Új Szó, 2000. február (53. évfolyam, 25-49. szám)
2000-02-15 / 37. szám, kedd
ÚJ SZÓ 2000. FEBRUÁR 15. TÉMA: A GREENPEACE g| Beszélgetés Llubica Trubíniovával, a szlovákiai Greenpeace-iroda vezetőjével a problémákról és a lehetőségekről Vállalnak minden kozkázatot A médiának nagy szerepe van abban, hogy a zöldekről ilyen kép alakult ki. (Somogyi Tibor felvétele) Pozsony. Gyakran látni a híradók tudósításaiban, ahogy a környezetvédők egy nukleáris hulladékot szállító vonat elé fekszenek, megakadályozva továbbhaladását. Máskor saját testükkel próbálják megvédeni a fókákat, vagy épp egy bálnavadászhajó fedélzetéhez láncolják magukat. A nyilvánosság elsősorban ezek alapján alkot vélemény a Greenpeace-ről. Erről beszélgettünk Lubica Trubíniovával, a szervezet szlovákiai irodavezetőjével. INTERJÚ Mért választották a tiltakozásnak ezt a közveüen formáját? Mi, mint polgári szervezet az ország és az állampolgárok érdekeit tarjuk szem előtt, és - bár csak végső esetben - de céljaink élérése érdekében kénytelenek vagyunk ilyen radikális megoldásokhoz folyamodni. Nem tartanak attól, hogy épp ellenkező hatást érnek el? Támogatás, együttérzés helyett esetleg megbotránkozást vagy ellenszenvet váltanak ki? Az ilyen radikális tiltakozó megmozdulások mindig ellentmondásos hatást váltanak ki az emberekben. Nem mindenki ért egyet a nemtetszés kifejezésének ezzel a formájával. Ezt egyszerűen el kell fogadni. Szervezetünknek gazdag tapasztalatai vannak ezen a téren. Kezdetben az emberek nagyon vegyes érzésekkel reagáltak akcióinkra. Példa erre a mohi atomerőmű, ahol 1994-ben egy nagy transzparenst húztunk ki az egyik hűtőtoronyra. Ez a megmozdulás rendkívül megosztotta a közvéleményt. Volt aki egyetértett, volt aki nem. Sajnos egyesek nagyon agresszívan reagáltak. Elfogadjuk ennek kockázatát. Sok esetben viszont még határozottabban és el- szántabban kellene cselekednünk. Természetesen nekünk sem mindegy, milyen véleményt alakítanak ki rólunk az emberek, annak örülnénk, ha többségük támogatná tevékenységünket. De realisták vagyunk. A külföldi tapasztalatok egyébként azt mutatják, hogy bizonyos idő elteltével a polgárok rádöbbennek: a Greenpeace bizony nem akart semmi rosszat, sőt... Egyes vélemények szerint a környezetvédők az ilyen akciókkal gyakran saját magukra akarják felhívni a figyelmet, s a természet megóvása csak másodlagos. A médiának is nagy szerepe van abban, hogy a „zöldekről” ilyen kép alakult ki. A híradások többsége ugyanis a szenzációkra összpontosít. Ha mi nem húztuk volna fel azt a bizonyos transzparenst Mohiban, akkor lehet, hogy a nyilvánosság tudomást sem szerez a környezetszennyezésről. így viszont mindenkinek a tudatába vésődött. Az, hogy a társadalom hogyan viszonyul például a kömyzet- védelemhez, s általában az olyan nézetekhez, amelyeket a polgároknak csupán kis hányada vall, a társadalom fejlettségi fokát tükrözi, amelyre nagy hatással van annak összetétele, az emberek értékrendje. Életünkben érzésem szerint túl nagy szerephez jut például a politika. Más, fontosabb dolgokról egyszerűen elfeledkezünk - legyen az az életszínvonal csökkenése vagy a környezetvédelem. Nekünk egyetlen célunk van: a természet védelme. Szlovákiában sajnos a hasonló polgári kezdeményzéseket nagyon lebecsülik, és lekezelően bánnak velük. Ennek következtében kevés lehetőségük nyílik a kibontakozásra. Céljainkat ezért nehéz valóra váltani, ezek ugyanis nem a pénzről szólnak. Társadalmunk pedig tudvalevőleg főleg az anyagi értékeket részesíti előnyben. Mivel foglalkozik a szlovákiai ki- rendeltség? A mi irodánk a volt csehszlovák szervezetből vált ki két évvel ezelőtt. Azóta is csak mint kampányiroda működünk. Ez azt jelenti, hogy minden figyelmünket az atomerőművekre, a nukleáris hulladék tárolása és szállítása körüli problámákra összpontosítjuk. Tájékoztatjuk a nyilvánosságot a kiégett fűtőanyag veszélyeiről, a biztonságos tárolás lehetőségeiről. De a nukleáris energiatermelés nemcsak ökológiai, hanem komoly gazdasági probléma, erre szintén fel szeretnénk hívni a figyelmet. Milyen a kapcsolatuk a környező országok Greenpeace-irodáival? Nagyon szorosan együttműködünk az osztrák és a német környezetvédőkkel. Ami a volt szocialista blokk államait illeti: csak Moszkvában, Kijevben és Prágában alakult ki saját iroda. Lengyelországban és Magyarországon jelenleg sem működik. A kormánnyal és a politikai pártokkal? A kapcsolatok kialakítása és ápolása a munkánkhoz tartozik. Intenzív levelezést folytatunk elsősorban a kormány tagjaival, de ha a helyzet úgy kívánja, személyesen is találkozunk. Ám hangsúlyozni szeretném, hogy a Greenpeace független szervezet, nemcsak a politikai tömörülésektől, de a különböző érdekcsoportoktól, vállalatoktól sem fogadunk el anyagi támogatást, illetve nem hagyjuk, hogy más módon befolyásolják a munkánkat. Nem részesítünk előnyben egy pártot sem, valamennyivel jó kapcsolat kialakítására törekszünk. De így is akadnak olyanok, amelyek teljesen ignorál- nak bennünket. Konkrétan melyek? A jelenlegi ellenzék például egyáltalán nem mutat hajlandóságot az együttműködésre. De akkor is figyelmen kívül hagytak minket, amikor még a kormányban voltak. Azt is mondhatnám, hogy náluk ez elvi kérdés. Milyen forrásokból fedezik a kiadásokat? Mivel kormányon kívüli szervezet vagyunk, állami támogatást nem kapunk. Jórészt az állampolgárok hozzájárulásaiból, adományaiból tartjuk fenn magunkat. De tekintettel a jelenlegi gazdasági helyzetre és a lakosság életszínvonalára, kizárólag ebből nem sokáig maradhatnánk fenn. Abból a szempontból viszont szerencsések vagyunk, hogy a Greenpeace nemzetközi szervezet. A mienkhez hasonló kis irodák egy központi pénzalapból is támogatást kaphatnak. Nyugat-Európában - ahol a környezetvédő szervezetek jóval népszerűbbek - sokkal nagyobb összegekkel támogatják a Green- peacet is. így ezek az irodák többel tudnak hozzájárulni a központi költségvetéshez, amelyből aztán a mi irodánk is részesedik. Nem áll kapcsolatban semmilyen politikai párttal vagy tömörüléssel, kizárólag a környezetvédelemmel foglalkozik Egy világszerte elhíresült szervezet ÖSSZEÁLLÍTÁS A Greenpeace az egyik leghíresebb természetvédő szervezet. Jelenleg közel 2,5 millió tagja van a világ negyven országában. Nem áll kapcsolatban semmilyen politikai párttal vagy tömörüléssel, mint független szervezet csak a környezetvédelemmel foglalkozik. S bár a közvetlen tiltakozó akcióiról vált híressé, minden körülmények között az erőszakmentes tiltakozás elvét vallja. Fennállásának 25 éve alatt rengeteg Greenpeace-akció járt sikerrel. íme néhány példa: Ne csináljatok hullámokat! 1971-ben, a Greenpeace megalakulásának évében az amerikai kormány fel akarta újítani a nyilvánosság heves tiltakozása miatt két évvel azelőtt felfüggesztett nukleáris kísérleteit a csendes-óceáni Amchitka szigeten. Ez újabb, még hangosabb tiltakozást váltott ki. Az emberek többek közt attól tartottak, hogy a robbanások földrengéseket és hatalmas szökőárakat okozhatnak, mivel a sziget épp a gyakori földrengések vonalán fekszik. A Greenpeace aktivistái a tiltakozás egy szokatlan módját választották: béreltek egy halászbárkát, és a helyszínre hajóztak, ahonnan nem tágítottak. „Ne csináljatok hullámokat!” - állt a Greenpeace óriásplakátjain. Az amerikai kormány kénytelen volt megváltoztatni álláspontján. Egyedül a bomba ellen David McTaggart, kanadai állampolgár még 1972-ben csatlakozott ahhoz a Greenpeace-akcióhoz, amely a francia kormány légköri atombomba-robbantásai ellen irányult. McTaggart Vega nevű hajóján a csendes-óceáni Mururoa atollhoz ment volna, hogy ottlétével megakadályozza a nukleáris kísérletek folytatását. Egy francia katonai hajó azonban a Vegát útja során súlyosan megrongálta, így csupán a kísérlet elhalasztását érte el az aktivista. Egy évre rá viszont újra visszatért. Ekkor a francia titkosszolgálat emberei saját hajóján megtámadták és megverték. McTaggart az egyik szemére megvakult. De az ügy nem maradt any- nyiban: bírósághoz fordult, ahol is a Vegán készített leleplező filmszalag szolgált bizonyítékul a történtekre. McTaggart három év után megnyerte a pert. 1974-ben a francia kormány beszüntette a légköri robbantásokat. Vér a havon A hetvenes évek derekán a Greenpeace tudomást szerzett arról, hogy Kanada keleti partvidékén kíméletlenül vadássák a fiatal fókákat. A nyilvánosságot is sokkolta az elejtés brutális módja: a fókabébiket, amelyeknek még meg volt a fehér bundája, egyszerűen fejbevágták egy doronggal, és mielőtt még a szegény pára kimúlt volna, megnyúzták. Ilyen módszerrel több százezer fókát öltek meg, elsősorban a kanadai és norvég vadászok. A zöldek, hogy megakadályozzák legyilkolásukat, odakötözték magukat a kölyökfókákhoz, saját testi épségüket is veszélyeztetve. Az Európai Bizottság 1982-ben betiltotta a fókabunda és -bőr behozatalát az EU országaiba. Az aktivisták a tiltakoztás szokatlan formájával hívják fel magukra a figyelmet. EGY KIS KRONOLÓGIA Szemet, szemet... Mi legyen vele? 1971 - A Greenpeace első szervezett megmozdulása: a környezetvédők az amerikai kormány nukleáris kísérletei ellen tiltakoznak az Amchitka nevű szigeten. Elnyerik a nyilvánosság támogatását. Az amerikai kormány változtat álláspontján. 1978 - A szervezet eléri, hogy leállítsák a szürke fókák mészárlását egy északi szigeten 1982 - Az Európai Bizottság betiltja a fókabőr behozatalát. 1982 - Betiltják az üzleti célból történő cethalászatot. 1983 - Tilos a tengerekbe nukleáris hulladékot dobni. 1991 - Az Antarktiszról szóló megállapodást aláíró 39 ország dönt: a déli kontinensen 50 évig tilos az ásványi anyagok kitermelése. 1991 - Hosszú huzavona után a német Hoechts cég leállítja a freontartalmú termékek gyártását. 1992 - Franciaország felhagy a kísérleti atombomba-robbantásokkal a Mururoa atollon. Kész végleg abbahagyni, ha a többi nagyhatalom is hajlandó erre. 1992 - A világ óceánjain tilos a hajóval törénő bálnavadászat. 1992 - A Greenpeace kijelenti: Oroszország megsérti az 1983-as tilalmat, nukleáris hulladékot ereszt a tengerbe. Moszkva, kezdeti tiltakozása után mindent bevall. 1993 - Tilos ipari hulladékot a tengerbe dobni. 1995 - Európában betiltják a klórtartalmú parfümök előállítását. 1995 - A Schell olajipari cég lemond arról, hogy tengeri olajkútját az Atlanti-óceánba süllyessze. 1995 - Határozatot hoznak: tilos a hasonló „úszó szigetek” elsüly- lyesztése Gibrartától az Antarktiszig. 1995 - Több mint 150 ország kötelezőleg aláírja az üvegházhatás kialakulását segítő gázok gyártásásának mérsékeléséről szóló szerződést. 1995 - A Greenpeace elismerően szól a francia Renault cég Twingójáról. Az új modell környezetbarát, fogyasztása 3,1 liter/100 km. 1996 - Kínában elkezdik a Greenfreeze elnevezésű, freonmentes technológián alapuló hűtőberendezések gyártását. 1996 - Az ENSZ közgyűlése elfogadja a nukleáris kísérletek általános betiltásáról szóló megállapodást. Illusztrációs felvétel Az oldal anyagát összeállította: Baros Róbert
