Új Szó, 2000. február (53. évfolyam, 25-49. szám)

2000-02-21 / 42. szám, hétfő

ÚJ SZÓ 2000. FEBRUÁR 21. i H Politika Kim Dzsong II 2 milliárd dollárja Szöul. A legfőbb észak-koreai vezető, Kim Dzsong II2 milli­árd dolláros titkos alappal rendelkezik - hozta nyilvá­nosságra a Jonhap dél-koreai hírügynökség, meg nem neve­zett kormányforrásra hivat­kozva. A hír szerint Kim Dzsong II állítólag minden év­ben 60-70 millió dollárt kap születésnapja alkalmából a különböző kormányszervek­től, a védelmi minisztérium 100-200 kiló arannyal ked­veskedik a hatalmas szegény­ségben élő, éhínség pusztítot­ta ország legfőbb vezetőjének. A Jonhap azt is tudni véli, hogy Kim Dzsong II időről időre 7-8 millió dolláros ösz- szegeket vesz ki ebből a titkos alapból. (MTI) Albright Albániában Tirana. Az amerikai külügy­miniszter arra figyelmezte­tett, hogy a Nagy Albánia megteremtésére irányuló tö­rekvések viszályhoz és erő­szakhoz vezetnek, s az ország európai integrációjának a más nemzetiségekkel szembeni to­lerancia a feltétele. „A nem­zetközi közösség ahogyan el­vetette a Nagy Szerbia esz­mét, úgy nem fogadja el a Nagy Albánia eszmét sem” - hangoztatta Madeleine Alb­right a tiranai parlamentben mondott beszédében. Alb­right barátságos fogadtatás­ban részesült Tiranában, a mi­niszterelnöki irodánál össze­gyűlt sokaság előtt beszédet rögtönzött. (MTI) Madeleine Albright (TA SR-felvétel) Bíróság elé állítják Dumas-t Párizs. Bíróság elé állítják Ro­land Dumas-t, a francia alkot­mánybíróság volt elnökét, volt külügyminisztert, Fran­cois Mitterrand néhai elnök munkatársát az Elf-botrány miatt. Az Elf olajcég törvény­be ütköző tranzakcióit már hat éve vizsgálják, üzleti és politikai érdekből kifizetett kenőpénzek, szabálytalan ju­talékok, nemzetközi pártfi­nanszírozási akciók sejlenek a háttérben. Sajtóértesülés sze­rint Mitterrand 1994-ben a Helmut Kohl vezette német CDU választási kampányának pénzelésére késztette a cég­óriást. (MTI) Megvan az AIDS ellenszere? Washington. Génterápiával sikerült megakadályozni az AIDS-betegség vírusának sza­porodását olyan sejtek eseté­ben, amelyeket laboratórium­ban tenyésztettek ki - jelentik amerikai kutatók a Gene The­rapy (Génterápia) című folyó­irat ma megjelenő számában. A philadelphiai gyermekkór­házban végzett kutatás ered­ménye azt sejteti, hogy a HIV- vírussal megfertőződött páci­enseket meg lehet óvni a be­tegség kialakulásától. (MTI) Közel háromszázezren tüntettek szombaton Bécsben az új osztrák kormány ellen Az ENSZ orosz tisztek felelősségre vonását sürgeti Haider az új Hitler Ellentüntetés. Prágában Haider mellett tüntetett mintegy 120 bőrfejű és neofasiszta. (CTK-felvétel) Tábornokok bíróság elé MTI-HÍR Bécs. A második világháború óta az egyik legnagyobb tün­tetést tartották Ausztriában szombaton, egyetlen hason­ló méretű tüntetés volt 1993. január 23-án. MTI-HÍRÖSSZEFOGLALÓ Akkor 250-300 ezren vonultak ki ugyancsak az Osztrák Szabadság- párt, ületve annak egyik idegengyű­lölő kezdeményezése ellen. Most az új kormány és a jobboldali populista Osztrák Szabadságpárt elleni tünte­tés résztvevőinek számát a rendőr­ség 150 ezerre, a rendezők 300 ezerre tették. A transzparenseken üyen feliratok voltak olvashatók: „27 százalékkal a Neander-völgy- be”, „Wolfgang igazi disznó” (Wolfgang Schüssel, az Osztrák Néppárt elnöke), „Európa szívéből Európa seggébe”, és: „Lehetnek olyan idők, amikor nem tudjuk megakadályozni az igazságtalansá­gokat. De nem lehetnek olyan idők, amelyekben ne tanúsítanánk ellen­állást. Elie Wiesel”. Egyes feliratok Haider és Hitler között vontak pár­huzamot. A tömeg színes volt: kis­gyermekes családok, nyugdíjasok, punkok, iskolások vonultak együtt. Alig lehetett hallani a szónokokat, mert a tömeg szűnni nem akaróan fújta a gyülekezőhelyeken árusított sípokat. A nagygyűlést Kari Merkatz, az SOS Embertárs elnevezésű szervezet el­nöke nyitotta meg. Beszédében a neofasizmussal szembeni ellenál­lásra szólított fel. Az emelvényt az előtt a balkon előtt állították fel, amelyről Adolf Hider mondta első ausztriai beszédét a náci birodalom­hoz való csatiakozás után, 1938- ban. A legelső sorban foglalt helyet Alfréd Gusenbauer, a hatalomból most távozott Osztrák Szociálde­mokrata Párt új elnökjelöltje, de je­len volt Viktor Kiima volt kancellár is. Az egyházak közül az evangéli­kus egyház, az iszlám hívők közös­sége és az izraelita hitközség csatla­kozott a tüntetéshez, a katolikus egyház elhatárolta magát a rendez­vénytől. A külföldi szónokok - köz­tük Michel Piccoli francia színész és Bemard-Henry Lévy francia filozó­fus - azt hangsúlyozták, hogy nem az osztrákokat, hanem a kormányt és főleg Haider pártját rekesztette ki Európa. Luc Bondy, a bécsi Ünnepi Hetek újonnan kinevezett vezetője kijelentette: a remény napja ez, amikor Ausztria bebizonyítja a vi­lágnak, hogy az osztrákok három­negyede nem fogadja el a történte­ket és bebizonyítja, hogy van egy másik Ausztria”. Paul Blaha, a Plat­form Kultur elnevezésű tömörülés elnöke „hatalomra éhes mini- Dollfussnak” nevezte Wolfgang Schüsselt, és rá hárította a felelőssé­get Ausztria elszigeteltségéért. A kormánypártok élesen bírálták a tüntetést, amelyet szerintük a bal­oldal szervezett. Jörg Haider meg­ismételte állítását, amely szerint a hatalomtól most megfosztott balol­dal fizetett tüntetőket csődít az ut­cára. Schüssel kancellár pedig egy interjúban úgy vélekedett: ha a hétvégi tüntetésekkel „kitombolják magukat a régi balosok, a 68-asok, a fiatalok és az internet-ge­neráció”, megkezdődhet a norma­lizálódás. Erre a szónokok beszéde­ikben meghirdették, hogy a kor­mány felesketése óta állandósult napi tüntetések mostantól heten­ként egyszer folytatódnak. Schüssel pártja szerint az osztrá­kok javarésze otthon maradt és nem tiltakozik a kormány ellen. Különös sikernek örvendtek a tün­tetők körében az SOS Embertárs pólói: „Bevándorlók, ne hagyjatok minket magunkra ezekkel az oszt­rákokkal!”. A tiltakozó akcióra Olaszországból, Hollandiából, Né­metországból és Belgiumból érkez­tek csoportok, hogy kifejezzék szo­lidaritásukat. Közülük legalább egy németországi és egy holland cso­port a magukkal hozott felszerelés­ből ítélve az erőszakra is felkészült, őket azonban a rendőrök kiszűrték. Párizs. Az ENSZ emberi jogi főbiz­tosa szerint nem maradhatnak bün­tetlenül a csecsenföldi hadviselést vezénylő orosz katonai vezetők. Mary Robinson, akit Moszkva oroszellenességgel vádolt korábbi hasonló véleményéért, ismét leszö­gezte, hogy „dokumentumokkal alátámasztott” értesülések szólnak a csecsen polgári lakosság által el­szenvedett orosz kivégzésekről, kín­zásokról, nemi erőszakról. Indoné­Moszkva. A csecsen fegyveresek még pénteken lelőttek egy orosz helikoptert, tizenöt katona meg­halt. Az orosz belügyminisztérium csak szombaton ismerte el a vesz­teséget. Az orosz offenzíva szom­baton az arguni és vegyenói szo­rosban elsáncolt felkelők ellen összpontosult. A harcokban részt­vevő orosz katonák száma 93 ezer­re emelkedett, és semmiféle csa­patkivonást nem terveznek a köz­társaság déli részén indított offen­zíva befejezése előtt. Az orosz had­vezetés szerint az arguni és vegyenói szorosba mintegy 7 ezer lázadó vonult vissza. Közben megérkezett Grúziába a Európai Biztonsági és Együttmű­ködési Szervezet (EBESZ) tíz meg­Columbia. A Republikánus Párt harmadik előválasztását ifajbb Ge­orge Bush nyerte John McCainnel szemben, így a republikánus el­nökjelöltek harcában most ő vezet. A dél-carolinai eredmények arra utalnak: Bush híveit nem ingatta meg tömegesen az az állítás, hogy hiába „a párt kedvence” Bush, a demokrata A1 Gore legyőzésére csak McCainnek van esélye. McCain mindenesetre a dél­zia példáját hozta fel, ahol katonai vezetőket készülnek bíróság elé állí­tani, és kijelentette, hogy „ugyanen­nek kell történnie Oroszországban is”. Nem vonta kétségbe ugyanak­kor, hogy a csecsen lázadók is vétke­sek erőszakos cselekményekben, s azt sem, hogy az oroszoknak jogá­ban áll harcolni a terrorizmus ellen. Mary Robinson még nem kapott vá­laszt kérelmére, hogy a helyszínre utazhasson. Az orosz külügyminisz­térium „kédi, vajon helyénvaló-e a főbiztos kaukázusi útja”. figyelője, hogy ellenőrizze Grúzia és Csecsenföld mintegy 80 kilomé­teres közös határát. Az EBESZ ál­landó ellenőrző posztot létesített a határ mellett, az európai megfi­gyelők, akiknek létszáma idővel 20-ra bővül, helikopteres ellenőr­ző körutakat tesznek majd. Eduard Sevardnadze grúz elnök úgy véle­kedett: a megfigyelők jelenléte elejét veheti „bizonyos tömegtájé­koztatási eszközök és politikai tisztségviselők állításainak, hogy Csecsenföldre grúz területen ke­resztül áramlanak fegyverek és harcosok”. Grúzia decemberben kérte, hogy küldjenek EBESZ-meg- figyelőket a térségbe. A mostani csecsenföldi harcok színhelye, az arguni és a vegyenói szoros éppen a grúz határig nyúló déli hegyvidé­ket szeli ketté. carolinai vereség elismerésekor sem adta fel a további küzdelmet. Minden korábbinál keményebb hangon ostorozta Busht, erkölcsi síkra igyekezett terelni a közte és Bush között meglévő különböző­ségeket. Bush ezzel szemben sok­kal felszabadultabb volt a győzel­mi adatok beérkezése nyomán. Kedden, az arizonai és a michigani előválasztás ugyan még minden jel szerint ádáz csata lesz, de a továb­bi menetrend inkább Bushnak lát­szik kedvezni. A kelet-európai államok közül néhány esetleg régiószerűen csatlakozhat az Unióhoz EU-bővítési biztos Budapesten 93 ezerre emelkedett a harcoló orosz katonák száma EBESZ-harcmegfigyelés MTI-HÍR Dél-carolinai republikánus előválasztás Bush újabb győzelme MTI-HÍR MTI-HÍR Budapest. Kétnapos látogatást kezd ma Budapesten Günter Verheugen, az Európai Bizottság bővítési biztosa, aki az unió bővíté­si stratégiáját ismerteti a magyar vezetéssel. Csütörtökön Lengyelor­szágba, majd Csehországba láto­gat. Verheugen néhány hete egy brüsszeli sajtóértekezleten el­mondta: a bővítés hármas jelszava a sebesség, a minőség és a követke­zetesség. - Brüsszel komolyan ve­szi a tagjelöltek azon aggodalmait, hogy a tárgyalások a kör bővítésé­vel esetleg lassulhatnak - fogalma­zott. Úgy vélte azonban, egyelőre nincs ok arra gondolni, hogy ilyen lassulás bekövetkezhetne. Az Euró­pai Unió a múlt héten hat újabb or­szággal - Bulgáriával, Lettország­gal, Litvániával, Máltával, Románi­ával és Szlovákiával - kezdte meg a csadakozási tárgyalásokat. Decem­beri helsinki csúcsértekezletén el­kötelezte magát, hogy 2003. janu­ár 1-jére készen fog állni az új ta­gok befogadására. Martonyi János külügyminiszter többször elmond­ta: Magyarország már 2002-re ké­szen akar állni a csatlakozásra. Verheugen a közelmúltban nem zárta ki, hogy a kelet-európai álla­mok közül néhány régiószerűen csaüakozhat az Unióhoz. - A csat­lakozás minden tagjelölt esetében kizárólag saját érdemeik elbírálása szerint történik - mondta. Ugyan­akkor lényegében elvetette, hogy párhuzamosan zajlana le a bővítés előtti belső uniós reformintézke­dések és a csatlakozási szerződé­sek ratifikációs folyamata az EU- tagállamokban. Sebességkorlátozást követelő tüntetők London belvárosában. A keresztek a gyorshajtás következtében elgá­zolt személyeket szimbolizálják. (TA SR/EPA-felvétel) Iráni zavargások a részeredmények ismertetése után Vezetnek a reformerők MTI-HÍR Teherán. Az iráni reformerők kép­viselőjelöltjei megnyerték a válasz­tást a konzervatívok előtt. A Mo­hammed Hatami köztársasági el­nökhöz közelálló reformpárti koa­líció valószínűleg többséget szerez a végleges eredmények kihirdetése után. A tízmilliós Teheránban, ahol harminc mandátum sorsáról dön­töttek a választópolgárok, még mindig nem számolták össze a vok- sokat, így egyelőre csak becslések állnak rendelkezésre. A politikától erősen átitatott fővárosban még napokig kell várni a végleges ered­ményekre, mivel a szavazatokat kézzel számlálják össze. Az eredmények kihirdetése után zavargások törtek ki két városban. Sósban több száz ember csapott össze a rendfenntartó erőkkel, mi­után kiderült, hogy nem változott parlamenti képviselőjük személye. A „korrupcióval és a szavazatok megvásárlásával” vádolt reform­pártijelölt győzelmének hallatán a feldühödött emberek kövekkel ha- jigáltak meg közintézményeket, bankokba törtek be és autókat gyújtottak fel. A rendőrök kényte­lenek voltak a levegőbe lőni és könnyfakasztó gránátokat hasz­nálni. Az összecsapásban egyes ér­tesülések szerint ketten életüket vesztették. Sadeganban hasonló incidensekre került sor. A Nemzeti Front elnöke pereli Franciaországot Le Pen keresete MTI-HÍR Párizs. Jean-Marie Le Pen, a francia szélsőjobboldal vezére az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult, hogy a strasbourgi testület marasz­talja el Franciaországot egy ellene hozott bírói ítélet miatt. A Nemzeti Front (FN) vezetője az Emberi Jo­gok Európai Egyezményének azon cikkére hivatkozik; amelyik az igaz­ságos bírói eljáráshoz való jogot rögzíti. Le Pen választott mandátu­mainak - egy franciaországi regio­nális gyűlésbeli és európai parla­menti helyének - elvesztése ellen harcol. Azért ítélték választhatósá­gának egyéves megvonására, mert 1997-ben a választási kampány ide­jén nekitámadt - a szó fizikai értel­mében - egy szocialista jelöltnőnek. Formailag azzal igyekszik a jogerős í ítéletet megkérdőjelezni, hogy a fel- lebbviteli szakaszban jogellenesen megváltoztatták a bűncselekmény minősítését.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents