Új Szó, 2000. január (53. évfolyam, 1-24. szám)

2000-01-08 / 5. szám, szombat

CSALÁDI KÖR I. OLDAL ♦ Elkerülhetetlen a katasztrófa? II. OLDAL ♦ Szépségtrükkök fehérrel III. OLDAL ♦ Jellemünk és sorsunk IV. OLDAL ♦ Az ezredforduló konyhája Patkány füstölve Bécs. A bécsi repülőtér vámosai füstölt patkányokat koboztak el egy nigériai ál­lampolgártól. A Lagosból érkező férfi a csomagjából áradó szaggal hívta fel ma­gára a figyelmet, a vizsgálatnál nem ke­vesebb, mint 31,5 kiló füstölt patkányt találtak nála. Az utas elmondta: Ausztri­ában élő családját akarta hosszabb időre ellátni élelmiszerrel. A patkányhúsból álló „szállítmányt” elkobozták, és hala­déktalanul szemétégetőbe vitték. A schwechati repülőtér vámparancsnoka hangsúlyozta: kollégái úgy érzik, hogy sokat tettek a tiszta Ausztriáért. (PAN) Szombat, 2000. január 8. www.ujszo.com Ára 8,50 korona • 53. évfolyam, 5. szám KOMMENTÁR Becsapottak védelme Az Astrannak a minisztérium szerint 26 000 kárvallottja van. Ezek az emberek mind Szlovákia adófizető polgárai. Ezeknek az embereknek vá­lasztott parlamenti képvise­lői vannak, akik azért kapják a fizetésüket, hogy olyan tör­vényeket hozzanak, amelyek megakadályozzák az ilyen esetek előfordulását. A fő­nyomozó úrnak az lenne a dolga, hogy az „oktondi” pol­gárok viselkedése helyett, a törvények hiányosságát mi­nősítse. 2. oldal KULTÚRA Valós életet mond el Január 11-én Azt meséld el, Pista című Örkény-estjével Pozsonyban, a Studio S szín­padán vendégszerepei Mácsai Pál. „Az én Orkény- képem azonos az Azt meséld el, Pistával. Ahhoz, hogy va­laki ezt a képet árnyaltan megismerje, rá kell, hogy szánjon másfél órát” - mond­ja Mácsai Pál a vele készült interjúban. 11 oldal „Az én Örkény-képem min­denképpen ez az előadás.'' GAZDASÁG Mezőgazdasági integráció Szakértők egybehangzó vé­leménye szerint a visegrádi csoporthoz tartozó országok közül - kizárólag a mezőgaz­daságot értékelve - Magyar- ország a legfelkészültebb az EU-csatlakozásra. A lengye­lek a legproblematikusab- bak, Pozsonynak - Varsóhoz viszonyítva - csak a problé­mák töredékét kell megolda­nia. A „csak” azonban ko­rántsem lesz verejtékmentes. 7. oldal Továbbra is hideg, borult, ködös idő lesz. Délelőtt ha­vazás és ónos szitálás is elő­fordulhat, délután elvéko­nyodik a felhőzet és a nap is kisüthet. A hőmérséklet mí­nusz 5 és mínusz 1 fok kö­zött alakul. 3. oldal Nincs végleges elképzelés a kötvénykifizetés módjáról, még keresik a megoldást Lesz pénz a pénzünkre? A hétszázmillió forintot érő heroin. A 139 kilónyi szállítmányt Gyulán kap­csolták le a magyar hatóságok, hírünk a 6. oldalon. (CTK/EPA-felvétel) Szlovákiába látogat Jan Marinus Wiersma Tárgyalás előtti mustra TA SR-HÍR Pozsony. A Nemzeti Vagyon­alapnak a lakossági kötvé­nyek kifizetésével kapcsola­tos koncepcióját nagy való­színűséggel a kormány idei első, január 13-i ülésén vitat­ja meg - közölte lapunkkal Duray Rezső, a Nemzeti Va­gyonalap elnökségi tagja. ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ A kötvényeket jövő januárban kel­lene kifizetni, Duray szerint a va­gyonalap azért késlekedett a kon­cepció kidolgozásával, mert hosszú hetekig elnök, illetve alelnök nélkül volt. Duray Rezső jelezte, a Magyar Koalíció Pártja, a Szlovák Demokra­tikus Koalícióval egyeztetve, szin­tén dolgozik egy forgatókönyvön. Mindkét elképzelés közös nevezője, hogy számolnak a privatizációra váró stratégiai fontosságú nagyvál­lalatok, bankok részvényeinek rész­beni felhasználásával. Előzetes in­formációink szerint e cégek szinte mindegyike esetében mintegy 15 százalékos részvénycsomagot külö­nítenek el a lakossági kötvénytulaj­donosok kielégítése érdekében. A fejtörést az okozza, hogy egyrészt meg kell nyugtami a stratégiai cé­gekre pályázó beruházókat, más­részt biztosítani kell, hogy a luk­rativ cégrészvények ne a befekteté­si alapok, felvásárlók, hanem a va- gyonalapi kötvénnyel rendelkező polgárok kezébe kerüljenek. Gyurovszky László, az MKP pártkö­ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az atomlobbi a Szlovák Villamos Művek szétrablása után most az állami költségvetés megcsa­polására törekszik - véli a Green­peace természetvédő mozgalom szlovákiai szervezete. A SME infor­mációi szerint ugyanis a villamos művek szerződést kötött az atom­erőművek elhasznált nukleáris fűtő­anyagának Oroszországba szállítá­sáról, amelynek költségeit az orosz államadósság törlesztéséből fedez­nék. Ha azonban a mintegy 8 milli­árd koronát nem sikerülne az állam­zi kapcsolatokért felelős alelnöke a párt kötvénykifizetéssel kapcsola­tos álláspontját a következőképpen vázolta: ,A kormány elé terjesztett javaslattal szemben jelentős kifo­gásaink vannak, ugyanis azzal szá­mol, hogy a befektetési társaságok, amelyek öt-hatezer koronáért vá­sárolták fel a lakossági kötvénye­ket, azokat vállalati kötvényekre cserélhetik, körülbelül 14 ezer ko­ronáért. Ez azt jelenti, hogy a stra­tégiai fontosságú vállalatok részvé­nyeinek körülbelül 10 százalékát ismeretlen eredetű és befektetéssel nem foglalkozó társaságok kapnák meg a reális ár körülbeül 30 száza­lékáért. Ezért helyesebb volna, ha az állampolgárok nem részvényt Ismét csak a befektetési társaságok nyernének a kötvényeken. kapnának, hanem a Nemzeti Va­gyonalap bizonyos mértékben kifi­zetné őket, illetve több más lehető­séget is felvázolna. Mindenképpen többet kellene kapniuk, mint amennyit a befektetési társaságok ígértek, illetve adtak. Mivel köztu­domású, a vagyonalap nem rendel­kezik annyi pénzzel, hogy kifizes­sen 30 milliárd koronát, az önkén­tesség alapján több más lehetősé­get is vállalunk. Jelenleg ezekről tárgyalunk koalíciós partnereink­kel. Részletekről korai lenne be­szélni, a lényeg az, hogy a privati­adósságból levonni, a radioaktív hulladék megsemmisítését a költ­ségvetésből kell állni. Az a veszély is fennáll, hogy az államnak kell visz- szafizetnie majd a mohi erőmű fel­építésére felvett 30 milliárd koronás kölcsönt is, amelyre még a Meciar- kabinet vállalt garanciát. A villamos művek ugyanis fizetésképtelen A Greenpeace szerint a villamos mű­vek vezetői a radioaktív hulladék megsemmisítésének legdrágább módját választották. Míg ugyanis szerintük a fűtőanyag itthoni keze­lése 68 milliárd koronába kerülne, külföldre szállítása 240 müliárdba. zációs minisztérium által javasolt megoldást a lakosság, az állam és a stratégiai fontosságú vállalatok számára rossznak és hatástalannak tartjuk, és rendkívül előnyösnek a 200 százalékos haszonkulcssal dol­gozó befektetési társaságoknak” - jelentette ki Gyurovszky „A kormány nem tud kitérni a va- gyonalapi kötvények kifizetése elől” - véli Jaroslav Volf. A köt­vénykifizetés módjának megtalá­lása a szociáldemokrata politikus szerint a jelenlegi kabinet „tán leg­keményebb vizsgáinak egyike” lesz. A pártelnök több tervezetről is tud, végleges megoldási javas­latról azonban nem, ami szerinte azért egyre kockázatosabb, mert közeleg a kifizetés határideje. Kö­zölte, ennek lejárta után minden kötvénytulajdonosnak joga van visszakapni a pénzét, vagy - ha ez nem történne meg - akár bírósági úton visszakövetelni. A kötvényki­fizetést a stratégiai vállalatok pri­vatizációjával véli fedezhetőnek, s a Szlovák Gázművek részleges magánosítását sem zárja ki. „Vég­ső lehetőségként” elképzelhetőnek tartja a kifizetési határidő kitolását is, ám akkor lehetővé kellene ten­ni, hogy a kötvényeket más, álla­milag garantált kötvényekre cse­réljék, amelyekre a tulajdonosok­nak kedvezőbb kamatfeltételeket biztosítanának. A kötvények amortizációjának lehetséges mód­jaként még a kiegészítő nyugdíj- biztosítás, illetve a lakástakarékos­ság is szóba jöhet, (shz, korp) A környezetvédők úgy vélik, a hely­zetet megoldaná, ha az atomener­gia erőltetése helyett a villamos mű­vek energiatakarékos eljárások be­vezetésével próbálkozna. A Green­peace szintén fontosnak tartja az át­látható energiapolitikát, mivel a je­lenlegi helyzet szerintük kedvez a korrupciónak. A villamos művek ve­zetése azzal reagált a környezetvé­dők nyilatkozatára, hogy továbbra is Oroszországba kívánja szállítani az elhasznált nukleáris fűtőanya­got, de a szállítás költségeit kizáró­lag csak az orosz államadósság tör­lesztéséből fedeznék, (sóti) Pozsony. Hétfőn Szlovákiába ér­kezik Jan Marinus Wiersma, az Európa Parlament (EP) külügyi bi­zottságának Szlovákiával foglal­kozó raportőre. „Wiersma nagyon befolyásos politikus, hiszen az ő jelentései alapján alakítja ki állás­pontját az Európai Unió Szlovákia csatlakozási felkészültségéről” - nyilatkozta a látogatással kapcso­latban Peter Weiss, a parlament külügyi bizottságának vezetője. A SITA-HÍR Pozsony. A Szlovák Vasutak állítá­sa szerint nem akadályozza majd a hazai közlekedést a hétfőn kezdő­dő 60 órás magyar vasutassztrájk. A nemzetközi személy- és gyorsvo­holland politikus két olyan problé­ma iránt érdeklődik, amelyet az Európai Bizottság figyelemmel kö­vet: a romaprobléma, illetve a bohunicei atomerőmű. Wirsma szlovákiai látogatását keleten kez­di. Ellátogat a Lunik IX. lakótelep­re, s roma aktivistákkal találkozik, majd megtekinti az atomerőmű­vet is. Kedden megbeszélést foly­tat Jozef Migassal, Mikulás Dzu- rindával, Rudolf Schuterrel, Ivan Miklóssal, Csáky Pállal és Eduard Kukannal is. natok a szlovák határig közleked­nek, ott bevárják a menetrend sze­rinti indulást és visszaindulnak. Óriási veszteség várható viszont a teherforgalomban, mivel a szlovák vasút második legfontosabb part­nere - a cseh után - a magyar. A büdzséből kell majd állni a fűtőanyag tárolási költségeit, ha nem fizetnek az oroszok Költségvetéscsapoló korrupció A szlovák vasút felkészült a magyar vasutassztrájkra A határig és vissza A Statisztikai Hivatal adatai szerint növekedett a foglalkoztatottság a kiskereskedelemben, ellenben csökkent az iparban és az építőiparban A nominálbérek alakulása ágazati lebontásban 1999-ben Ipar 3 10 926 Kiskereskedelem I 8665 Nagykereskedelem Közlekedés Építőipar Az elmúlt év első 11 hónapjában összességében ugyan nőttek a nominál­bérek, ám az infláció felpörgése révén a reálbérek valójában csökkentek. Az adatok koronában értendőek. (Forrás: CTK) Tavaly csökkentek a reálbérek ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A kiskereskedelemben tavaly novemberben éves összeha­sonlításban 5,3 százalékkal nőtt a foglalkoztatottság, míg a nagyke­reskedelemben alkalmazottak szá­ma az előző évi szinten maradt. A statisztikai hivatal által tegnap nyil­vánosságra hozott elemzés szerint tovább folytatódott azonban a fog­lalkoztatottság csökkenése az ipar­ban (2,4 százalékkal) és az építő­iparban (11,8 százalékkal). A tava­lyi év első tizenegy hónapjának át­lagát véve alapul, az előző év azo­nos időszakához viszonyítva 7,7 százalékkal többen dolgoztak a kis­kereskedelemben, vagyis az ágazat 257,5 ezer embernek adott mun­kát. A nagykereskedelemben 162,1 ezren dolgoztak, ami 4,6 százalék­kal több, mint az előző évben. Az iparban dolgozók száma ugyanek­kor 3 százalékkal 567,6 ezerre csökkent, míg az építőipari alkal­mazottak száma 9,1 százalékos csökkenés után 137,7 ezret tett ki. Az év elejétől számítva a havi no­minálbér az iparban 7,8 százalék­kal nőtt, elérve a 10 926 koronát. A kiskereskedelemben a bérek ugyan 8,7 százalékkal nőttek, az átlagbér azonban így sem haladta meg a 5665 koronát. A nagykereskede­lemben a 3 százalékos bérnöveke­désnek köszönhetően a havi átlag- fizetés elérte a 10 678 koronát. Csökkent ugyanakkor az átlagbér az építőiparban, ahol az év végére az átlagbér 9761 koronára esett vissza. A nominálbérrel szemben a reálbérek az összes ágazatban csökkentek az elmúlt évben. A leg­nagyobb csökkenésre az építőipar­ban került sor, ahol 9,9 százalékkal alacsonyabb reálbért vehettek át az alkalmazottak, 2,2 százalékkal csökkent a reálbér az iparban, és 6,6 százalékkal a nagykereskede­lemben is. A kiskereskedelemben és a közlekedésben dolgozók reál­bére ugyanakkor egyaránt 1,4 szá­zalékkal csökkent.

Next

/
Thumbnails
Contents