Új Szó, 2000. február (53. évfolyam, 25-49. szám)

2000-02-24 / 45. szám, csütörtök

Régióink ÚJ SZÓ 2000. FEBRUÁR 24. A pozsonyi Sznf tér pár év múlva olyan ismert szimbóluma lehetne az országnak, mint Angliának a londoni Trafalgar Square, vagy Franciaországnak a párizsi Champs Elysées Városközpont a föld alatt GAÁL LÁSZLÓ A pozsonyi Sznf tér re­vitalizációja” című program még 1997- ben indult, és abban •Hmmmm különbözik a kilenc- 1 venes években a környező országokban végrehaj­tott rekonstrukciós programoktól, hogy nemcsak a felszínen “éleszti” fel az ország központi terét, ha­nem a föld alatt is. Az 1998-ban el­készített közlekedési és urbaniszti­kai tervezet elsősorban a földalatti gépkocsiparkolás kiépítésére he­lyezte a hangsúlyt. Az 1999-es elő­zetes tanulmányok a garázsok mellett már egy nagyszabású föld­alatti szabadidő- és bevásárlóköz­pontot feltételeznek. Ez a megkö­zelítés hasonlít a Zürichben, Pá­rizsban vagy Moszkvában megva­lósított elképzelésekhez. Az előzetes tervezet szerint az Sznf tér alatt 7600 négyzetméternyi be­vásárló területet építenének ki, el­sősorban kisebb boltokat, vendég­látóipari és egyéb szolgáltatási egy­ségeket. A tér felső része alatt 800 gépkocsi parkolására alkalmas földalatti garázs épülne. A terv megvalósítására az előzetes szám­vetés szerint 2,16 milliárd koronára lenne szükség. Ekkora kiadást a ter­vet kezdeményező Pozsony-Óváro- si Városi Hivatal természetesen nem tudna magára vállalni, de nem is állami költségvetésből akar­ják azt téríteni. Beruházóként tehe­tős külföldi magántársaságra szá­mítanak. Érdeklődők már eddig is lettek volna, a pályázatot azonban csak márciusban írják ki. Az óváros ugyanis ekkor mutatkozik be a terv­vel a MIPIM néven a franciaországi Cannesben megrendezendő nem­zetközi ingatlankiállításon és -vásá­ron. Addigra a városnak el kell ké­szítenie az elsődleges információ­kat és adatokat, amelyek alapján az esetleges érdeklődők elkészíthetik pályázati tervezetüket. Addig el kell végezni a hidrogeológiai, urba­nisztikai, közlekedéstervezési, kör­nyezetvédelmi tervezeteket, hely- rajzilag és magasságilag be kell mérni az építkezéssel összefüggő útkereszteződéseket, el kell készí­teni a vízáramlási modelleket, a be­ruházás megvalósíthatóságának ta­nulmányát. A beruházási költségek 32 százalékát az Európai Felújítási és Fejlesztési Bank hiteléből, 12 százalékát egyéb beruházási hite­lekből térítenék, több mint felét azonban a pályázatot megnyerő külföldi cég saját erőből térítené. A képeken látható megoldások egyelőre csak elképzelések, pontosabb tervekkel majd a pályázók jelentkeznek Hogy miért jó üzlet egy külföldi cégnek Pozsonyban teret és föld­alatti városközpontot építeni? And­rej Durkovsky óvárosi polgármester szerint egyrészt ez biztos befekte­tés, hiszen a város nem egy kft., amely felveszi a hitelt, vagy a meg­rendelést, aztán odébbáll, másrészt az előzetes számítások szerint a be­épített kereskedelmi és egyéb egy­ségek működtetése évi 325 millió koronás bevételt jelentene. A teljes beruházás megtérülési idejét 23 év­re becsülik. Az építkezést 2002-ben kezdenék meg és 2006 végén fejeznék be. Az építés idején az Sznf teret természetesen kiiktatnák a közúti forgalomból, ám a munkála­tokat úgy oldanák meg, hogy a tér menti épületekben lévő intézmé­nyek, üzletek az építkezés idején is folyamatosan üzemelnének. Az tervvel kapcsolatban az óvárosi ön- kormányzat közvéleménykutatást végeztetett, amelynek során a kér­dezőbiztosok 420 járókelőt kérdez­tek ki Pozsony utcáin. 45,2 százalé­kuk nem is hallott a revitalizációs tervről, 18,1 százalék nem tudott válaszolni, 36,7 százalékuknak nem volt ismeretlen az elképzelés. A legtöbben a földalatti garázsok­nak, a boltoknak és a kávézóknak örülnének leginkább. A megkérde­zettek 81 százaléka örömmel ven­né, ha a központi térről kitiltanák a közúti forgalmat és ott sétálóutcát alakítanának ki. A tér revitalizációs terve ugyan nem foglalkozik ezzel konkrétan, de a földalatti városköz­pont része lenne a megépítendő metró egyik állomása is. Egyeztették terveiket a magyar szervezetek Eseménynaptár 2000-re Négy évet értékelt a Csemadok losonci területi választmánya. A szervezetek ma kifejtett aktivitása bizalomra ad okot. Vége lenne a passzív időszaknak? KMOTRIK PETER A Rozsnyó és Vidéke Alapítvány, a Csema­dok rozsnyói, vár- hosszúréti és pelsőci alapszervezete, a Zü­richi Magyar Törté­nelmi Egyesület, a Borzova Polgári Társulás, a Gömöri Ifjúsági Társa­ság és egyéb szervezetek kidolgozták a járás civil szervezetei idei rendezvényeinek tervét. Az alábbiakban közreadjuk hóna­pok szerint az összeállított ese­ménynaptár főbb pontjait és azok szervezőit. Februárban volt a Csemadok pelsőci és Pelsőc környéki alapszerveze­teinek ünnepi gyűlése a Csemadok megalakulásának 50. évfordulója alkalmából. Március: 3. járási vers- és prózamondó verseny (Csemadok TV, SZMPSZ TV), 4. a Csemadok te­rületi konferenciája. Április: 1-2. Czabán Samu Napok - a Szlovákiai Magyar Pedagógusok VI. Országos Találkozója (SZMPSZ), 11. Költé­szet napja - emlékest Márai Sándor születésének 100. évfordulójára (Rosárium), 16. Húsvéti játszóház (GIT, Csemadok, Meseszínház, SZMPSZ, RVA). Május: 7. Anyák napi ünnepség (Csemadok, Rozs­nyói), 12-14. Bárdos Lajos Zenei Hetek - II. Pelsőci Kórusfesztivál - a Pelsőci Női Kórus megalakulása 25. évfordulójának megünneplése (Pelsőci Női Kórus, Csemadok, Pelsőc), 20. Ünnepség a rozsnyói Búzavirág Néptáncegyüttes meg­alakulásának 20. évfordulója alkal­mából (Csemadok, Rozsnyó). Júni­us: 16-18. A Zürichi Magyar Törté­nelmi Egyesület történelmi övezeti találkozója (ZMTE, Csemadok, Rozsnyó, RVA). Július: 5-9. Honis­mereti vándortábor (GIT), 12-16. Gombaszögi népművészeti tábor (Szlovákiai Magyar Folklórszövet­ség, Gombaszög Fejlesztéséért Ala­pítvány), 18-23. Gömöri Ifjúsági Találkozó és Millenniumi fesztivál Krasznahorkaváralján (GIT). Au­gusztus: 1-6. - Református Gyer­mektábor (FIREZ, Református Egy­ház), 7-12. Kézműves és Honisme­reti Tábor Borzován (Borzova Pol­gári Társulás), 18-20. Várhosszúré- ti falunapok és a felújított Buzgói Búcsújáróhely felszentelése (Cse­madok, Várhosszúrét), 18-22. FI- RESZ Ifjúsági Tábor Jabloncán, 26. Rozsnyói Millenniumi Ünnepségek (Csemadok, Rozsnyó). Szeptem­ber: 10. Cházár András-emlékest (Cházár András Alapítvány, Rosá­rium), 16. Berzétei Dalos Találko­zó (Berzéte-Kőrösi Népdalkor, Cse­madok, Berzéte), 25. Gömöri Fó­rum - Rosárium. Október: 15. Arany A. László emléknap (Rosári­um), 23. Beszélgetés Buda Ferenc költővel az 1956-os eseményekről (GIT), 28. Nótaest (Csemadok, Rozsnyó). November: 18. Rockdé­lután (Csemadok, Rozsnyó), 27. II. Rákóczi Ferenc Emlékünnepség (Rosárium). December: John Len- nőn emlékest (GIT), 6. Mikulás-est (Csemadok, Rozsnyó), 13. Luca- napi ünnepség (GIT), 17. Adventi Meseünnep - Karácsonyi játszóház (Csemadok, Meseszínház, SZMPSZ, GIT, RVA). A felsorolt programokon kívül a szervezetek megemlékeznek az egyetemes magyarság összes jelen­tős ünnepéről és évfordulójáról, és a felsoroltakon kívül egyéb rendez­vénysorozat is szerepel terveik kö­zött. Ezekről a rendezvényekről továbbra is tájékoztatni fogjuk olvasóinkat. PUNTIGAN JÓZSEF A Füleken tartott kon­ferencia magas rész­vételi aránya (61 kül­döttből 53 volt jelen) ■mbmbí azt sejteti, hogy lezá­rulóban van a Csema­dok több éve tartó, kritikusnak is nevezhető időszaka. Az 1996. már­ciusában megtartott területi konfe­rencia úgy határozott, hogy a járási választmány önállósul, s az alap- szervezetekkel együttműködve tesz kísérletet arra, hogy járási szinten biztosítsa a kétlépcsős szervezeti rendszert és annak anyagi tehervi­selését. Feladatként tűzte ki azt is, hogy az “ahol lehet és ahogy lehet” elvet alkalmazva segíteni fogja az alapszervezetek megmaradását. A lehetőségek maximális kihasználá­sával az első feladatot sikerült meg­oldani. Folyamatos volt a területi választmány munkája, s nem szűnt meg a területi titkári iroda sem. Eb­ben jelentős szerepe van Galcsík Károly, titkárnak, aki váltakozva egyszer alkalmazottként, egyszer munkanélküliként felelőséggel és odaadóan végezte a munkáját. Ter­mészetesen csodákat tenni nem le­hetett. Az alapszervezetek nagy ré­szét a passzivitás, a kilátástalanság hangulata jellemezte. A négy évvel ezelőtt jegyzett huszonhat alapszer­vezetből nyolcban (Béna, Bolgá­rom, Galsa, Ipolynyitra, Panyidaróc, Pilis, Pinc, Sőreg) nem volt kimutat­ható érdembeli munka. Folyamatos tevékenységről is csak a füleki, a fü- lekpüspöki, a kalondai, a losonci, a ragyolci, a terbelédi és a-vilkei alap­szervezetnél lehet beszámolni. Né­mi aktivitást hozott az alapszerveze­tek életébe a Csemadok megalaku­lásának 50. évfordulója, amelyet a Füleken megtartott járási ünnepsé­gen kívül még 14 alapszervezet ün­nepelt meg. A jelen tények figyelembevételével a közgyűlés határozatilag mondta ki, hogy a bénái, bolgáromi, csornai, galsi, ipolynyitrai, mucsínyi, panyi- daróci, püísi, pinci, sídi és sőregi alapszervezeteket a továbbiakban “átmenetileg nem működőnek” te­kinti. Mint azt a Galcsík Károly által beterjesztett beszámoló hangsú­lyozta a “... passzivitást és ered­ménytelenséget elsősorban maguk a szervezetek idézik elő, esetleg a helyi körülmények, melyek nem te­szik lehetővé az érdembeni munkát ...”. A politikai változások, a régió­ban meglévő létbizonytalanság, a magas munkanélküliség jelentősen befolyásolta a lakosság, s benne a magyar nemzetiség hangulatát. Az emberek magukba fordultak. A leg­többje már senkiben és senkinek nem hisz, nagy részük teljesen elfor­dult a közélettől...”. A beszámoló nem tért ki az egyéb, nem a Csema- dokon belül működő szervezetekre, társulásokra. Arra azonban utalt, hogy azokban a községekben, ahol a Csemadok-alapszervezetek nem működnek, ott más szervezet sem fejt ki tevékenységet. Nagyon ne­héz olyan értelmes megoldást talál­ni, amely pozitív folymatokat indí­tana el. Általánosan nem sok jó mondható el a szervezeti életről. Nincsenek sem vezetőségi, sem taggyűlések, munka- és gazdasági tervek, s új ta­gok sem. Példamutató kivételt csak Terbeléd képez, ahol 1999-ben 26 új tag lépett be az alapszervezetbe, s még egy ifjúsági klub is létrejött. A Csemadok elöregszik... A működő alapszervezetek a leg­hűbb bizonyítékai annak, hogy ahol akarnak, ott lehet dolgozni. Több más rendezvény mellett a területi választmány részbeni vagy teljes szervezésében valósult meg minden évben a losonci Kármán Napok ren­dezvénysorozata, a Magyar Nyelv és Irodalom Hete, a Kiskarácsony, nagykarácsony gyermekfesztivál s a losonci Vigadó báli szezonjának leg­nagyobb érdeklődéssel kísért bálja a hagyományos Csemadok bál. Na­gyon sikeres volt az Abroncsosi Népművészeti Gyermektábor, ame­lyet minden évben 160 résztvevővel valósítottak meg. 1998-ban az itt ki­alakított műhelyeket saját munka­eszközökkel - szövőkeretek, faze­kaskorongok - látták el, amelyeket az év további részében iskoláknak kölcsönöztek. Sajnos úgy tűnik, hogy a táborról már csak múlt idő­ben lehet beszélni. Az abroncsosi tá­bor magánkézbe került, s az új tulaj­donosnak más elképzelései vannak. A környéken nincs hasonló ellátású táborhely, ezért a választmány tag­jai köszönettel vennének minden­nemű ajánlatot, amely lehetővé ten­né a gyermektábor folytatását. A titkári beszámoló külön kiemelte azokat a csoportokat és együttese­ket, amelyek a járás hírnevét “öreg­bítették”: A fülekpüspöki Palóc Táncegyüttes (vezetője Teleki Béla, koreográfusa Hájas Tibor), a fülek­püspöki Apró Palóc (vezetője Bod­nár Henrietta, szakmai vezetője Há­jas Tibor), a ragyolci Nógrád Tánc- együttes (vezetője Molnár Zsuzsa, szakmai vezetője Braun Miklós), a ragyolci Kis Nógrád (vezetője György Ernő), a Csemadok ragyolci alapszervezetének éneklő csoportja (Tóth Ágnes), a csákányházi nyug­díjasklub mellett működő asszony­kórus (Kolpaszky Mária és Mag Má­ria), a fülekkovácsi menyecskekó­rus (Bálin Mária), a losonci Kármán Színház (Csák István), a füleki Zsák­színház (Mázik István), a füleki női énekkar (Agócs Mária, karmestere Janusek Ágnes), a füleki férfikórus (Dr. Reszutyik István, karnagya Fe­hér Miklós), a losonci Pedagógiai és Szociális Akadémia éneklőcsoportja (Gaál Ildikó), a füleki Rakonca Gyermeknéptáncegyüttes (Varga Kornélia és Varga Norbert) ésaPrü- csök (Bodnár Henrietta), a fiiléki Zsibongó (Kerekes Éva és Szvorák Zsuzsa) és az Apropó (Szvorák Zsu­zsa) színjátszó csoportok. A vitában többen szóltak amellett, hogy hangolják össze munkájukat, illetve kölcsönösen tájékoztassák egymást a működő alapszervezetek, a Csemadok járási választmánya és a Magyar Koalíció Pártjának Járási Elnöksége. A közgyűlés egyhangú­lag, határozatban támogatta a java­saitok elfogadását. Ugyancsak egy­hangúlag választotta meg Koronczi Ferencet a járási választmány elnö­kévé. Röviden összefoglalva: a Cse­madok a losonci járásban egy nehéz négy évet hagyott maga mögött. Elégedettséggel lehet szólni azokról az alapszervezetekről és csoportok­ról, amelyek a “miért nem lehet” okok keresése és felsorolása helyett a lehetőségek keresését, a munkát, a magyar kultúra iránti elkötelezett­séget választották. Fájó szólni azok­ról, akik nem ezt tették. Sajnos so­kan vannak, s nehéz megtalálni a ki­vezető utat. “... Sok megértéssel és egymás iránti türelemmel együtt még sok szépet alkothatunk, ha aka­runk, ha merünk ...” - hallhattuk a titkári beszámoló végén. VJ ÍÉI ó \!J ( .............................. .................. AZ ÚJ SZÓ MELLÉKLETE A mellékletet szerkesztette: P. Malik Éva Levélcím: Régióink, Vox Nova Rt., Prievozská 14/A, P.O. BOX 49, 824 88 Bratislava, tel.: 07/58238310

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents