Új Szó, 2000. február (53. évfolyam, 25-49. szám)

2000-02-18 / 40. szám, péntek

ÚJ SZÓ 2000. FEBRUÁR 18. Gazdaság és fogyasztók - hirdetés Q A statisztikai hivatal felmérése szerint a fogyasztók elvárásai pesszimisták, de állapotuk nem romlott tovább Felszámolás alatt az érsekújvári Pol'nonákup anyagi helyzetünket A fogyasztói hangulat indexének változása néhány európai országban Ország 1977 1999 ápr. 1999 júl. 1999 okt. 2000 jan. Németország-19-2-5-6-3 Franciaország-20-6-6-2-1 Nagy-Britannia 4 Ő 0 3 6 Írország 18 19 22 23 23 Spanyolország-3 5 9 11 8 Görögország-26-15-19-8-1 Portugália-10-6-4-4-7 Hollandia 17 16 17 25 28 Belgium-22-2-5-1 na Finnország 15 13 14 16 18 Olaszország-22-12-13-13-12 EU-átlag-11-2-3-1 1 Szlovákia-20-29-38-38-31 Csehország-33-24 na na na Magyarország-33-30-35 na na Nyugat-Európában a legelégedettebbek a finnek, az írek és a hollandok. Magyarázat: na, azaz nincs adat, a-100 azt jelenti, hogy a megkérdezettek minden kérdéskörben maximálisan pesszimisták, a+100 pedig a teljes elégedettséget jelöli. (Forrás: Szlovák Statisztikai Hivatal) Termelők pénz nélkül ÚJ SZÓ-HÍR Féltjük Pozsony. A lakosság reálisan látja az előttünk álló időszak kilátásait, de már vannak olyan tényezők, amelyben a helyzet javulásában remény­kedik - derül ki a statisztikai hivatal januári fogyasztói felméréséből. TUBA LAJOS A Szlovák Statisztikai Hivatal köz­vélemény-kutató intézete január első felében már ötödik alkalommal vizsgálta a hazai lakosság fogyasztói hangulatát. Az akció része volt az Európai Unió statisztikai szerveze­tének az egész kontinensen azonos metodika alapján folytatott hasonló munkájának. Ez a fajta felmérés vi­szonylag új hazánkban. Tavalytól rendszeressé vált, az 1999-es három akciót idén már minden negyedév­ben újabb követi. A vizsgált 1200 személyes minta reprezentatív, pél­dául a megkérdezettek 11%-a ma­gyar nemzetiségű. Összesen 12 kér­déskörre kell választ adni, ezek az ország gazdasági helyzetére, a kilá­tásokra, a családok pénzügyi hely­zetére, a vásárlási tervekre, az árak alakulására vontakoznak. Ezek alapján a statisztikusok indexeket állapítanak meg, amelyek az egysé­ges metodikának köszönhetően megbízható képet nyújtanak a la­kosság fogyasztói hangulatának vál­tozásairól az egyes európai orszá­gokban. így például januárban az EU tagországok közül az olaszok voltak a legpesszimistábbak, akik­nél - 12 értéket állapítottak meg, szemben a hollandok + 28-as érté­kével (az EU átlag 1 volt). Szlováki­ában -31 jött ki, viszont azt is meg lehetett állapítani, hogy a tavaly ok­tóberi és júliusi felméréshez képest a pesszimizmusunk csökkent. A ha­zai felmérés végeredménye is utal arra, hogy a megkérdezettek általá­ban kedvezőtlennek ítélték a hely­zetet. A kiindulási alapként szolgáló felmérés során adott válaszokat a statisztikusok súlyozták és ennek alapján a végeredmény mínusz egy (amikor mindenkinél pesszimista véleményt tapasztalnak), illetve plussz egy (amikor mindenki jónak ítéli a helyzetet) között változott. Idén januárban az index egyetlen kérdés esetében alakult pozitívan, ez a családok megtakarítási képes­sége (0,014). Az emberek legpesszi- mistábbnak az árak idei alakulásá­val kapcsolatban bizonyultak (- 0,644). Az is megállapítható volt, hogy a tizenöt vizsgált téma közül tavalyhoz képest a megkérdezettek 13 esetben a helyzet javulására szá­mítanak. Rosszabbodást mindössze az árak, illetve a családok anyagi helyzetének várható alakulása terén vártak. Leginkább optimistáknak pedig az ország gazdasági helyzeté­nekváltozásával kapcsolatban bizo­nyultak. A statisztikai elemzők sze­rint egyébként első alkalommal tör­tént meg, hogy a fogyasztói hangu­lat az előző időszakhoz képest nem romlott. Viszont azt is kimutatták, hogy az index javulását elsősorban a gazdasági helyzet javulásával kapcsolatos kevésbé pesszimista hangulat okozta (konkrétan a ko­rábbi 85% helyett ezúttal „mind­össze” 71% gondolta úgy, hogy ta­valy romlott az ország gazdasági helyzete). Egyébként 9% véleke­dett úgy, hogy a helyzet tavaly ja­vult, 16% szerint pedig változatlan maradt. Abban minden megszólí­tott véleménye megegyezett, hogy az árak tavaly nőttek, 46 százalé­kuk szerint jelentősen, 35% szerint közepesen, 18% viszont úgy ítélte, hogy csak egy kicsit. Szinte min­denki további áremelkedésre szá­mít, 9% szerint az emelkedés üteme lassulni fog, 46% a tavalyi tempóra számít, míg 41% még gyorsabb emelkedéstől tart. A munkanélküli­ség további emelkedését 61% várja, 17% szerint nem lesz változás, 9% pedig csökkenésre számít. A tavalyi év során a családok 54%-a az anya­gi helyzetének romlásáról számolt be, 31% esetében nem volt lénye­ges változás, 14% esetében pedig javult a helyzet. Az idei évvel kap­csolatban 55% további romlásra számít, 28% nem vár változást, 12% pedig a helyzete javulásában reménykedik. A megkérdezettek 34%-a még képes a megtakarításra, 41% kiegyenlítetten gazdálkodik, 24% pedig már a tartalékait éli fel vagy az eladósodás útjára lépett. Vi­szont arra már csak minden 4. szá­mít, hogy idén is sikerül valamit fél­retennie. Minden 5. háztartásban terveznek lakásátalakítást, gépko­csi vásárlását 8% tervezi. Pozsony. Több érsekújvári földmű­ves kereste fel szerkesztőségünket azzal a hírrel, hogy bajban a köz­raktárként is működő érsekújvári Polnonákup Agropros. A termelők a pénzüket féltették. Eddig ugyanis még nem kapták meg az ott raktá­rozott termény ellenértékét, már­pedig nekik már most kellene a pénz, hogy vetőmagot, műtrágyát vegyenek. (A termelők állítása sze­rint a cég már az 1998-as termésért is késve, 1999 szeptemberében fi­zetett.) A Pol’nonákup Agropros ve­zetőitől megtudtuk, hogy vállala­tuk ellen február 4-én csődeljárást indítottak. A kezdeményező a nagysurányi Alkop volt. Martin Bognár igazgató cáfolta, hogy kész­leteikkel hűtlenül bántak volna. Megerősítette, a csődeljárás során pénzzé teszik a cég vagyonát, ebből kártalanítják arányosan ügyfelei­ket, akikkel szemben még tartozá­saik vannak. Részletekbe nem bo­csátkozott, Brigita Miklasová csődbiztossal viszont nem sikerült kapcsolatba lépni, (gyor) GAZDASÁGI HÍRMORZSA Januári autóeladások Pozsony. Januárban Szlovákiá­ban 2713 személygépkocsit és 290 haszonjárművet értékesí­tettek, ez 16 százalékos vissza­esést jelent 1999 januárjához képest, amikoris összesen 3587 járművet adtak el. A legke­lendőbb autómárka továbbra is a Skoda, ebből az elmúlt hó­napban 1613-at vásároltak (a piac 54 százalékát tudhatja ma­gáénak), második a Daewoo 292 eladott személygépkocsival (a piac 9,7 százaléka), harma­dik a Volkswagen (166 autó, a piac 5,5 százaléka), negyedik a FIAT (145 autó, a piac 4,8 szá­zaléka) és ötödik a Peugeot (129 autó). Szlovákiában tavaly 56 448 személygépkocsit és 5642 haszonjárművet értékesí­tettek. Összehasonlításul: 1998- ban 68 949 darab személygép­kocsit adtak el, továbbá 7222 haszonjárművet. (SITA) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2000. február 18-án a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 42,297 Magyar forint (100) 16,520 Angol font 68,636 Német márka 21,626 Cseh korona 1,183 Olasz líra (1000) 21,845 Francia frank 6,448 Osztrák schilling 3,074 Japán ien (100) 38,669 Spanyol peseta (100) 25,421 Kanadai dollár 29,297 Svájci frank 26,381 Lengyel zloty 10,366 USA-dollár 42,548 A Telekom Austria indul a távközlési vállalat tenderén Nagy az érdeklődés ÚJ SZÓ-TUDÓSljÁS Pozsony. A Telekom Austria oszt­rák távközlési vállalat indul a Szlo­vák Távközlési Vállalat (ST) priva­tizációjára kürt tenderen - közölte tegnapi sajtótájékoztatóján Christi­an Halbritter, a Telekom Austria szlovákiai projektmenedzsere. Halbritter szerint cége közép-euró­pai léptékben gondolkodik, s kellően tőkeerősnek érzi magát ah­hoz, hogy terjeszkedjen a térsé­günkben. Jelenleg egyelőre csupán Horvátországban működtetnek mobiltelefon-hálózatot, míg a Szlovák Távközlési Vállalat meg­szerzése révén a vezetékes telefoji- hálózat mellett a két szlovákiai mo­biltelefon-működtető közül a kb. 450 ezer ügyféllel rendelkező Eu- roTel többségi részesedéséhez is hozzájutnának. A Dzurinda-kor- mány képviselői e héten már tár­gyaltak az ST uránt szintén ér­deklődő holland KPN céggel, a Te­lekom Austria képviselőivel pedig néhány nap múlva találkoznak. Az ST 51 százalékos részvénycsomag­ját március 15-ig pályázza meg az osztrák fél. Jozef Macejko közleke­dési és távközlési miniszter a na­pokban közölte: a távközlési cég privatizációra felajánlott részvény- csomagja mintegy 40-60 milliárd korona közötti értéket képvisel. A Telekom Austria képviselője jelez­te, az ár elfogadható számukra. Ha megnyernék a nemzetközi tendert, akkor a jelenleginél gyorsabb kor­szerűsítésre (a vonalak digitalizá- ciója, az internet fejlesztése) he­lyeznék a hangsúlyt. Ha az ST iránt szintén versenybe szálló France Te­lecom nyerne, akkor az EuroTel mobilhálózatot el kéne adnia, mi­vel a másik, a piacvezető szlovákiai mobilhálózatban, a Globtel GSM- ben komoly érdekeltsége van. Eb­ben az esetben a Telekom Austria az EuroTel megvásárlásáért is ver­senybe szállna. A Telekom Austria 1998-as forgal­ma 46,6 milliárd schillingre rúgott, 1999-es forgalmát előzetesen 48 milliárdra becsüli. A vezetékes tele­fonok terén Ausztriában a piac 85 százalékát birtokolja (3,9 millió vo­nallal), a Mobilkom.austria leány- vállalata az osztrák mobiltelefon­piacból 53 százalékot hasít ki (több mint 2 millió ügyfél). Az osztrák távközlési cég 41 müliárd schillin­ges ráfordítással néhány hónapja befejezte a telefonhálózat digitali­zálását, és az 1999-2003 közötti időszakban további 40 milliárd schillmget fordít korszerűsítésre. A Telekom Austria részvényeinek 74,999 van az osztrák állam kezé­ben, 25,001 százalék pedig a Tele­com Italia tulajdonában, (shz) Komárom-Érsekújvár Vasutak villany nélkül Érsekújvár/Komárom. A sors iró­niája, hogy éppen keddtől, amikor a Szlovák Vasutak emelte a viteldíjat, a Komárom és Érsekújvár közötti 29 kilométeres szakaszon utazók, a ko­rábbi mintegy fél óra helyett ennek háromszorosát töltik a vonaton. In­formációink szerint ennek az az oka, hogy a vasútnak e szakaszán ki­kapcsolták a villamos áramot. A sze­relvényeknek ezért biztonsági okok­ból műiden fénysorompó előtt meg kell állniuk. Ján Kasás, az érsekújvá­ri vasútállomás elöljárója az üggyel kapcsolatban annyit közölt lapunk­kal, hogy valóban van üyen problé­ma. Szavai szerint az érsekújvári, a komáromi és a párkányi vasútállo­máson nem kapcsolták ki a villanyt, arról, hogy ezt konkrétan müyen ál­lomásokon és vasútvonalon tették meg, nem nyilatkozott. „Ezt a kér­dést a Szlovák Vasutak szóvivőjének tegyék fel, ő az illetékes a válasz­adásra” - mondta Kasás. Egyébként Komárom és Érsekújvár között a vi­teldíj a korábbi húsz korona helyett, keddtől, február 15-től négy koro­nával emelkedett, a havibérletért az utasok a korábbi 624 korona helyett 812 koronát fizetnek. A komáromi vasútállomáson nem tudták meg­mondani, hogy meddig tart még ez az áldadan állapot, (km) A terjeszkedést fontolgató Telekom Austria ugyancsak magánosítás előtt áll Jelentkezett a Deutsche Telekom MTI-JELENTÉS Bécs. ATelekom Austria (TA) terve­zett privatizálásánál a Die Presse c. bécsi lap meglepetésre számít: leg­frissebb értesülése szerint lehetsé­ges, hogy nem megy a tőzsdére a TA, hanem inkább új többségi tuljdonosra tesz szert a Deutsche Telekom személyében. Az osztrák telefonszolgáltató cég összértékét jelenleg 120-140 milliárd schüling- re becsülik. A Deutsche Telekom már bejelentette érdeklődését a TA iránt - írta a Die Presse azzal, hogy az értesülést Wemer Kaszüer, a TA vezérigazgatója nem cáfolta. A Deutsche Telekom beszállása mel­lett szól, hogy a társaságra a Vodafone és Mannesmann mobil­szolgáltatók megállapodása óta nagy nyomás nehezedik. Ron Sommer, a Deutsche Telekom elnö­ke nem titkolta, cége pénzét külföldi terjeszkedésre szánja, de a nagy üz­let eddig elmaradt. A német érdek­lődő most fúrna neki másodszor a TA-nak: két évvel ezelőtt pályázott a cég akkor felajánlott negyedére, de az utolsó pillanatban visszavonult. VK-03/C

Next

/
Thumbnails
Contents