Új Szó, 2000. február (53. évfolyam, 25-49. szám)
2000-02-21 / 42. szám, hétfő
2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 2000. FEBRUÁR 21. KOMMENTÁR Magyar melléfogás TÓTH MIHÁLY Nem csupán az erdélyi magyarság keblét dagasztotta a büszkeség, amikor a legutóbbi romániai elnökválasztás első fordulójában a többségi nemzet demokratikusan, tehát civilizáltan gondolkodó része is elismerősen vélekedett az RMDSZ államfőjelöltjének kulturált megnyilatkozásairól. Még a Balkánon, Európának e lőporos hordóhoz hasonlítható részén is tapasztalhatták az emberek, hogy nyájas szóval több elérhető, mint egy egész szuronyerdővel. Nemcsak a Csíkszeredái vagy a gyergyószentmiklósi magyar érezte győzelemnek az erdélyi párt lépését, hanem a sikert a Dél-Szlovákiában élők is sajátjuknak tekintették. Romániai kollégám akkor így foglalta össze az RMDSZ elnökjelöltje iránt a románok körében is tapasztalható rokonszenv okát: a képzettség, a kulturáltság, a politikai érzék és a sárm együttes hatása. Most, amikor azt készül eldönteni az MKP vezetése, kit jelöljön a földművelési minisztériumi államtitkár megüresedő helyére, újból és újból eszembe jut erdélyi kollégám mondata. Kis létszámú közösség a mienk, úgyszólván mindenki mindenkit ismer, így lelki szemeim előtt felsorakoztak a számításba vehető államtitkárjelöltek. Meglepő, de sokkal jobb a helyzet, mint első tekintetre, eddigi tapasztalataink alapján feltételezzük. A képzettség, a kulturáltság, apoliti- kai érzék és a sárm együttes követelménye szempontjából is. Es nemcsak azért, mert a lemondásra készülő államtitkár főnökében, a miniszterben sem a sárm, sem a kulturáltság túltengése nem volt tapasztalható. Meglehetősen féloldalasra sikeredett az 1948 után kialakult szlovákiai magyar értelmiség. Tegyük hozzá: a pedagógusokat és a mezőgazdaságiakat kivéve. E két szakmában semmivel sem alacsonyabb a színvonal, mint a szlovák közegben. Elsősorban a képzettségre gondolok. Agrármérnökeink és tanáraink ugyanolyan típusú oktatási intézményekben szereztek képesítést, mint a szlovákok. A politika művészetének és a kulturáltságnak az elsajátítása is ugyanabban az „iskolában” történt. Amit pedig „sárm”-nak nevezünk: iskolában azt sehol se tanítják. A magyar pártvezetők láthatóan időzavarban voltak 1998 őszén, amikor minisztereket, államtitkárokat, főhivatalnokokat kellett javasolniuk. A négy államtitkár kiválasztása során volt telitalálat, elfogadható megoldás, és volt két melléfogás. Ez annak is a következménye, hogy egyes politikusok felületes ismérvek szerint kívánják elkészíteni a magyarok, úgymond, regiszterét. Nélkülözzük a lényeges szempontok szerinti helyzetfelmérést. Az erdélyiekről lenne érdemes példát venni. JEGYZET Kényszerű adomány PÉTERFI SZONYA Február már hagyományosan az egyetemi-főiskolai jelentkezések időszaka. Az érettségi előtt álló gimnazisták és a szülők lázasan latolgatják az esélyeket, számba veszik a lehetőségeket, gyártják az életrajzokat, hajszolják a jelentkezési íveket, miközben ügyelniük kell arra is, hogy az általában nagyon feszes családi költségvetésből jusson az illetékek kifizetésére. Hiszen néhány éve minden egyetem és főiskola már a jelentkezésért is pénzt követel. Nem kis összegekről van szó, 600-800 koronás könyörado- mányt kényszerítenek ki a gyermeküket taníttatni óhajtó szülőktől. És mert alig akad gimnazista, aki csupán egyetlen tanintézetbe küldi el a jelentkezési ívet, a kiadások többnyire meghaladják a két-háromezer koronát. - Ha biztosak lennénk abban, hogy a több közül legalább egyre felvételt nyer a gyerek, fogcsikorgatás nélkül fizetnénk - mondták a minap többen is, miközben nem tagadták: nem tartják tisztességes eljárásnak azt sem, hogy a sikertelen felvételi után nem kapják vissza pénzüket. Ami végképp felvitte a szülők vérnyomását, az a kérvényre kerülő orvosi „igazolás” ára. Ha valaki azt gondolná, hogy a jóságos doktor bácsi (néni) alaposan . megvizsgálja az egyetemre jelentkező serdülőt, vagy netán áttanulmányozza kórlapját, s csak ezt követően igazolja alkalmasságát, és kéri el a néhány száz (!) koronát, téved. Kizárólag a pecsét használatáért és az aláírásáért követel ennyit. Vagyis kérvényenként száz koronát! Bár orvosa válogatja, mert például a stomfai gyermekgyógyász darabonként csupán harminc koronára taksálja a műveletet, a dévényújfalui ötvenre, de a fővárosban akad olyan orvos is, aki az első kérvényért 200 koronát, a többiért már csupán harmincat követel. A csúcs az(ok) a doki(k), aki(k) kivétel nélkül darabonként egy-egy százast zsebel (nek) be. A legújabb törvény szerint az adminisztratív művelet szabadáras. Ami annyit jelent, hogy minden orvos annyit kér, amennyi eszébejut. Ha úri kedve úgy tartja, háremperces „munkáért” akár hatszáz koronát is kipréselhet a kiszolgáltatott félből. Szlovákiában ez volna a piacgazdaság?! Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezető: Madi Géza (58238342) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (58238338), Sidó H. Zoltán -gazdaság (58238112), Tallósi Béla - kultúra - (58238313), Urbán Gabriella - panoráma (58238338), P. Malik Éva - régió - (58238310), Kovács Ilona - mellékletek - (58238314) Tomi Wnce-sport- (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49,824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342,53417054, telefax: 58238343, üzenetrögzítő: 53417054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/6382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/5684 214, Komárom: tel., fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/7329424. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, fax: 58238321) Hirdetőiroda: 58238262,58238332, fax: 58238331 Laptetjesztési osztály: 58238327 Szedés és tördelés a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a CONCORDIA Kft. - Kolárska 8, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Tetjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. - Samorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vyvoz tlace, Kosická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Posta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.ujszo.com E-mail: redakcia@ujszo.com- Polgártársak, szép az élet! (TA SR/EPA-felvétel) Llubomír Harach bevallotta: késik az energiaipar privatizációjának előkészítése Pénz beteg bankoknak A Meciar-mozgalom gyűjti az aláírásokat, a hatalmon levők viszont reformálnak is, meg nem is. TUBA LAJOS A múlt héten a Meciar-mozgalom megkezdte azt aláírásgyűjtést az idő előtti választások kiírását követelő népszavazás ügyében. A politikai elemzők szerint kevés az esélye a sikeres referendumnak. Hamarosan azonban lemérhetjük, miként vélekedik erről a pénzpiac. Mint ismeretes, a jegybank december óta rendszeres devizavásárlásokkal akadályozza a korona felértőkelődését. Ennek oka, hogy a gazdaság stabilizálódása és a jegybank árfolyampolitikája kiszámíthatóvá tette a befektetéseket, miközben a koronában tartott letétek kamatai még mindig nagyon előnyösek. A spekulatív tőke azonban ugyanolyan gyorsan távozott, mint ahogyan jött. Ha tehát az általában körültekintően dolgozó gazdasági elemzők úgy vélnék, hogy a szlovák társadalomban reális az előrehozott választásokkal járó gazdasági öngyilkosság, a jegybank nagyon hamar ellentétes problémával - legalább a tavaly májusi árfolyamzuhanáshoz hasonló jelenséggel - szembesülhet. Lubomír Harach gazdasági miniszter bevallotta, hogy késnek az energiaipari privatizáció előkészítésével. Eddig mindössze két szakértőcsoportot sikerült felállítaniuk; feladatuk a háttéranyagok elkészítése. Emiatt a privatizációs tanácsadók kiválasztása legalább két hónapot késik. Az ügy pikantériája, hogy az így befolyó pénzt szánják a vagyonalapi kötvények jövő évi kifizetésére. Azon talán már nem is csodálkoztunk, hogy szintén sehol sem áll a monopóliuOLVÁSÓI LEVÉL Iskolatanácsok iskolapéldája A most alakuló iskolatanácsok kétségkívül a demokratikus intézményrendszer fontos részei lehetnek. Joguk lesz beleszólni az iskola oktatási-nevelési programjának összeállításába, az iskolaigazgatók esetleges kinevezésébe, illetve visszahívásába. A jogalkotók szándéka szerint az iskolatanácsok jogköreik révén az oktató-nevelő munka színvonalát hivatottak mok ellenőrzésére szolgáló független energiahivatal felállítása - ami szintén a privatizáció elengedhetetlen feltétele. Hiába van lassan két éve hatalmon az új kormány, ezen a téren csak addig jutott, hogy a gazdasági, a közlekedési és a földművelési minisztérium ösz- szeveszett azon, vajon egy hivatal legyen minden monopólium számára, vagy pedig külön-külön állítsanak fel ilyeneket. A múlt héten újabb események történtek az állami bankok konszolidációjával kapcsolatban is. A gazdasági miniszterek tanácsa a világbanki ajánlásnak megfelelően az állami kézben levő tulajdonrész többségi eladását javasolta. A hitelbank esetében ez eddig nem is volt kétséges. A takarékpénztáréban viszont 66,7 vagy 87 százalékos részvénycsomag eladása merült fel. Ezt szerdán a kormány is jóváhagyta. Újabb szédítő számok jelentek meg a beteg állami banEddig mindössze két szakértőcsoportot sikerült felállítaniuk. kok konszolidációjával összefüggésben is. A decemberi sokmilliárdos tehermentesítés után a szerdai kormánydöntés értelmében a második ütemben a hitelbankból és a takarékpénztárból újabb 35 milliárd korona rossz hitelt emelnének ki. Ezzel lényegében ki is merítenék azt a százmilliárdos keretet, amelyben tavaly ősszel egyeztek meg. így a két bank rossz hiteleinek aránya 20 százalék alá csökkenne, s mindkettő eladhatóvá válna. Az állam által átvett hitelek nem vesznek el, bár Brigita Schmögnerová pénzügyminiszter nem volt hajlandó megbecsülni, hogy mekkora megtérülésre száemelni. Ezzel a szándékkal elvi szinten mindenki egyetért. A cél helyi megvalósításában, a gyakorlatban azonban problémák adódhatnak. Közismert, hogy az oktatásban dolgozókat botrányosan alulfizetik. Egyesek kénytelenek fóliázni, mások egyéb mellékállást vállalni. Sokan viszont úgy reagálnak a kis fizetés okozta frusztrációra, hogy ímmel-ámmal dolgoznak, többlet- munkát nem vállalnak. A leendő iskolatanácsokban nagy számban lesznek tanítók és alkalmazottak is. Ha valahol sor kerül igazgatóváltásra, az említettek miatt nehezen tudom elképzelni, hogy a tamítanak. Ezt azzal indokolta, hogy ezzel csökkenne az adósok fizetési kedve. Az viszont tény, hogy a csődeljárás alá helyezett adósoktól jó esetben a tartozás 10-20 százaléka hajtható be. Egyébként még egy olyan szám is napvilágot látott a múlt héten, amely a megszorító intézkedések által összegyűjtött százmilliók mellett megfoghatatlanul hat. Az adóhátralékok összege meghaladja az 54 milliárd koronát. Egyetlen jó hír, hogy tavaly az adóhivatalok 17 milliárd korona hátralékot hajtottak be, 5 milliárddal többet, mint egy évvel korábban. Viszont míg korábban a hátralék a beszedett adó 5 százaléka körül mozgott, tavaly már 8 százalékra nőtt. Ondrej Mráz adóigazgató okként a rossz jogszabályi hátteret, a laza fizetési fegyelmet és a gazdaságot egyre inkább megbénító körbetartozást jelölte meg. Viszont ezek közül legalább kettő olyan, amelyért egy erősen reformirányzatú politikai hatalom két év alatt sokkal többet tehetett volna. Mráz két érdekes információt is közzétett. Az adóhivatalokat tavaly úgy szervezték át, hogy az ügyfél tanácsokat is kérhet az alkalmazottaktól. (Legalábbis mindenütt kellene lennie egy-egy erre kijelölt munkatársnak.) Intenzívebbé vált a hirtelen meggazdagodottak ellenőrzése is. Minden adóellenőrzés során átnézik az illető vagyonbevallása- it. Decemberben megkezdődött a luxusvilla-tulajdonosok ellenőrzése, március végéig a 108 adóhivatal legalább 800 ilyen esetet vizsgál meg. Az év végéig állítólag feláll az adórendőrség is. Ezzel azt a helyzetet szeretnék kiküszöbölni, amikor a kirívó esetek vizsgálatát azért nem lehet folytatni, mert az adóellenőrök az ügyet átadják a rendőrségnek, amely viszont azt elfekteti. nítók azt a jelöltet fogják támogatni, aki az anyagi problémák ellenére is majd megköveteli a tisztességes munkát, és nem nézi el, hogy későn járnak be az órákra, az utolsó tanórák rendre rövideb- bek, mert egyesek sietnek „dolgukra”. Azt fogják igazgatónak választani, aki - hozzájuk hasonlóan - „sportosan” fogja fel az oktatást, aki nem veszi észre, hogy szakmai hiányosságokkal küszködnek, és nem zaklatja őket holmi továbbképzésekkel. A szülők képviselői között is majd akadnak olyanok, akik azt a jelöltet fogják támogatni, aki elnéző a csemetéjükkel, aki, jobb” jegyet TALLÓZÓ KRÓNIKA Ha választási évben sikerül fenntartani a magas szintű magyar-román politikai párbeszédet, az teljesen egyedi lenne - jelentette ki Németh Zsolt, a külügyminisztérium politikai államtitkára az erdélyi lapnak. A magyar külügyi államtitkár ötnapos romániai látogatásának legfontosabb tapasztalatait összegezte. - A március végére, április elejére tervezett magyar-román miniszterelnöki találkozót sok vonatkozásban sikerült előkészíteni. Az idén választások lesznek Romániában, és a választási években a magyar-román kapcsolatok általában le szoktak hűlni Romániában. Bukaresti tárgyalásai mellett fontosnak nevezte moldvai és kolozsvári megbeszéléseit is. Ezeket a Románia vonatkozásában tett magyar kezdeményezőkészség megnyilvánulásaként értékelte. Szerinte a kibontakozás azon múlik, hogy a román választási kampány fog-e sérüléseket okozni a kétoldalú kapcsolatokban, vagy ellenkezőleg, a kapcsolatok elmélyítését fogja elősegíteni. - A kezdeményezések a választások után létrejövő új román kormánytól várhatók - mondta a külügyi államtitkár. DER STANDARD Viktor Kiima volt osztrák kancellár szerint „Schüssel és az Osztrák Néppárt vissza akarta szerezni a kancellári tisztséget, még azon az áron is, amelyet most kell ezért fizetnie az országnak”, s ezen buktak meg az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) és az Osztrák Néppárt (ÖVP) koalíciós tárgyalásai. A lap szombati számában Kiima kipakolt. Elmondta, hogy közte és az akkori alkancellár Wolfgang Schüssel között az első nézeteltérések 1998-ban keletkeztek, amikor az Ausztria biztonságpolitikai alternatívái körüli vitában Kiima úgy érezte, hogy Schüssel becsapta, és valójában nem is komolyan tárgyalt a NATO-csadakozás lehetőségéről. Ezt követően a soros EU-el- nökség idején (1998 második féléve) látszólag jó volt az együttműködés, de a felszín alatt komoly súrlódások voltak, és „ma már azt gondolom, hogy az ÖVP stratégiája tavaly már azt volt, hogy megmutassa: ez a kormány már semmit nem képes összehozni” - mondta Kiima. Ő tartotta magát az őszig érvényes koalíciós paktumhoz, de a kormány már nem végzett hatékony munkát. Az ÖVP pedig ezt tudatosan elfogadta, és ez vezetett oda, hogy a jobboldali populista Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) annyira megerősödött. Schüssel tudta, mi fog történni. Az ultimátumszerű követelések miatt zátonyra futott kormányalakítási tárgyalások után Schüssel csak annyit mondott, „sajnálom”, és még az éjszaka felhívta Jörg Ha- idert. Kiima cáfolta, hogy Schüssel ne tudott volna az EU várható reagálásáról: aki jelen volt a tamperei EU-csúcson (október 15-16.), azt nem érhette meglepetésként az EU magatartása. Kiima arról is beszámolt, hogy felajánlotta: ha nem tudnak Schüssellel együttműködni, lemond tisztségéről, ha az ÖVP is új tárgyalópartnert állít. Legnagyobb kudarcának azt tekinti, hogy nem sikerült létrehozni az eddigi nagykoalíció folytatását. szokott adni a gyereknek. Az is előfordult már, hogy a szülői tanács elnöke - felhatalmazva érezve magát - már fiacskája órarendjének jobb összeállítását is kérte, arra hivatkozva, hogy mint vállalkozó anyagilag is támogatja az iskolát, tehát követelhet is. Mindenkinek tudatosítania kellene, hogy az iskolatanácsok léte lehetőség iskoláink színvonalának emelésére, de csökkentésére is. Ha nem vigyázunk, kontraszelekciós folyamat indulhat meg, és akkor Isten legyen irgalmas a magyar iskolákhoz! Kovács Dénes Pozsony
