: sajnálom.” Ez a falfirka 1983-ban egy koreai utasszállító repülőgép lelövése után jelent meg egy épület falán, e földkerekség valamelyik részén. Az oroszok akkor kémrepülőgépnek néztek egy eltévedt civil utasokkal teli repülőt. Az oroszok mostanában a saját államuk polgárainak tartott csecseneket lövik, irtják - korra, nemre és vallásra való tekintet nélkül. Azért irtják őket, mert a csecsének nem akarnak tovább orosz elnyomás alatt élni. A világ pedig hallgat, illetve óvotosan fogalmazva itt-ott meg-megdorgálja az atomrakétákkal felfegyverzett fogait lassan hullató orosz medvét. Oroszország úgy viselkedik, mint egy antiszociális, értelmi fejlődésben visszamaradott, agresszív hajlamú apuka, aki egy lakótelepi ház folyosóján a szomszédok szeme láttára lábuknál fogva csapdossa a falhoz mostohagyermekeit. A szomszédok pedig nem szólnak semmit, mert tudják, hogy ennek az állatnak a zsebében ott lapul az épületben elhelyezett pokolgép indítógombja. Sőt, a szomszédok még gazdasági segítséget is adnak az agresszív munkanélküli apukának - fizetik a CSALÁD háztartási költségeinek egy részét, nehogy túlzottan leigya magát nyomorult sorsa miatti bánatában, mert mi van, ha részegségében véletlenül vagy szándékosan felrobbantja a világot jelentő lakótelepet. Tehát, ma orosznak lenni még mindig annyit jelent, hogy sohasem kell azt mondanod: sajnálom. Nem orosznak lenni pedig, annyit, hogy nézzük a tévében a nagy „nemhonvédő” orosz háborút, és szégyenkezünk saját tehetetlenségünk miatt. Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezető: Madi Géza (58238342) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (58238338), Sidó H. Zoltán - gazdaság - (58238312), Tallósi Béla - kultúra - (58238313), Urbán Gabriella - panoráma - (58238338), P. Malik Éva - régió - (58238310), Kovács Ilona - mellékletek - (58238314) Tomi Vince - sport - (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49,824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342,53417054, telefax: 58238343, üzenetrögzítő: 53417054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/6382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/5684 214, Komárom: tel., fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/7329424. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, fax: 58238321) Hirdetőiroda: 58238262,58238332, fax: 58238331 Lapteijesztési osztály, laprendelés: 58238327,58238326 Szedés és tördelés a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a CONCORDIA Kft.- Kolárska 8, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PrNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. - Somorja. Külföldi megrendelések: PrNS ES-vyvoz dace, Kosická 1, 813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Posta 12,1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.ujszo.com E-maü: redakcia@ujszo.com És maga, kolléga hova jár ebédelni? - Kukákba. (Peter Gossányi karikatúrája) Sokakat optimizmussal töltenek el a kedvező januári exporteredmények Az OECD kapujában Erősödő korona, növekedő kivitel, viszont sok munkanélküli - ez a múlt hétmérlege. TUBA LAJOS A hét híre kétségkívül, hogy a Szlovák Nemzeti Bank két hónapos küzdelmét lezárva, kedden nem kezdett devizavásárlásba, amikor az euró árfolyama elérte a 43,2 koronát. Ezzel jelezte, hogy már nincs a korona erősödése ellen. Az árfolyam péntekre megközelítette a 42 koronát, amivel ledolgozta a tavaly májusi zuhanást, és elérte az 1999 januári szintet. A kommentátorok a jegybank döntését a januári külkereskedelmi deficittel hozzák ösz- szefüggésbe. Ez a korábbiakhoz képest szokatlanul alacsony, 2,2 mü- liárd korona hiánnyal zárt. Ráadásul ennek összetétele még komolyabb reményekre jogosít fel. Az import ugyan nőtt 24 százalékkal, de ez szinte teljes egészében a kőolajár emelkedésének számlájára írható. A másik oldalon viszont 29 százalékos kivitelnövekedés áll, amely ezúttal elsősorban a kassai vasmű számlájára írható. A korábbi listavezető Volkswagen kissé gyengélkedett, de vezetői szerint hamarosan újra beleerósít. Tudvalevő, hogy tavaly ez a cég mentette meg a hazai statisztikát. Jó hír viszont, hogy más ágazatok is kezdenek magukhoz térni. Legalábbis januárban, a közlekedési eszközöket nem számítva, a kivitel az előző évhez képest 40 százalékkal volt magasabb. Igaz, az összehasonlítási alapot kissé alacsonyra helyezi, hogy akkoriban a kassai vasmű éppen csődközeli állapotban volt, azóta viszont az Eichler-féle reform- programnak és a kohászati kereslet-növekedésnek köszönhetően januárra csaknem megkettőzte a VISSZHANG Főiskola? Egyetem? A Magyarországon szerzett diplomák honosítása köröli problémákról már megjelent egy-néhány vélemény „pro” és „kontra” egyaránt, kivéve László Béla tanár úr cikkét, amely se ez, se az, bár lehet, hogy csak nekem nehéz a fölfogásom. (Igaz, nincs diplomám). Azok a fiatalok, akik a Győri Apáczai-Csere János Tanítóképző Főiskolán szereztek diplomát, abban a hiszemben mentek Magyar- országra tanulni, hogy oklevelük egyenértékű lesz a szlovákiai (akkor még) ilyen típusú főiskolák álkivitelét. Egyébként a gépipar is és az elektronikai ipar is 23 százalékos növekedést mutatott ki. Amennyiben tehát a VW újra erősít, a külkereskedelmi forgalom mérlegének további javulására számíthatunk. Márpedig emlékszünk rá, hogy az 1998 végi katasztrófa- helyzet egyik legrosszabb mutatója éppen ez volt. így azután érthető a jegybank optimizmusa (bár egy másik változat szerint az intézmény azért engedte erősödni a koronát, mert már nem tudta tovább semlegesíteni a folyamatos deviza- vásárlásai miatt piacra kerülő koronamennyiség inflációnövelő hatását). A jegybank makrogazdasági céljainak teljesítésére jelenleg a társadalombiztosítási alapoknak a magas munkanélküliségből következő hiánya jelent fenyegetést. Érdekes, hogy a januári nagy áremelések ellenére a jegybank továbbra A jegybank reálisnak tartja a tízszázalékos infláció betartását. is reálisnak tartja az idei évre kitűzött tízszázalékos infláció betartását, így a múlt héten nem változtatott a kereskedelmi bankok számára januárban bevezetett új egynapos kamatlábakon. (Ez letét esetében 8 százalék, áthidaló hitel esetében pedig 12 százalék.) Az elmúlt napok híre az is, hogy az OECD kereskedelmi bizottsága már nem ellenzi Szlovákia felvételét a szervezetbe. A hazai küldötteknek viszont kimerítő magyarázatot kellett adniuk azzal kapcsolatban, miként képzelik el a munkanélküliség, a külföldi befektetések és a privatizáció további alakulását. A felvételi kérelmet az elkövetkező hetekben további OECD-bizottságok tárgyalják meg, és a felvételi folyatal kiadott diplomákkal. A nyitrai egyetem csak 1996-tól egyetem, és ezt még a tanárok sem tudatosították, hiszen László Béla a cikkben végig főiskolának nevezi, tehát azokra a fiatalokra, akik 96 előtt választották a magyarországi lehetőséget, utólag nem vonatkozhat a törvény, vagy minden diploma érvénytelen ma, amit a főiskola kiadott, mert most már egyetem. Bár Nyitrán semmi sem változott. Ugyanazok a tanárok, ugyanaz a szétszórtság, és már a magyar nyelven kívül alig tanítanak valamit magyarul, pedig állítólag magyar tanárokat képeznek. Az Apáczai-Csere János Tanítóképző 200 éves, Európa-hírű intézmény, és nem hiszem, hogy bármivel is rosszabb pedagógusomat várhatóan júliusban jut döntő fázisába. Az elmúlt hetekben Pozsonyban az emberek hosszú sorokban vártak az RM-Systém előtt, hogy eladhassák a vagyonalapi kötvényeiket. Azt is tudjuk, hogy lassan már a legkisebb faluban is elhelyezte asztalkáját legalább egy kötvényfelvásárló. Mivel az árfolyam még mindig csak nyolcezer korona körül mozog, érdemes figyelni a jó hírekre is. A múlt héten üyennek számított, hogy egy cég 14 ezer koronát ígért érte (hétezret készpénzben, a másik felét bizonyos feltételekhez kötve levásárolva). A Befektetési Társaságok Asszociációja pedig azt javasolta a Nemzeti Vagyonalapnak, kínáljon fel a kötvényeiért egy tízéves lejáratú és kedvező kamatozású államkötvényt. Ilyen helyzetben a kötvényeket a befektetési, biztosítási és nyugdíjalapok is szívesen vásárolnák, így az asszociáció becslése szerint a Nemzeti Vagyonalap (FNM) jövő évi kifizetési kötelezettsége akár a felére is csökkenhetne. Ezzel kapcsolatban a kormánypárti politikusoknak is figyelniük kellene néhány dologra. Főként azokra a hírekre, amelyek szerint nem véletlen, hogy a kormány nem nagyon fontolgat alternatív kötvénybefektetési lehetőségeket. Aki ugyanis ezekben a hónapokban a piacon „bespájzol” a FNM-kötvényekből, jövőre a darabonkénti hatezer koronás nyereséggel Közép-Európa legnagyobb legális nyereségét teszi zsebre. A pletykák pedig arról szólnak, hogy az utóbbi hetekben új összetételű felvásárlóstruktúrák jelentek meg (még konkrétabban: azok tudnak befektetni, akik közel vannak a tűzhöz). Mivel a jelenlegi sokszínű kormánykoalíció már eddig is nagyon „kiszivárogtatósnak” bizonyult, politikusainak nagyon óvatosan kell bánniuk ezzel a témával. kát képezne az általános iskolák alsó tagozata számára, mint a nyitrai egyetem. Azok a fiatalok, akik vállalták a magyarországi tanulással járó állandó utazást, megnövekedett költségeket, ezt hivatástudatból tették, míg azok a fiatalok, akik Nyitrára járnak, nemegyszer csak azért járnak oda, mert más főiskolára vagy egyetemre nem vették fel őket. Egy statisztikai kimutatásban olvastam, hogy több mint a fele soha nem is akart tanítani. Szlovákia azáltal, hogy Magyarország 300 kész pedagógust képezett ki a szlovákiai magyarok számára, már nem kis pénzt takarított meg. Most, hogy a nyitrai egyetem 20 000 koronát kér a diplomák honosításáért, Szlovákia másodszor TALLÓZÓ KÁRPÁTI IGAZ SZÓ Ma nincs realitása annak, hogy a kárpátaljai tömbmagyarság egy közigazgatási egységet képezzen - jelentette ki Gajdos István, a beregszászi járási állami közigazgatás elnöke az Ungváron megjelenő lapnak. Gajdos a hivatalos álláspontot tükröző lapnak adott interjúval, amelyet Orbán Viktor magyar miniszterelnök kárpátaljai látogatásának és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) közgyűlésének napjára időzítettek, Kovács Miklós parlamenti képviselő és KMKSZ-elnök Leonyid Kucsma ukrán államfőhöz eljuttatott beadványára reagált. Ebben Kovács arra kérte az elnököt, hogy támogassa a népakaraton alapuló kezdeményezést, és segítse elő egy, a kárpátaljai magyar falvakat magában foglaló új területi közigazgatási egység megalakítását Beregszász központtal. A Beregszászi járás első számú vezetője ezzel szemben úgy véli, hogy az utóbbi időben számos konkrét jele van a Kucsma elnök nevével fémjelzett reformok elindulásának, ezért megengedhetetlen, hogy az óhajtott gazdasági változásokat a fellángoló nemzetiségi feszültségek megállítsák. Ma tehát nem időszerű a Tisza-melléki járás megalakításának kérdése, mert a Kárpátalján élő magyarság jövőjét nem a nemzeti elzárkózás, hanem az ott élő más népekkel való együttműködés biztosítja - fejezte ki meggyőződését Gajdos. DER STANDARD A liberális bécsi lap „Diplomáciai jégen” címmel, „Ferrero-Waldner meghívatta magát, hogy megnyugtassa a magyarokat” alcímmel közölt írást. A lap szerint Martonyi János síkos jégre merészkedett azzal, hogy első külügyminiszterként fogadta Benita Ferraro-Waldnert annak hivatalba lépése óta bilaterális találkozón. A miniszter asszony ugyan járt már Macedóniában és Koszovóban, de ezeket a látogatásokat az EBESZ soros elnökeként tette. Orbán Viktor kormányfőnek, aki nyilván a manőver minden részletét személyesen hagyta jóvá, nem kellett megindokolnia, hogy miért nem találkozik Bécs képviselőjével, hiszen egy rég egyeztetett látogatáson éppen a messzi Kijevben tartózkodott. A lap szerint a miniszter asszony mindent elkövetett, hogy kiemelje kormánya tisztességes motívumait és Európa-párti programját. „Elmosódott azonban a motívumok kérdése Magyarországon. Orbán a múlt héten első ízben támadta élesen Bécset az EU keleti bővítése elleni egyik Haider-nyilatkozat miatt, amelyet tévesen az osztrák kormánynak tulajdonított. Orbán első saját reagálása a tizennégyek büntető intézkedéseire a meglepetés volt. Nem az intézkedések keménysége lepte meg, hanem azok tartalmi lényege: az új Európa nem veszi tétlenül tudomásul, ha kormány- hatalomra jutnak olyan erők, amelyek gyűlöletet szítanak és ártalmatlan színben tüntetik fel a nácizmust.” szed sápot. Akik nem vállalják a honosításnak ezt a megalázó formáját, nemcsak a pénz miatt teszik ezt, bár egy kezdő „képesítetlen” tanító fizetéséből ezt nem is olyan egyszerű összekuporgatni, hanem elsősorban azért, mert ezzel elismernék, hogy a magyarországi intézményekben szerzett diploma csak egy értéktelen papír. Az, hogy a nyitrai egyetem szlovák vezetése ezt az utat választotta, érthető. (Jól jön a 6 millió korona ebben a nagy pénztelenségben.) Az viszont, hogy az itt tanító „magyarok” ellenállás nélkül beálltak az anyaország pedagógus- képzését és az itteni kollégáikat degradálok közé, bizony vüágra- szóló szégyen. Horváth Jenő, Málas
