Új Szó, 2000. február (53. évfolyam, 25-49. szám)
2000-02-09 / 32. szám, szerda
Dl Digitália ÚJ SZÓ 2000. FEBRUÁR 9. Olyan, mintha személyi adatbázisokat gyűjtenének Az otthon játszható jáktékshow-k mindennél nagyobb népszerűségnek örvendenek Családfakutatás az interneten TÓTH VALENTIN öbb éwel ezelőtt nagyapám egy papírlapot nyomott a kezembe. Mértani rajznak hittem, pedig a családomat ábrázolta. Nem is nézegettem sokáig, unottan eldobtam, és inkább a megsárgult fényképeire vetettem magam. Nagyapám nemrég meghalt. Kétségbeesve pótolnám hiányát, keresek, kutatok mindenféle nyom után, hátha maradt valahol valami, amiről nem tudhatok. Az öreg 87 évesen készítette el yahoos e-mail címét, lehet, hogy a weben hagyott hátra egy utolsó tréfát? A keresőoldalokon rengeteg találatot kapunk, ha egyszerűen rákeresünk a ‘genealogy’ vagy ‘family tree’ kifejezésekre. A több száz link közül azonban sok egy címlaphoz A kezdő hobbikutató és a profi genealógia guru is egyaránt otthon érezheti magát. tartozik, ezeket érdemes tehát céltudatosan szelektálni, és az ismertebb portálok ajánlatánál kezdeni. Az egyik legtartalmasabb oldal a Yahoo Seniors’ Guide Genealo- gynál ( http://seniors.yahoo.com/ seniors/genealogy/index.html) található. Itt a tartalom nem a hihetetlen mennyiségű információban merül ki, hanem a koordinációs, navigációs lehetőségekben. Címlapján a kezdő hobbikutató és a profi genealógia guru is egyaránt otthon érezheti magát. Megtanulhatjuk a családfa kutatás történetét, módszerét, majd magunk is nekiláthatunk saját családfánkunk feltérképezésének. A kezdethez természetesen óriási - rendszerint amerikai - személyi adatbázisok állnak rendelkezésre. Az Ancestry.com-on például 400 millió név között lelhetünk sose látott amerikai nagybácsinkra. Ezeken a személyes információkkal tűzdelt oldalakon különösen fontos ellenőriznünk a ‘Privacy Policy- t’, azaz a magánszféra érdekében hozott óvintézkedések. De mit is vásárolhat az ember egy családfa-kutató oldalon. Természetesen a témához illeszkedő szoftvereket, kézikönyveket. Ezek láthatóan fogynak is, mivel a reklámozók részére fenntartott oldalon közlik: a látogatók 68% kész elektronikus úton vásárolni, tehát a hálón keresztül rendelni „családfa-terméket”. Szerencsénkre ingyenesen is letölthető programokat (shareware) is találunk a weben, ezeket legegyszerűbben a Download.com-on a ‘genealogy1 kulcsszóval érhetjük el. A szoftvereknél persze újabb választás elé állít minket a háló: melyiken kezdjük el rekonstruálni családunkat, ha mindegyik csak a saját címlapján kompatibilis. íme egy példa. Az Ancestry.com-on árult Genealogy Research Organizer által készített program .gno kiterjesztését a Yahoo oldala nem értelmezi, sőt konvertálni sem lehet, hiszen így jelentős bevételtől esnének el a készítők. Ez a kizárólagosság természetesen az összes többi ingyen és fizetős programra jellemző, ezért legjobban tesszük, ha rögtön az elején kiválasztjuk a legszimpatikusabb famíla-por- tált. Innentől elvileg már probléma- mentesen építgethetjük oldalunkat, kötelező jelleggel meginvitálhatjuk 6, azaz hat darab rokonunkat a családi lapra, és közben persze naponta el kell viselnünk a site aktuális híreit tartalmazó e- mailjeit. Persze nem szabad rögtön megfutamodni a kellemetlenségek elől, biztos vagyok benne, hogy mindenki talál neki tetsző részletet, és a végén talán még a globalizációt is meg fogja érteni. Privacy Policy - Adatvédelem Nem szabad meglepődni azon, hogy az ‘adatvédelem’ oldalakon leginkább kereskedelemről és reklámról lesz szó, hiszen a közel fél- milliárd taggal büszkélkedő gyűjtemények kereskedelmi értéke alól még az ártalmatlan családfakutatás sem vonhatja ki magát. A lényeg, hogy személyes adatainkat nem adhatják ki harmadik félnek, azokkal nem kereskednek, csupán vásárlói szokásainkat közlik néhány céggel... Ezek a cégek rendszerint kereskedelmi kapcsolatban állnak a családfa-portálokkal, és igen jelentős on-line tevékenységet folytatnak. Kilóg a lóláb, de nagyon. Hamar az az érzése támadhat az embernek, hogy az oldalak családfakutatás címén gyűjtik az értékes személyi adatbázisokat (pl. az amerikai társadalombiztosítási adatbázist), hogy aztán gyanútlan jelentkezőket bombázhassanak - jogilag védetten - spamjeikkel. tép tótit □ A □ nö O o ismeretlen nemű * — A vtáriri Y * kcresztclés t cljcgytós — o há/assáft X oo elválás eb halál k t c!ct<U <x, e!te®etv« A L ......."□ A családfakutatás szimbólumai Van-e tv az internet után? Going to a »wedding? Megegyezett a Caldera és a Microsoft Alamizsna a DOS-nak INDEX America Online és a Time Warner fúziójával végre fel- emelkedett az internet jövőjét borító színes köd, és az Y2K miatti szorongás eufóriává konvertáló- dott. A szakemberek lelki szemei elé utópikus látomások tódulnak. Kiugrott a gombóc a fazékból. 2010-ben éppen egy évtized telt el az AOL és a Time Warner egyesülése óta. A média struktúrája teljesen átrendeződött. A CD játszókat, DVD-ket, és kompjútereket lenyelte a mindenható televízió, amelyen harmincezer csatorna fogható. 2010-ben televízió továbbra is az otthoni szórakozás központja, viszont mindazok a kütyük, amelyek korábban benépesítették a nappalit (music center, videomagnó, írógép, fahóra, zseblámpa, thermoflux 1800) eltűntek. Az AOL és a Time Warner egyesülését követő egyesülési lázban a médiavállalatok intemetszolgáltatók felvásárlásába kezdtek, hogy minél több felhasználóhoz juttathassák el szolgáltatásaikat. Azok, akik azon törték a fejüket, hogy CD lejátszót, vagy MiniDisc-et vegyenek, vagy DVD-re cseréljék a VHS-magnójukat, esetleg számítógépet vásároljanak, most csak bemennek egy interet-tévéért a boltba és máris megvan minden. A tévében 600 órányi audiót vagy videót lehet tárolni. A tévé egyszerre videókönyvtár és zenegép. Ezen a tévén harmincezer csatorna fogható, és túlterheltségre nincs egy szál panasz se. Csak húsz percet kell a tévével beszélgetni, és az megismeri az ember ízlését, és eszerint tölti le a műsorszámokat. Annak ellenére, hogy gyakorlatilag egy adott műsort soha nem vonz egynél több nézőt, a színvonal nem hanyatlott jelentősebb mértékben. A nagy tévétársaságok sem mentek tönkre - rányitottak az archívumokra, így letölthetővé és kereshetővé vált az elmúlt ötven év teljes digitálisan újrakevert műsora. A régi tömegreklámok helyét célzott hirdetések vették át. A néző egy beszólással megtudhatja, hogy milyen gyártmányú zakóban virít aznap a reggeli horoszkópot felolvasó kretén. A lemezboltokat és a videókölcsönzőket letarolta a csődhullám, helyükön fodrászatok nyíltak. Az emberek online vásárolnak zenét, filmet, és könyvet is. A gépekkel egyenesen a stúdióból töltik le a zenét és a filmet. A számlázási rendszer megengedi, hogy az, ember csak addig fizesse ki a halálosan rossz filmet, ameddig meg bírta nézni. Ha mondjuk Leonardo DiCaprio legújabb filmje vezeti a letöltés közben leggyakrabban megszakított filmek listáját, öreg Leó utcára kerül. Az otthon játszható jáktékshow-k mindennél nagyobb népszerűségnek örvendenek. Szerencsekerék és társai külön huszonnégy órás csatornán. Mindenkijátszik. A toplistán 30 műfajban váltják egymást legtöbbször letöltött előadóművészek, szintén huszonnégy órában. Ha az embert zavarják a duhajkodó szomszédok, betelefonálhat a rendőrségre, majd a rendőrség tévén megtekintheti, hogy miként intézkednek ellenük. Minden fejlődés ellenére azonban a felmérések szerint, közel tizenöt- millió ember tart még a hagyományos tévét, lakása alagsorában viaszkos vászon alatt, sőt egyre többen használják is őket. Az aktuális kormány ezért tíz évre meghosz- szabbította az analóg sugárzás engedélyét. Az internet nem öli meg a tévét, sokkal inkább a két dolog összeolvadása várható, gondolja Ryan Dilley, aki 2000-ben még a BBC- nél dolgozott. Mennyi 350 milliárd dollár? Az AOL és Time Warner egyesülésével létrejövő vállalat értéke nagyobb, mint Ukrajna, Csehország, Uj-Zéland, Peru, Pakisztán, és Magyarország éves nemzeti jövedelme összesen. Nagyobb, mint Lengyelország, Venezuela, Kolumbia, Chile, Algéria, Egyiptom, Pakisztán, Dél-Afrika, és Magyarország összes államadóssága. Nagyobb, mint Kína 1997-es ipari termelése. Megegyezik India nemzeti jövedelmével. -rcJACKYLL A lig néhány héttel a tárgyalás kezdete előtt peren kívül ff megállapodott a hbb Caldera és a Microsoft az utóbbi ellen indított trösztellenes perben. A több mint három éve kezdődött ügy lezárásaként egy „kölcsönösen jóleső egyezség” született, azaz a Microsoft fizet. A Caldera a perrel kiharcolható 1,6 milliárd dollárnál azonban papíron jóval kevesebb kártérítést kap. A Caldera 1996 júliusában ugrott neki a Microsoftnak, amiért szerintük a szoftvergyár a személyi számítógépek operációs rendszereinek piacán meglévő dominanciáját kihasználva a 90-es évek elején kiszorította a piacról a cég DR- DOS nevű termékét. A cég szerint a Microsoft törvényellenesen az MS-DOS-ra optimalizálta a Windowst és így a DR-DOS rendszeren nem működött rendesen a Windows 3.1. A Caldera a szoftver licencjogait 1996-ban szerezte meg a Novelltől és 1,6 milliárd dollár kártérítést követelt. A mostani megegyezés szerint a Microsoft három centtel lerontja részvényei hozamát a március végi negyedévzáráskor. Ezzel szakértők szerint 150 ezer dollár körüli összeget fizet a Calderának, bár egyesek szerint a Caldera 400 mü- liónál nem adta alább követelését. A pénzügyi kártérítés mellett született esetleges egyéb megállapodásról semmi hír nem szivárgott ki, így csak találgatni lehet az „együttműködés” jövőbeni gyümölcseiről. A hirtelen jött barátsággal nem kizárólag a kilátásba helyezett 1 milliárd dollárt spórolta meg a Microsoft. A perben a „nagy” antitrösztperrel ellentétben a cégnek meg kellett volna jelennie a bíróságon, ami további költségeket vont volna maga után. A cég közölte: azért is részesítik előnyben a peren kívüli megállapodásokat, hogy a szoftverfejlesztésre koncentrálhassanak. „Ez az egész iparnak jót tesz.” Ha a Microsoft elvesztette volna a pert, amire elemzők szerint lett volna esélye, az ellene folyó nagy antitröszt perekben sokat romlottak volna az esélyei. Az amerikai igazságügyi minisztérium és a 19 szövetségi állam által indított perben tavaly novemberben Thomas Penfield Jackson bíró kimondta, hogy a Microsoft kihasználta az operációs rendszerek terén élvezett monopóliumát, és azt a böngészők piacán felhasználva megpróbálta elnyomni a rivális böngészőprogramot gyártó Netscape Communicationst. A Caldera képviselői elégedettek a per kimenetelével. A cég a letűnt korok oprendsze- rei után a jövőre és azon belül is a Linuxra koncentrál. Számos termékkel veszi fel az egyre élesebb versenyt a rohamosan növekvő piacon, többek között a mezei felhasználóknak szánt 2.3-mas verziószámnál tartó OpenLinux disztribúciójával. A peren kívüli megállapodással egyidőben a cég tőzsdei bejegyzését kérte, amitől 57 millió dollár bevételt remél. Caldera A Linux-üzletben utazó vállalat az operációs redszer saját disztibúcióján kívül tanácsadásból és linuxos rendszerek karbantartásából tartja fenn magát. A cég bevétele tavaly 3,1 millió dollár volt, vesztesége 9,4 millióra rúgott. A 108 alkalmazottat foglalkoztató Caldera résztulajdonos a Lineo testvérvállalatban, amely a Linux egy speciális verzióján dolgozik: az Embedix beágyazott rendszerek operációs rendszere. A Caldera idén nyáron dobja piacra elektronikus üzlet felállítására készített eBulider szoftverét, amit csatolni fog az eServer nevű, fazonirozott Linux szerveréhez.
