Új Szó, 2000. február (53. évfolyam, 25-49. szám)

2000-02-25 / 46. szám, péntek

8 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2000. FEBRUÁR 25. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Áprilistól drágul a telefonálás Besztercebánya. A Szlovák Táv­közlési Vállalat (ST) a tervek sze­rint április 1-től újra árat emel, amivel a cég szeretné elérni, hogy az árak megközelítsék az ST valós kiadásait. Az ST szerint a telefonvonal havi átalánydíjá­nak 400 korona körül kéne mo­zognia, ugyanakkor már a 170 koronát meghaladó díj esetén is az ügyfeleknek olcsóbb lenne a mobütelefon használata. (SITA) Reménytelen Perspektíva Pozsony. A Druzap-Perspektíva (DP) egészségbiztosító esetében a személyes adatokról szóló tör­vény eddigi legdurvább megsér­tésére került sor, a biztosító ügy­feleinek személyes adatai ugyan­is máig ismeretlen helyen, isme­retlen kezekben vannak - adta hírül a Twist kereskedelmi rádió. A DP már hónapok óta felszámo­lás alatt áll, vagyonának eladása során azonban az ügyfelei egész­ségi állapotáról szóló adatok is idegen kézbe kerültek. Pavol Húsár adatvédelmi kormánybiz­tos szerint mintegy 700 ezer sze­mélyes adat tűnt el a biztosító számítástechnikai rendszerének eladásakor. Az ügyfelek egész­ségbiztosítási kártyáit egy sze- métlerakaton találták meg. (ú) Milliós károk sztrájk esetén Pozsony. A Szlovák Vasutak sztrájk esetén naponta mintegy 60 millió koronás veszteséget lennének kénytelen elkönyvelni. Ebből 41 millió korona a teher-, 19 millió korona pedig a sze­mélyforgalomból eredő veszte­ség lenne. A vasutasok február 4- től vannak sztrájkkészültségben, jelenleg a sztrájk elkezdéséhez szükséges aláírásgyűjtés folyik. Fő követeléseik közt van a 10%- os béremelés és az elbocsátások átértékelése. Avasát vezetése el­utasította a szakszervezetek által javasolt béremelést. (SITA) Globtel mint az internet szolgáltatója Pozsony. A Globtel GSM mobil­telefon-szolgáltató a jövőben az internet-szolgáltatásban is piac­vezető szerepre törekszik. Pavol Lancaric, a Globtel vezérigazga­tója szerint a cég nagy valószí­nűséggel még idén beindítja internetes szolgáltatását. (SITA) A nemzeti bank prognózisai Pozsony. A szlovák jegybank becslése szerint 1999-ben a köz­kiadások deficitje a GDP 3%-a alá csökkent, míg a tavalyi folyó fizetési mérleghiány a GDP 5,6%-át érte el. A jegybank szá­mításai szerint a közkiadások deficitje 1999-ben a GDP 2,4%- ának volt megfelelő, sőt. „Ha fi­gyelembe vesszük a CSOB szlo­vák tulajdonrészének eladásá­ból befolyt összeget is, akkor a GDP 1%-a alatti a hiány” - nyi­latkozta Elena Kohútiková, a nemzeti bank pénzügyi főosztá­lyának igazgatója. (SITA) Az euró a dollárparitás alatt London. Néhány napos erősö­dés után az euró ismét vissza­esett a dollárparitás alá. Az euró 0,9979 dollárra csökkent Lon­donban.. Az Európai Központi Bank alelnöke, Christian Noyer a Wall Street Journal Europe csü­törtöki számában figyelmeztette a piacokat, hogy a bank vezetői­nek nyilatkozataiból ne követ­keztessenek újabb kamatemelés­re márciusban. (MTI) Tovább szivárog a cián Bécs. Nagybánya (Baia Maré) mellett, ahol a román-ausztráliai Aurul aranybánya a Tisza és a Duna ciánszennyezését okozta, tovább szivárog a méreg - írta a Der Standard című bécsi lap helyszíni tudósítója csütörtökön. A januári nagy szennyezés előtt már májusban, júniusban és szeptemberben is voltak hasonló kisebb balesetek. A romániai ha­tóságok úgy látják, bármikor be­következhet egy újabb katasztró­fa. A településen hét kút mérge­zett, és egy lefolyócsatomában is találtak dánt - ez utal további szivárgásra. A román állam azonban érdekelt a bánya mű­ködtetésében, mivel az évente ki­termelt 1,6 tonna aranyat és a 9 tonna ezüstöt csaknem teljes egészében a Román Nemzeti Bank vásárolja fel. (MTI) Csökkent a japán autógyártás Tokió. Ismét kevesebb gépjár­művet gyártottak Japánban: ta­valyjanuárhoz képest az idei év első hónapjában 754 151-re csökkent a kibocsátás. Személy­autóból 2%-kal gyártottak keve­sebbet, a termelés 618 372-re mérséklődött. A teherautógyár­tás 1,8%-os csökkenéssel 131 588-cal zárt januárban. Buszból 4,8%-kal kevesebbet, állítottak elő. A termeléscsökkenést az ex­port visszaesésével magyaráz­zák. Az autógyárak teljesítménye vegyes volt: a Toyota 11,8%-kal, a Mazda 7,7%-kal növelte terme­lését, ám a Nissannál 18,8%-kal, a Hondánál 11,4%-kal csökkent a gyártás. (MTI) A Bundesbank bizakodik Frankfurt. Az euróövezetben „erős 2%-os” gazdasági növeke­dés volt tavaly - állította a né­met központi bank e havi jelen­tésében. A közös pénzhez csat­lakozott tizenegy EU-országban átlagosan 2,7%-kal nőtt a GDP 1998-ban. A Bundesbank sze­rint folytatódott a föllendülés az utolsó negyedévben is, az átlag azonban eltérő ütemeket takar. A német központi bank szerint a világgazdaság növekedése is gyorsulásra számíthat az idén. Saját becslést nem közölt, de egyetértőleg idézte az IMF elő­rejelzését, amely szerint a világ- gazdaság növekedése az idén átlagosan 3,5%-ra gyorsul a ta­valyi 3%-ról. Az amerikai gaz­daság kilencedik éve töretlen erősödése és a délkelet-ázsiai gazdaságok gyors gyógyulása ad okot a bizakodásra. (MTI) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2000. február 25-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 42,169 Magyar forint (100) 16,426 Angol font 67,682 Német márka 21,561 Cseh korona 1,183 Olasz líra (1000) 21,778 Francia frank 6,429 Osztrák schilling 3,065 Japán ien (100) 38,011 Spanyol peseta (100) 25,344 Kanadai dollár 28,914 Sváici frank 26,179 Lengyel zloty 10,361 USA-dollár 42,251 Megduplázódott a fúziók száma Kelet-Európábán - Célkeresztben a bankok, a távközlési és az olajipari cégek Az uniós csatlakozás vonzerő A felvásárlási és fúziós tevékenység középpontjában továbbra is a bankok, a távközlési és az olajipari cégek áll­nak. A JP Morgan az idén várhatóan a Szlovák Takarékpénztár értékesítésére készül (Somogyi Tibor felvétele) A kelet-európai cégfelvásárlá­sok és -egyesülések értéke ta­valy elérte a rekordnak szá­mító 16,86 milliárd dollárt, és az európai uniós csatlakozás­hoz egyre közelebb kerülve tovább nőhet. A felvásárlási és fúziós tevékenység közép­pontjában továbbra is a ban­kok, a távközlési és az olaj­ipari cégek állnak. ÖSSZEFOGLALÓ Az egyesülések értéke dollárban évi 86%-os emelkedést mutat, az egy­beolvadt cégek száma pedig 1998- hoz képest több mint kétszeresére, 1148-ra ugrott. A 16,86 milliárd dolláros adatot értékelve Todd Ber­man, a Salomon Smith Barney be­fektetési csoportjának a vezetője ki­emeli, hogy az uniós csadakozás kö­zeledte egyre nagyobb vonzerőt je­lent a cégeknek. A szakértő szerint számos nemzetközi vállalatóriás ma már második számú piacaként tart­ja számon Kelet-Európát - írja a Reutersre hivatkozva a Világgazda­ság. A Salomon közreműködésével jött létre 1999-ben a térség legna­gyobb céges üzlete, melynek során a Deutsche Telekom 2 milliárd dollárt fizetett az amerikai MediaOne helyi távközlési érdekeltségeiért, beleért­ve a hazai Westel-cégekben lévő ré­szesedést is. Jelentős részt képviselt a fúziókban a bankszektor, mely 4,548 müliárdos tranzakciós érték­kel az egyesülések 27%-át adta. A második legnépszerűbb iparág­nak a távközlés bizonyult, 3,27 mil­liárd dollár értékben léptek szövet­ségre a cégek, azaz 19,4%-át adták az összforgalomnak. A távközléstől alig maradt el az olajipar (19%). Bár előrejelzések szerint globális összehasonlításban a régió továbbra is szerény nagyságú marad, az idén is sok fúzióra lehet számítani. A JP Morgan ez évben várhatóan a szlo­vák bankszektoron belül lehet külö­nösen aktív, az ország legnagyobb piaci szereplőjének számító Szlovák Takarékpénztár értékesítésére ké­szül. Lengyelországban a Pekao és a PZU biztosító eladását tervezik. El­adósorban van például a cseh Ko- mercní banka is. Szlovéniában a Salomon már készül a Nova Ljub- ljanska Banka és a Nova Kreditna Banka Maribor értékesítésére, és még az átalakulásban eddig lassabb Romániában is két pénzintézetet privatizálhatnak. A távközlésben az ING Barings köz­reműködésével várható a lengyel TPSA második, 25-35%-át érintő privatizációs fordulója, miután a France Telecom ajánlata tavaly nem járt sikerrel. A Deutsche Bank lesz a tanácsadója a Szlovák Távközlési Vállalat értékesítésének. Szakértők nagyobb mozgásra számítanak a- zoknál a cégeknél, melyek a rend­szerváltás után indultak, és mára ér­keztek el arra a fejlettségi fokra, amikor jelentősebb tőke bevonására van szükség. A találgatások közép­pontjában van például a Synergon, vagy a lengyel Agora is. Az energetikában Lengyelország tervezi eladni a PKN olajfeldolgozó és -terjesztő 20-30%-át, és az sem lenne meglepetés, ha a vevő a régió-. ból kerülne ki. A figyelem közép­pontjában van a Mól is, mióta tár­gyalásokat folytat a horvát INA-val, az osztrák OMV pedig a szlovák Slovnaftot vette célba. Az orosz Lukoil valószínűleg folytatja terjesz­kedését a régión belül az egyik leg­nagyobb értékű akciója, a bolgár Neftochim megszerzése után. A külföldi befektetők ma már nem csak a privatizáció után érdeklőd­nek. Különösen jellemző lehet ez a távközlésben, ahol a monopolszol­gáltatók után azok felnövekvő ver­senytársai is vonzók lettek. A folya­matot már jelezte például a France Telecom is, amikor a lengyel Elek- trimbe bevásárolva magát belépett a helyi mobütelefon-piacra is. O- roszország - gazdasági állapota el­lentmondásossága mellett is - von­zó célpont maradt. Kérőkre vár pél­dául a távközlési szektor. A Lukoil tavaly rendkívül aktívnak mutatko­zott, 130 millió dollárért felvásárolt egy olajfinomító céget, de söripari beruházással megjelent az ország­ban a belga Interbrew, és a Ford is bejelentette 150 millió dolláros zöldmezős üzemépítését. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet legfrissebb felmérése a fizetésekről és a bérterhekről Nagyon olcsó a kelet-európai munkaerő ÖSSZEFOGLALÓ Párizs. A közép-európai munkavál­lalók az OECD legolcsóbb emberi erőforrásai közé tartoztak 1998-ban - derül ki a Gazdasági Együttmű­ködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tanulmányából, amelyet a Világgazdaság ismertetett. A tanul­mány számunkra is érdekes lehet, hiszen Szlovákia talán hamarosan felvételt nyer a legfejlettebb ipari or­szágokat tömörítő szervezetbe. A dolgozó nettó fizetése és munkaadó által fizetett teljes bérköltség közöt­ti különbség Magyarországon - Bel­gium és Németország után - a har­madik legnagyobb volt, a vásárló­erő-paritáson mért munkaerőkölt­ség azonban ennek ellenére csak Mexikóban volt kisebb. Az alkalma­zottak adóztatása meglehetősen ve­gyes képet mutatott 1998-ban az OECD-ben. Nem kellett például jö­vedelemadót fizetni a dolgozóknak Japánban és Mexikóban, Dámában viszont 34%-ot vontak le az átlagos bruttó bérből. Tb-járulékot Új-Zé- landon, Izlandon és Lengyelország­ban nem fizetett a munkás, míg Hol­landiában 27, Magyarországon pe­dig 12%-ot. A két teher együttes ér­téke 43%-kal Dániában volt a leg­magasabb, Mexikóban viszont csak 3%. A munkaerő költségét a bruttó bér és a munkáltatóra háruló tb-já­rulék összegeként értelmezve az utóbbi rész Lengyelországban 33, Magyarországon 32%-át tette ki az összes költségeknek. Ezek a legma­gasabb értékek az OECD-ben. A vá­sárlóerő-paritás alapján dollárra át­számolt teljes munkaerőköltség te­kintetében a közép-európai orszá­gok sorrendje a következő: Csehor­szág a 25., Lengyelország a 27., Ma­gyarország a 28. helyen áll. A sereg­hajtó Mexikó volt. A Volkswagen Slovakia tavalyi pénzforgalma elérte a 69 milliárd koronát, ebből 12 milliárd maradt itthon Ismét kiemelkedően jó évet zártak Tavaly megkezdték a Pólók gyártását is (A szerző felvétele) VAS GYULA Pozsony. A szlovákiai autógyártást immár kilenc éve jegyzik a világban: 1991. május 30-án alakult meg a német Volkswagen konszern és a Pozsonyi Autógyár közös vállalata. Az üzemben 112 alkalmazott kezd­te meg a munkát, és decemberben gördült le a szerelőszalagról az első gépkocsi, egy VW Passat. Nem egé­szen egy év múlva már az ezredik autó összeszerelését ünnepelhették, az alkalmazottak száma pedig elér­te a 434-et. Közben folyamatosan növekedett a német mamutkon- szem részesedése a vállalat alaptő­kéjéből, míg 1994-re teljes egészé­ben német tulajdonba került. Az évi termelés fellendült: az 1994-es hat­ezerről két éven belül 30147 darab­ra ugrott, az alkalmazottak száma pedig 2137-re növekedett. A gyár­ban ekkor már sebességváltók is ké­szültek, 1996-ban konkrétan 260 millió darab. Az 1998-as év újabb mérföldkőnek számított: a gyár kft.­ből részvénytársasággá alakult. Ek­kor kezdődött meg az új Golf soro­zatgyártása, amely azóta a termelés fő profilja. A termékskála tavaly ki­bővült. Jelenleg a következő VW- modellek készülnek Pozsonyban: Golf, Golf 4Motion (automata váltó­val), Golf Variant, Golf Variant 4Motion, Bora 4Motion, Bora Va­riant 4Motion és Polo GP. Az autó­gyártás volumene tavaly elérte a 126 503 darabot, melyből több mint százezret a Golf és a Bora tett ki; se­bességváltóból 363 376 ezer dara­bot gyártottak. Az alkalmazottak száma ebben az évben 6523-ra, a gyár alaptőkéje pedig 213 millió né­met márkára növekedett. Érdemes megemlíteni azt is, hogy az alkal­mazottak átiagos életkora nem éri el a 29 évet. A VW Slovakia Rt. teljes pénzforgalma tavaly 3,07 milliárd márkát, vagyis 69 milliárd koronát tett ki, ebből 12 milliárd korona ma­radt az országban. A gyár gazdasági súlyát jól illusztrálja az a tény is, hogy 1999-ben egymaga termelte ki Szlovákia exportjának 16%-át. A 2000. évet egy új akciómodell beve­zetésével kezdték Dévényújfalun. A Golf Slovakia kizárólag a szlovákiai piacra készül, praktikus ötajtós vál­tozatban, 1,4-es benzinmotorral. Az idén tervezett beruházások között szerepel egy új fényezőműhely, il­letve karosszériaszerelő csarnok fel­építése. Megkezdődtek egy teljesen új gyártási program, az úgynevezett Martin-tervezet előkészületei is.

Next

/
Thumbnails
Contents