Új Szó, 2000. február (53. évfolyam, 25-49. szám)
2000-02-23 / 44. szám, szerda
8 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2000. FEBRUÁR 23. Nem feltételezik a felvásárlási árak jelentős élénkülését Az amerikai farmerek a genetikailag módosított növényekről - csökkentik a GM termények vetésterületét Kevesebb gabona ÚJ SZÓ-FELDOLGOZÁS Pozsony. A Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kutatóintézet elemzői nem feltételezik, hogy az idén jelentősen élénkül a gabonafélék felvásárlási ára. Az időjárás 1999 őszén kedvezett az idei termés megalapozásának, ennek ellenére az őszi búza vetésterülete - az 1998/1999-es idényhez viszonyítva - mindössze 4,2%-kal nőtt, ami a tervezett vetés- terület 92,1%-át jelenti. Rozsból is kevesebbet vetettek ősszel a földművesek (98%), ugyanakkor nagyobb lett az őszi árpa termesztési területe, a múlt évhez viszonyított növekedés elérte a 106%-ot. A múlt évben takarítottuk be az évtized legrosszabb gabonatermését, az őszi búza vetésterülete az 1998/1999-es idényben 134 ezer hektárral csökkent, az átlagos hektárhozam mindössze 4,1 tonna körül alakult. Árpából 114 ezer tonnával kevesebb termett, ugyanakkor kukoricából 96 ezer tonnával többet takarítottak be. Összességében 635 ezer tonnával kevesebb gabona termett a múlt évben, mint egy évvel korábban. A felvásárlási árak 1996 óta csökkenő tendenciát mutatnak, miközben az élelmiszeripari gabona felvásárlási ára lassabb ütemben csökkent, mint a takarmánygabonáé. A takarmánygabona-árak visszaesése az állatállomány csökkenésével magyarázható. Az élelmiszeripari gabona árának alakulására a magyarországi behozatal volt hatással, ugyanakkor 1999-ben csökkent a magyar búza behozatala - az előző évhez viszonyítva - 44 650 tonnával. A gabonát illetően a múlt évben egészében véve pozitív külkereskedelmi mérleget értünk el. (gyor) Az élelmiszeripari búza és a rozs árának alakulása 1999-ben Hét-------- - Élelmiszeripari búza ----------- Rozs Fo rrás: VÚEPP NYERSANYAGPIACOK Estek a cukorárak Chicagóban a múlt héten jobbára lefelé mozogtak a búzaárak, a márciusi jegyzések tonnája még pénteken is közel 1,8 dollárral maradt el az előző heti zárószinttől. Kismértékben, 50 centtel gyengült a hasonló jegyzésű kukoricaár is. A szója- árak azonban a hét második felében erős galoppba kezdtek, amikor a tőzsdét elérte a 110 ezer tonnás kínai vásárlás híre. A kereskedői várakozások szerint ez még csak a kezdet, áprilisig, az olcsó dél-amerikai termés megjelenéséig akár az egymillió tonnát is megközelítheti az USA Kínába irányuló szójabab exportja. A cukortózsdéken a túlkínálati előrejelzések nyomán újra felerősödött a besszhangulat. A májusi tonnánkénti jegyzéseket tekintve, a nyerscukor New Yorkban 11, a fehércukor Londonban 5,70 dollárral lett olcsóbb. A vezető exportőrök közül többen is (Thaiföld, Kuba és a középamerikai termelők) hamarosan elkezdik idei szállításaikat. Brazíliában is újra javulnak az aratási kilátások. A Czamikow kereskedőház szerint a világkészletek több mint hétmillió tonnával bővülhetnek a folyó idényben. (VG) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2000. február 23-án a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 42,193 Magyar forint (100) 16,424 Angol font 67,919 Német márka 21,573 Cseh korona 1,182 Olasz líra (1000) 21,791 Francia frank 6,432 Osztrák schilling 3,066 Japán jen (100) 37,971 . Spanyol peseta (100) 25,359 Kanadai dollár 28,995 Svájci frank 26,259 Lengyel zloty 10,325 USA-dollár 42,199 Tartózkodóak a fogyasztók Kukoricaszörny egy montreali biobiztonsági konferencia bejáratánál. (Archívumi felvétel - Figyelő) Washington. Az amerikai farmerek hevesen ellenzik minden olyan címkézés szövetségi szintű, kötelező érvényű elrendelését, amely a genetikailag módosított (GM) terményekből készült élelmiszerek megkülönböztetését szolgálná - úja a Világgazdaság. ÖSSZEFOGLALÓ Ennek az intézkedésnek a lehetősége amiatt merült fel, hogy az Európai Unió, Japán és Dél-Korea illetékes hatóságai is egyre alaposabb tájékoztatást kívánnak adni a fogyasztóknak. A Reuters által készített gyors közvélemény-kutatás eredménye szerint a megkérdezett 400 amerikai farmer közel 90 százaléka úgy gondolja, hogy a GM-élelmisze- rek ártalmatlanok és nem igényelnek különleges, megkülönböztető címkézést. Ezeket a véleményeket a hírügynökség az Egyesült Államok legnagyobb farmerszervezete (American Farm Bureau Federation) éves tanácskozásán - ahol általában a nagyobb és fejlett technológiával dolgozó gazdaságok vesznek részt - gyűjtötte be. A farmerek szerint azok a fogyasztói érdekvédelmi csoportok, amelyek az amerikai élelmiszer- és gyógyszerhivatalnál (FDA) a GM-élelmi- szerek kötelező megkülönböztető címkézését sürgetik, eltúlozzák ezen ügy jelentőségét. Az emberek a mag nélküli szőlőtől a görögdinnyéig és az uborkáig naponta fogyasztanak GM-terményeket, anélkül hogy arról tudomást szereznének vagy aggódnának miatta. Néhány csoport azonban érthetetlen okokból, feltehetően saját érdekből félelmet ültet a fogyasztókba - állította az egyik egyik megkérdezett. Bár a farmerek többsége ellenzi a címkézést, többen is úgy nyilatkoztak, hogy idén már kevesebb GM- terményt vernek, jórészt a fogyasztói idegenkedés miatt. Egyébként több ország kormánya ennél szigorúbb rendeletekkel reagál a fogyasztói aggodalmakra. Az Európai Bizottság olyan tervet mérlegel, amelynek alapján előírnák minden olyan élelmiszer megkülönböztető címkézését, amelynek akár egyetlen összetevője is több mint egyszázaléknyi GM-anyagot tartalmaz. Japán és Dél-Korea ugyancsak kötelezővé kívánja tenni a GM-élelmi- szerek megkülönböztető jelzését. Az FDA novemberben és decemberben egy sor nyüvános vitát tartott a biotechnológia alkalmazásáról, szabályozásáról és most azt vizsgálják, hogy milyen rendeleteket kell hozni, ha egyáltalán indokolt. Dán Glickman amerikai mezőgazdasági miniszter úgy nyilatkozott, hogy a washingtoni kormány valószínűleg nem kívánja meg a élelmiszer-ipari cégektől és üzletektől, hogy megkülönböztető címkézést alkalmazzanak, hanem inkább arra törekszenek, hogy címke nélkül minél több információval lássák el a fogyasztókat. Az Egyesült Államok mezőgazdasági minisztériuma (USDA) még a lábon álló GM-termények kezelési módozatait szabályozza, az FDA ugyanakkor az élelmiszerek és az élelmiszer-adalékok alkalmazása felett gyakorol ellenőrzést. Az amerikai környezetvédelmi hivatal (EPA) - amely a növényvédő szerek alkalmazását felügyeli - ugyancsak szerepet vállalt azon növényi kultúrák figyelemmel kísérésében, amelyek vagy bizonyos növénybetegség, vagy egy agrokémiai termék elleni rezisztenciával bírnak. Ezenközben azok az amerikai cégek, amelyek természetes élelmiszereket forgalmaznak bejelentették, hogy felhagynak a GM-növé- nyek feldolgozásával. Néhány szakértő szerint az egészségére nagy figyelmet fordító amerikai fogyasztó egyre többet kíván tudni az általa vásárolt élelmiszerekről. A címkézésre azért van szükség, mert a fogyasztók úgy vélik, hogy a GM-ter- mékek hátrányai túlsúlyban vannak az előnyeikkel szemben - vélekedett Gerard Nelson, az illinoisi egyetem professzora. Egy korábbi felmérés azt mutatta, hogy az amerikai fogyasztók sokkal inkább aggódnak a növényvédő szerek alkalmazása, mint a GM-termé- nyek által megtestesített veszélyek miatt. A megkérdezett fogyasztók háromnegyede úgy válaszolt, hogy ők támogatják a GM-növények elterjedését, ha ezáltal a farmerek csökkentem tudják a növényvédő- szer-felhasználást. A piac felértékeli a nem génmanipulált terményeket - a kereskedők hasznot húznak a fogyasztók tartózkodásából Költséges a GM-mentesség garantálása FELDOLGOZÁS London. A gének megváltoztatása révén nemesített vetőmagvakból termelt génmanipulált gabonafélék, olajos magvak (GM) a környezetvédők ellenállása miatt még el sem terjedhettek a világban, előrelátó termelők és kereskedők azonban máris arra készülnek, hogy hasznot húzzanak a fogyasztók tartózkodásából - írja a Napi Gazdaság. Egy-másfél évtizeddel ezelőtt a mezőgazdaság túlkemizálásának visszahatásaként megjelentek a közönségesnél drágábban eladható, szermaradványmentes reformvagy biotermékek, most a GM-mag- vakkal nem szennyezett termények szállítói számíthatnak fel felárat. A közelmúltban az Agra Europe hetilap szervezésében konferencián vitatták meg a génmanipulációtól nem érintett, s a jelek szerint egyre inkább felértékelődő termények kereskedelmének kérdéseit. Az Identity Preserved (IP) elnevezéssel jelölt kereskedelmi „útvonal” feladata az lenne, hogy megőrizze és garantálja a termény azonosságát, adott esetben GMO-mentességét. Erre azért van szükség, mert a legfejlettebb országokban növekvő kereslet mutatkozik a garantáltan GM-men- tes élelmiszerek iránt. (Az USA-ban az IP-lánc már a mezőgazdasági termelés 8-10%-át öleli fel, s ez az arány a prognózisok szerint tíz év múlva elérheti a 25-30%-ot is.) A GM-mentesség követelmények szerinti 99%-os mértékének elérése, megőrzése, bizonylatolása sok és nehéz kérdést vet fel. Az IP-lánc export-import ügyletek esetén meglehetősen hosszú, szakértők által készített tagolás szerint küenc „szemből” áll: a legutolsótól, a fogyasztótól visszafelé haladva a feldolgozók következnek, majd az importőr ország elosztó raktárai, ahová az exportőr kikötőjéből jut el az áru. Ez utóbbiba a felvásárló magtárából, silójából érkezik a farmerek által eladott termény. Az ezt megelőző két stáció - ahol elvi lehetősége van a szennyezésnek - a vetőmag-kereskedő, valamint maga a nemesítő. Ezek az állomások megannyi ellenőrzési pontot is jelentenek, miután mindenütt megvan a veszélye a minőség romlásának. Ez az út megdrágítja az árut - jelenleg a GM-mentes termények szállítása esetén az eredetigazolás, valamint a minőségi vizsgálatok költsége tormánként 5-25 dollárra rúg. Ezek a költségek viszont például japán viszonylatban - ahol a legtöbb, évenként 50-100 ezer torma amerikai nem génmanipulált szójabab talál vevőre - eltörpülnek az elérhető felár mellett. Az IP-termé- nyek többletköltségeinek legnagyobb tételét általában a megbízható minőségigazolások emésztik fel, s még így is óriási a kockázat, hogy a szállítmány esetleg nem felel meg a szerződés követelményeinek. Ez azzal magyarázható, hogy rendkívül szigorúak a normák - ahhoz például, hogy a Japán által importált gabona és szójabab esetében megkövetelt 99 %-os „tisztasági” fokot elérjék, a kereskedőknek a 99,5%-os értéket kell megcélozniuk. Ha a leszállított termény eltér a minőségi specifikációtól, ha a szennyezett áru a fogyasztóhoz is eljut, akkor az katasztrofális, csak évek alatt feledtethető következményekkel járhat az eladó további üzleti lehetőségei szempontjából. Folytatódik a biotermékek rohamos térhódítása Az európai felvevőpiac Bevezetés előtt az első „bioműanyag" - az új műanyag versenyképes lehet a hagyományos megoldásokkal Kőolaj helyett gabonából, kukoricából ÖSSZEFOGLALÓ Berlin. A német Ökologie und Landbau alapítvány adatai szerint tavaly Európában 42 százalékkal, közel egymillió hektárra szökött fel annak a területnek a nagysága, amelyen kemikáliák nélkül termesztettek zöldséget és gyümölcsöt. A legnagyobb ugrás ezen a téren Nagy-Britanniában következett be, ahol négyszeresére bővült az angol szóhasználat szerint „organikus termények” termesztésére igénybe vett terület. Spanyol-, Görög- és Franciaországban, valamint Belgiumban és Dániában mérsékeltebb ütemben, de még így is 50-150 százalékkal nőtt az ily módon művelt termőterület. Az Európai Unión belül Olaszország az első számú „biotermelő” - a megelőző évi 550 ezer hektárral szemben tavaly már 790 ezer hektáron mellőzték a műtrágyák és növényvédő szerek használatát. Franciaország viszont, amely 1975-ben még a teljes európai organikus termelésből 40 százalékkal részesedett, napjainkban már elsősorban importőrként jelentős - tavaly közel 4 milliárd frankot fordítottak ilyen terményekre. A legnagyobb felvevőpiac azonban Németország, a globális kereslet 2,7 százalékát képviseli. (EUROFRUIT, NG) HÍRÖSSZEFOGLALÓ Washington. A Cargill Inc. és a Dow Chemical Co. bejelentette, hogy készek elindítani a nyersolaj helyett például gabonából vagy kukoricából készített „természetes műanyagok” kereskedelmi gyártását. Áz ipari kutatócsoportok már régóta versenyeznek azért, hogy megtalálják a természetes anyagok vegyi összetevőm alapuló költséghatékony műanyag gyártásának módszerét - úja a Dow Jones. Két amerikai cég, a búza feldolgozásával foglalkozó Cargill és a Dow Chemical közösen 300 millió dolláros, kétéves kutatási programot indít, miután közeljutott ahhoz, hogy természetes műanyag alapanyagot dobjon piacra. A fejlesztők úgy vélik, az új műanyag versenyképes lehet a hagyományos megoldásokkal például a ruha-, a textil- vagy az élelmiszeriparban. A befektetési programban egyévi 150 ezer tonna, polüaktid névre keresztelt anyag előállítására képes üzem felépítése is szerepel. A gyártás várhatóan a jövő év végén indul Nebraska államban. A Cargill felmérése szerint az üzem első éves termelésének értékesítését az előzetes kereslet biztosítja, a kapacitás pedig tíz éven belül évi félmillió tormára emelkedhet. Korábban más vállalkozások is sikerrel állítottak elő természetes alapú műanyagokat, a tömegtermelésre azonban költségességük vagy rosszabb minőségük miatt nem voltak alkalmasak. A most piacon lévő nyersolajalapú műanyagok gyártói kiszolgáltatottak az olaj világpiaci ármozgásával szemben, és soha le nem bomló termékeik miatt környezetvédelmi támadásokkal is mindig számolniuk kell. Az éles piaci verseny ugyanakkor a Monsantót például arra késztette, hogy génkezelt növényekre alapozott műanyagjainak fejlesztését költségcsökkentés miatt leépítse. A DuPont kukorica felhasználásával már előállított egyfajta poliésztert, a 3GT nevű termék piacra kerüléséig azonban még évekig várni kell. A Cargill-Dow közös vállalkozás azt hangsúlyozza, hogy versenytársaival szemben nem használ génkezelt alapanyagokat. Marketingstratégiai szempontból fontos lenne a társaságok számára, hogy a kereskedelmi szabályozók felé beadott kérelmüknek megfelelően a polilakti- dot mint teljesen lebomló, újfajta műanyag terméket megkülönböztető jelzéssel hozhassák forgalomba. (VG)
