Új Szó, 2000. január (53. évfolyam, 1-24. szám)
2000-01-10 / 6. szám, hétfő
6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2000. JANUÁR 10. TANÁCSADÓ Módosult a törvény D. J.: 1998-ban fejeztem be a középiskolát, szeptemberben munkába léptem egy kft-ben, határozatlan időre. Októberben a tulajdonosok elrendelték a cég felszámolását, s így felmondást kaptunk. A felmondási idő januárban telik le. Már két hónapja keresek munkát, de ha szóba is állnak velem, májustól lenne lehetőségem ismét munkába lépni és előre meghatározott időre, pedig azt mondták nekünk, hogy a Munka Törvénykönyve szerint csak határozatlan időre szóló szerződést köthetnek velünk, ha a szakmánkban akarunk elhelyezkedni. FEKETE MARIAN 1998-ban ez igaz is volt. Pontosabban a Munka Törvénykönyve végrehajtására kiadott 223/1988 Tt. számú kormány- rendelet 3. §-a harmadik bekezdésének a/ pontja tiltotta a határozott időre szóló munka- viszonyok létesítését a középiskolák és a főiskolák végzőseivel, miközben ez a „védelmi időszak” a tanulmányok eredményes befejezésétől számított két évig tartott. Ebben az időszakban próbaidőt sem lehett a végzősök munkaszerződésében kikötni. A parlament tavaly októberben novellizálta (módosította és egyben kiegészítette) a Munka Törvénykönyvét. Viszonylag jelentős mértékben érintette ez a munkaviszonyra vonatkozó rendelkezéseket is, és a Munka Törvénykönyve új 279a §-a egyben érvénytelenítette a fent említett kormány- rendelet 3. §-át, egy további rendelkezés pedig a próbaidő kikötésének tilalmát érvénytelenítette. GAZDASÁGI MORZSÁK Nagy-Britannia és az euró London. A Nagy-Britanniában befektető külföldiek azt szeretnék, ha London csatlakozna az Európai Unió közös pénzrendszeréhez, s már a következő parlamenti ciklus elején döntést várnak ez ügyben - nyilatkozta Stephen Byers brit ipari és kereskedelmi miniszter. A külföldi befektetők arra panaszkodnak, hogy veszteségeket szenvednek el a tartósan igen erős font miatt, amely a termelékenység növekedését sem engedi érvényesülni. A munkáspárti brit kormány elvben elfogadta az euró meghonosításának a gondolatát, ezt azonban a hivatalos álláspont szerint számos feltételhez köti, s a döntést is csak a következő parlamenti választások után fogja meghozni. (MTI) Soros György jó évet zárt New York. Soros György fő vállalkozása, a Quantum Fund, a világ legnagyobb fedezetialap- csoportja jó évet tudhat maga mögött, mert befektetéseinek értéke, elsősorban a számítógépes és más fejlett technológiai cégek megvásárolt részvényeinek nagy emelkedése miatt, átlagosan 34,7 százalékkal emelkedett. Soros alapja különösen nagy pénzt csinálhatott például a Qualcomm számítástechnikai cég részvényével, melynek árfolyama egyedül az elmúlt év utolsó két hónapjában több mint 216 százalékkal drágult. Több más Quantum vásárolta részvény nyeresége október végétől 40-100 százalék között volt, amiként a Nasdaq részvényindexre spekulálással is nagyot lehetett nyerni. (MTI) Megosztott Németország Frankfurt. A Handelsblatt vezető gazdasági mutatója megerősíti, hogy Németországban a keleti és nyugati országrészben az ütem ugyan jelenleg éppen hasonló, de továbbra is ellenkező irányzatú. Az erőteljes feldolgozóipari keresletnek köszönhetően a GDP januárban éves szinten 2,6 százalékkal nő a decemberi 2,5 százalék után a nyugati országrészben. A keleti tartományokban viszont az építőipar pangása és az alacsony export miatt a gazdasági növekedés üteme 3 százalékról 2,6 százalékra lassul. Ezzel együtt is az általános gazdasági fellendülés Németországban nem forog veszélyben, mert a nyugati tartományok adják az ország teljes termelésének 90 százalékát. (MTI) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2000. január 10-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta ___________Árfolyam Valuta__________Árfolyam EM U - euró 42,317 Magyar forint (100) 16,621 Angol font 67,639 Német márka 21,636 Cseh korona 1,172 Olasz lira (1000) 21,855 Francia frank 6,451 Osztrák schilling 3,075 Japán jen (100) 39,050 Spanyol peseta (100) 25,433 Kanadai dollár 28,135 Svájci frank 26,345 Lengyel zloty 10,043 USA-dollár 41,069 A szlovákiai gazdasági átalakulás egyik fő problémáját a munkanélküliség folyamatos növekedése jelenti A reformok első 10 esztendeje A munkanélküliség legfontosabb kiváltójának a vállalatok szerkezetátalakításának elhúzódását, a külföldi befektetések hiányát és a vállalkozásokat gátló intézkedéseket tekinthetjük. Az adatok százalékban értendők. (Forrás: CPHR) Pozsony. A gazdasági reformfolyamatok 1991-es beindítását követően, a csehszlovák államszövetség szétesése majd az azt követő, privatizációnak nevezett szabadrablás miatt, a gazdasági fejlődés Szovákiában jelentősen lelassult. Teljesítménye a bruttó hazai terméket tekintve így csak tavaly érte el a tíz évvel ezelőtti szintet. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A valódi reformok a szlovák gazdaságban, az 1990-ben elfogadott forgatókönyv alapján, csak 1991 januárjában indultak be. Elfogadásukkor a radikális reformokat sürgetők nézetei győztek, így hamarosan beindulhatott a kisprivatizáció, és sikerült meghozni azokat a törvényeket is, amelyek lehetővé tették az állami tulajdon magánkézbe juttatását. A legfontosabbak ezek közül a kárpótlásról szóló és a nagyprivatizációról szóló törvények voltak. Az árak többségének felszabadítása és az akkor még közös csehszlovák valuta többszöri devalválása miatt rohamosan nőtt az infláció, a fogyasztói árindex 1991-ben 61,2 százalékkal nőtt. Jelentősen csökkent ugyanakkor a termelés a mezőgazdaságban, az iparban és az építőiparban is. A bruttó hazai össztermék a reforJelenleg a GDP 80 százalékát már a magáncégek állítják elő. mok első évében 15 százalékkal csökkent, a munkanélküliség pedig 11,8 százalékra nőtt. Az elfogadott gazdasági intézkedések és az alulértékelt valuta ugyanakkor lehetővé tette a hazai exportőröknek a nyugati piacokra való kijutást. A reálbérek jelentős csökkenésének köszönhetően pedig a következő években jelentősen nőttek a beruházások és felgyorsult a vállalatok szerkezetátalakítása is. A vagyonjegyes privatizáció első hulláma 1992 decemberében ért véget, ebbe a 169 milliárd koronás állami tulajdonból 79,6 milliárd koronás vagyonrészt soroltak be. Több mint 8 millió csehszlovák állampolgár élt a lehetőséggel, amit a befektetési társaságok masszív reklámkampánya is elősegített. 1992-ben azonban már döntöttek a csehszlovák államszövetség felbomlásáról is, így egy évvel később a gazdasági szerkezetátalakítással együtt járó problémákat az önálló állam intézményeinek felállítása is tetézte. Már 1993 februárjában felbomlott a valutaunió, amit a szlovák korona létrejötte követett. Az önálló szlovák fizetőeszközt még az év júliusában 10 százalékkal leértékelték. A bruttó hazai össztermék a bársonyos forradalmat követő évek átmeneti csökkenése után már 1994-ben növekedésnek indult. Szlovákia 25 százalékos visszaesése ugyan kisebb volt, mint az átalakulófélben lévő államok átlaga, a közép-európai reformországokhoz viszonyítva azonban nagyobb visszesést könyvelhettünk ei. A gazdaság fejlődési üteme így csak tíz év után állt vissza arra a szintre ahol tíz évvel ezelőtt volt. Közben persze megváltozott a gazdaság szerkezete, így jelenleg a GDP 80 százalékát már a magáncégek állítják elő. Az egy lakosra számított GDP jelenleg 3,7 ezer dollár körül mozog, ami ugyan eléri a lengyelországi szintet, alacsonyabb azonban a cseh és a magyar gazdaság teljesítményénél is. A lemaradás még nagyobb, ha az Európai Unió országaival hasonlítjuk össze az országot, a szlovák GDP ugyanis az uniós szint 50 százalékát sem éri el. A viszonylag gyorsnak mondható 1994 és 1998 közti növekedés ugyanakkor hossszú távon nem volt fenntartható, így a jelenlegi kormány egyik fő célja a tartósan fenntartható gazdasági növekedés. A gazdasági átalakulás egyik fő problémáját a munkanélküliség folyamatos növekedése jelenti. Ez jelenleg országos szinten már a 20 százalékos határt is megközelítette, egyes járásokban pedig már a 30 százalékot is meghaladta. A munkanélküliség rohamos növekedését, a gazdaság átalakításának beindulásakor egyes elemzők a GDP rohamos csökkenésének számlájára írták. Más elemzések szerint ugyanakkor jelenleg, a félmillió munkanélküliből csaknem 100 ezren feketén dolgoznak. A munkanélküliség csökkenésére akkor sem került sor, amikor az ország GDP-je növekedési pályára állt. így a munkanélküliség legfontosabb kiváltójának a vállalatok szerkezetátalaldtásának elhúzódását, a külföldi befektetések hiányát és a vállalkozásokat gátló intézkedéseket tekinthetjük. A fogyasztói árak növekedése ugyanakkor mélyen a 10 százalékos szint alatt maradt, az államilag szabályozott árak növekedése pedig csaknem megállt, ami jelentős mértékben deformálta a piacot és jelentős problémákat okozott az energiatermelőknek. Az előző kormány által folyamatosan halogatott intézkedéseket a jelenlegi kormány hozta meg, ennek jelentős inflációs hatása volt, ami a tavalyi évvégére elérte a 14 százalékot. Tavaly így a gazdasági reformok újabb hulláma kezdődött el. Az évekig halogatott bankkonszolidáció és a vállalatok szerkezetátalakítása az elmúlt évben a gazdasági növekedés jelentős visszaeséséhez vezetett. A lakosság számára u- gyanakkor egyben azt az évet is jelentette, amikor 1993 óta először nem nőttek a reálbérek. Mivel az előző kormány gazdasági intézkedései nem hozták meg a várt eredményt, a Dzurinda-kormány a sokkterápia felújítása mellett döntött, ami azt jelenti, hogy a gazdasági átalakulás beindulását követő egy évtized eltelte után, ott folytatjuk, ahol a Meciar-kabinet annak idején befagyasztotta a reformokat. A reformok végrehajtásának időtartamát nehéz ugyan megállapítani, de egy újabb évtized talán elegendő lesz a betetőzésükre. Európában Budapest jelenleg a harmadik helyen áll Jó a vállalkozói klíma HÍRÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Az üzleti élet számára legjobb városok versenyében a brit főváros, London a listavezető. Itt a magas költségek ellenére számos, elsősorban tengerentúli cég telepszik meg szívesen. Az Amerikában és az Egyesült Királyságban beszélt közös angol nyelv mellett Londont a jó közlekedés, a képzett munkaerő valamint az üzleti életet elősegítő jogi szabályozás is az első helyre rangsorolják Európában. A Fortune magazin és az Arthur Andersen tanácsadó cég együttműködésével elkészült tanulmány London után Amszterdamot teszi a 2. helyre, a- hol a vállalkozói szellem és a jó közlekedés ugyanúgy érvényesül. Ebben a rangsorban Budapest az előkelő 3. helyezést érte el megelőzve olyan versenytársakat, mint München és Stockholm. Ami a világ többi részét illeti: Ázsiában, Ausztráliában és Óceániában az angolul beszélő városok állnak az élen. Közülük Szingapúr tiszta utcáival és alacsony korrupciójával emelkedik ki, mögötte a két ausztrál metropolis következik, Sydney és Melbourne. A latin-amerikai listát két mexikói település, Monterrey és Mexikóváros vezeti. Az USÁ-ban a legvonzóbb üzleti telephely a Texas állambeli Dallas lett, amelyet a kaliforniai San Jósé és a szintén texasi Austin követ. Nem véletlen, hogy a vonzó üzleti életet vizsgálva afrikai várost nem találtak a lista összeállítói. (MH) MTI-HÍR Párizs. Európának 159 millió bevándorlót kellene befogadnia a következő 25 évben ahhoz, hogy népességén belül megfelelő maradjon a munkaképes korú lakosság aránya - derül ki az ENSZ még nem végleges demográfiai jelentéséből. A tanulmány várhatóan heves vitákat vált majd ki Európában, ahol a lakosság és a politikusok - az USÁ-val, ellentétben - meglehetősen idegenkednek attól, hogy a munkaerőszükségleteteket bevándorlás révén elégítsék ki - mondta Joseph Cha- mie az ENSZ népességkutatással foglalkozó osztályának vezetője. Az összehasonlítás kedvéért: Az Egyesült Államoknak becslések szerint 150 millió emigránst kellene tárt karokkal várnia a következő 25 évben. A jelentés rámutat arra, hogy az európai lakosság elöregedésére kizárólag a bevándorlók jelenthetnek gyógyírt. Egyik példaként Olaszországot említi, ahol a születések száma az elmúlt években olyannyira visszaesett, hogy a jelenlegi 57 mü- lió fős lakosság fél évszázadon belül 41 mülióra apadhat. Az ENSZ becslései szerint Olaszországnak negyedszázadon át évente 300 ezer bevándorlót kellene befogadnia ahhoz, hogy a munkaképes korú lakosság arányát az 1995-ös szinten tartsa. Németországnak ehhez évi félmillió külföldire lenne szüksége. Az ENSZ várhatóan márciusban teszi hivatalosan közzé a jelentést. A bruttó hazai össztermék (GDP), az árak és az infláció alakulása Szlovákiában az elmúlt tíz évben Még egyszer az autópályák matricáinak áráról Szigorúbb ellenőrzések HÍRÖSSZEFOGLALÓ Budapest, Prága. 2002. január 2- től a magyarországi Ml-es Győr és Hegyeshalom közötti szakaszán, valamint az M3-as autópályán az eseti útdíj-fizetés megszűnt, ezzel egyidőben mindkét autópálya - MÍ, M3 - teljes szakaszán egységes matricarendszert vezettek be. A matricás rendszer az M7-es autópályára is vonatkozik majd, a felújítási munkák befejezése után. Motorkerékpárok, személygépkocsik esetében a heti bérlet 1300, a havi bérlet 2400, az éves bérlet pedig 22 000 forint, a buszok esetében a heti bérlet 3300 forint. A rendőrség jelezte, hogy a sztrádaszakaszon fokozott ellenőrzés várható. A matricák megvásárolhatók a Magyar Autóklub nagyobb irodáiban és az autópályák melletti benzinkutaknál. Csehországban szintén változás történt, januártól ugyanis az éves matrica mellett 10 napos és havi lebontású is vásárolható: 3,5 tonás járműig a 10 napos bérlet 100, a havi bérlet 200 és az éves bérlet 800 korona. (Ú) A bruttó hazai össztermék (GDP) 1993-ig folyamatosan csökkent és csak tavaly érte el az 1989-ben egyszer már elért színvonalat. Az 1989-es szint felel meg 100-nak. (Forrás: CPHR) Az inflációt az előző kormány hivatali ideje alatt művileg sikerült alacsony szinten tartani, 1999-től újra nő a pénzromlás. Az adatok százalékban értendők. (Forrás: CPHR) Az elöregedő Európát megmenthetik a bevándorlók Vitatott lesz a gyógyír
