Új Szó, 2000. január (53. évfolyam, 1-24. szám)

2000-01-10 / 6. szám, hétfő

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2000. JANUÁR 10. Mácsai Pál előadói estje Pozsony. Azt meséld el, Pista címmel holnap 19 órától a Stúdió S színpadán lép fel Örkény-estjével Mácsai Pál. A műsort az író sza­vaiból állította össze Bereményi Géza és Mácsai Pál. (ú) SZÍNHÁZ KASSA ÁLLAMI SZÍNHÁZ: Hófehérke 10 MOZI POZSONY HVIEZDA: ítéletnap (am.) 15.30, 18, 20.30 OBZOR: Mátrix (am.) 15.30, 18, 20.30 MLADOST: Két kéz (ausztrál) 15.45, 17.30, 20 YMCÁ: Stigmák (am.) 15.30,18,20.30 TÁTRA: Ideglelés (am.) 15.30, 18, 20.30 ISTROPOLIS: A 13. harcos (am.) 17.30, 20 ítéletnap (am.) 15.30,18,20.30 CHARLIE CENTRUM: Mindenki, akit szeretek (cseh) 17,18.45 Amerikai pite (am.) 20.30 Tarzan (am.) 15.30,17 AThomas Crown ügy (am.) 18.30,20.30 Tic-tac (svéd) 17.30 Apafej (am.) 16.15 Cabiria éjszakái (ol.) 18 Teljes napfogyatkozás (ang.-am.) 20.30 KASSA DRUZBA: Oltári nő (am.) 15.30, 17.45 Tic-tac (svéd) 20 TATRA: ítéletnap (am.) 15.30, 17.45, 20 CAPITOL: ítéletnap (am.) 15.45, 18, 20.15 ÚSMEV: Stigmák (am.) 16,18, 20 DÉL-SZLOVÁKIA ROZSNYÓ-PANORÁMA: Két kéz (ausztrál) 17,19 LÉVA-SLOVAN: Hi-lo country (am.) 19 GÚTA-VMK: Fergeteges forgatás (am.) 18.30 Zubin Mehta vezényletével televíziós filmre veszik Szabadtéri Traviata MTI-HÍR Párizs. A párizsi Eiffel-toronyból hangszóró közvetíti Violetta és Alf­redo szerelmének történetét, mi­közben megkondulnak a Notre Da­me harangjai, jelezve, hogy a Ka- méliás Hölgy tragikus sorsa betel­jesedett. A 2000. év júniusában televíziós filmre veszik Verdi remekművének, a Traviatának szabadtéri előadását Zubin Mehta, a világhírű karmester vezényletével. Az eddig példátlan produkciót 125 ország televíziója sugározza majd a vüág minden ré­szébe másfél milliárd operarajongó legnagyobb örömére. A 65 millió frankba (10,1 miliő dol­lárba) kerülő monstre vállalkozást a francia és az olasz állami televízió finanszírozza. „Szappanopera lesz, olasz szappanopera, amelynek cse­lekménye a nézők szeme láttára bontakozik ki” - mondta Andrea Andemann, a rendező, aki 1992- ben Puccini Tosca című operájának televíziós változatát „vezényelte”. A párizsi szabadtéri Traviata felvé­teleihez óriási technikai háttérre lesz szükség: videokamerák tucat­jaira, 400 fényszóróra, négy műholdállomásra, 30 darab, az énekesek hajában elrejtett mini - avagy „mikro” - mikrofonra és leg­alább negyven normál mikrofonra a zenekar számára. „Európa csak ehhez hasonló, kivá­ló minőségű produkciókkal lesz képes betömi az amerikai televízi­ós piacra” - mutatott rá Marc Tes- sier, a francia televízió elnöke. Verdi Traviatájának 1853-as ősbe­mutatója nagy vihart kavart az ak­kori társadalom köreiben. A kriti­ka végül arra kényszerítette a ma­estrot, hogy száz évvel korábbra helyezze az opera cselekményét. A szereposztás parádés lesz. A vi­lághírű olasz bariton, Ruggero Ra­imondi énekli az apa, Jósé Cura te­norista pedig a hősszerelmes Alfre­do szerepét. Violettát „újonc” éne­kesnő, a több mint hétszáz fiatal szoprán közül kiválasztott szibéri­ai Eteri Gvazava énekli. Zubin Mehta az olasz rádió, a RAI szim­fonikus zenekarát vezényli. Az operát négy, egyenkét félórás részletben egyenesben közvetíti a francia és az olasz televízió június 3-án (szombaton) és 4-én (vasár­nap). Az még nem dőlt el, hogy az amerikai közönség is egyenes adásban láthatja-e a pordukciót. A Traviata forgatásának színhe­lyei: a festői XVIII. századi Villa Boisgelin, a párizsi olasz nagykö­vetség új épülete; a Marie Antoi­nette számára a XVII. század köze­pén épült Hameau Versailles-ban; a párizsi Petit Palais múzeum és a Notre Dame székesegyház mögötti Szent Lajos-sziget. Mindörökre címmel mutatta be új koreográfiáját társulatával Bozsik Yvett az elmúlt héten Budapesten. Képünkön Bozsik Yvett és Vati Tamás az előadás egyik jelenetében. (TASR/EPA-felvétel) Gólya, gólya vaslapát című műsorával ünnepelte 5. születésnapját a komáromi Pihegő Gyermek Néptáncegyüttes Követendően magasra tett mérce A fiúk... Az elmúlt hónapban 60 gyer­mek szereplésével ünnepelte ötéves létét a komáromi Pi­hegő. A nem beavatott néző - és Uyen kevés volt, hisz 60 gyermek szülei, közelebbi hozzátartozói, baráti köre megtöltötte a VMK nézőterét - kíváncsian várta, hogy meg­szülessen a csoda... KATONA ISTVÁN Esztétikus, pirostól kiabáló hívoga­tó plakátjuk, decens, pontos, min­dent kellő igényességgel feltüntető műsorfüzetük (alkotók, kosztümö­sök, szaktanácsadók, mecénások és szereplők) az emberben a meg­lévő elvárásokat még inkább ger­jesztették. A függöny felgördültével el­kezdődött valami, ami nekünk, felnőtteknek tényleg aranyvasár­napi ajándékká kerekedett. A szín­padon szereplőknek pedig sok-sok napi munka, vesződés, gyakorlás feloldódása - amely az előadás vé­gére annyira jól sikeredett, hogy az ember azt gondolta, ezek a nebu­lók úgy istenigazából csak most akaiják kezdeni. Az entrée visszafogott játékossága - korhoz alkalmazott relatív egy­szerűsége - sikeresen kivédte az ilyenkor ismert, mindent bele haca- cáré gyors, nézőlehengerlő hatás- vadászását. Tény azonban, hogy a tánc tempójának gyorsulásával egyenes arányban nőtt a lányok si- kongása is. Ez egy darabig tűrhető, de semmiképpen sem fogadható el a teljes kompoziíción keresztül, már csak azért sem, mert nem jel­lemző a táncainkra, másrészt pedig a szlovák Lúcnica repertoárjában meghonosodott sikongások per­verz gondolatokat indítanak el a fe­jekben (talán azért sikong, mert megcsípték valahol alapon). Ezt a hibát sajnos együtteseink többsége naivan abban bízva, hogy monu­mentális sikert arat, rendszeresen el is követi. Az más kérdés, hogy a siker inkább megdöbbentő, mint­sem megkapó. Kiemelném a hár­mas tagoltság harmonikus egybeol­vadását. Úgy zeneileg, mint tánc­ban vagy énekben partnerei voltak egymásnak a gyerekek, mert azzal sem árulok el nagy titkot, hogy a támckamak saját gyermekzenekara van. A műsorfüzet azt is sejteti, hogy komoly szakmai útmutatások szerint dolgozik ez a végtelenül sze­rény, de mindenképpen példaér­tékű zenekar. Czuczor Péter, Far­kas Róbert, Pikier Attila olyan zené­szek és táncosok voltak a ’70-es, ’80-as években, akik nélkül a szlo­vákiai magyar táncházmozgalom sohasem izmosodhatott volna meg. Ezek a ma már jórészt többgyerme­kes szülők tanítják gyermekeiket a magyar népzenére. Elgondolkodta­tó és példaértékű nemes cselekedet ez részükről. Talán hosszú évek múlva értik meg sokan, mit is jelent a nagy globalizáció mellett egy ilyen pici zenekar, amely idővel ön­azonosságtudatunk egy kis bástyá­ja lehet. Az előadás folyamán hiá­nyoltam a szólista megjelenését. A tortán a hab igen fontos tényező. Körül kellene nézni a tánckarban a sok jó hangú kislány között. Bizo­nyára találnának egy szólistát. Ne feledjük, Écsi Gyöngyi és Korpás Éva is így lett énekes-szólista. Horkay Katalinnak és Szlama Lászlónak a jövőt illetően a fiúk táncát kell kissé keményebbé ten­ni. A sikeresen megkomponált já­tékok után egyre inkább oda kell figyelni a táncbéli tudás elmélyíté­sére. Ezt pedig a táncházak és előadások gyakorisága fogja meg­határozni. A szabadon való tánco­lás, tehát improvizálás segíti elő leginkább a TÁNCbeszéd szaba­tosságát, magyarosságát. A tájon- kénti eltéréseket - mondjuk így: etnikai lokalitások stílusjegyeit - a próbateremben szükségszerű min­duntalan csiszolni. A Gólya, gólya vaslapát című szín­házi est mérföldkő a Pihegő együt­tes életében. Oly magasra tették a mércét, hogy követendő példaként kell említsem. A kosztümök, a színpadkép-rekvizi- tumok, a műsor harmonikus szer­kesztése, természetes, egyáltalán nem erőszakolt gradációja a „na­gyokat“ is elgondolkodtathatja... Okvetlenül meg kell említsem: az ellátó szervnek, a Városi Művelő­dési Központnak a jövőben sokkal jobban oda kellene figyelnie a sa­ját házon belüli értékeire, azokra az értékekre, amelyeket a műked­velő mozgalmak hoznak létre. Op­portunista módon,ha hetente ope­retthercegek fordulnak is meg a VMK színpadának deszkáin, jó pénzért jönnek s mennek, de a Pi­hegő és a hozzá hasonlók marad­nak, és számunkra ez legyen a fon­tos. Egy város, ha büszkélkedni akar valamivel, ami a szellemisé­gét képviseli, akkor sohasem ide­gen toliakkal ékeskedik. Éltesse Komárom városa a Pihegőt, hogy ő is élhessen. ... és a lányok fellépése az izsai lovasnapokon (Fotó: archívum) A tájainkról elszármazott Fisch Pál nem hivatásos tollforgató, ám az írás a mindennapi tevékenységei közé tartozik Verseslcönyvszentelőre New Yorkból ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Szene. Ünnepélyes könyvszente- lőre került sor a közelmúltban a Török Házban: a Századvégi gon­dolatok szerzője, Fisch Pál, aki tá­jainkról származott el a világégés előtt Svájcba, majd az Újhazába, egyenesen New York-ból érkezett haza az eseményre. Pali bátyánk soha nem volt hiva­tásos tollforgató, ennek ellenére a versírás, az átélt érzelmek papírra vetése jóformán a mindennapi te­vékenysége közé tartozott s tarto­zik ma is. Gépészmérnökként be­járta az egész világot, óriási vízi erőművek gépészeti dokumentá­cióinak vált világhírű tervezőjévé, több tucat Amerikában jegyzett szabadalom tulajdonosa. Estén­ként persze egy szingapúri, pári­zsi, londoni, ottawai vagy wa­shingtoni hotel szobájában emlé­kezett; verseket írt anyanyelvén, magyarul. Az Ateliér Gabriel Könyvkiadó és Reklámügynökség igazgatója, Kalita Gábor elmondta, egy nem­zetiségi kiadónak kötelessége, hogy odafigyeljen az olyan, gon­dolataiban értékes könyvek kiadá­sára is, melyek nem agyontömjé- nezett, üzletileg kifizetődő, jól for­galmazható szerzők nevét viselik. Susla Béla, a versek válogatója, a Fisch Pál (jobbról) a könyvszentelőn Botlík Aladár festőművésszel (Fotó: -ita-) Századvégi gondolatok szerkesz­tője a művek mély érzelmi tölteté­ről beszélt; a hazáját kényszerből elhagyó ember másként fogalma­zásáról, a szülők iránti szeretet ki- nyilvánításáról, a lét-nemlét ma­gas szintű szenzuális intelligenci­áról tanúskodó megfogalmazásá­ról. A kötetet Botlík Aladár festőmű­vész illusztrálta, a könyvborítót Kátay Béla grafikusművész ter­vezte. A szép kivitelezésű, képző­művészek által illusztrált kötet és Az Ateliér Gábriel szá­mos képzőművészt tö­mörít maga körül. a kiadó művészeti jellegű termé­kei arról árulkodnak, hogy az em­lített kiadó számos képzőmű­vészt tömörít maga körül, nem véletlenül, hiszen maga az Ateliér Gábriel tulajdonosa is publicista, képzőművész. A kiadó korábbi termékét, dr. Csámpai Ottó Etnoszociológiai összefüg­gések című tudományos érteke­zését is jeles magyar képzőművé­szek illusztrálták. A kiadó részé­ről ez a törekvés az európaiságot, az interdiszciplináris gondolatvi­telt képviseli, (b. s.)

Next

/
Thumbnails
Contents