Új Szó, 2000. február (53. évfolyam, 25-49. szám)
2000-02-12 / 35. szám, szombat
8 Tudomány és technika ÚJ SZÓ 2000. FEBRUÁR 12. Műholdak segítségével a piramisok nyomában Évmilliók múltán nagy a valószínűsége annak, hogy a távoli jövő régészei a föld alatt találnak majd kólásüvegeket Nyomoznak a j apánok HÍRÖSSZEFOGLALÓ Az emberi létezés hagyatéka Középkori várromok. Vajon mi marad utánunk néhány millió év elteltével? (Illusztrációs felvétel) szén nincs analógia, sem elég taEltűnt sírok labirintusa rejtőzhet a Nüus nyugati partja mentén - állítják japán kutatók műholdas felvételekre hivatkozva. A Tokai Egyetem kutatói harmincnyolc olyan pontot jelöltek meg, ahol három óbirodalmi fáraó - Nefe- rirkare, Menkauhor és Ity - elveszett piramisainak maradványai rejtőzhetnek. Az Ó- és Középbirodalom fáraói, akik kr. e. 2800 és kr. e. 1780 között uralkodtak, a Nüus mentén temetkeztek piramisokba, nyughelyüket azonban sohasem találták meg. Masahíro Etaya, a kutatócsoport vezetője szerint lehetetlen volt mind a 38 helyet ellenőrizni, mivel többségük katonai vagy más régészeti kutatócsoport koncessziójába eső területen fekszik. Választásuk ezért végül is egyetlen pontra, Dahsúrra esett. Az ásatás helyszínének kijelölését a JERS-1 és az ERS-1 űrfelvételeire alapozták. A Svéd kutatók tavi iszap mélyrétegeit vizsgálva kimutatták, hogy az ólomszennyezés jóval megelőzte az ipari forradalmak korát. Sőt a kutatók tovább ásva az iszapban, az időszámításunk előtti tizedik századból való ólomlerakóodásókat is találtak. Az izotópelemzések kimutatták, hogy a tizenhatodik században lehetett a legsúlyosabb az ólomszennyeződés, s azóta e Japán kutatók békaembriókból kivont őssejtekből békaszemeket és füleket növesztettek laboratóriumban. A technológia a kutatók szerint alkalmas lehet emberi érzékszervek előállítására is, így donor nélkül, a betegből kivett sejtek segítségével oldható meg a szervpótlás. A Makoto Asashima, a Tokiói Egyetem biológusprofesszora vezette kutatócsoport többezer embriósejtet tenyésztett retinsav oldatban, a szervek kialakulásához öt napra volt szükség. Azt, hogy milyen szerv alakuljon ki, a sav töménységének változtatásával tudták irányítani. Kisebb koncentráció esetén a szem, nagyobb töménységnél pedig a fül növekedését kódoló gének léptek Tavaly nyáron a természet díszének tartott Danais lepkék tömeges pusztulását regisztrálták az amerikai környezetvédők. A Cornell Egyetem kutatóinak laboratóriumi vizsgálatai alapján azt gyanították, hogy a kártékonynak nem nevezhető szépséges lepkefaj lárváinak tömeghalálát olyan toxikus anyag okozta, ami génkezelt kukorica- táblákról a virágporral a szelíd csoróka nevű növényre került. Ezt a növényt a lepkék szaporodási céllal látogatják. A tömeges szántóföldi ellenőrzés igazolta a Cornell Egyetem kutatóinak korábbi in vitro vizsgálatait: a génkezelt szántóföldi növények ez esetben súlyosan veszélyeztetik az élővilág nélkülözheteden sokféleségét (biodiverzitást). E folyamat megállítása érdekében intézkedett az Egyesült Államok környezetvédelmi hivatala, és kimondta, hogy génkezelt kukoricát csak korlátokét műhold mikrohullámokkal tapogatja le a felszínt és bizonyos mélységig az alatta fekvő rétegeket is: különféle frekvenciájú mikrohullámú impulzusokat bocsátanak ki, majd felfogják a visszavert jeleket. Mivel ezek erőssége a köz- vedenül a föld felszíne alatt rejlő tárgyak sűrűségétől függ, a visszavert jelek intenzitáseloszlásából meghatározható a felső talajrétegek sűrűségtérképe. A francia SPOT és az amerikai Landsat műholddal kiélesíthetők és megtisztíthatók a képek, az orosz KVR-1000-rel pedig 2 méteres pontossággal megállapíthatók a talált formációk — például a betemetett vagy lepusztult sírépítmények - méretei. Az egyik kijelölt ponton, Kairótól délre, Dahsúr északi részén a kutatók a KVR-1000 nagy felbontású képein érdekes dolgot vettek észre: három kör alakú bemélyedés ugyanolyan alakzatban helyezkedett el, mint a gízai piramisok. (É. T.) gyományos nyomdászat visszaszorulása miatt - csökken. Az Umea egyetem kutatói azzal vigasztalják a folyóirat olvasóit, hogy a vizekben és a talajban megközelítőleg csak annyi mérgező ólom rejtezik már, mint amennyi 1200 körül - tehát a könyvnyomtatás elterjedésének ideje előtt - volt. Az egyik klasszikus méreg tehát kiiktatódik a szennyezők listájáról. Mások lépnek a helyükbe. (MH) működésbe. Egy korábbi, egyszerűbb kísérletben a kutatók már sikeresen növesztettek békaveséket, amelyeket aztán felnőtt állatokba ültettek be. A veseátültetés után a békák több mint egy hónapig életben maradtak. Ezt az adatot, sajnos, nincs mivel összehasonlítani, mivel nem ismeretes olyan kísérlet, amelyben békák donorból kivett természetes vesét kaptak volna. Ami emberi sejtek laboratóriumi növesztését illeti, eddig a bőrszövet előállítása a legsikeresebb: az Egyesült Államokban, Japánban és Európában egyaránt ismeretesek olyan eredményes bőrátültetések, amelyekben a bőr pótlására a betegből kivett sejtekből tenyésztett mesterséges bőrt használtak fel, mondta Asashima. (É. T.) zott termőterületen és fokozott ellenőrzés mellett szabad termeszteni. A farmerek azonban sérelmezik az intézkedést, hiszen az USA kukorica-vetésterületének kétharmadán már biotechnikai módszerekkel védett fajtákat termelnek, s a géntechnológiát éppen azért alkalmazzák, hogy a környezetkárosító vegyszereket kiiktathassák. A környezetvédők viszont tapsolnak a génmanipulációt korlátozó intézkedésnek, ók immár fél éve elszántan harcolnak a biotechnológiai módszerek tömeges mezőgazdasági felhasználása ellen, s úgy vélik: csak határozott állami beavatkozás védheti meg a biodiverzitást. Szerintük az amerikai termelők érdeke a szigorú nyugat-európai környezetvédelmi normák elfogadása, mert a génmanipulált gabonák európai exportja máris ellehe- tedenülni látszik. Európában ugyanis szigorúbbak a környezetvédelmi normák, mint az Egyesült Államokban. (MH) Képzeljük el, hogy a homo sapiens kihal a Földön. Jöhet egy becsapódó kisbolygó, egy nukleáris háború, egy pusztító betegség. Vajon mi lesz az ember, mondjuk 100 millió év múlva? A történelem vagy az őslénytan kutatási tárgya? Ezen töprenghetünk Jan Zalasiewicznek, a Leicester Egyetem geológusának gondolatait követve. HÍRÖSSZEFOGLALÓ Ma az ember a bolygónk ura. Hat vanötmillió évvel ezelóttig ezt a szerepet a dinoszauruszok töltötték be. Ha már szóba kerültek a dinoszauruszok, el kell mondanunk, mi csak egyetlen fajt képviselünk, míg azok a maguk virágkorában igen sokat. A dinoszauruszok csaknem százmillió évet töltöttek az élet színpadán, a homo sapiens durván csak 500 ezret, és ebből is csak az utolsó 250 volt az, melyben valóban globális hatása volt a jelenlétüknek. Bár a dinoszauruszfajok egy része, így maradványaik is, hatalmasak, csak igen kevés került elő a fosszilis leletanyagból. A komplett példányok eléggé ritkák, ezenkívül vannak csonttöredékek, lábnyomok és tojásokat tartalmazó fészkek. A dinoszauruszok a saját korukban a tápláléklánc csúcsán álltak, egyed számuk viszonylag kicsi volt és többnyire a szárazföldön éltek. Amikor elpusztultak, tetemük ki volt szolgáltatva az elemeknek, csak azok úszták meg mint jó megtartású ősmaradványok, amelyek gyorsan betemetódtek. Milyen lehetne a mi sorsunk őslénytani szempontból? Az emberiség létszáma hatalmas, fosszilis emberi maradványok elvileg bárhonnan előkerülhetnek majd, csontjaink megőrződhetnek. De a messzi jövő őslénykutatói e csonttöredékekből meg tudják-e majd állapítani, milyen is volt az ember? El tudják-e majd dönteni, volt-e toliunk, szárnyunk, ormányunk? Ez első hálásra igen bizarrul hangozhat, de ehhez hasonló kérdésekre a ma paleontológusai gyakran nehezen tudnak válaszolni a dinoszauruszokkal kapcsolatban. Azoknak ugyanis Nyilván mindenki találkozott már olyan kölnireklámmal, amely azt ígéri: aki a kérdéses márkanévtől illatozik, ellenállhatatlan lesz az általa megcélzott nem köreiben. Az ebbéli ígéretek nem tudományos megalapozottság nélkül valók, ám a szagláskutatók korántsem oly magabiztosak e téren, mint a parfümök hirdetői. Napjaink parfüm-, dezodor- és arcszeszhirdetéseinek szinte kizárólagos üzenete a korlátlan csábítás. A legújabb ígéretek tárgyai azok a „számtalan szexuális partner megszerzésére alkalmas” illatbombák, amelyek úgymond „emberi fero- mont” is tartalmaznak. Ez utóbbi kifejezés azt is jelzi, hogy az ilyen irányú reklámkommunikációba immár belerángatták a tudományt is. Mert ha az ígéret teljesülését illetően lehetnek kételyeink, az mindenesetre tény, hogy a szakmai körök immár 1959-től használják a férőmön fogalmát, méghozzá olyan anyagok összefoglaló neveként, amelyek szaglás révén járulnak hozzá az egyes fajokon belüli információátadáshoz. A kérdés mindmáig megválaszolatlan: hatnak-e ezek az illatok például szexuális viselkedésünkre, s ha igen, miként? A philadelphiai Chemical Senses Center igenlő választ megfogalmazó közleménye szerint nekik még 1986-ban sikerült, méghozzá a férfiizzadságsemmiféle lágy szövetük nem maradt fenn. Az ember számára ilyen esélyeket kínálhat a jégbe fagyás, mocsárba fulladás, esetleg a természetes mumifikálódás. Jól tudjuk, hogy Szibériából, örökké fagyott talajból előkerültek csodálatosan ép mamutmaradványok, ezek azonban csupán néhány tízezer évesek. Ahhoz, hogy a lágy szövetek megmaradjanak, az szükséges, hogy a környezeti feltételek, elsősorban az éghajlat, ne változzon, márpedig ez több tízmillió éves időtávra nézve elképzelhetetlen. Más a helyzet az úgynevezett nyomósmaradványokkal. A múltból nagyon sokféle állat hagyta hátra élettevékenységének bizonyos nyomait A mi nyomfosszüiáink sokkalta tartó- sabbak és nagyobbak lesznek, mint bármely korábban élt élőlényé: utak, alapzatok, különféle építmények. Egy emberre számítva életünk során mindannyian felhasználunk körülbelül 500 tonna homokot, kavicsot, mészkövet, agyagot, melyből - geológiai hasonlattal élve - mesterséges kőzetek, beton, tégla készülnek. Aztán ott van a vas, az egyéb fémek, a műanyagok. Városi területeken jelentős geológiai rétegeket képviselnek a vezetékek, alagutak, alapzatok. Azok az acélból és betonból készült lábazatok, melyek napjainkban nem engedik elsüllyedni például New Orleans városát a Mississippi deltájának iszapjában, csaknem elérik a 100 méteres mélységet Műiden eltűnhet azonban, ha a maradványok nem maradnak a föld alatt. A litoszféra-lemezek mozgásai következtében pedig a kéregdarabok vertikális mozgást is végeznek, vagyis emelkednek, süllyednek. Az emelkedő hegységeket azonnal munkába veszi az erózió, lepusztulnak. Azok a vidékek viszont, melyek süllyednek, évmilliók alatt betemetódnek és megőrződhetnek. Erre jó esély van például Velence, Amszterdam vagy Kairó esetében. A tengerszintváltozás fontos szerepet játszik a megmaradásban. Ha a tengerszint emelkedése lassú, eltűnhetnek nyomok, ám ha gyors, az alacsonyan fekvő tájaknak jó esélyük van a megmaradásra. Márpedig geológiai léptékkel igen gyors tengerszint-emelkedésre ból, emberi fe romont - androszte- ront - azonosítani. Az állítólagos felfedezés már azért is figyelemre méltó lehetne, mivel a szakiroda- lomban ennek ellenére heves vita folyik, egyáltalán léteznek-e emberi feromonok, és ha igen, hol képződnek. Akik tagadják, azok főleg az emberi evolúcióra hivatkozva állít ják: a szaginformáció az emberi civilizáció fejlődésével oly sokadrangű- vá értékelődött le, hogy az ember számára sem ezen anyagok esetleges termelése, sem érzékelésük nem lényeges a fajfenntartás szempontjából. Akik viszont hisznek az emberi feromon létezésében, azok általában a hónaljat, a nemi szervek környékét és a szemhéjakat jelölik Hatnak-e ezek az illatok például szexuális viselkedésünkre? ezek, illetve vivőanyagaik képződési helyének. Egy, az interneten is közreadott amerikai vizsgálat szerint pedig e testtájakról kinyert szagalapanyagokat tartalmazó parfümökre a nők „soha sem tapasztalt intenzitással” válaszolnak. Az erről szóló, minden egzakt adatot nélkülöző beszámoló szerint a kísérlet helyszínéül megjelölt színházteremben a közönség nótagjai állítólag szinte egymást taposták, hogy a sok zsöllye közül a néhány, előzőleg volt példa a múltban, elég csak a legutolsó jégkorszak utáni gyors változásokra emlékeztetni. Mi lehet a sorsuk a betemetódött építményeknek, ha rájuk kerül egy-két kilométer vastagságú üledék? Számításba kell venni a hőmérsékletet, a nyomást, a korróziót, a különféle kémhatású vizeket. Az sem mindegy, müyen a befogadó közeg. Az iszap eredeti kiterjedésének 90 százalékát elveszíti kőzetté váláskor, az agyag is erősen összenyomódik, ha a mélybe kerül. Ha viszont homok a befogadó közeg, csak negyedét veszíti el eredeti kiterjedésének: a nyomásnak kisebb a szerepe és hatása. Már nehezebb a kémiai változások megjóslása. A víz nagyon hatékony oldóanyag, áthatol az üledékeken, közben folyamatosan kiold és ad le ásványi anyagokat Ez az oka annak, hogy sok fosszilis kagyló eredetileg kalcium-karbonát alkotta váza mára szilíciummal helyettesítődön, vagy egyszerűen üreg maradt a helyükön. Sok mesterséges kőzetet készítünk. A tégla alapanyaga agyag, melyet gyárilag kiégetnek. Ennek természetes analógiái a különféle agyagos üledékek; ha magmával érintkeznek, vagyis erős hőhatás éri őket, igen sokáig fennmaradhatnak. Nehezebb megítélni, mi lesz a sorsa a betonnak, mondjuk 100 millió év múlva, hiandroszteronnal befújtba ülhessenek. Ne csodálkozzunk, ha a komolyabb kutatók ennek hallatán erős marketingszagot emlegetnek... Sokan vannak azonban közöttük is, akik ha az emberi feromonok létezését nem is, de azt mégiscsak tagadják, hogy hatásukra az emberek robotszerű, vak automatizmussal viselkednének. Az amerikai David Wolfgang-Kimball tanulmányában a kérdést ekképp válaszolja meg: „Létezik emberi feromon is, csakhogy (hatásmechanizmusát tekintve) teljességgel más jellegű, mint az állatoké. Nem mint gépeket irányít minket, ám mégiscsak befolyással lehet cselekedeteinkre.” De ha egyre többen elfogadják is az emberi feromonok esetleges létezését, azt egyelőre igencsak vitatják, hogy egyáltalán készíthető-e ezek felhasználásával a viselkedést programozhatóan befolyásolni képes parfüm. Bárdos György biológus, docens eleve kétségbe vonja, hogy létezne már emberi feromont tartalmazó illatszer. „Vagy szintetikusan utánozzák ezt az anyagot, vagy szimplán növényi alapanyagra épülnek, mivel a növények is termelhetnek hasonlót” - vélekedik a termékismertetők valóságtartal- máróL Zólyomi Zsolt növénybiológus, parfümszakértó bár nem tartja teljességgel kizártnak a termékek emberi feromon-tartalmát, arra hívja fel a figyelmet, hogy „mindegy, vajon állati, növényi, pasztalat, hogyan viselkedik majd hosszú időn át. A felszínen viszonylag gyorsan erodálódik és maliik, betemetódve azonban valószínűleg tovább fennmaradhat. Jó esélye van a fosszilizálódásra az üvegnek, mely némileg hasonlatos azokhoz a lávákhoz, melyek gyorsan lehűltek és mikrokristályos szerkezetűvé váltak. Igen valószínű, hogy a távoli jövő régészei találnak majd kólásüvegeket. Alakjuk kissé deformálódik, átlátszó anyaguk áttetszővé válik. A műanyagok hasonlóképpen jól megmaradhatnak, mint a természetben a hosszú láncú szerves molekulák bizonyos növényekben, vagy egyes tengeri gerinctelenek fosszilizálódott vázában a kollagének. Mivel napjainkban agyonszeny- nyezzük folyóinkat különféle fémekkel, ezek a tengerekbe jutva feldúsulnak, és az üledékekben jelzik majd tevékenységüket Mindent összevetve sokkal többet hagyunk magunk után, mint a dinoszauruszok, és a távoli jövő régészei vagy őslénykutatói sokkalta többet megtudhatnak rólunk, mint mi manapság a dinoszauruszokról vagy bármely más kihalt élőlényről. De mekkora esély van arra, hogy mondjuk egy Bea tles <D fennmaradjon, s tudják-e majd, mire való volt ez a maga idejében? (N-g) szintetikus, esetleg emberi eredetű hatóanyagot tartalmaz, mivel eleve csak arról lehet szó, hogy az illatot bevető egyén leginkább csak hisz az előre beígért reakciókban, s persze az önbizalom akár még meg is hozhatja a várt sikert”. Bele kell tehát nyugodnunk, hogy nem A társas érintkezésekben szaglószervünk is segít az eligazodásban. annyira illatokkal, mint inkább szédítő ígéretekkel vezetnek az orrunknál fogva? Talán mégsem. Az élettan tudománya ugyanis tényként kezeli, hogy társas érintkezésekben szaglószervünk is segít az eligazodásban, s hogy létezik egy „szagkommunikáció” az emberek között. „Ennek egyik lehetséges bizonyítéka a nők közötti szinkro- nizádó, melyet a 80-as években vizsgáltak meg alaposabban. Sokszor tapasztalták ugyanis, hogy a zárt közösségben élő nők menstru ádós ciklusa többnyire igazodik egymáshoz, és ebben csakis az illatanyag lehet a vezérfonal” - értelmez egy vélt bizonyítékot a már idézett Bárdos György. Az emberi szaglórendszer mindazonáltal elvileg tehát akár képes is lehet a szexuális vágy felkeltésére, és végül is ennek reményét kelti minden parfümreklám. (Á HVG nyomán) A 16. században lehetett a legsúlyosabb a mérgezés Ólomszennyezés nyoma HÍRÖSSZEFOGLALÓ veszélyes lerakódás - talán a haMesterséges békaszemek és fülek a laboratóriumban Sejtekből szervpótlás HÍRÖSSZEFOGLALÓ A génkezelt növények legelső ártatlan áldozatai Árulkodó pillangók HÍRÖSSZEFOGLALÓ A parfüm-, dezodor- és arcszeszhirdetéseknek szinte kizárólagos üzenete a korlátlan és biztos csábítás Az orrunknál fogva vezetnek a gyártók? HÍRÖSSZEFOGLALÓ
