Új Szó, 2000. február (53. évfolyam, 25-49. szám)

2000-02-24 / 45. szám, csütörtök

I ÚJ SZÓ 2000. FEBRUÁR 24. 3 Panoráma fl r Egy hatalmas kardszárnyú delfint találtak Japánban a Horikava folyóban; a Nagoja kikötőjénél irányt tévesztett, tengerből felúszott állat megmen­tésére irányuló erőfeszítések már megkezdődtek. (TA SR/AP) XIII. Gergely pápára maradt a rendcsinálás feladata: 1582-ben fontos rendeletet írt alá Naptárak, nevezetes nap(ok) Lassan lanyhul a vita az ez­redvéget jelentő, korunk leg­nevezetesebb napja körül, miközben fel sem tűnik, hogy idén még egy hasonlóval - gyakorisága miatt némileg ki­sebb jelentőségűvel - is talál­kozunk. OZOGÁNY ERNŐ Igaz, csupán 400 évenként ismétlő­dik, ez viszont nem ok arra, hogy megfeledkezzünk róla, hiszen a leg­közelebbit aligha érjük meg. Szinte észre sem vesszük, úgy elrej­tőzik a naptárban: február 29-e az igazi neve. A történelmi tények irán­ti tiszteletből nem nevezheijük szö­kőnapnak, akárcsak négyévenként előforduló „társait”, mivel Julius Ca­esar egykori rendelete szerint nem hozzátoldják az év második hónap­jához, hanem a 23. nap mögé iktat­ják. De mitől lett üyen rendkívüli? Már az ókor kezdeti időszakában kétfajta naptárt használtak: a Föld Nap körüli keringéséből és a Hold fényváltozásaiból kialakítottat. Ez utóbbira támaszkodik még napja­inkban is az emberiség jelentős há­nyadát kitevő iszlám világ időszámí­tása. Az európai kultúrát nagymér­tékben befolyásolta az egyiptomi ci­vilizáció. Náluk a két téli napforduló között eltelt 365 napból állt egy év. A hetek fogalma is tőlük származik. Érdekes módon az ókori európai naptárhoz nincs közük: a görögök inkább a holdévet használták, ami­nek következtében négyévenként egy harmincnapos „pluszhónapot” kellett beiktatniuk. A hét fogalmát sem voltak hajlandók elismerni: ma már csak a gazdasági szóhasználat­ban ismert tíznapos ciklusokra, de­Bizonyára sejtik, hogy a Gergely-féle naptár sem tökéletes. kádokra osztották a hónapot. Mint minden más kulturális vívmányt, a naptárt is átvették a rómaiak a görö­göktől. Rosszul tették, mert ezzel a tavaszi és őszi napéjegyenlőség, va­lamint a napfordulók dátuma éven­ként változott. A történelem egyik legnagyobb alakjának, Julius Cae­sarnak a határozottsága kellett ah­hoz, hogy radikálisan beavatkozzon az idő számításába: a Róma alapítá­sától eltelt 704. évet (i.e. 47) egy­szerűen 67 nappal meghosszabbí­totta, továbbá elrendelte, hogy ez­után az év 365 és egynegyed napból álljon. Az egyiptomiak számítása szerint kidolgozott, pontosított naptár sze­rint minden negyedik év szökőév lett. Csakhogy akármilyen nagysze­rű csillagász volt is két tanácsadója, az alexandriai Sosigenes és Flavius Scriba, a korabeli viszonyok között aligha tudhatták, hogy minden zse­nialitásuk ellenére 11 percet és 14 másodpercet tévedtek. Ennek kö­vetkezménye, hogy százharminc évenként egy nappal hosszabb a naptár a valóságos évnél. Napjaink­ban pontosan tudjuk, hogy ez mit je­lent: a pravoszlávok és a görögkato­likusok ma is használják, miatta ün­nepük két héttel később a kará­csonyt. Bár már a 15. századra kiderült a té­vedés, a IV. Sixtus pápa által megbí­zott Regiomontanus csillagász nem tudott eleget tenni feladatának hir­telen bekövetkezett halála miatt, így XIII. Gergely pápára maradt a rendcsinálás feladata: 1582-ben kelt rendeletével előírta, hogy októ­ber negyediké után tizenötödike kö­vetkezzen - amivel elérte, hogy a ta­vaszi napéjegyenlőség ismét márci­us 21-re essék -, továbbá azt, hogy csak a 400-zal osztható kerek száz évek legyenek szökőévek. A leg­jobbkor: nyolc év múltán, 1600 is szökőév lett. A legközelebbi pedig éppen 2000. Szinte hihetetlen, mennyit fordult azóta az idő kereke: épp négyszáz éve égették meg Giordano Brúnót, mert azt merte ál­lítani, nem a Föld a világegyetem középpontja, ma pedig műholdfel­vételen minden gyermek meggyő­ződhet az olasz filozófus igazáról: milyen parányi bolygónk a hatal­mas csillagrendszerek sűrűjében. Azt előrejelezni ugyancsak képte­lenség, milyen viszonyok között él­nek majd utódaink (ha lesznek) a következő „százados” szökőnapon, 2400-ban. A pesszimisták bizonyára sejtik, hogy a Gergely-féle naptár sem tö­kéletes. Olyannyira nem, hogy bi­zony még mindig 23 másodperccel hosszabb a tropikus évnél. Jellemző módon már aló. században kétfajta javaslat is született: az egyik szerint 3200-nak, a másik szerint 3600-nak nem lenne szabad szökőévnek len­nie. A vita oka, hogy voltaképpen 3300 évenként jön tó az egynapos eltérés. Lám, a jövő publicistáinak is lesz min tömi a fejüket, bár ez ben­nünket már nem fog érintem. Egy élelmes amerikai üzletember jó előre szabadalmaztatta a 2000 ke­reskedelmi felhasználásának jogát, így az ezernyi csecsebecsén, emlék­tárgyon és trikón idén forgalmazott kétezresből ő söpörheti be a legna­gyobb hasznot. Gyanítható, már a nagy megvilágosodás pillanata is el­érkezett számára: rájött, hogy a 21. századba ez idén szilveszterkor lé­pünk be, így újabb ötletét is szaba­dalmaztathatja. Dilemmát csak az okozhat számára, hogy a római vagy az arab számokat védesse-e le, tekintve, hogy az egyik Fuchs Adolf vüághírű filmgyárára rímel (XXth Century Fox), míg a másik a világ­szerte más-más néven, nálunk csak 21-esként ismert kártyajátékra em­lékeztet. Kevesen gondolnák, hogy e kétfajta számok mögött ott rejtő­zik a tavalyi parázs vitát kiváltó ok: mikor is végződik a huszadik szá­zad. Bármely kisiskolásnak feltehető a feladat: próbálja a nullát római számmal leírni. A gyermek kapásból válaszol: nincs ilyen szám. Olyany- nyira nincs, hogy az ókorban konti­nensünkön egyáltalán nem ismer­ték a nuüa fogalmát. Emiatt Dionisus Exiguus nagyjából fél év­ezreddel Krisztus keresztre feszítése után a mai napig használatos idő­számítási naptárában nem is szá­Rájött, hogy a 21. szá­zadba idén szilveszter­kor lépünk be... molhatott a nulladik évvel. Csak az állíthatja, hogy mégiscsak becsem­pészte ezt az évet az időszámításba, aki nincs tisztában a matematika fejlődésével. Meglepő, de a Megvál­tó születése és Exiguus tevékenysé­ge között rövidebb idő telt el, mint a római apát halála és a nulla szám európai elfogadása között: mintegy hétszáz év múltán jelenik meg a hin­du számokról egy könyv, amely for­radalmasítja a matematikát. Az ál­talunk arabnak ismert számokat ugyanis a hinduk fedezték fel. A pisai születésű Leonardo - Leo­nardo da Pisa -, akit Bonaccio nevű édesapja után Fibonacciként (Bonaccio-fi) is emlegetnek, 1202- ben jelenteti meg Abakuszkönyv (Liber Abaci) című munkáját. Eb­ben a hindu számok (figuráé indorum) és a tízes számrendszer előnyeit taglalja. Az abakusz volta­képpen az iskolákban ma is haszná­latos, golyós számológép őse, össze­adásra és kivonásra alkalmazható. Egy-egy oszlopa a ma mindenki ál­tal elfogadott helyértéknek felel meg (egyesek, tízesek, százasok stb.). A szokás hatalmát bizonyítja, hogy hosszú ideig idegenkedtek e számrendszer elfogadásától, holott az előnyei vitathatatlanok. Az eüen- szenv legyőzésében döntő szerep hárult a II. Frigyes szicüiai uralkodó udvarában működő arab matemati­kusoknak - az 6 hazájukban már régóta használták a hindu számokat -, ez a fő oka, hogy ma arab számok­ként emlegetjük. Fibonacci munká­jának kétségkívüli csemegéje a nuüa fogalmának bevezetése volt. Hogy mekkora vihart keltett, arra a leg­jobb példa: fél évszázaddal a derék olasz matematikus halála után, 1299-ben Firenze városa egyenesen megtiltotta az üzleti könyvek arab számokkal való vezetését. Az indok­lás egyértelműen bizonyítja, meny­nyire nincs új a Nap alatt: egy nulla hozzáadásával tízszeres, kettőével százszoros végösszeg jön tó a köny­velésben. Furcsa módon már a kora- beü üzletemberek is mindig a kiadá­si oldal számsorait toldogatták e módon, soha nem a bevételét... Lám, a korabeü adóhivatalnak is megvoltak az élelmes kereskedők­kel a maga gondjai. De még e gya­korlati szempontból fontos indok sem tudta megakadályozni az im­már arab számokként megismert tí­zes számrendszer fokozatos elterje­dését. Olyannyira nem, hogy a ko­rábban kizárólagos római számok egyedül a történelemkönyvek és a faliórák lapjain tudták egykori fé­nyes szerepük töredékét megőrizni. Mi meg azóta sem tudunk meglenni a tízes számrendszer nélkül. Még számítógépeinket is rávettük, hogy ebben közöljék velünk adataikat an­nak ellenére, hogy ők maguk a sok­kal egyszerűbb kettes számrend­szert képesek csak használni. A csaknem másfél évezrede örök ál­mát alvó Exiguust iüetően csak megismételhető a szakemberek ál­tal ismert tény: ő az időszámítást az első évvel kezdte. Emiatt a második évtized all. évvel kezdődik, a má­sodik évszázad 101-ben, a második évezred pedig 1001. január 1-jén. Ennek fényében értékelhető igazán II. Szilveszter pápa gesztusa, aki a Szent Koronát az új évezred küszö­bén, az 1000. évvégén küldte, befo­gadva e közép-európai nomád né­pet a keresztény civilizációba. A vi­lág talán legrégebbi uralkodói jelvé­nyével a második évezred első évé­ben, 1001. augusztusában koronáz­ták meg államalapító királyunkat. műszer (Illusztrációs felvétel) NÉHÁNY SORBAN Fehér cápa támadt rá egy fürdőzőre Fokváros. A Dél-Afrikai Köztársaság délkeleti partvidékének sekély vizeiben egy fehér cápa megtámadott egy fürdőzőt. A támadás során a cápa kiszakított egy darab húst és csontot a huszonkilenc éves áldozat lábfejéből. Dél-Afrikában az utóbbi időben egyre több cápatámadásról adtak hírt: 1998-ban és 1999-ben legkevesebb húsz hasonló esetről számoltak be. (MTI) 455-ös méretű óriáscipő Isztambul. Egy török cipész 3 méter 12 centiméter hosszú, 1 méter 27 centiméter magas és 750 kilogramm súlyú óriáslábbe­livel kíván bekerülni a rekordok könyvébe. A.Konya városában élő cipészmester 3 segédjével fél éven át dolgozott a 455-ös mé­retű cipőn, amelyet elsőként egy törökországi cipővásáron állíta­nak ki. (MTI) Mumifikált holttest a szállodában Tokió. Japánban egy szektavezér és néhány követője hónapo­kon át egy szállodai szobában tárolt egy mumifikált holttestet. A letartóztatottak az Élettér elnevezésű szekta 61 éves vezetője és hét követője, közöttük 38 éves felesége, valamint a halott Kobajasi Sinicsi özvegye és fia. Letartóztatása után a szektaveze­tő - egy fehér szakállú volt adótanácsadó - elmondta, hogy Kobajasit betegsége miatt ápolni kellett, és „teljes nyugalomra” volt szüksége. A rendőrség közölte, hogy Kobajasi tavaly agyvér­zést kapott, és emiatt kórházban ápolták. Az Élettér szekta tagjai azonban júliusban erőszakkal elszállították a kórházból, és egy szállodai szobában tartották. A boncolás során megállapítást nyert, hogy az illetők hagyták kiszáradni, és végül a beteg ember megfulladt a saját nyálától. A szektavezér és társai tagadják az emberölés vádját. (MTI) Ágyhoz láncolta, mert hastáncos Isztambul. Nem nézte jó szemmel egy török apa, hogy 19 éves fia hastáncolni jár, ezért aztán ágyához láncolta. A láncos hastáncost három napi szoba- és ágyfogság után a rendőrség szabadította ki, miután a szomszédok megelégelték a segélykiál­tásait és értesítették a hatóságot. Törökországban igen elterjedt a női hastánc, és néhány éjszakai klub újabban férfi hastánco­sokat is foglalkoztat. A megláncolt fiúnak azonban még nem igazán sikerült kivívnia apjánál a hastáncosi férfiúi egyenjogú­ságot. (PAN) „Salamon Bélának legendásan nagy lába volt..." Színészek susztere MTI-PRESS Budapest. Ő készített 52-es láb­belit Salamon Bélának, könnyű surranót a férfiszínészeknek, ki­sebbnek látszó topánt a színész­nőknek. Munkáját látva még Rökk Marika is elfelejtett zsém­beskedni. „Ha a cipőm beszélni tudna...” - énekelte Katona Klári. Persze, a cipők nem szólaltak meg. Molnár Ernő közel négy évtizede színházi cipész, ó beszélt a cipók helyett. Milyenek a sztárok, ha a cipőjük­ről van szó? „Nem mindegyik szí­nész türelmes. Pap Vera valósá­gos hisztit rendezett cipópróba közben. Galambos Erzsi nagyon igényes a cipőjére, igencsak sokat kell nyelni szegény suszternek, mire elégedett lesz a művésznő. Nagyon tartottam Rökk Mariká­tól. Kiderült, hogy kedves, türel­mes, s ugyanezt mondhatom el Perczel Zitáról is” - mesélte Mol­nár Ernő. Beszéljünk a „leg”-ekről. Legna­gyobb lábú színész, színésznő? S ugyanez a legkisebben... „Salamon Bélának legendásan nagy lába volt. 52-es cipőt csinál­tam neki. A maiak közül Nagy Zoltán 48-as cipőt visel. A mű­vésznők közül Hernádi Judit él a legnagyobb lábon, 41-es lábbeli­jét rövid fejjel készítettem, hogy ne nézzen ki olyan nagynak. A legkisebb cipőt a felnőtt színé­szek közül Háda János hordja, 38-ast. Szinte gyerekméretet vi­sel Oszvald Marika, csak 33-asra van szüksége.” Molnár Ernő azt is elárulta, hogy a legjobb kuncsaft­ja Cserhalmi György, aki a leg­szorgalmasabb cipőkoptató, ő ta­lán a legtöbbet mozgó színész. A legkülönlegesebb cipőt Haumann Péternek gyártotta. „Egyik szere­péhez egy kakaslábat készítet­tem. A művész úrnak nagyon tet­szett, felpróbálta és kiszaladt benne az utcára, hogy lássa a ha­tást.” Veszélyeztetett állatok számára létesítették „Noé bárkája” egy lakatlan szigeten MTI-AFP Abu-Dzabi. Afrikai zsiráfok, pe­rui lámák élnek együtt nyársas antilopokkal és struccokkal Szír Báni Jász lakatlan szigeten, ame­lyet óriási „Noé bárkájává” alakí­tottak át az Egyesült Arab Emír­ségekben. Olaj- és narancsfák, guajava- és mangófák váltakoznak pálmali­getekkel ezen a nagyközönség előtt elzárt szigeten. Gazellák és nyársas antilopok ezrei szabadon csatangolnak a homokdűnék kö­zött, a zsiráfok, struccok, lámák, fácánok és gólyák ellenben zárt helyen élnek, távol az alkalmi lá­togatóktól. A 230 négyzetkilométer kiterje­désű szigeten mintegy száz, több­ségében kihalás által fenyegetett afrikai, ázsiai és európai állatfaj­ta él. Az Abu-Dzabitól 200 kilométerre levő rezervátum az Egyesült Arab Emírségek uralkodójának jóvol­tából jött létre. Jelenleg több mint 50 000 állat él a szigeten. A természetes „Noé bárkája” fenntartása érdekében megtiltot­ták az olajfúrást és leállították a régészeti kutatásokat is a szige­ten. Állatvilágának és növényze­tének megőrzéséhez a tengervíz sótlanításával nyernek vizet. A projekt támogatói azt hangoz­tatják, hogy céljuk nem a sivatag „elzöldesítése”, hanem az állatvi­lág számára kedvező környezet kialakítása - olvasható az AFP je­lentésében.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents