Új Szó, 2000. február (53. évfolyam, 25-49. szám)

2000-02-21 / 42. szám, hétfő

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 2000. FEBRUÁR 21. KOMMENTÁR Magyar melléfogás TÓTH MIHÁLY Nem csupán az erdélyi magyarság keblét dagasztotta a büszkeség, amikor a legutóbbi romániai elnökválasztás első fordulójában a több­ségi nemzet demokratikusan, tehát civilizáltan gondolkodó része is elismerősen vélekedett az RMDSZ államfőjelöltjének kulturált meg­nyilatkozásairól. Még a Balkánon, Európának e lőporos hordóhoz ha­sonlítható részén is tapasztalhatták az emberek, hogy nyájas szóval több elérhető, mint egy egész szuronyerdővel. Nemcsak a Csíkszere­dái vagy a gyergyószentmiklósi magyar érezte győzelemnek az erdé­lyi párt lépését, hanem a sikert a Dél-Szlovákiában élők is sajátjuknak tekintették. Romániai kollégám akkor így foglalta össze az RMDSZ el­nökjelöltje iránt a románok körében is tapasztalható rokonszenv okát: a képzettség, a kulturáltság, a politikai érzék és a sárm együttes hatása. Most, amikor azt készül eldönteni az MKP vezetése, kit jelöl­jön a földművelési minisztériumi államtitkár megüresedő helyére, új­ból és újból eszembe jut erdélyi kollégám mondata. Kis létszámú kö­zösség a mienk, úgyszólván mindenki mindenkit ismer, így lelki sze­meim előtt felsorakoztak a számításba vehető államtitkárjelöltek. Meglepő, de sokkal jobb a helyzet, mint első tekintetre, eddigi tapasz­talataink alapján feltételezzük. A képzettség, a kulturáltság, apoliti- kai érzék és a sárm együttes követelménye szempontjából is. Es nem­csak azért, mert a lemondásra készülő államtitkár főnökében, a mi­niszterben sem a sárm, sem a kulturáltság túltengése nem volt ta­pasztalható. Meglehetősen féloldalasra sikeredett az 1948 után kiala­kult szlovákiai magyar értelmiség. Tegyük hozzá: a pedagógusokat és a mezőgazdaságiakat kivéve. E két szakmában semmivel sem alacso­nyabb a színvonal, mint a szlovák közegben. Elsősorban a képzettség­re gondolok. Agrármérnökeink és tanáraink ugyanolyan típusú okta­tási intézményekben szereztek képesítést, mint a szlovákok. A politi­ka művészetének és a kulturáltságnak az elsajátítása is ugyanabban az „iskolában” történt. Amit pedig „sárm”-nak nevezünk: iskolában azt sehol se tanítják. A magyar pártvezetők láthatóan időzavarban voltak 1998 őszén, amikor minisztereket, államtitkárokat, főhivatal­nokokat kellett javasolniuk. A négy államtitkár kiválasztása során volt telitalálat, elfogadható megoldás, és volt két melléfogás. Ez an­nak is a következménye, hogy egyes politikusok felületes ismérvek szerint kívánják elkészíteni a magyarok, úgymond, regiszterét. Nél­külözzük a lényeges szempontok szerinti helyzetfelmérést. Az erdé­lyiekről lenne érdemes példát venni. JEGYZET Kényszerű adomány PÉTERFI SZONYA Február már hagyományosan az egyetemi-főiskolai jelentke­zések időszaka. Az érettségi előtt álló gimnazisták és a szü­lők lázasan latolgatják az esé­lyeket, számba veszik a lehető­ségeket, gyártják az életrajzo­kat, hajszolják a jelentkezési íveket, miközben ügyelniük kell arra is, hogy az általában na­gyon feszes családi költségve­tésből jusson az illetékek kifize­tésére. Hiszen néhány éve min­den egyetem és főiskola már a jelentkezésért is pénzt követel. Nem kis összegekről van szó, 600-800 koronás könyörado- mányt kényszerítenek ki a gyer­meküket taníttatni óhajtó szü­lőktől. És mert alig akad gimna­zista, aki csupán egyetlen tanin­tézetbe küldi el a jelentkezési ívet, a kiadások többnyire meg­haladják a két-háromezer koro­nát. - Ha biztosak lennénk ab­ban, hogy a több közül legalább egyre felvételt nyer a gyerek, fogcsikorgatás nélkül fizetnénk - mondták a minap többen is, miközben nem tagadták: nem tartják tisztességes eljárásnak azt sem, hogy a sikertelen felvé­teli után nem kapják vissza pén­züket. Ami végképp felvitte a szülők vérnyomását, az a kérvényre ke­rülő orvosi „igazolás” ára. Ha va­laki azt gondolná, hogy a jóságos doktor bácsi (néni) alaposan . megvizsgálja az egyetemre je­lentkező serdülőt, vagy netán át­tanulmányozza kórlapját, s csak ezt követően igazolja alkalmas­ságát, és kéri el a néhány száz (!) koronát, téved. Kizárólag a pe­csét használatáért és az aláírásá­ért követel ennyit. Vagyis kérvé­nyenként száz koronát! Bár orvo­sa válogatja, mert például a stomfai gyermekgyógyász dara­bonként csupán harminc koroná­ra taksálja a műveletet, a dévényújfalui ötvenre, de a fővá­rosban akad olyan orvos is, aki az első kérvényért 200 koronát, a többiért már csupán harmincat követel. A csúcs az(ok) a doki(k), aki(k) kivétel nélkül da­rabonként egy-egy százast zsebel (nek) be. A legújabb törvény szerint az ad­minisztratív művelet szabadáras. Ami annyit jelent, hogy minden orvos annyit kér, amennyi eszé­bejut. Ha úri kedve úgy tartja, háremperces „munkáért” akár hatszáz koronát is kipréselhet a kiszolgáltatott félből. Szlovákiá­ban ez volna a piacgazdaság?! Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezető: Madi Géza (58238342) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (58238338), Sidó H. Zoltán -gazdaság (58238112), Tallósi Béla - kultúra - (58238313), Urbán Gabriella - panoráma (58238338), P. Malik Éva - régió - (58238310), Kovács Ilona - mellékletek - (58238314) Tomi Wnce-sport- (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49,824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342,53417054, telefax: 58238343, üzenetrögzítő: 53417054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/6382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/5684 214, Komárom: tel., fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/7329424. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, fax: 58238321) Hirdetőiroda: 58238262,58238332, fax: 58238331 Laptetjesztési osztály: 58238327 Szedés és tördelés a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a CONCORDIA Kft. - Kolárska 8, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Tetjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. - Samorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vyvoz tlace, Kosická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Posta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.ujszo.com E-mail: redakcia@ujszo.com- Polgártársak, szép az élet! (TA SR/EPA-felvétel) Llubomír Harach bevallotta: késik az energiaipar privatizációjának előkészítése Pénz beteg bankoknak A Meciar-mozgalom gyűjti az aláírásokat, a hatalmon levők viszont reformálnak is, meg nem is. TUBA LAJOS A múlt héten a Meciar-mozgalom megkezdte azt aláírásgyűjtést az idő előtti választások kiírását kö­vetelő népszavazás ügyében. A po­litikai elemzők szerint kevés az esélye a sikeres referendumnak. Hamarosan azonban lemérhetjük, miként vélekedik erről a pénzpiac. Mint ismeretes, a jegybank decem­ber óta rendszeres devizavásárlá­sokkal akadályozza a korona felértőkelődését. Ennek oka, hogy a gazdaság stabilizálódása és a jegybank árfolyampolitikája kiszá­míthatóvá tette a befektetéseket, miközben a koronában tartott leté­tek kamatai még mindig nagyon előnyösek. A spekulatív tőke azon­ban ugyanolyan gyorsan távozott, mint ahogyan jött. Ha tehát az ál­talában körültekintően dolgozó gazdasági elemzők úgy vélnék, hogy a szlovák társadalomban reá­lis az előrehozott választásokkal járó gazdasági öngyilkosság, a jegybank nagyon hamar ellentétes problémával - legalább a tavaly májusi árfolyamzuhanáshoz ha­sonló jelenséggel - szembesülhet. Lubomír Harach gazdasági minisz­ter bevallotta, hogy késnek az energiaipari privatizáció előkészí­tésével. Eddig mindössze két szak­értőcsoportot sikerült felállítani­uk; feladatuk a háttéranyagok el­készítése. Emiatt a privatizációs tanácsadók kiválasztása legalább két hónapot késik. Az ügy pikanté­riája, hogy az így befolyó pénzt szánják a vagyonalapi kötvények jövő évi kifizetésére. Azon talán már nem is csodálkoztunk, hogy szintén sehol sem áll a monopóliu­OLVÁSÓI LEVÉL Iskolatanácsok iskolapéldája A most alakuló iskolatanácsok kétségkívül a demokratikus intéz­ményrendszer fontos részei lehet­nek. Joguk lesz beleszólni az isko­la oktatási-nevelési programjának összeállításába, az iskolaigazga­tók esetleges kinevezésébe, illetve visszahívásába. A jogalkotók szán­déka szerint az iskolatanácsok jogköreik révén az oktató-nevelő munka színvonalát hivatottak mok ellenőrzésére szolgáló függet­len energiahivatal felállítása - ami szintén a privatizáció elengedhe­tetlen feltétele. Hiába van lassan két éve hatalmon az új kormány, ezen a téren csak addig jutott, hogy a gazdasági, a közlekedési és a földművelési minisztérium ösz- szeveszett azon, vajon egy hivatal legyen minden monopólium szá­mára, vagy pedig külön-külön ál­lítsanak fel ilyeneket. A múlt héten újabb események tör­téntek az állami bankok konszoli­dációjával kapcsolatban is. A gaz­dasági miniszterek tanácsa a világ­banki ajánlásnak megfelelően az állami kézben levő tulajdonrész többségi eladását javasolta. A hi­telbank esetében ez eddig nem is volt kétséges. A takarékpénztáré­ban viszont 66,7 vagy 87 százalé­kos részvénycsomag eladása me­rült fel. Ezt szerdán a kormány is jóváhagyta. Újabb szédítő számok jelentek meg a beteg állami ban­Eddig mindössze két szakértőcsoportot sike­rült felállítaniuk. kok konszolidációjával összefüg­gésben is. A decemberi sokmilliár­dos tehermentesítés után a szerdai kormánydöntés értelmében a má­sodik ütemben a hitelbankból és a takarékpénztárból újabb 35 milli­árd korona rossz hitelt emelnének ki. Ezzel lényegében ki is meríte­nék azt a százmilliárdos keretet, amelyben tavaly ősszel egyeztek meg. így a két bank rossz hitelei­nek aránya 20 százalék alá csök­kenne, s mindkettő eladhatóvá válna. Az állam által átvett hitelek nem vesznek el, bár Brigita Schmögnerová pénzügyminiszter nem volt hajlandó megbecsülni, hogy mekkora megtérülésre szá­emelni. Ezzel a szándékkal elvi szinten mindenki egyetért. A cél helyi megvalósításában, a gyakor­latban azonban problémák adód­hatnak. Közismert, hogy az oktatásban dolgozókat botrányosan alulfize­tik. Egyesek kénytelenek fóliázni, mások egyéb mellékállást vállalni. Sokan viszont úgy reagálnak a kis fizetés okozta frusztrációra, hogy ímmel-ámmal dolgoznak, többlet- munkát nem vállalnak. A leendő iskolatanácsokban nagy számban lesznek tanítók és alkalmazottak is. Ha valahol sor kerül igazgató­váltásra, az említettek miatt nehe­zen tudom elképzelni, hogy a ta­mítanak. Ezt azzal indokolta, hogy ezzel csökkenne az adósok fizetési kedve. Az viszont tény, hogy a csődeljárás alá helyezett adósoktól jó esetben a tartozás 10-20 száza­léka hajtható be. Egyébként még egy olyan szám is napvilágot látott a múlt héten, amely a megszorító intézkedések által összegyűjtött százmilliók mellett megfoghatatlanul hat. Az adóhátralékok összege meghalad­ja az 54 milliárd koronát. Egyetlen jó hír, hogy tavaly az adóhivatalok 17 milliárd korona hátralékot haj­tottak be, 5 milliárddal többet, mint egy évvel korábban. Viszont míg korábban a hátralék a besze­dett adó 5 százaléka körül moz­gott, tavaly már 8 százalékra nőtt. Ondrej Mráz adóigazgató okként a rossz jogszabályi hátteret, a laza fi­zetési fegyelmet és a gazdaságot egyre inkább megbénító körbetar­tozást jelölte meg. Viszont ezek közül legalább kettő olyan, ame­lyért egy erősen reformirányzatú politikai hatalom két év alatt sok­kal többet tehetett volna. Mráz két érdekes információt is közzétett. Az adóhivatalokat tavaly úgy szer­vezték át, hogy az ügyfél tanácso­kat is kérhet az alkalmazottaktól. (Legalábbis mindenütt kellene lennie egy-egy erre kijelölt munka­társnak.) Intenzívebbé vált a hirte­len meggazdagodottak ellenőrzé­se is. Minden adóellenőrzés során átnézik az illető vagyonbevallása- it. Decemberben megkezdődött a luxusvilla-tulajdonosok ellenőrzé­se, március végéig a 108 adóhiva­tal legalább 800 ilyen esetet vizs­gál meg. Az év végéig állítólag fel­áll az adórendőrség is. Ezzel azt a helyzetet szeretnék kiküszöbölni, amikor a kirívó esetek vizsgálatát azért nem lehet folytatni, mert az adóellenőrök az ügyet átadják a rendőrségnek, amely viszont azt elfekteti. nítók azt a jelöltet fogják támogat­ni, aki az anyagi problémák elle­nére is majd megköveteli a tisztes­séges munkát, és nem nézi el, hogy későn járnak be az órákra, az utolsó tanórák rendre rövideb- bek, mert egyesek sietnek „dol­gukra”. Azt fogják igazgatónak vá­lasztani, aki - hozzájuk hasonlóan - „sportosan” fogja fel az oktatást, aki nem veszi észre, hogy szakmai hiányosságokkal küszködnek, és nem zaklatja őket holmi tovább­képzésekkel. A szülők képviselői között is majd akadnak olyanok, akik azt a jelöl­tet fogják támogatni, aki elnéző a csemetéjükkel, aki, jobb” jegyet TALLÓZÓ KRÓNIKA Ha választási évben sikerül fenn­tartani a magas szintű magyar-ro­mán politikai párbeszédet, az telje­sen egyedi lenne - jelentette ki Né­meth Zsolt, a külügyminisztérium politikai államtitkára az erdélyi lapnak. A magyar külügyi államtit­kár ötnapos romániai látogatásá­nak legfontosabb tapasztalatait összegezte. - A március végére, áp­rilis elejére tervezett magyar-ro­mán miniszterelnöki találkozót sok vonatkozásban sikerült előkészíte­ni. Az idén választások lesznek Ro­mániában, és a választási években a magyar-román kapcsolatok álta­lában le szoktak hűlni Romániá­ban. Bukaresti tárgyalásai mellett fontosnak nevezte moldvai és ko­lozsvári megbeszéléseit is. Ezeket a Románia vonatkozásában tett ma­gyar kezdeményezőkészség meg­nyilvánulásaként értékelte. Szerin­te a kibontakozás azon múlik, hogy a román választási kampány fog-e sérüléseket okozni a kétoldalú kap­csolatokban, vagy ellenkezőleg, a kapcsolatok elmélyítését fogja elő­segíteni. - A kezdeményezések a választások után létrejövő új ro­mán kormánytól várhatók - mond­ta a külügyi államtitkár. DER STANDARD Viktor Kiima volt osztrák kancellár szerint „Schüssel és az Osztrák Néppárt vissza akarta szerezni a kancellári tisztséget, még azon az áron is, amelyet most kell ezért fi­zetnie az országnak”, s ezen buktak meg az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) és az Osztrák Néppárt (ÖVP) koalíciós tárgyalásai. A lap szombati számában Kiima kipa­kolt. Elmondta, hogy közte és az akkori alkancellár Wolfgang Schüssel között az első nézeteltéré­sek 1998-ban keletkeztek, amikor az Ausztria biztonságpolitikai al­ternatívái körüli vitában Kiima úgy érezte, hogy Schüssel becsapta, és valójában nem is komolyan tár­gyalt a NATO-csadakozás lehetősé­géről. Ezt követően a soros EU-el- nökség idején (1998 második fél­éve) látszólag jó volt az együttmű­ködés, de a felszín alatt komoly súr­lódások voltak, és „ma már azt gon­dolom, hogy az ÖVP stratégiája ta­valy már azt volt, hogy megmutas­sa: ez a kormány már semmit nem képes összehozni” - mondta Kiima. Ő tartotta magát az őszig érvényes koalíciós paktumhoz, de a kormány már nem végzett hatékony munkát. Az ÖVP pedig ezt tudatosan elfo­gadta, és ez vezetett oda, hogy a jobboldali populista Osztrák Sza­badságpárt (FPÖ) annyira megerő­södött. Schüssel tudta, mi fog tör­ténni. Az ultimátumszerű követelé­sek miatt zátonyra futott kormány­alakítási tárgyalások után Schüssel csak annyit mondott, „sajnálom”, és még az éjszaka felhívta Jörg Ha- idert. Kiima cáfolta, hogy Schüssel ne tudott volna az EU várható rea­gálásáról: aki jelen volt a tamperei EU-csúcson (október 15-16.), azt nem érhette meglepetésként az EU magatartása. Kiima arról is beszá­molt, hogy felajánlotta: ha nem tudnak Schüssellel együttműköd­ni, lemond tisztségéről, ha az ÖVP is új tárgyalópartnert állít. Legna­gyobb kudarcának azt tekinti, hogy nem sikerült létrehozni az eddigi nagykoalíció folytatását. szokott adni a gyereknek. Az is előfordult már, hogy a szülői ta­nács elnöke - felhatalmazva érez­ve magát - már fiacskája órarend­jének jobb összeállítását is kérte, arra hivatkozva, hogy mint vállal­kozó anyagilag is támogatja az is­kolát, tehát követelhet is. Mindenkinek tudatosítania kelle­ne, hogy az iskolatanácsok léte le­hetőség iskoláink színvonalának emelésére, de csökkentésére is. Ha nem vigyázunk, kontraszelek­ciós folyamat indulhat meg, és ak­kor Isten legyen irgalmas a ma­gyar iskolákhoz! Kovács Dénes Pozsony

Next

/
Thumbnails
Contents