Új Szó, 2000. január (53. évfolyam, 1-24. szám)

2000-01-08 / 5. szám, szombat

ÚJ SZÓ 2000. JANUÁR 8. Családi Kör Óriási akarattal kell rendelkeznie annak, aki a grafológus tanácsára a változás útjára lép Jellemünk és sorsunk HORNÁK OTÍLIA A kézíráselemzés, más néven grafológia, az írással kapcsolatos tu- s domány, melynek se- gítségével a grafológus a kézírás alapján leírja és minősíti a jellemet, s lehetőséget ad az emberi lélek megismerésére. A grafológia feltétel nélküli őszinte­ségre tanít. Arra, hogy nézzünk szembe kendezőtlenül önmagunk­kal. Persze a felismerés önmagában kevés. Óriási akarattal, határozott belső erővel kell rendelkeznie an­nak, aki a változás útjára lép. Sokan sarlatánságnak tartják a gra­fológiát. Törvényei, melyek pozitív vagy negatív tulajdonságokra hívják fel a figyelmet - elsajátíthatók. Az emberiség már jóval azelőtt elemez­te a kézírást, mint hogy a grafológia tudományos rangra emelkedett vol­na. A grafológus a személyiséggel fog­lalkozik, a kézírás szerkezeti eleme­inek jellegzetességeit oly módon vizsgálja, hogy feltárja a lélek tuda­tos és tudattalan rétegeit, és ennek segítségével meglepően pontos ké­pet alkot az író személyéről. Az írásunkban ott rejtőzik teljes sze­mélyiségünk. Minden kis jel tükrözi belsőnk, lelkünk állapotát. Csak ol­vasni kell megtanulni „grafológu­sul”. A grafológia segítségével meg­állapítható:- kik vagyunk és hol tartunk most, - melyek azok a pszichológiai ele­mek, amelyek alátámasztják egyé­niségünket- hogyan éljük meg problémáinkat - müyen erőket vetünk latba megol- dásuldioz. A grafológia nem tudja feltárni: az író személy korát, nemét, jövőjét és külsejét. Azon a felületen, amelyen a kéz mozog írás közben, szimboli­kusan kicsinyített mása annak a te­rületnek, amelyben az ember a való­ságban is él és mozog. Ez a terület a család, munkahely, baráti kör és maga az egész társadalom. Mi kell az elemzéshez? Mindenekelőtt kézírás. Ez nyilván­való, azonban távolról sem kézen­fekvő, hogy az íráselemzés szem­pontjából mi tekinthető kézírásnak. Van, aki szerint már egy-egy betű, egy-egy szó is alkalmas a személyi­ségvonások megítélésére. Szerin­tem azonban ez a meglehetősen el­terjedt nézet és gyakorlat nem állja meg a helyét. Ugyanis elszigetelt írásjelenségekből soha nem lenne szabad - bármennyire is csábítónak tűnhet - az író egyéniségéről, jelle­méről messzemenő következtetése­ket levonni. Miként egyetlen hang még nem dal­lam, úgy önmagában még egy külö­nös grafológiai alakzat nem jelent jellemvonást. Számos írásjelenség vizsgálata szükséges ahhoz, hogy biztosan következtethessünk a kéz­író tulajdonságaira, jellemére. Egyetlen hangjegyből csak akkor lesz muzsika, ha kapcsolatba kerül más hangjegyekkel. A grafológiá­ban, akárcsak a zenében vagy a fes­tészetben, csak az egész - az elemek összessége - hordoz jelentést. Az elemzéshez szükséges:- spontán kézírással megírt folya­matos szöveg, legalább 15-20 sor- tartalmazzon megszólítást és alá­írást- legyen ismert a kor, a nem, a fog­lalkozás s az iskolai végzettség. Az elemzést lehetőleg úgy kell meg­írni, ahogy a mindennapi életben valakit jellemzően és színesen le­írunk. Egyszerűen, mert különben a felületes megtévesztés gyanújába eshetünk. Hol alkalmazható a grafológia? A grafológiának gyakorlati jelentő­sége lehet az érzelmi partner kivá­lasztásánál, a házassági tanácsadás­nál. Hozzásegítheti mindkét felet önmaga jobb megismeréséhez, eseüeges hibáinak, negatívumainak felszínre hozatalához. Olyan tulaj­donságokat is kimutathat, amelye­ket a másik fél csak több hónapi, vagy néhány évi házasság után fe­dezne fel társában. A grafológia segítségével feltárha­tók egy adott beosztásra, munka­körre pályázó személy képességei, hajlamai, jellemvonásai, azaz meg­lehetősen nagy biztonsággal megál­lapítható a jelentkező alkalmassá­ga­A grafológia alkalmazható még:- az oktató-nevelő munkában- az orvostudományban- a kriminalisztikában- a titkosszolgálati munkában- az igazságügyi és írásszakértői te­rületen, s végül, de nem utolsósor­ban képes rámutatni az úgynevezett „hazugságjegyekre” is. Elegendő az aláírás egy átfogó gra­fológiai elemzéshez? Természetesen nem, de megragadó élmény látni, hogy hogyan titkolják bele aláírásukba az emberek szak­mai hovatartozásukat, vagy legbel­sőbb érzéseiket. Az aláírásunkban sokkal erőteljesebben érvényesül a törekvésünk, hogy környezetünk olyannak lásson bennünket, ami­lyennek szeretnénk. Az aláírás és az összefüggő szöveg összetartoznak, egységet alkot, csakis így tükörképe igazán az em­bernek. A folyamatos írásból többet tudunk meg az ember gondolkodás- módjáról, ugyanakkor az aláírásban a személyiségnek önmagáról alko­tott vágyképe is megmutatkozik. Az aláírást akár névjegykártyának is nevezhetnénk, s ha olyannyira eltér a normától, hogy semmiképpen sem lehetne valamilyen szövegírás­ba illeszteni, akkor a legnagyobb elővigyázatossággal kell eljárnunk, mert alapos a gyanú: szerepjátszás­ról van szó. Mindenki a jellemében hordozza a sorsát - tanítja a többezer éves böl­cselet. S a jellem feltárásával a gra­fológus ösztönözheti a vizsgált sze­mélyt a kedveződen készségek és képességek átalakítására, s egyben a pozitív tulajdonságok kibontakoz­tatására. grafológiai tanácsadás Mgr. Hornák Otília Krajná 49, 940 01 Nővé Zámky § 0905/263 893 | e-mail: hornak@nz.sknet.sk A bőrünk - természetes reakcióként - a legkisebb felületre összehúzódik, hogy minél kevésbé érhesse a hideg HAJDÚ KRISZTINA gyik ember a hideget, a másik a meleget nem bírja, de az sem ritka, akit mindkettőtől a hi­deg ráz. De miből adó­dik ez a különbség? Az ember testének hőmérsékletét csak igen szűk keretek között ké­pes megtartani a sokkal nagyobb skálán változó külső hőmérséklet­ben. Mindannyian tudjuk, hogy ha kellemes környezetben és testi­lelki nyugalomban 37 fok fölé megy a hőmérsékletünk, akkor az már valami apróbb vagy nagyobb bajnak a jele, 35-36 fok alatt pedig már kihűlésről beszélünk. Amikor a levegő hőmérséklete nagyon le­hűl, és a bőrünk, illetve a levegő között túl nagy a hőmérséklet-kü­lönbség, fázni kezdünk. A fázás- nak jelentős élettani szerepe van, hiszen beindítja azt a tudattalan reakciósort, amelynek eredménye . a szervezet hatékonyabb hőterme­lése és a hőveszteség lehetséges csökkentése. A bőrünk például a lehető legkisebb felületre összehúzódk, „lúdbőrös” lesz, hogy minél kevésbé érhesse a hi­deg. Csakhogy a folyamatnak kel­lemetlen tünetei is vannak, így végtajaink kihűlnek, izmaink meg­dermednek, didergünk, vacog a fogunk. A hideg elleni hatékony védekezés azonban nem valósul meg akkor, ha a tudatunkat kóro­san befolyásolta valamilyen szer, leggyakrabban alkohol vagy kábí­tószer. Ilyenkor csökken vagy el­marad a fázás és az előbb említett védekezési reakciósor. Ez az oka annak, hogy a sűrű koccintgatások - különösen az egyébként is le­gyengült, hiányosan táplálkozó emberek közül - gyakran szednek áldozatot. A bajt még csak tetézi, hogy az alkoholtól a bőr erei kitá­gulnak, amitől az ittas ember me­legséget érez. A megfigyelések szerint a nők fá­zékonyabbak, mint a férfiak, és az idősebbek is gyakrabban panasz­kodnak a hidegre. A gyerekek ugyan ritkán szólnak, de elég csak a vízparti fürdőzésekre gondolni, milyen hamar elkékül a szájuk még az enyhe vízben is. Télen az elvörösödött, hidegtől elfagyott kis kezek látványa is mindenna­pos. Ennek ellenére óvakodjunk a kisgyermek túlöltöztetésétől, mert a kisgyermek hőtűrő képes­sége rosszabb. Talán meglepő, de az oly kiválóan „tervezett” embe­riség egyedeinek hőérzete lénye­gesen nem különbözik aszerint, hogy a trópusokon vagy a sarkkör­ön laknak. A sötét bőrszínnek csak a napszúrás elkerülésében van je­lentősége, és az eszkimók is meg­fagynának, ha nem választanának az éghajlatnak tökéletesen megfe­lelő, rendkívül jó hőszigetekő bőr­ruházatot és kalóriadús, zsírban gazdag táplálékot. Az viszont igaz, hogy az eszkimók - csakúgy, mint a hideg vízzel közvetlenül érintkezni kénytelen halászembe­rek - keze sokkal jobban bírja a hi­deget, mint az egyszeri halandóé. Ha a feketék és az eszkimók hőér­zete nem is különbözik, a hidegtű­rő képességük igen. Ezért van az, hogy aki nagyon fázós, és szeretne ezen valamelyest módosítani, edzettebbé teheti szervezetét. Semmi meglepőre nem kell számí­tani. Az edzésnem más, mint a hi­deg vizes mosakodás. Ha eddig nem tettük, a legfontosabb, hogy fokozatosan, de rendszeresen ve­zessük be szervezetünket a „hideg birodalmába”. A kúra kezdődhet hideg vizes mosakodással, folyta­tódhat váltott vízhőmérsékletű zuhanyozással, és nagyon jó hatá­sú ebből a szempontból is a szau­na, ahol a néhány perces hőséget hideg vizes úszással váltogatjuk. A rendszeres séta a hideg, friss leve­gőn ugyancsak jó hatással van a szervezet minden porcikájára. Ugyanakkor idős embereknél a hi­degnek túlzottan kitett bőr erei­ben áramló lehűlt vér alvadékonysága fokozódik. Ennek tulajdonítják, hogy télen az idő­sebbekre jellemzőbb, trombotikus betegségek gyakrabban lépnek fel és végződnek halállal. A fázáshoz gyakran társított meg­fázás annyiban áll kapcsolatban a hideggel, hogy a kisebb lázzal, fej­fájással, tüsszögéssel járó, felső légúti-, vírusos betegség kóroko­zója könnyebben megtelepszik a hidegben lehűlt felső légutakban, amelyekben a nyálkahártya kerin­gése ilyenkor lassabb. Elsősorban a megfelelő fittség nyújt védelmet a betegség kialakulása ellen, ezen­kívül tanácsos kerülni a hosszas tartózkodást nagy tömegben. Még a kis náthát sem ajánlott elhanya­golni, hiszen táptalaja lehet a ko­molyabb betegségek kialakulásá­nak. A kórokozók elpusztításában életanilag jelentős szerepet játszó mérsékelt lázunkat viszont lehető­ség szerint ne csillapítsuk mindad­dig, amíg nem emelkedik olyan magasra, hogy már károsítaná ke­ringésünket. ORVOSI TANÁCSOK A mosoly nem vizsgálat „Mell" jeligére: Huszon­hét éves anyaként írom ezt a levelet, tele kétsé- ■ gekkel, félelmekkel. Már magam sem tudom, mikor vet­tem észre, hogy érintésre, nyo­másra fáj a jobb mellem alatt a bordám. Persze rögtön rákra gondoltam, meg minimum a ha­lálra. Fél évig tartott, mig rá­szántam magam az orvosi vizs­gálatra, s még tovább, míg elju­tottam az ultrahangos vizsgálat­ra. Az orvos megvizsgált, és megmosolygott, amikor a félel­meimről beszéltem, valahogy úgy, hogy nyugi, még nem hal meg. Azt mondta, hogy csomó nincs, ultrahangos vizsgálat nem kell, és hogy ez valamilyen szindróma, ami általában a ser­dülőkorban jelentkezik. Köszö­nöm szépen, ezen már 10-13 éve túl vagyok, s ha az jó is, hogy csomóm nincs, a bordám továbbra is fáj! A fájdalom erő­sebb, ha a menstruáció előtt va­gyok, s csak akkor érzem, ha megnyomom azt a helyet. Olyan, mintha meg lenne ütve a bordám! Mit tegyek? Előre is köszönöm a válaszát. 3-mal van, ami nem jelenti azt, hogy nem lehet kombinálni. Ami a diétát illeti, annak való­ban testreszabottnak kell len­nie, és egy serdülőkorban levő fiatalembernek is meg kell érte­nie, hogy a tiltott ételeket még a legkisebb mennyiségben sem szabad fogyasztania! Minden lépésre vigyázni kell! „Fázós lábak" jeligére: El­múltam 89 éves, még nem voltam beteg, most ■ is nagyon jó a közérze­tem. Egész életemben mindig dolgoztam, most is minden nap­ra eltervezem, hogy mit fogok csinálni a ház körül, a kertben, a szőlőben. Most azonban van egy problémám. Már régen ész­revettem, hogy hideg a lábam, fáznak a térdeim. Az orvosunk elküldött érröntgenre, ahol megmondták, hogy érelmesze­sedés nincs, vérkeringés van, de hogy egy idegszál be van szorul­va a hátgerincemben, azért hi­degek a lábaim. A körzeti orvo­sunk mondta: nagyon vigyáz­zak, nehogy megfázzak és el ne essek, s hogy már soha nem lesznek olyan lábaim mint vol­tak. Miért? ( Az orvos mosolya nagyon fontos információs érték­kel bírhat a beteg számára, • de ez esetben nem ezt a szerepet játszotta. Bármilyen szindrómáról legyen is szó, nemcsak hallgatólagosan elfo­gadott aranyszabály egészség- ügyi berkekben, hogy ha egy csont fáj, sőt hosszú hónapokig fáj, akkor azt meg kell röntge­nezni, méginkább akkor, ha nincs a betegnek tudomása ütésről, sérülésről! Az is furcsa, hogy ha már ott volt abban a rendelőben, miért nem végez­ték el az ultrahangos vizsgála­tot, hiszen a hormonális aktivi­tás (tisztulás) és a fájdalom kö­zött szintén tapasztalt össze­függést. Tehát mielőtt bármi más témát boncolgatnánk (tisz­títókúrák, mészhiány stb.), ezt a két vizsgálatot szerintem el kell végezni. S ne habozzon, ké­rem újabb fél évig, mert a bi­zonytalanság egyre jobban ki fogja kezdeni az idegeit, s en­nek a mostani, egyenlőre kitű­nő munkabírása (is) látni fogja a kárát. Amint meglesznek az eredményei, kérem, jelentkez­zék személyesen. A serdülőkorral elmúlik „Gyógyulásra várva" jel­igére: 15 éves fiam érde­kében írok. Három évvel ■ ezelőtt került be a kór­házba véres széklettel, hasme­nésekkel. A tükrözés megmutat­ta, hogy nem fertőzés, hanem fekélyes vastagbélgyulladás okozza a bajt. Előírták a diétát, kapott gyógyszereket, az állapo­ta javult, de megint kiújult a fe­kélye. A gyógyszerek mellé kb. 2 hónapja adok neki táplálékki­egészítőket is, csak nem tudom, kivel megbeszélni, mennyit és mit kell adni. Kedves olvasónk fia na­gyon jó gyógyszereket ka­pott, s az is dicséretes, • hogy az édesapja - tanulva rovatunkból - keresi a táplálékkiegészítők legjobb kombinációját is, és kérdez. Ez így van rendjén. Kevésbé jó vi­szont, hogy mindenki megfe­ledkezett arról a több évtizede ismert tényről, hogy a fekélyes vastagbélgyulladás az ún. pszi­choszomatikus betegségek közé tartozik. Pedig már rovatunk­ban is többször idéztük Platónt: „...lehet-e gyógyítani a testet, s nem ismerni a lelket?” A táplálékkiegészítők közül a leg­jobb tapasztalatunk az Omega ( Azért, mert életének 89 éve alatt már nagyon sokat dolgozott, s ugye a fogoly- • táborban sem volt az élet Dr. Pálházy Béla A szerző pozsonyi pszichiáter, a ruzinovi kórház pszichiátriai • rendelőjének a vezetője fenékig tejfel! Önnek csontrit­kulása van, ami tudvalévőén több évtized alatt alakul ki, s nem várható, hogy valamilyen csodaszerrel egy-két hét vagy hónap alatt ki lehet gyógyítani. Az előírt gyógyszerek fogyasz­tása mellett azért kell nagyon odafigyelnie a megfázásra, mert az Ön korában egy tüdő- gyulladás a szó szoros értelmé­ben életveszélyes lehet, s az esésre meg azért, mert a meg­ritkult csontok könnyebben tör­nek, de nehezebben gyógyul­nak meg, s komplikációként megint nagyon gyakran a tüdő- gyulladás lép fel! Az eredmények a fontosak „Viki" jeligére: Nagy problémám, hogy elkezd­tek deformálódni az ujja- ■ im. Úgy érzem, befelé görbülnek, s ha emelem a ke­zem, halk nyikorgást is hallok. A családomban sok reumás em­ber van, ezért attól félek, hogy ezt a betegséget örököltem. Mi a megoldás? Még csak 18 éves vagyok! ( A reumatikus betegségnek megvannak a pontos labo­ratóriumi kritériumai, te- • hát laboratóriumi vizsgála­tok nélkül nem lehet a kórismét biztonsággal felállítani. Továb­bá a betegséget sem lehet örö­kölni, csak a hajlamot. Mivel 18 éves korban a lányok saját „testszemlélete” még nem mondható teljesen a realitások­nak megfelelőnek, azt tanácso­lom, mielőbb vizsgáltassa ki magát egy tapasztalt reumatológus szakorvossal, s utána jelentkezzen személye­sen a rendelőmben a vizsgála­tok eredményeivel együtt! Egész télen fitten

Next

/
Thumbnails
Contents