Új Szó, 2000. február (53. évfolyam, 25-49. szám)

2000-02-26 / 47. szám, szombat

I ÚJ SZÓ 2000. FEBRUÁR 26. Politika 5 Nem ártott volna, ha kikérik az érintett járások, Nagykürtös, Poltár, Losonc, Rimaszombat és Nagyrőce véleményét Losonc vagy Rimaszombat? Még sok vita várható a térkép felett (Illusztrációs felvétel, TA SR) RÖVIDEN Knazko és Kovác távozott a DÚ-ból Pozsony. Milan Knazko kilépett a Demokratikus Unióból. A kultu­rális tárca első embere a továbbiakban a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unióban kíván dolgozni mint olyan „liberális politikus, aki 1989-től fogva az”. Knazko egyike annak all politikusnak, akik aláírták a Mikulás Dzurinda-féle SDKÚ megalakítását szorgal­mazó nyilatkozatot. Roman Kovác, az SDK frakcióvezetője Knazkóhoz hasonlóan hátat fordított a DÚ-nak, és belépett az SDKÚ-ba. (TA SR) A felmérés szerint Fico a legmegbízhatóbb Pozsony. A Názory közvélemény-kutató intézet szerint Robert Fico a legmegbízhatóbb szlovákiai politikus. A Smer vezetőjében a megkérdezettek 27,2 százaléka bízik. A második helyre Vladimír Meciar HZDS-elnök került (22,6,százalék), maga mögé szorítva Rudolf Schuster államfőt (13,5 százalék). (TA SR) Az SDK éves pénzügyi jelentése Pozsony. Az SDK tavalyi bevétele meghaladja a 18,5 millió koronát. Az összeg túlnyomó részét a költségvetési támogatás teszi ki (13 mil­lió), a maradék 5 millió korona pedig az „egyéb bevételek” címszó alatt található - derül ki a párt évi pénzügyi jelentéséből. (TA SR) Napirenden a csődtörvény Pozsony. A kormány törvény-előkészítő közt megtárgyalta a csődtörvény tervezetét. A javaslat szerint a jogszabály megszilár­dítaná a hitelezők helyzetét, továbbá elősegítené a csődeljárás szerkezetének átalakítását. A tanács a kormány elé utalta a tör­vényjavaslatot. (SITA) Akadémikusok a Konstantin Egyetemen Nyitra. A Szlovák Tudományos Akadémia elnökségének tagjai ta­lálkoztak a Konstantin Egyetem rektorával, a karok dékánjaival és a tanszékek képviselőivel. Kmef Tibortól, a kisebbségi pedagógus­képzésért felelős rektorhelyettestől megtudtuk, a résztvevők kifej­tették álláspontjukat, hogy az összehangolt munka, főleg a mosta­ni pénzhiányos időkben pótolhatatlan, ezért a Szlovák Tudomá­nyos Akadémiáról és a felsőoktatásról szóló törvényeket is egy idő­ben kellene megtárgyalnia a parlamentnek, (bee) A kormány elutasítja a szakszervezetek álláspontját Tizenkét követelés Az Európa Unió által elindí­tott folyamatok egyértelmű­en a régiókat, az önálló életre képes területi egységeket he­lyezik előtérbe. PUNTIGÁN JÓZSEF Tőlünk nyugatabbra már régen rá-. jöttek arra - amit elődeink itt is tud­tak -, hogy az erős, a közigazgatási­lag önnálló régió növeli, és nem csökkenti az ország stabilitását és gazdagságátCsak üdvözölni lehet azokat a törekvéseket, amelyek Szlovákiában is az állami befolyás csökkentését, decentralizálását tűz­ték ki célul. Ezt a célt kívánja szol­gálni az a közigazgatási reform, melynek részletei a közelmúltban láttak napvilágot. A Viktor Niznan- sky által ledolgozott javaslatban egy területi egységként jelenik meg a Nógrád-Gömöri kerület, amelyben Losoncon lenne az államigazgatás, Rimaszombatban pedig a közigaz­gatási központ. Az irányítás ilyen megosztásának nincs logikus ma­gyarázata, inkább az érezhető ben­ne, hogy a tervezet készítői mindkét város igényeit ki akarták elégíteni. Sokkal ésszerűbb és elfogadhatóbb lett volna, ha a tervezetben a váro­sok felkészültségét vették volna fi­gyelembe, de nem ártott volna az sem, ha kikérik az érintett járások (Nagykürtös, Poltár, Losonc, Rima­szombat, Nagyrőce) véleményét. A tervezet legkritikusabb kérdése, hogy hol legyen a „közigazgatási központ”, a „székhely”. (Remény­kedhetünk abban, hogy a közigaz­gatási reform során az államigazga­tásnak folyamatosan csökkenő, in­kább csak formális szerepe lesz.) A józan ész azt sugallja, hogy ez olyan település legyen, amely már most felkészült, s nagyobb befektetés nél­kül eleget tud tenni a feladatnak. Nem sok ésszerűség van ugyanis ab­ban, ha egy közigazgatási egység­nek előbb a megjelölt központját kell kiépítem, hivatalokkal, szakem­berekkel ellátni, s az amúgy a régió fejlődésére szolgáló összegeket egy település fejlesztésére használni. Arról nem is szólva, hogy egy ilyen fejlesztés nem napok, hanem évek kérdése. Papp Tibor, a New York-i Columbia Egyetem jelenleg Loson­con tartózkodó politológusa ezzel kapcsolatban többek között ezt modta: „Szlovákiában a politikai és társadalmi változások óta több mint tíz év telt el. Ez elegendően hosszú idő ahhoz, hogy a régió székhelyére pályázó települések bizonyítsák rá­termettségüket vagy rá nem ter- mettségüket e feladat ellátására. Nem látok logikus érveket arra, hogy az alkalmadan központjelölte­ket kiemeljék, az alkalmasakat pe­dig állami szintről elnyomják, illetve hogy azt gondoljuk, egy tele­pülés, amely eddig alkalmatlansá­gát bizonyította, irányító szerepben alkalmassá válna.” A tervezett Nógrád-Gömöri kerület 11 városa közül a központi szerep­kör betöltésére csak Losonc (29 029 lakos) és Rimaszombat (25 436 lakos) jöhet szóba. Ha eltekint­hetnénk a politikai befolyásoktól és egyéb, korántsem szakmai érde­kektől, akkor az elért eredmények, a gazdasági mutatók és a jövőbeni tervek alapján Losonc van lépés­előnyben. A pénzintézetek, bankok képviseleteinek számában, beleért­ve a Nemzeti Bankot és az Építési Takarékpénztárat, Losonc (14 fiók) messze megelőzi a többi járási szék­helyt, melyekben együttesen 12 képviselet van - Rimaszombatban négy. Losoncon hamarosan meg­kezdik a Nemzeti Bank új épületé­nek építését, s további pénzintéze­tek, közöttük cseh bankok is igé­nyelték itteni képviselet megnyitá­sát. A közlekedési elérhetőség szempontjából is Losonc van ked­vezőbb helyzetben. Vasúton és köz­úton könnyen megközelíthető, kö­zelében, Bolykon pedig mind a sportrepülésre, mind a személy- szállításra jó feltételekkel rendelke­ző repülőtér van. Az információ- áramlásnak, a kommunikációnak már jelenleg is vezető szerepe van, s a jövőben ez még inkább így lesz. Losoncon van Szlovákia optikai há­lózatának legnagyobb csomópontja (öt optikai hálózat találkozik itt), amely rendelkezik mind a hang, mind a nagysebességű adatátvitel­hez szükséges eszköztárral. A régió általános jellemzője a magas mun­kanélküliség, a foglalkoztatottság a 10 évvel ezelőtti állapothoz viszo­nyítva 60%-kal csökkent. Ezért Losoncon lenne az állam- igazgatás, Rimaszombat­ban a közigazgatás. rendkívüli fontosságúak azok a ter­vek és koncepciók, amelyek a belső tartalékok hasznosítására, a foglal­koztatottság növelésére irányul­nak. Az elmúlt tíz év alatt csak egyeden olyan tervezet készült, az is Losoncon, amely a régió öt járá­sának szintjén kívánja ezt biztosíta­ni. A Szilikát Gazdasági Övezet megkapta a kormány gazdasági ta­nácsának támogatását is. Elindítá­sának egyik feltétele a gazdasági övezetekről szóló törvény jóváha­gyása, amely az ország érdeke is, s törvénybe iktatása több mint sür­gős feladat. A jövő szempontjából nem mellékes a kellő szintű intéz­ményrendszer megléte sem. Loson­con a kongresszusi központ, a kiál­lítóközpont, a Szlovák Kereskedel­mi és Ipari Kamara regionális irodá­ja, a Szlovák- magyar Kereskedel­mi Kamara eddigi tevékenysége bi­zonyítja - hasonlóképpen az 1999 szeptemberében, az Európa Tanács által támogatott nemzetközi konfe­renciához -, hogy a város,a legma­gasabb szintű igényeknek is eleget tud tenni. Ezzel párhuzamosan folyt és folyik az iskolarendszer bő­vítése. A városban három főiskolá­nak van kihelyezett tagozata, van magángimnáziuma, több nyelvis­kolája. A városnak gazdag a kultu­rális élete, vannak nemzetközi szin­tű rendezvényei, szoros kapcsolat­ban áll a szomszédos magyarorszá­gi településekkel. Miért nem felel meg kerületi szék­helynek egy olyan település, amely­ben nem kell jelentős költségek árán intézményeket kell kiépíteni? Miért nem előnyös - akár nemzeti- ségi szempontból is -, ha egy olyan város lenne a tervezett régió köz­pontja, amelyben már az előkészü­letek során jelentős szerepet kapott a határ menti együttműködés, a foglalkoztatottság emelése, a mun­kalehetőségek teremtése? Érdemes elgondolkodni Papp Tibor véleményén: „Nem lenne szeren­csés, ha a közigazgatási reform az álmodozó állami hivatalnokok kí­sérleti laboratóriumává, a visszaha­tó lobbi keresztülvitelének eszközé­vé válna, amely végső soron Szlová­kia régióinak visszaeséséhez, s nem fejlődéséhez fog vezetni. Az ilyen jellegű reformoknak egyértelműen a történelmi folyamatokban létre­jött alapokból kellene kiindulniuk. A regionális, adminisztratív köz­pontokat nem felülről kellene meg­határozni, és semmilyen esetben nem szabadna szolgálniuk a tehe- tedenség megoldásának kísérleteit, hanem a létező, az életképességü­ket már bizonyított központokra kellene épülniük. Többet ebben az esetben nem lehet megtenni, Szlo­vákia viszont nem engedheti meg magának, hogy kevesebbet tegyen.” Nem mellékes, hogy a tervezett ke­rület öt járása közül Losonc, Nagy­kürtös, Poltár és Nagyrőce vezetői közös nyilatkozatban álltak ki amel­lett, hogy a Nógrád-Gömöri régió központja Losonc legyen. SITA-HÍR Pozsony. A kormány nem hajlan­dó elfogadni a szakszervezetek 12 követelése közül hetet, köztük a heti munkaidő csökkentését, az ál­lamigazgatásban dolgozók létszá­mának csökkentését és a bérek ál­talános emelését - derült ki a Gaz­dasági és Szociális Érdekegyeztető Tanács tegnapi ülésén. A kor­mány, a szakszervezetek és a mun­kaadók képviselői március 5-én rendkívüli ülésen visszatérnek a kérdéshez. A tanács foglalkozott a TA SR hírügynökség magánosí­tását elősegítő közszolgálati tör­vénnyel is. Peter Magvasi munka­ügyi miniszter hangsúlyozta, a közszolgálati jelleggel bíró ügy­nökség az említett jogszabály ha­táskörébe történő vonását támo­gatják az EU-s szakértők és a Nem­zetközi Munkaügyi Hivatal képvi­selői is. Ivan Ceredejev, a TA SR vezérigazgatója a tervezett lépést nem tartja szerencsésnek. Úgy vé­li, amennyiben az ügynökségre vo­natkozna a közszolgálati törvény, a TA SR munkatársai a cég meg­változtatott jogállása miatt fekete bárányoknak számítanának. A Magyar Koalíció Pártjának politikai síkon káderképzést kellene kezdenie, mert szükség van az utánpótlásra A MIK és a Fidelitas közös rendezvénye Bugár Gömörben járt és házi feladatot kapott ÚJ SZÓ-TUpÓSÍTÁS Rimaszombat/Serke. Tegnap a Ri­maszombatijárásban tett látogatást a parlament alelnöke. Bugár Bélát a járási hivatalban fogadta Boros Zol­tán elöljáró, majd találkozott a járá­si koalíciós képviselőkkel. A járás vezetője tájékoztatta a régió szociá­lis helyzetéről, és egyben a segítsé­gét kérte. - Igyekszem közbenjárni Jozef Macejko közlekedési minisz­ternél, hogy az Osgyán és Füge kö­zötti balesetveszélyes útszakaszt minél előbb felújítsák, ill. a belügy­miniszternél, hogy a intézmények karcsúsításánál vegye figyelembe a Rimaszombati járás sajátos helyze­tét - mondta az MKP elnöke. Hang­súlyozta, a 37%-os munkanélküli­séggel küszködő járás nem csupán a központi szervek segítségére vár, igyekszik saját erejéből könnyíteni helyzetén. Rimaszombat azok közé a járások közé tartozik, amelyek tá­mogatják a decentralizációt annak ellenére, hogy tudják, veszítenek kompetenciájukból. Bugár Béla Serkében találkozott a régió magyar polgármestereivel és az MKP alapszervezeteinek vezetői­vel. Itt csatlakoztak hozzá az MKP parlamenti képviselői. Bugár tájé­koztatta a megjelenteket a kor­mánykoalíción belüli gondokról, majd megjegyezte, a koalíció műkö­désének egyik próbaköve a közigaz­gatási reform lesz. Az MKP fontos­nak tartja a központi jogkörök le­adását, a másodfokú önkormány­zatok létrehozását, és ahol szüksé­ges, a járások megváltoztatását. Az MKP elnöke szerint az SDL lehet a reform egyik fékezője. Az alkotmány módosításával kap­csolatosan elmondta, 50 cikket kell megváltoztatni, de a preambulum módosítására kevés esélyt lát. Si­mon Gyula, Pádár polgármestere a vitában javasolta, hogy az MKP poli­tikai vonalon kezdjen káderképzést, mert szükség van az utánpótiásra. Tegnap a járás 13 településén tar­tottak MKP-fórumot a parlamenti képviselők, ahol a polgárok első kézből tájékozódhattak a Magyar Koalíció Pártja politizálásáról. Egy újságírói megjegyzésre, hogy a kor­mánykoalícióból már csak az MKP nem kérte választóit a HZDS petí­ciójának bojkottálására, Bugár el­mondta, nem tudja elképzelni, hogy az MKP választói segítenék Meciar kormányrakerülését. (fo) A legnagyobb hiányt továbbra is Oroszországgal szemben könyveljük el; exportunk 61 %-a az EU-ba irányul Csökken Szlovákia külkereskedelmi hiánya Deutsch a Tátrában síel ÚJ SZÓ-HÍR Tátralomnic. Ma csúcspontjához érkezik a csütörtökön kezdődött Tátra 2000 elnevezésű sítábor, a rendezők - a Magyar Ifjúsági Kö­zösség (MIK) és a Fidelitas - mára várják Tátralomnicba Deutsch Ta­mást. A magyar ifjúsági és sportmi­niszter a délutáni sízés után a ma­gyar sport és ifjúság lehetőségeiről beszélget a mintegy 50 táborlakó­val. Deutsch Tamáson kívül több neves személyiség is tiszteletét tet­te a táborban. Boros Miklós pozso­nyi magyar nagykövet, Szabó Ti­bor, a HTMH vezetője és Kvarda József MKP-alelnök tegnap kötet­len eszmecserét folytatott a tábor­lakókkal Határon innen és túl cím­mel. A program természetesen nem csak beszélgetésekből áll, hi­szen napközben a lesiklásé és a tú­ráké a főszerep. Holnap Kézsmárk és Lőcse a megtekintésével érvéget a négynapos rendezvény, (levi) A 750 millió forint 64 százaléka Erdélybe kerül A szülőföldön való tanulást támogatják MOLNÁR IVÁN Pozsony. A külkereskedelmi mér­leg hiánya a tavaly januári 2,91 mil­liárd koronáról az idei év első hó­napjában 2,24 milliárd koronára csökkent - derül ki a Statisztikai Hi­vatal nyilvánosságra hozott legfris­sebb adataiból. A szlovák export az előző év azonos időszakához viszo­nyítva 28,98 százalékot nőve elérte a 34,44 milliárd koronát. Az import ugyanekkor kevesebb mint 24 szá­zalékkal nőtt, januárban így 36,68 milliárd korona értékű árut hoztak be az országba. A legnagyobb keres­kedelmi hiányt Szlovákia januárban is Oroszországgal szemben köny­velhette el, ahonnan 6,4 milliárd koronával több árut hoztak be, mint amennyit Szlovákiának az orosz pi­acra sikerült kivinnie. 800 millió ko­ronás kereskedelmi hiányt könyvel­hettünk el azonban Ukrajnával és Spanyolországgal, 600 millió koro­nás hiányt pedig Japánnal szem­ben. Többlettel zártuk ugyanakkor az Ausztriával (1,6 milliárd Sk), Lengyelországgal (1 milliárd), Ola­szországgal (900 millió), Magyaror­szággal (900 millió) és Csehország­gal (700 millió) folytatott kereske­delmünket. A legfontosabb gazda­sági csoportosulásokat tekintve éves szinten 25,5 százalékkal nőtt az Európai Unióba irányuló kivite­lünk, Szlovákia exportjának 61 szá­zaléka így az EU-ba irányul. Csak­nem 30 százalékkal nőtt a Gazdasá­gi Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagországaiba irányuló kivitel is, az OECD-tagor­szágok így 92,8 százalékban része­sülnek a szlovák kivitelen. Az EU- ból származó behozatal a szlovák import 48,5 százalékát teszi ki, több mint 17 százalékkal nőve az előző évhez viszonyítva. Az OECD-tagor- szágokból származó behozatal 15 százalékkal nőve az összbehozatal 72,6 százalékát teszi ki. A CEFTA-ba irányuló kivitelünk 35, az onnan származó behozatalunk 10,5 száza­lékkal nőtt. A CEFTA-országok így a szlovák behozatalon 19, a kivitelen pedig 28,5 százalékkal részesülnek. MTI-HÍR Budapest. Idén 750 mülió forinttal támogatja pályázati úton a környe­ző országokban élő magyar közös­ségek anyanyelvi felsőoktatását, pedagógus-továbbképzését a Hatá­ron Túli Magyar Oktatásért Apáczai Közalapítvány. Berényi Dénes ku­ratóriumi elnök alapvető stratégiai célnak nevezte, hogy a támogatás többsége a határon túlra kerüljön, és az ottani magyarság a megfelelő képzést szülőföldjén, anyanyelvén kapja meg. Az első pályázati fordu­lóban 470 millió forintot osztanak szét, ebből 100 millió forintot kife­jezetten a szülőföldjükön szak- és felsőoktatásban résztvevők támo­gatására szánnak. Tavaly az oda­ítélhető összegnél körülbelül hét­szer annyit igényeltek a pályázók. Idén az összeg 64 százaléka került Erdélybe, 12 százaléka Szlovákiá­ba. A támogatásból Kárpátalja 11 százalékban, a Vajdaság 8 százalék­ban, a nyugati szórványmagyarság 2 százalékban részesül.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents