Új Szó, 2000. február (53. évfolyam, 25-49. szám)
2000-02-11 / 34. szám, péntek
2 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2000. FEBRUÁR 11. KOMMENTÁR Kit szolgál az idő? TÓTH MIHÁLY A gazdasági válság időszakában általában azonos képlethez igazodik minden győzelmes kormánykoalíció menetrendje. Ha csak egy mód van rá, az új kormány haladéktalanul meghozza a rendszerint széles rétegeket érintő megszorító intézkedéseket, hogy a legközelebbi választásokig terjedő időszaknak minél nagyobb hányadában legyen mód a hozzáértés bizonyítására, a viszonyok kedvezőbbé alakítására. A Dzurinda-adminisztráció már maga mögött hagyta megbízatási időszakának egyharmadát, és csak most sikerült „megszerveznie” a népszerűtlen intézkedések megtételéhez nélkülözhetetlen koalíciós politikai akaratot. Nagyon szerencséden módon ez időben egybeesik a pártstruktúra cseppfolyóssá válásával. Ilyen viszonyok között nem meglepő, hogy megkezdődött a politikai erők népszerűségi mutatóinak teljes átrendeződése. Már 1998 előtt is az tette sebezhetővé a szlovákiai pártstruktúrát, hogy a választók egészségtelenül nagy hányada jutalmazta meg bizalmával azokat a pártokat, amelyeket a politológusok általában a nem standard minősítéssel jellemeznek. Nos, az elmúlt hónapokban e szempontból tovább romlott a helyzet. Fico, illetve Mjartan pártja deíiniálhataüan. Az SDK széthullott, és senki se tudja megjósolni, mennyire lesz életképes a miniszterelnök magát demokratikusnak és kereszténynek minősítő pártja. A pártstruktúra „standardságán” azonban azáltal ejtették politikusaink a legnagyobb sebet, hogy az a két párt, amely a demokratikus jobboldal, illetve a demokratikus baloldal magvát jelenthetné, a parlamenti küszöb közveden közelébe, ületve alá került. Félő, hogy a „Dzurinda-idószak” első felének végéig sem a választók, sem a nemzetközi párttömörülések nem ismerik ki magukat a pártstruktúrák szövevényében. Megtörténhet, hogy 2002 őszén, vagy hamarabb ismét a legtöbbet ígérő gádás- talanok tarolnak a választásokon. Akarat, az van Dzurindában, de nem biztos, hogy tehetséggel párosul. A szétaprózottság a döntésképtelenségnek, az elodázásnak kedvez. Váltig állítja a kormányfő, hogy az éppen abszolvált ársokk volt a végső, most már a kibontakozás, a gazdasági fellendülés következik. Az elhúzódó válság - aminek tanúi vagyunk - mindig az ugrásra kész populista ellenzéknek kedvez. Öt perc múlva tizenkettőt mutat a politikai óra. Ha a kormány nem kezdi meg haladéktalanul a gazdaság érezhető fellendítése feltételeinek megteremtését, a legközelebbi választásokig nem szilárdul meg a talaj a Meéiar-ellenes erők lába alatt. A hangsúly az „érezhetőn” van. Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezető: Madi Géza (58238342) Rovatvezetők: Hoíop Zsolt - politika - (58238338), Sidó H. Zoltán - gazdaság - (58238312), Tallósi Béla - kultúra - (58238313), Urbán Gabriella - panoráma - (58238338), P. Malik Éva - régió - (58238310), Kovács Ilona - mellékletek - (58238314) Tomi Vince - sport - (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49,824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342,53417054, telefax: 58238343, üzenetrögzítő: 53417054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/6382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/5684 214, Komárom: tel., fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/7329424. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, fax: 58238321) Hirdetóiroda: 58238262, 58238332, fax: 58238331 Lapteijesztési osztály: 58238327 Szedés és tördelés a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a CONCORDIA Kft. - Kolárska 8, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. - Samorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vyvoz tlace, Kosická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Posta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.ujszo.com E-maü: redakcia@ujszo.com Új politikai garnitúra JÚLIUS GEMBICKY A HZDS elnöke tíz évvel a bársonyos forradalom után is rendíthetetlenül vezet a népszerűségi listán. Bár menet közben egy- szer-egyszer lecsúszott a második-harmadik helyre, 1991- 1992-ben nyolcvanszázalékos imádottságnak örvendhetett, s lenne mi nyomassza lelkiismeretét, mégis maradt a csúcson. A Markant legutóbbi felmérése szerint 1999 szeptemberéhez képest két százalékkal csökkent a népszerűsége, egy tízed százalékkal vezet Robert Fico, a Smer elnöke előtt. E bálványimádatnak már hosszabb ideje nem a Meciar-hívek szimpátiája a forrása, hanem a fokozatosan letűnő politikus képességeibe vetett hit. Ezért lehetséges, hogy a népszerűtlenségi listán ugyancsak vezet. Bár a legszimpatikusabb politikusok közt ott szerepel mind a hat parlamenti párt vezetője Me- éiartól Dzurindán, Malíkován, Bugáron, Hamzíkon át Migasig, sőt a két új pártvezér - Fico és Mjartan - is, az SDK alapítói azonban hiányoznak. A tizenhat legszimpatikusabb politikus közt nincs sem a KDH elnöke, Camo- Még jó, hogy vagyunk, a kijózanító dolgozói soha nem lesznek munkanélküliek! (Peter Gossányi karikatúrája) Kísértetiesen hasonlít az SOP kezdeti rakétastartjához a Smer előretörése Súlyos bal-eset Megbosszulja magát az álszent, elvtelen politizálás. Ez az első kézenfekvő következtetés vonható le abból, ahogyan a Demokratikus Baloldal Pártja (SDE) a Markant minapi felmérésében szerepelt. MALINÁK ISTVÁN Igaz ez akkor is, ha a meghökkentő számoknál figyelembe vesszük a szokásos hibahatárokat, plusz még magánszorgalomból is kételkedünk egy kicsit. Az nyilvánvaló volt, hogy Schuster távozásával a jellegtelen és csak egyszeri választások céljára alakult SOP tovább szürkül, de arra azért nemigen lehetett számítani, hogy Hamzíkék ilyen gyorsan a parlamenti küszöb alá csúsznak. A két igazi meglepetés: az SDL 5,3 százaléka (nemcsak az MKP, hanem az SNS is megelőzi), valamint a Fico-féle Smer 14 százalék fölötti támogatottsága. Mindkettő kapcsán elmondható: volt már ilyen. A Smer előretörése kísértetiesen hasonlít az SOP kezdeti rakétastartjához, de a Schuster-szenzáció is csak pár hétig tartott, mert aztán 7- 8 százalékon „stabilizálódott”. Ilyen tendenciára lehet számítani Ficóék esetében is, akik- és ez szintén nyüvánvaló -, főleg az SOP-től és az SDL-től csábították el a szimpatizánsokat. Ami pedig az SDE-t illeti: mostani mélyrepülése nagyon hasonlít ‘94- es szerepléséhez (Közös Választás néven), amikor a választópolgár mindenekelőtt azt „honorálta”, hogy nagymértékben a baloldal miatt kerülhetett hatalomra a harmadik Meciar-kormány. A baloldal nem tudott megférni a bőrében és a Moravcík-kormányban, ezért ragaszkodott az idő előtti választások kiírásához. Később bizonyosodott csak be, hogy az SDL müyen tévesen mérte fel a politikai helyzetet, s ezért az elkövetkező négy évben súlyos árat fizetett az ország. Mindebből a baloldal nem tanult, szinte programszerűvé tette az elvtelen politizálás gyakorlatát ebben a kormánykoalícióban is. Az MKP elleni állóháborújának fejezetei ismertek, de ez csak egyetlen példa a sok közül, s naivak lennénk, ha azt hinnénk, hogy választói ezért fordultak el tőle. Néhány ügy azok közül, amelyeket a baloldali beállítottságú polgár furcsállhat: az SDL harcol a kemény gazdasági csomag ellen, hónapok múlva mégis beadja a derekát, de már sokmilliárdos károkat okozott az országnak. A baloldali miniszter a kormányban nem szavazza meg azt az áremelési csomagot, amelynek az irányszámait ő dolgozta ki. A Devín Bankhoz kötődő klientelizmus, a homályos ügyletek - immár a Migas-klán vezényletével - ott folytatódnak, ahol Rá kell majd ébrednie, hogy csöbörből vödörbe került. Meciarék abbahagyták. A Migas- legénység már nem is titkolhatja: nem pártjuk vagy a kormány programjának a megvalósítására törekszik, elsődleges céljának azt tekinti, hogy minél nagyobb befolyásra tegyen szert a gazdasági-pénzügyi szférában, miközben olcsó szociális demagógiával fékezi a tényleges gazdasági és társadalmi reformokat - ez utóbbira a közigazgatási reformmal kapcsolatos álláspontja a legmarkánsabb példa. Ráadásul az SDL-nek mint fékezőerőnek a szerepe nemcsak abban mutatkozik meg, ahogyan miniszterei a kormányban, képviselői a parlamentben viselkednek. Az SDL „túszává vált” Mikulás Dzurinda kormányfő is, aminek két áldatlan következménye van. Egyrészt sok egyéb mellett ez is hozzájárult a jelenlegi zűrzavaros pártpolitikai viszonyok kialakulásához, másrészt sok területen ezért annyira felemás a kormányzati munka. Persze lehetne azt mondani, az SDE nem tehet Fico kiválásáról, politikai praktikáiról, s ha ez így van, akkor hogyan keverhető ide az elvi vagy elvtelen politizálás kérdése. Viszont a példák mégis azt bizonyítják, hogy az a stílus, azok a módszerek, ahogyan, ületve amelyekkel egy párt kifelé politizál, egy idő után belső stílussá és módszerekké is válnak. Magyarán: egyáltalán nem tűnik erőszakoknak összefüggésbe hozni az SDL elvtelen politizálását azzal, ahogyan és amiért legnépszerűbb emberük otthagyta őket, magával csábítva a baloldali szavazóréteg jelentős részét. Némi iróniával hozzátehetjük: az igazi vesztes nem az SDL, hanem ez a szavazóréteg, amelynek majd rá kell ébrednie, hogy csöbörből vödörbe került. Nem lehet mit kezdeni azzal az érveléssel, amely szerint az SDE népszerűsége azért csökken, mert jobboldali erőkkel lépett koalícióra. Ezzel a következőt lehet szembeállítani: az SDL másfél évvel ezelőtt éppen azért szerepelt olyan jól a parlamenti választásokon, mert egyértelműen deklarálta, hogy ennek a Meciar elleni szövetségnek megbízható tagja lesz, szakít korábbi gyakorlatával, és nem fog többé koket- tálni a HZDS-szel. Summa summárum: valószínű, hogy az SDL preferenciái egy-két hónap múlva jobbak lesznek a mostaninál, de még így is nagyon sokág csak az árnyéka lesz korábbi önmagának. TALLÓZÓ PRAVDA A Nemzeti Vagyonalap a tavalyi évet több műit 3 milliárd koronás hiánnyal zárta, amit az idei bevételekből kell fedeznünk - nyilatkozta Jozef Kojda, a vagyonalap elnöke. Feltételezései szerint az alapnak még idén süterül megszereznie a Szlovák Távközlési Vállalat 15 százalékos részvénycsomagjáért járó összeget. További bevételforrást jelent az alap számára a Slovnaft 10 százalékos részvénycsomagja, amit az alap idén kap vissza, és a tervek szerint a csomagot szintén privatizálják. Leghamarabb a távközlési vállalatot szeretnék magánosítani, amire már kiírták a nemzetközi pályázatot. A Banka Slovakia eladását az idei év utolsó negyedévére tervezik, míg a Slovnaft részvénycsomagjának az eladása attól függ, müyen gyorsan sikerül az alapnak visszaszereznie a részvényeket. HOSPODÁRSKÉNOVINY „Tévesnek” minősítette a prágai gazdasági napüap azokat az intézkedéseket, amelyeket az Európai Unió hozott Ausztria eüen. Az intézkedések nem azért rosszak, mert beavatkozást jelentenének az osztrák belügyekbe, hanem azért, mert segítségükkel lehetetlen elérni azt a célt, amelynek érdekében meghozták őket. Európában elfogadhatatlan, hogy olyan politikusok tegyenek szert hatalomra, akik nem titkolják Hitler Németországa iránti szimpátiáikat, s elfogadhatatlan, hogy normává váljék az idegengyűlölet. „Az üyen megnyüatkozások után azonban nem szabad olyan lépéseket tenni, amelyek a kockázatot valósággá változtathatják” - jegyzi meg az újság. Egy politikusnak képesnek kell lennie elemezni a helyzetet, nehogy eüenfelét a szégyen- padra küldés megerősítse. Kétségtelen, hogy Haidert a külföldi „démo- nizálás” sok osztrák szemében megerősítette. Ezért fel keü tenni a kérdést, ez volt a célja a kétoldalú kapcsolatok lefokozásának? Amikor Európa elutasította Thomas Klestil elnök kérését a szankciók mérséklésére, egy olyan személyiségnek ásta alá tekintélyét, aki rákényszerítette Haidert, hogy aláírja az európai értékeket valló dokumentumot. NEUE ZÜRCHER ZE(JUNG Haider továbbra is tüzel Karintiá- ból, és ezzel az Osztrák Szabadság- párt vezérének árnyéka rátelepszik Wolfgang Schüssel kancellárra - írta a svájci lap. Megáüapította, a hatalomból az eüenzékbe került szociáldemokraták nem találják a helyüket. Nehéz is a dolguk, hiszen a kor- mánynyüatkozat azt jelzi, a szabadságpárti-néppárti koalíció azt akarja megvalósítani, amit a néppárt és a szocdemek között megszakadt kormányalakítási tárgyalásokon dolgoztak ki. Ám a koalíciós program rámutat a Haider-féle párt változására: a német-nemzeti gyökerektől kiindulva régi nácik bevonása után liberális gazdasági programot hirdető ellenzéki tiltakozó párttá, majd abból a „kisember mozgalmává” vált, hogy elfoglalja a szociáldemokraták helyét. OLVASÓI LEVÉL Falumúzeum Felsőpatonyréten Rendkívüli módon felkorbácsolta kedélyemet Agárdy Gábor Nem vész el, csak átalakul című írása az Új Szó február 3-i számában, s nemcsak tiszteletre méltó emlékű közös fizikatanárunk kapcsán, hanem elsősorban az ún. harmadik kolonizációra készülő Koncos elvtárs és udvartartása dicstelen ténykedését illetően. Bár megjegyzendő, hogy az újabb februári győzelem gondolatával kacérkodó, s a nevesítetlen földek községi tulajdonba juttatásának gondolatától hideglelést kapó miniszter sima szárnyalását az előtte rámenősen és gátlástalanul ügyködő revitalizációs fóbiában szenvedő Baco és az Állami Földalap regionális hivatalainak volt komiszárja, Stangel kebeltársai (akik egyébként továbbra is környezetében ármánykodnak) „érdemdús” tevékenységükkel alaposan előkészítették és elősegítették. Agárdy Gábor szavainak hitelesítésére már az első ún. restitúciós skanzen is létrejött Szlovákiában, mégpedig Felsőpatonyréten, ahol a fenti „mákvirágcsokor” aknamunkája révén a földalap aktív közreműködésével több mint 2 hektár impozáns terület jutott a Kis-Duna partján egy pozsonyi újgyarmatosító kezére 3,- Sk/négyzetméter egységárért. Természetesen gálád céljuk megvalósításához helyi „kiskirályra”is szükség volt, de hát ez számukra igazán nem jelenthetett problémát, hiszen erre szakosodott néhány fős „hadseregük” a konc(os)ért éjjel-nappal sorban áll. A kapzsi, arrogáns és nagy előszeretettel verőlegények kíséretében mutatkozó diplomás, ám mérhetetlenül primitív ún. tulajdonos eltökélte, hogy kurta pórázra fogja a „bennszülötteket”, s télen, de akár nyáron is megtanítja őket kesztyűbe dudálni. Otromba kerítéssel elkeríttette a Kis-Dunától a törzslakosokat, s a falu érdekeiért síkra szálló becsületes emberekre pedig fekete lelkületűnek tárházából a legelképesztőbb koholmányokat halássza elő, fel- jelentgetvén őket a legkülönbözőbb helyeken, aminek következtében azok már szinte menetrendszerűen közlekednek kihallgatásokra a rendőrség s a járási hivatal közt, vagy vetik alá magukat különböző miniszteri bizottságok „szorongatásának”. Jól tudjuk, részéről tulajdonképpen ez a gyengeség és a félelem jele, ugyanis eltökélt szándékunk, hogy jogi eszközökkel a legádázabb erőfeszítések árán is visszaszerezzük azt, ami a községet illeti, s bizonyosan „taccsra tesszük” a csalót. Addig is a Felsőpatony- réti Restitúciós Skanzen a hét minden napján, s a nap 24 óráján keresztül várja látogatóit, hogy hiteles és elrettentő jövőképet villantson meg a dél-szlovákiai magyarság képviselői előtt, következetes kiállásra és védekezésre késztesse őket, míg véglegesen el nem megy számunkra a hajó. Rostás Alajos, Felsőpatonyrét VENDÉCKOMMENTÁR gursky, sem Langos a DS-ből, sem Harach a DU-ból. Ezzel szemben a húsz legellenszenvesebb közt ott szerepel az SOP elnökén, Hantáikon kívül mind az öt parlamenti párt elnöke. Érthető, hogy a legfelső vezetés döntéseit elsősorban az befolyásolja, kinek mekkora a hitele pártszempontból, s nem az, ki hányadik helyen szerepel a közvélemény-kutatások listáin. A két ellentétes vélemény közti szakadék azonban nemcsak preferenciáikat csökkenti, hanem a választási eredményeket is befolyásolja. A nyugodt és radikálisabb Palkón és a joviális Mikloskón kívül hozzájárulhatna a KDH népszerűségének növeléséhez Hru- sovsky megfontoltsága, vagy Fi- ger konszenzusra való készsége. A DS-éhez pedig Miklós higgadt érvei és tárgyszerűsége. Természetesen a népszerűségi listákat nem kell fetisizálni. Fico és Mjartan előrelépése, Miklosko lejjebb csúszása, Schuster és Slota zuhanása azt jelzi, hogy a fiataloknak és az először választóknak már nem kell azokra a bevált vezetőkre voksolniuk, akik 1989 novemberétől vannak jelen a politikai életben, előnyben részesíthetik az új politikai garnitúra tagjainak fiatalos megjelenését. A szerző az Intemetové noviny munkatársa
