Új Szó, 2000. február (53. évfolyam, 25-49. szám)
2000-02-17 / 39. szám, csütörtök
2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 2000. FEBRUÁR 17. KOMMENTÁR Migas remegő térde TUBA LAJOS Ha nem lesznek fejlesztési impulzusok, kilépünk a kormányból - állt be Jozef Migas azoknak a koalíciós pártelnököknek a sorába, akik a sajtón keresztül lepik meg kollégáikat stratégiai jelentőségű bejelentésekkel. Az SDE elnöke azután lett ennyire harapós, hogy pártján belül inog a széke, hétvégi tanácskozásukon pedig tolmácsolták neki a tagság elégededenségét a mégszorító intézkedések miatt. Furcsa üyen kijelentést hallani azok szájából, akik eddig éppen a kibontakozást lassították. A gulyásmeciarizmus lezüllesztette a gazdaságot, a konszolidáció gyorsasága pedig attól függ, müyen gyorsan sikerül túltenni magunkat az elkerülheteüen megszorításokon. Az ország talpra állításáért felelős kormánykoalíció eddigi története viszont arról szól, hogy a baloldal szinte minden kellemetlen intézkedést igyekezett megfúrni. Emiatt éppen az tolódott el hosszú hónapokkal, amit most Migas követel a többieken: a gazdasági növekedés megindulása. A kormánykoalíció a közeljövőben bizonyára elvitatkozgat azon, hogy ki is a felelős a gazdasági reform késéséért. Az viszont egyre kézzelfoghatóbb, hogy az SDE még ott sem volt képes bizonyítani innovatív készségét, ahol ezt tálcán kínálták neki. A SAPARD, vagyis az EU földművelésügyi és vidékfejlesztési előcsadakozási programja azért érdekes referencia, mert előkészítésében minden környező ország azonos startpozícióból indult. Ha tehát az SDE által uralt földművelésügyi minisztérium valóban annyira mély felelősséget érezne a fejlődési impulzusokért, amüyent Migas prezentált kedden a kamerák előtt, akkor azt várhatnánk, hogy ezen a téren Szlovákiát fogják Brüsszelben példaként állítani a többiek elé. Viszont inkább attól kell tartanunk, hogy az értékelés során kiderül, a visegrádi országok között hátul kullogunk. Bizony így van ez akkor, ha egy politikusi gárdának hiába magyarázzák, hogy az EU fejlesztési alapjai nem úgy mőködnek, hogy a hozzájuk közel álló emberek szabad bejárást kapnak a minisztériumba. Ebben csak az a kellemeden, hogy ha tehetetlenek leszünk, azoknak jut a támogatás, akik igazodtak a játékszabályokhoz. Szlovákia az európai integrációra való felkészülést jóval később és alacsonyabbról kezdte, mint a környező országok. Itt komoly pénzekről van szó, ezért lenne fontos, hogy minden energiáját a felzárkózásra fordítsa. Ennek pedig nem tesz jót, ha egy rosszul sikerült országos vezetőségi ülés után valamelyik kormánypárt elnöke izmos kijelentésekkel igyekszik erősíteni saját pozícióit. Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezető: Madi Géza (58238342) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (58238338), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238312) , Tallósi Béla - kultúra - (58238313), Urbán Gabriella - panoráma - (58238338), P. Malik Éva - régió - (58238310), Kovács Ilona - mellékletek - (58238314) Tomi Vince-sport- (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49,824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342,53417054, telefax: 58238343, üzenetrögzítő: 53417054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/6382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/5684 214, Komárom: tel., fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25.43, Rozsnyó: 0942/7329424. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, fax: 58238321) Hirdetőiroda: 58238262,58238332, fax: 58238331 Lapterjesztési osztály: 58238327 Szedés és tördelés a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a CONCORDIA Kft. - Kolárska 8, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. - Samorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vyvoz dace, Kosická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Posta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem órzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.ujszo.com E-mail: redakcia@ujszo.com Pöfög a meseautó VOJTEK KATALIN N. docens, az egykori műszaki főiskola tanszékvezetője 1989- ben vonult nyugdíjba, jelképesen, együtt távozva a bukott rendszerrel. A szocializmusban elismert szaktekintélynek számított, amit bizonyára rendíthetetlen eszmei elkötelezettségének köszönhetett. N. docens a járműmechanikát is szüárd ideológiai alapokra tudta helyezni, s ha tőle függ, az Eszme hajtotta volna a gépkocsit is. Vesszőparipája a szocialista és a kapitalista autógyártás közti különbség szenvedélyes ecsetelése volt. Meggyőző hangon adta elő, mennyivel jobb a szocialista autó a kapitalistánál, mert nem az embernek ember által való kizsákmányolását szolgálja, hanem a dolgozó nép kikapcsolódását. Ha valamelyik renitens kolléga meg merte kérdezni, hogyan lehetséges, hogy a szocialista csodaautók nem képesek betömi a nyugati piacra, nyomban kész volt a válasszal: „Mert a nyugati tőkések ideológiai megfontolásból bojkottálják a szocialista gépkocsigyártást.” Ezen ma már nevetni is lehetne, Kisasszony, azonnal kéretem a rendőrfőnököt, a titkosszolgálat vezetőjét és értesítse a belügyminisztert is, hogy életveszélyes fenyegetést kaptam egy idiótától. (Agócs Ernő karikatúrája) Olyan jelöltek kellenének a listákra, akik a polgár, s nem egy párt bizalmát élvezik Többpárturalom Közéleti állapotaink láttán az ismert politikus gondolatainak parafrázisa ekként hangzik: „A demokrácia fontosabb dolog annál, hogy csak politikusokra-pártpoli- tikusokra bízzuk!” MÁTÉ LÁSZLÓ Hasonló gondolatok foglalkoztathatták valamikori elnökünket, Václav Havelt is, amikor az 1992- es választások előtt kezdeményezte a választási törvény módosítását olyan értelemben, hogy a megmérettetésen a pártjelöltek mellett a független jelöltek is kapjanak esélyt. Kezdeményezése azonban elég bátortalanul indult, ezért nem csoda, hogy a pártütegek egységes kartácstüzére korán el is akadt. Pedig az azóta eltelt idő csak tovább igazolta Havel elnök javaslatának jogosságát, mert hovatovább elbillenőben van közéletünk helyzete. A demokrácia fennkölt territóriuma az elvtelen pártcsatáA „hallgatag többség” türelme pedig egyre inkább fogy. rozások színtere lett, nemes mezeje a politikai törtetők gyakorlóterévé változott, s naponta pártma- melukok tapodják keresztül-ka- sul. A népuralom (demokrácia) helyét a párturalom („pártokrá- cia”) foglalja el, s a végtelen politikai iszapbirkózás egyre több polgárra hat kiábrándítólag, és teszi közömbössé a közügyek iránt. A pártok szűk vezetése önző érdek- szövetséggé degradálódott, ahol gyakran érvényesül a kicsinyes (de valakinek hasznos!) játék: „Én javasollak téged, te javasolsz engem, és közösen majdcsak megtartjuk egymást!” Ma már ott tartunk, hogy minden emberi érték felett a párttagság és párthűség áll. A pártok által érvényesített kliensrendszer esetenként még a totalitarizmust is megszégyenítő kontraszelekciót eredményez. (Például, ha a párthűség helyett az lett volna a kritérium, hogy ki tett többet, illetve ki tud többet tenni az itteni magyar közösségért, akkor az MKP parlamenti képviselői közül a fele sem ülne a parlamenti padokban, mert az mindenki számára nyilvánvaló, hogy a párthűség színlelhető, a tudás és a képesség már kevésbé!) Ezért aztán a pártokba szerveződött elenyésző kisebbség mindent birtokának tekint, figyelmen kívül hagyva a demokrácia írott és íratlan szabályait. A „hallgatag többség” türelme pedig egyre fogy, s félő, hogy mélységes kiábrándultságában a közélet iránti közömbösség lesz úrrá rajta, vagy ami már itt van a szomszédban: szélsőségesek hálójába kerül. A párturalom közéleti farkasvakságot okoz; külön szlovákiai sajátosságként jegyezhető az a gyakorlat, ha valaki megbízatásához nem tudott felnőni, esetleg láthatóan kudarcot vallott, akkor pironkodás nélkül átlép egy másik pártba, netán új pártot alapít! Felmérések igazolják, hogy a lakosság több mint egyharmada egyik pártban sem bízik, nincs számára szavahihető politikus. Ez a közéleti marazmus is jelzi, hogy kibillenőben van a demokrácia. A jelenlegi helyzet sürgős változtatásokat igényel. Egyik módja: a választási törvény módosítása olyan értelemben, hogy a pártjelöltek mellett a civil szervezetek képviselői és a független jelöltek is kapjanak esélyt a megmérettetésre, egyben bevezetni az egyéni választókerületeket, ahol nem a párttagság mögé búvó színtelenség, hanem az egyéni képességek döntik el az eredményt. Ez azért is aktuális, mert itt vannak a regionális önkormányzati választások (vajon lesz-e belőle valami?), és jó lenne, ha olyan jelöltek kerülnének a listákra, akik élvezik a polgárok (nem egy párt) bizalmát, s tudnak valamit cselekedni. Mert ha továbbra is a pártközpontok állítják össze a jelölteket, esetleg az általuk kinevezett területi helytartók, akkor a vesztes ismét a demokrácia lesz, s vele együtt mi mindnyájan. Ne a párthűség legyen az első számú és legfontosabb kritérium. Addig is, amíg megszületik (?) a választási törvény módosítása, helyi és országos szinten egyaránt szükséges szélesebb rétegeket bevonni a közösség dolgainak intézésébe. Amíg a köztudat úgy tartja, hogy egy kisebbségi közösségi társadalom a többségi társadalom árnyékában van, nehezen tud onnan kilépni, pedig a fordítottja is igaz: egy jól működő, életképes kisebbségi társadalom gondosan és okosan megszervezett helyi mikrotársadalmaival kisugárzó erővel hat a többségi makrotár- sadalomra is. Alapfeltétele: a „morbus minoritatis” (kisebbségi betegség - a megosztottság) visz- szaszorítása, mely sokszor tragikus méreteket ölt. A változni és változtatni dialektikája nem veszítette el aktualitását. Igen: változtatni, de nem a pártok érdekében, hanem a polgárok - a demokrácia érdekében. A szerző a kassai magisztrátus munkatársa OLVASÓI LEVÉL Ne segítsenek ennyire! Mielőtt valaki vállalkozni szeretne, különböző engedélyeket kell beszereznie. Például a Szlovák Gázmüvektől és az áramszolgáltató vállalattól is, mivel e két energia- forrás nélkül ma már nehéz elképzelni életünket. Maradjunk a villanyáramnál. Mielőtt beleegyezésüket adnák az áramszolgáltatásba, előtte az épületben úgynevezett revíziót kell elvégezni. Az épületben található fogyasztók megtekintése és a revízió után állapítják meg a havi törlesztést. Na meg valami mást is. Úgy tudom, ma ez már nem így van, de 1992-ben a következőképpen zajlott: a revíziós technikus által kiállított iratokkal bementem az áramszolgáltató vállalathoz. Ott az összes fogyasztót figyelembe véve 24 órás üzemeléssel megállapították a törlesztés összegét. Ezenkívül még megállapították, hogy letétbe kell helyeznem 26 ezer koronát. Kérdésemre felvilágosítottak, erre azért van szükség, ha netán nem fizetném a havi részleteket, őket ne érje kár. Hiába mondtam, hogy az épületben levő fogyasztók nem fognak 24 órán át üzemelni, az összeg változatlan maradt. Hiába mondtam azt is, ha nem fizetek, kapcsolják ki az áramot, hiszen áram nélkül nem tudok dolgozni. Ez sem segített. Viszont az úr biztosított, a pénzem nem veszik el, ők letétbe helyezik, és ha befejezem vállalkozásomat, visszakapom. Kérdeztem, hány százalékos kamatot kapok a pénzemre, azt a választ kaptam, annyit kapok vissza, amennyit befizettem. Ha dolgozni akartam, nem volt más választásom, fizetnem kellett. Csak így kaptam áramot. Közben elgondolkodtam azon, mennyi hasonló sorstársam lehet, és így milyen hatalmas összeg folyhat be a Szlovák Villamos Művekhez. Nyugodtan tehették ezt, hiszen monopolhelyzetben voltak, és vannak TALLÓZÓ DER STANDARD A liberális osztrák lap szerint Wolfgang Schüssel, az új osztrák kormány kancellárja állításaival ellentétben tudott arról, milyen szankciók várnak az Európai Unió részéről Ausztriára abban az esetben, ha bevonja a kormányba a jobboldali populista Osztrák Szabadságpártot (FPÖ). Louis Michel belga külügyminiszter a lapnak elmondta: többször beszélt telefonon Schüssellel, és „világosan megmondta neki, milyen következményekkel jár majd Európában, ha együttműködik az FPÖ-vel”. A lap szerdán idézett egy meg nem nevezett minisztert is, alti a tamperei és a helsinki csúcson tanúja volt, amint Jacques Chirac francia elnök Schüsselnek, az akkori külügyminiszternek „ultimativ szavakkal” vüágította meg véleményét, „beleértve a várható következményeket is". Az ülető szerint „a legcsekélyebb kétség sem merülhet fel azt illetően, hogy Schüssel tisztában volt mindennel”. A lap idézte a Le Monde című párizsi lapnak az Elysée-palotából, az elnök környezetéből származó értesülését, amely szerint Chirac az októberi választások óta próbált nyomást gyakorolni Schüsselre. A Der Standard szerint Németországban is csodálkozással vették tudomásul Schüssel állításait, és úgy vélik, Schüsselnek tudnia kellett, hogyan reagálnak majd az uniós partnerek, ha egy olyan valaki kopogtat a legfőbb döntéshozó testületek ajtaján, mint Haider. Berlinben csodálkoznak azon, milyen „történelmietlenül” foglalkoznak ezzel az üggyel, „amely káros lehet az európai egyesülés egészére nézve”. A Der Standard ismertette azt is, hogy Jaime da Gama portugál külügyminiszter kedden, az EU külügyminiszteri értekezletének végén ugyancsak kinyilvánította: ő maga is több telefonbeszélgetésben tudatta Schüssellel, mire számíthat, ha az FPÖ-t bevonja a kormányba. PRÁVO A cseh napüap szerdai számában kommentálja az Európai Unió Ausztriát Jörg Haider pártjának kormányra kerülése miatt sújtó szankcióit. „Természetesen Jörg Haider, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) vezetője nem náci és nem is fasiszta. Csupán olyan szélsőjobboldali, aki termékennyé tesz a talajt a mérges gyom számára, de kormányra kerülésével még nem történt semmi. Mindazonáltal felhívja a figyelmet arra a filozófiára, amely szerint már a kezdet kezdetén kell megakadályozni a dolgokat. „Európának egyszer már drágán meg kellett fizetnie azért, hogy nem vette észre a mérges gyomokat”. Éppen ezért úgy gondoljuk, hogy az EU reakciója Haider embereinek kormányig jutó mennybemenetelére megfelelő és szükséges volt. Nem véletlen, hogy messzebb tekintő emberek nyugtalansággal szemlélik a németországi CDU katasztrófáját. Nem fogja-e ez ott is a szélsőjobboldaliságot erősíteni? Ha az európai tizennégyek addig nem reagálnak, amíg van rá idő, Európa hamarosan megérhetne a kivándorlásra. És mindenki, aki Haider után jönne, tudná már, hogy ki tartozik Európához, és ki nem. A csehek biztosan nem lennének köztük” - véli az újság. ma is. Aki pedig vállalkozni akar, az ő feltételeikhez kell hogy igazodjon. Az igazsághoz tartozik, hogy 1998-ban, vagyis hat év elteltével, miután Pozsonyban kérvényeztem a pénzem visszaadását, visszakaptam. ígéretükhöz híven a 26 ezer koronát. Azt, hogy hat év alatt ez az összeg mennyit veszített értékéből, azt hiszem, mindenki tudja. Az pedig egy másik kérdés, hogy a hozzám hasonlók pénzének hat évi kamatával mi történt? De azt hiszem, ezt sem nehéz kitalálni. Tehát megint segítették a kisvállalkozókat. Talán ha ennyire nem segítenének bennünket, könnyebben élhetnénk, dolgozhatnánk. • Ledeczky Ferenc, Komárom JEGYZET ha biztosak lehetnénk abban, hogy N. docens és társai örökre eltűntek, és a meciari varázsütésre főiskolákból egyetemekké előléptetett intézményekben valódi szakemberek valódi tudással vértezik fel az új nemzedékeket. Közelebb áll azonban az igazság- . hoz, hogy N. docens a vele hasonszőrű ifjabb kollégák pályáját egyengette. Eszmei örökösei zavartalanul tovább működnek, biztosítva az eszme győzelmét a józan ész fölött. S hogy ez nemcsak a műszaki tudományok területén működik így felsőoktatásunkban, bizonyíija a Domino fórum c. hetilapban megjelent válogatás a közgazdaságtudományi egyetem tankönyveiből. „Ha a gazdaság menetébe való állami beavatkozást a fejlett piacgazdaságok is elismerik - csupán a beavatkozás mértéke vitatott -, annál inkább el kell hogy ismerjék az átalakulóban lévő gazdaságok, ahol a piac csak most alakul” - hirdeti egy vadonatúj szöveggyűjtemény. Elöl-hátul titulu- sos szerzői szerint a hazai kereslet stagnálása ellen is csak egyetlen gyógyír létezik - az állami intézkedések. N. docens szocialista meseautója ott pöfög a tankönyvírók agyában és Schmög- nerová gyakorlatában. Aztán csodálkozunk, hogy gazdaságunk lépésben sem halad.
