Új Szó, 2000. február (53. évfolyam, 25-49. szám)
2000-02-09 / 32. szám, szerda
6 Politika ÚJ SZÓ 2000. FEBRUÁR 9. Változások a cseh kormányban Prága. Milos Zeman cseh miniszterelnök tegnap találkozott Václav Havel államfővel, akit arról tájékoztatott, hogy öt személycserét hajt végre kormányában. Zeman eddig ellenezte az 1998 óta hivatalban lévő kormány átalakítását. A Václav Klaus vezette ellenzéki ODS azonban, amelyet a kormányhoz úgynevezett ellenzéki szerződés fűz, tudomására hozta: csak abban az esetben hajlandó lehetővé tenni az idei állami költségvetés parlamenti elfogadását, ha a teljesít néhány követelést, amelyek között a kormányátalakítás is szerepelt. (MTI) Bizonytalan a főtitkár útja Moszkva. Nem biztos, hogy sor kerül George Robertson NATO-főtitkár február 16-ra tervezett moszkvai útjára - közölte az Interfax orosz hírügynökség orosz katonai forrásokra hivatkozva. Moszkva értel- medennek tartja a látogatást, hacsak a NATO nem változtatja meg annak napirendjét és nem tekinti Oroszországot komoly partnernek. (MTI) George Robertson (archívum) Pinochet egyelőre Londonban marad London. A londoni felső bíróság helyt adott Belgium és a chilei katonai junta áldozatait képviselő hat emberi jogvédő csoport kérésének, hogy vizsgálja felül Jack Straw brit belügyminiszter döntését, miszerint rossz egészségi állapota miatt visszaengedi hazájába Augusto Pinochetet. A csoportok azt szeretnék, hogy hozzák nyilvánosságra a tábornok állapotáról készült bizalmas orvosijelentést. A bírósági keresetek tovább akadályozzák, hogy visszamenjen Chüébe a 84 éves tábornok. (MTI) Szélsőjobb lett párt Riga. A lett elnök figyelmeztetett egy formálódó szélsőjobb- oldali pártot, hogy ne lépjen az osztrák Haider nyomába, és ne kompromittálja az EU-ba igyekvő balti államot. A Lett Jövőpárt szembehelyezkedik az orosz anyanyelvű lakosság beüleszkedésével, azt követeli, hogy az államigazgatásban csökkentsék azok számát, akik nem tudnak lettül. Lettország 2,4 milliós lakosságának harmada oroszul beszél. (MTI) Ukrajna kifizeti tartozását Kijev. Ukrajna 15 millió dolláros tartozását hamarosan kifizeti az ENSZ-nek, így az ország visszakapja szavazati jogát a világszervezetben. Kijev szerint Ukrajna szavazati jogának január 1-jétől való felfüggesztésének fő ok az, hogy a közgyűlés 1992. évi „igazság- talafi” döntése miatt Ukrajna adósságába alaptalanul magas tagdíjat számítottak be. (MTI) Legalább tizenkét áldozata és egy tucat sebesültje van a habarovszki házrobbanásnak, az orosz hatóságok nem zárják ki a terrorakció lehetőségét (TA SR/EPA) A robbanást egy villanykapcsoló szikrája váltotta ki Habarovszk egyik lakóházában Befűrészelt gázvezeték MTI-HÍR Moszkva. A legalább tizenkét halottat követelő tegnapi habarovszki lakóházrobbanást az idézte elő, hogy ismeretlenek megfűrészelték a gázvezetéket. A vizsgálatok során bebizonyosodott, hogy az 57 milliméter átmérőjű gázvezetéket a lépcsőházban, az első emeleten megfűrészelte valaki, harmadáig bevágva a csövet. Innen lövelt ki a gáz, betöltve az egész lépcsőházat, majd robbant fel egy szikrától. Az orosz belbiztonsági szolgálat, az FSZB egyelőre nem erősítette meg, hogy valóban szándékosan idézték elő a házrobbanást. A halottak közt több gyermek van, tízen megsérültek, hárman életveszélyesen. A mentőalakulatok tovább kutattak a részben összedőlt, ötszintes ház romjai között túlélők után, s lehet, hogy az áldozatok száma is növekedni fog. A panelházban helyi idő szerint reggel hat óra tájban következett be a detonáció. A robbanás előtt röviddel erős gázszagot lehetett érezni, s az egyik lakó riasztotta is a többieket: a 39 lakó egy része ki is tudott menekülni, de valaki villanyt gyújtott, s ekkor robbant a gáz, súlyos rombolást okozva a harmadik és a negyedik emeleten, s romba döntve a lépcsőházat. Az orosz hatóságok nem zárják ki a terrorakció lehetőségét sem. Az első orosz kommentárok emlékeztetnek arra, hogy alig néhány hete a Csecsenföldhöz közeli sztavropoli és krasznodari területen több hasonló merényletet hiúsítottak meg. Akkor kisebb robbanótölteteket erősítettek a lakóházak gázvezetékeire, de idejében sikerült hatástalanítani a pokolgépeket. Figyelemre méltó az a körülmény is, hogy a habarovszki lakóház egy katonai szervezet kezelésében van. Szeretnék felfüggesztetni a Szentszék ENSZ-tagságát A vatikáni vétó ellen Zágráb elfogadja az EU-játékszabályait, és meg akar felelni a csatlakozási feltételeknek Letérés a tudjmani útról Zágráb. Az új horvát köztársasági elnök első nyilatkozatai is megerősítik azokat az értékeléseket, amelyek szerint Horvátország végleg letér a „tudjmani útról”, és rálép arra, amelyen a kelet-közép- európai országok többsége halad az euroatlanti integráció felé. MTI-HÍR Stipe Mesic államfővé választása után adott első nyilatkozataiban megerősítette, hogy Horvátország elfogadja az európai .játékszabályokat”, és meg akar felelni azoknak a követelményeknek, amelyeket az EU támasztott a csadakozásra jelentkező országokkal szemben. A december 10-én elhunyt Franjo Tudjman elnök sem tagadta, hogy Horvátország stratégiai céljának tekinti a csatlakozást az EU-hoz és a NATO-hoz, de mindig hozzáfűzte, hogy azt nem minden áron akarja elérni, és meg akarja védelmezni a nemzeti érdekeket. Mesic minden körmönfontságot félretéve kijelentette: céljának tartja, hogy „európai arculatot” kapjon Horvátország. A hatalomba 5 évnyi szünet után visszatért politikus úgy fogalmazott, hogy „Horvátország csak akkor talál helyet magának Európában, ha minden nyitott kérdést meg tud oldani a szomszédaival”. Szlovéniával kapcsolatban megoldhatónak tart minden vitás kérdést. Bosznia-Hercegovinával kapcsolatban úgy vélte, hogy az ottani horvá- toknak el kell fogadniuk, hogy Bosznia-Hercegovina a hazájuk. Jugoszláviáról szólva kijelentette, hogy csak akkor tartja elképzelhetőnek a kétoldalú viszony javítását, ha „Szerbia is megtalálja a maga Adenauerjét vagy Willy Brandtját, amikor majd demokratizálódik, és amikor eltűnik a politikai porondról az a rendszer, amely háborúkba vezette a szerbeket”. Montenegróról szólva leszögezte, hogy Podgoricá- nak magának kell döntenie státusáról, és üdvözölte azokat az erőfeszítéseket, amelyek az európai orientáció felé mutatnak. Az elnök leszögezte, hogy teljesen különbözni fog elődjétől. „Demokrataként fogok viselkedni olyan helyzetekben, amelyekben Franjo Tudjman autokrataként viselkedett, és európai leszek olyan helyzetekben, amelyekben Tudjman nacionalista volt”. Mesic mintegy 320 ezres szavazatelőnnyel nyerte el az államfői megbízatást. Drazen Budisa, a Szociálliberális Párt elnöke 1992 után másodszor szerepelt sikertelenül elnökválasztáson. Tegnap meggyőződését fejezte ki, hogy az új elnök szorosan együtt fog működni a kormánnyal és a parlamenttel, hogy végrehajthassák azt a programot, amelyet a januári parlamenti választásokon ígértek a választóknak. MTI-HiR Vatikánváros. Demográfiai és családtervezési kérdésekkel foglalkozó civil szervezetek kampányt indítottak, s céljuk megfosztani a Vatikánt állandó ENSZ-megfigyelői státusától. 400 civil szervezet csatlakozott az Amerikából indult kezdeményezéshez, mely szeretné megakadályozni, hogy a Vatikán blokkolhassa a születésszabályozási programokat és a nők jogainak érvényesítését az ENSZ állásfoglalásaiban. A kezdeményezés szóvivője kijelentette: érthetetlen, hogy egy mindössze 100 hektáros területtel és néhány turisztikai látványossággal bíró jogi személy, amely állampolgárainak sorából kizárja a nőket, egy asztalhoz ülhet a kormányokkal, és éppen a nők és gyermekek életét érintő politikáról határozhat. Példaként említette az 1994-es kairói konferenciát, ahol katolikus és iszlám nemzetek egy csoportjának élén a Vatikán szembehelyezkedett a népszaporulat ellenőrzését célzó programokkal. A kampányt egy éve hirdette meg a Catholics For a Free Change nevű amerikai katolikus csoport, s célja, hogy az egyház, a változó időkre és a vüág népességének túlzott ütemű növekedésre tekintettel, végre liberalizálja a fogamzásgátlással és abortusszal kapcsolatos álláspontját. A Vatikán-ellenes koalíció tagja a befolyásos Nemzetközi Családtervezési Szövetség is. Az, hogy a kezdeményezés sikereket ér, el aggasztja, de cseppet sem lepi meg a Szentszéket. Bemard Prezwozny atya, az Igazságosság és Béke Pápai Tanácsának szakértője elmondta: az eredmények csak azt mutatják, hogy a csoportnak jó a szervezőképessége, és képes megnehezíteni nemcsak a Vatikán, de minden olyan püspök életét is, aki kiáll az egyház erkölcsi tanai mellett. Vatikán státusát akkor lehetne megváltoztatni, ha azt az ENSZ közgyűlésének abszolút többsége támogatná. Verheugen bővítési biztos bízik Schüsselben, de aggasztja Haieder kiszámíthatatlansága Az EU-bővítéssel Ausztria nyer MTI-HÍR Brüsszel. Günter Verheugen, az Európai Unió bővítési ügyekben illeté- kes főbiztosa kijelentette, hogy az új tagországok felvételéből az EU tagjai közül Ausztria fogja a legtöbb hasznot húzni és nem hiszi, hogy az új osztrák kormány magatartása hátráltatná a bővítési folyamatot. Rámutatott, hogy négy tagjelölt ország Ausztria szomszédja, s őt érné a legtöbb hátrány is, ha a bővítési folyamat kudarcot vallana. Verheugen bizonyosra veszi, hogy az új osztrák kancellár, Wolfgang Schüssel tartja magát a kötelezettségeihez. „Ugyanakkor Haider kiszámíthatatlan, s ez elég aggasztó, mert sohasem tudhatjuk, hogy egy üyen populista hogyan viselkedne egy válság idején, vagy miként lovagolhatja meg egy választási kampányban az emberek bővítéssel kapcsolatos aggodalmait. Ezért keü a jogos aggodalmakra vüágos választ adnunk” - mondotta, hozzátéve, hogy a csatlakozási folyamat jól halad, az Európai Parlament és a tagországok is támogatják. Arra válaszolva, hogy miként reagálna az EU, ha a tagjelölt országok némelyikében is hasonlóan nem kívánatos erők kerülnének vissza a kormányhatalomba, például Ion Iliescu vagy Vladimír Meciar, a főbiztos határozottan válaszolt. Kijelentette, hogy a 14 ország nem szeretne sehol populista, demagóg elemeket a kormányban, s ez vonatkozik a tagjelöltekre is. A fontos kérdés itt az, hogy egy tagjelölt megfelel-e a koppenhágai csúcson leszögezett követelményeknek. A Benes dekrétumokra vonatkozó kérdésére Verheugen nem tudta kizárni, hogy a csatlakozási tárgyalásokon az érintett országok valamelyike felvetheti a jóvátétel kérdését, de hozzátette, hogy e dekrétumok jóval az EU alapító római szerződése előtt keletkeztek. Ha tehát Csehország már EU-tag lesz, ez a kérdés elévültnek tekinthető. Az Osztrák Szabadságpárt elhatárolta magát Le Pen-től és a francia szélsőjobbtól Haider eddig négymillióba került MTI-HÍR Párizs. Jörg Haider elhatárolta pártját a francia és egyéb európai szélsőjobboldali mozgalmaktól, kijelentvén, hogy ők egyedülálló, kizárólag ausztriai jelenség, és nem tekinthetők semmüyen csoport másolatának. A kormányra került Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) vezetője azt mondta: ismer olyan francia politikusokat, akik förtelmes dolgokat mondtak, és reméli, hogy az FPÖ- höz hasonlóan lesz bátorságuk visz- szavonni nyüatkozataikat, például a bevándorlási politikával összefüggésben. Haider Jean Marie Le Penre, a francia szélsőjobb vezéralakjára, a Nemzeti Front első emberére célzott. Le Pen hétfőn párhuzamot vont a francia és az osztrák jobboldal között, egyebek között azt mondta, hogy Európában a nemzeti jobboldal ügyét szolgálja Haider kormányra jutása. Bécsben tegnap is folytatódtak a tüntetések, a rendőrség kordont vont a parlament köré. A kormány tagjai ismét egy hátsó bejáraton voltak kénytelenek bemenni. Aki a tüntetők közül áttöri a kordont, hatheti őrizettel és 5000 schüling pénzbírsággal számolhat. A tüntetések egyik újdonsága, hogy a szervezés interneten folyik, a sok körlevél lassítja a háló normális működését. Az eddigi megmozdulások mérlege: négymillió schilling kár, 189 feljelentés, 45 sérült rendőr, 17 sérült tüntető. A négymillió schülingből csak a használhatatlanná vált egyenruhák értéke 400 ezer, egymillió schillingbe kerül a 35 rendőrautó javítása, a magánautókban keletkezett kár és a házfalakra festett feliratok eltávolítása 2-3 müliót tesz ki. Csak a parlament előtt álló, telefirkált Pállasz Athéné szobor helyre- állítása 200 ezer schülinget követel. Túl ezen a rendőri készültség eddig 5,6 millió schillingbe került. Amerikai emberjogi szervezet bírálja a szövetséget 500 civil NATO-áldozat MTI-HÍR Washington. William Cohen amerikai védelmi miniszter visszautasította a Human Rights Watch emberi jogi szervezet vádjait, amelyek szerint tavaly tavasszal a koszovói háború idején az amerikai és a NATO-gépek elfogadhatatlan kockázatoknak tették ki a polgári lakosságot. A New York-i székhelyű szervezetnek azzal vádolta az északatlanti szövetséget, hogy megsértette a nemzetközi jog emberiességi előírásait, s a 11 hétig tartó koszovói háború alatt 500 civil halálos áldozata volt a NATO légitámadásainak és cirkáló rakétáinak. A Human Rights Watch jelentése 90 olyan esetet említ, amelyekben a célpontokat a nemzetközi jog előírásainak megszegésével választották ki. A jelentés szerint a polgári áldozatok fele ilyan akciókban vesztette életét. A Pentagon vezetője ugyan nem vitatta az emberi jogi szervezet számadatát, de elmondta, hogy naponta konzultált a háború idején a Fehér Házzal annak érdekében, hogy minél kevesebb polgári áldozata legyen a támadásoknak. Kifogások az osztrák kormányprogrammal kapcsolatban Prága bírálja Bécset MTI-HÍR Prága. Csehországban éles bírálatokat váltott ki az új osztrák kormány programja, különösen azok a pontok, amelyek az Ausztria náci múltjával való leszámolást, a szudétané- metek Csehszlovákiából történt háború utáni kitelepítését, valamint az Európai Unió kibővítését érintik. „Elfogadhatatlan az az álláspont, amely nem tesz különbséget Európa náci lerohanásának több tízmillió áldozata, illetve a vagyonvisszaadás és a megtorlás között” - áll a prágai külügy nyilatkozatában. Ezért Prága egyetért azokkal az aggodalmakkal, amelyeket az Európai Unió 14 tagországa fogalmazott meg. Jan Káván külügyminiszter úgy véli: azon osztrák követelés teljesítése, hogy az integráció „többsebességű” legyen, s hogy az átmeneti időszakok megfelelően hosszúra nyúljanak, lassítaná az EU kiszélesítését. A Mladá Fronta Dnes című lap úgy látja, hogy Prága és Bécs kapcsolatában „komoly válság” keletkezett, s Prága megfenyegette Bécset, hogy csatlakozik az EU-szankciókhoz. „Az Európai Unió bővítésével kapcsolatban leginkább az aggaszt bennünket, hogy szó van a vagyoni és a kárpótlási igényekről is, amelyeket eddig egyetlen osztrák kormány sem vetett fel, s amelyek megronthatják a jószomszédi kapcsolatainkat is,” - mondta Káván a lapnak. A lap leszögezi, hogy a szudétané- metek vagyoni kárpótlásának kérdését Prága az 1974-ben megkötött államközi szerződés lezárta.
