Új Szó, 2000. január (53. évfolyam, 1-24. szám)
2000-01-05 / 3. szám, szerda
Kultúra ÚJ SZÓ 2000. JANUÁR 5. A Böngésző nyertesei A Vasárnap 51-52. számában feltett kérdésre a héten 851 helyes megfejtés érkezett. E héten az 500-500 koronát Fehér Margita rimaszombati, Matyó Ferenc nyitracsehi és Czucz Zsuzsa padányi olvasónk nyerte. Gratulálunk! A helyes megfejtés: 32 évesen, (v) (A 286/1992 Tt. számú adótörvény 36.§-a alapján a nyeremények összegéből 15% jövedelemadót vonunk le.) SZÍNHÁZ POZSONY SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Nabucco szerda 19 Tosca csütörtök 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Stuart Mária sz. 19 Ha asszony kezében a gyeplő cs. 19 KIS SZÍNPAD: Székek sz. 19 Demokraták cs. 19 KASSA ÁLLAMI SZÍNHÁZ: Traviata sz. 18 MOZI POZSONY HVIEZDA: Tarzan (am.) sz., cs. 13.30 ítéletnap (am.) sz., cs. 15.30, 18, 20.30 OBZOR: Star Wars: Baljós árnyak (am.) sz., cs. 15.30 Sztárom a_párom (am.) sz. 18, 20.30 Az átok (am.) cs. 18, 20.30 MLADOSÍ: Sztárom a párom (am.) sz. 15.15, 17.30 Teljes napfogyatkozás (am.) sz. 20 Egy bogár élete (am.) cs. 13.45 Két kéz (ausztrál) cs. 15.45, 17.30, 20 YMCA: Stigmák (am.) sz., cs. 15.30,18, 20.30 TATRA: Ideglelés (am.) sz., cs. 15.30,18, 20.30 ISTROPOLIS: Félelem és reszketés Las Vegasban (am.) sz. 17.30, 20 A 13. harcos (am.) cs. 17.30, 20 ítéletnap (am.) sz., cs. 15.30, 18.20.30 CHARLIE CENTRUM: Mindenki, akit szeretek (cseh) sz., cs. 17, 18.45 Amerikai pite (am.) sz., cs. 20.30 Tarzan (am.) sz., cs. 15.30, 17 A Thomas Crown ügy (am.) sz., cs. 18.30, 20.30 Tic- tac (svéd) sz., cs. 17.30 Országúton (ol.) sz., cs. 18 Oscar Wilde szerelmei (ang.-am.) sz., cs. 20.30 KASSA DRUZBA: ítéletnap (am.) sz. 15.30, 17.45, 20 Flubber (am.) cs. 15.30 Fergeteges forgatás (am.) cs. 17.45, 20 TATRA: Santa Claus (am.) sz. 15.30 A 13. harcos (am.) sz. 17.45, 20 Egy bogár élete (am.) cs. 13.30 ítéletnap (am.) cs. 15.30, 17.45, 20 CAPITOL: ítéletnap (am.) sz., cs. 15.45; 18, 20.15 ÜSMEV: Stigmák (am.) sz., cs. 16, 18, -20 IMPULZ: Vad szív (am.) sz., cs. 16.15,19.15 DÉL-SZLOVÁKIA ROZSNYÓ - PANORÁMA: Krisztus utolsó megkísértése (am.) sz., cs. 16.30, 19.15 GALÁNTA - VMK: Wing Commander (am.) sz. 17.30, 20 LÉVA - JUNIOR: Kék villám (am.) sz., cs. 16.30, 19 SLOVAN: Áldozat (fra.) cs. 19 NAGYMEGYER- SLOVAN: Fergeteges forgatás (am.) sz. 19 Január tizenkilencedikén indítja a Magyar Televízió Német nyelvtanfolyam MTI-HÍR Budapest. A Goethe Intézettel kötött megállapodás alapján tizennyolc részből álló német nyelvtan- folyamot indít január 19-én a Magyar Televízió. Az Einblicke című sorozat azoknak szól, akiknek legalább középfokú a nyelvtudásuk. A nyelvtanfolyam részeit szerdánként 16 órától sugározza a Magyar Televízió. A nézők a produkció segítségével nemcsak nyelvtudásukat fejleszthetik, hanem bepillanthatnak Németország politikai, gazdasági, ökológiai és kulturális életébe is. Minden film három egységből áll: egy történeti és egy dokumentumfilm részből, valamint egy kisjátékfilmből. A Goethe Intézet a nyelvtanfolyamhoz kapcsolódóan ingyen bocsátja az érdeklődők rendelkezésére azt a füzetet, amely a sorozat dialógusait tartalmazza. A munkafüzeteket és a magnókazettákat jutányosán, a CD-ROM-ot és a videokazettákat pedig térítés ellenében kaphatják meg a tanulni vágyók. Mindemellett a németnyelv-taná- rok térítésmentesen juthatnak tanári kézikönyvhöz. A magyar adás január hatodikai kínálatából válogathatnak Ünnepi rádióműsor MŰSORAJÁNLÓ Január 6-án 8 órakor indul a műsor. A hírek és a műsorajánlat után Újévi hangverseny hallható Kassáról. 9 órától Háromkirályok ünnepén címmel katolikus félóra hangzik el, amelyben Elek László ud- vardi plébános az ünnep jelentőségéről elmélkedik. A tíz órai hírekig egyházi zene szól. Erőt adó apró csodák című riportműsorunkat 10.05-tői ismételjük meg, majd gyermekdalok szólnak. 11.20-kor kezdődik Gál Sándor Jelenidejű emlékek című rádiójátéka. A déli hírek és műsorismertetés után nótákat közvetít a magyar adás. 13 órától a Mese és valóság című műsorunkat ismételjük meg, 14 órától pedig Szigligeti Ede Liliomfi című zenés vígjátéka, a Komáromi Jókai Színház dunaszerdahelyi előadásának nyilvános felvétele hallható. A 16 órai hírek után megismételjük Sportvarázs című műsorunkat. Húszperces Napzártával, tizennyolc órakor zárjuk a magyar adást. Egy 16 mm-es felvevőgéppel és egy videokamerával felszerelkezve kutatják a blairi boszorkány nyomait Vértelenül a félelemküszöbön át Heather nem akar tudomást venni a „valóságról" (Fotó: Bontonfilm) A filmművészeti akadémia három diákja eltűnt Maryland erdőségeiben. Kameráikat és az általuk felvett anyagot egy év múlva találták meg. Főcím és stáblista nélkül, ezzel a rövid felirattal kezdődik Eduardo Sanchez és Dániel Myrick filmje, az Ideglelés (eredeti címe Blair Witch Project). LAKATOS KRISZTINA Indítása alapján „talált tárgy” ez a minimális költségvetéssel és minimalista eszközökkel készült, népmeséi elemeket sem nélkülöző (ál)dokumentumfilm, mely az Egyesült Államokban rövid időn belül kultuszdarabbá vált. Végig mozgó kamerával felvett fekete-fehér, illetve színes amatőr felvételeket látunk: Heather, Mike és Josh egy 16 milliméteres felvevővel és egy videokamerával indulnak el Burkittsville-be, hogy egy helyi leMike, a szkeptikus genda alapján dokumentumfilmet forgassanak a környéken „garázdálkodó” boszorkányról. A dokumentumfilm szabályainak megfelelően előbb az egykor Blaimek nevezett városka lakosaitól szereznek információkat, meghallgatnak egy rémtörténetet a negyvenes években meggyilkolt gyerekekről, valaki találkozott is a boszorkánnyal, majd később, már az autentikus helyszínen Heather olvas fel részletet egy könyvből, amely az erdőben, az áldozati kőnél rituálisan legyilkolt férfiakról szól. A „stáb” kocsiját hátrahagyva gyalogvág neki az erdőnek. Egyre mélyebben hatolnak be az úttalan vadonba, .Amerikában vagyunk, itt nem olyan könnyű eltűnni” felkiáltással. Folyamatosan titokzatos, idegen jelenlétére utaló nyomokat találnak: előbb sírokra emlékeztető kis kőhalmokat, a fákra kötözött gallyfészkeket „kőtojásokkal”, majd fákra akasztott, keresztre feszített emberekre hasonlító bábukat, szintén ágakból. Közben elvesztik a térképüket, körbe-körbe járnak, s az átéltekért folyamatosan egymást okolják. Konfliktus forrása az is, hogy Heather a kamerájához nőve nem akar tudomást venni a „realitásról”, filmet forgat, ahol a fiúk rettegése csak dokumentálandó részlet, mígnem az ő idegei is felmondják a szolgálatot. A rémület és összeroppanás oka az, hogy a furcsa nappali élmények éjszaka igazi rémálomként folytatódnak: a szereplők folyamatosan zajokat hallanak, amelyek idővel egyre határozottabban panaszos gyerekhangokra emlékeztetnek, egy reggel a sátruk mellett három kis kőhalomra bukkannak, majd Josh rejtélyes eltűnése után egy ágkötegre, a fiú ruhadarabjaiban pedig véres emberi maradványokra. A történet végén Mike és Heather Josh távolról felhangzó hangját követve rátalál egy omladozó házra, ahol előbb Mike-ot éri egy ütés, Heather kamerája még felveszi a sarokban álló fiút (ez a motívum előbb a gyerekgyilkosságoknál jelent meg, ahol a gyilkos sarokba állította áldozatait, mert nem bírta elviselni a tekintetüket), de rögtön ezután egy csattanás véget vet az egész sztorinak. Az amerikai siker okain gondolkodva két dolog jut az eszembe. Első a téma, ami magában biztosítja, hogy a misztikumra hajlamos közönség tóduljon a moziba. Másik a forma, amely amellett, hogy a hollywoodi filmeken felnőtt generációknak szokatlan, a történet bizonyítottságára, tényszerűségére játszik rá. Hozzászoktunk ahhoz, hogy a „félős” filmek fantasztikus trükkökkel, gyomorpróbáló mé- szárlós jelenetekkel borzolják az idegeinket, ehhez képest az Ideglelés a maga lassú, csaknem vérte- len, de lélektanilag pontosan kidolgozott és ráadásul szellemes módján kész felüdülés. Élvezetes stílusban, közérthető nyelven, bőséges tárgyi tudással, tudományos igénnyel írt falumonográfia Megközelítések, törésvonalak, kötődések VÖRÖS PÉTER A magyar könyvészeti munkák (bibliográfiák) jól és pontosan megvilágítják, hogy helytörténeti irodalmunk mily gazdag, s több mint négy évszázados múltra tekint vissza. Az is igaz viszont, hogy tájainkon a rendszerváltásig (1989) számított, utóbbi négy évtizedben - az ideológiai megkötések miatt - csupán a „haladó hagyományok” visszafogott ápolása kap (hat) ott teret és publicitást. Am annál örvendetesebb a tény, hogy a (cseh) szlovákiai magyar írásbeliség (1918-tól napjainkig) utóbbi másfél évtizedének a hely- történeti irodalom felvirágzása volt az egyik legfontosabb eseménye. Ez a megújuló s mind szélesebb körben kibontakozó helytörténeti irodalom mára már - a maga „irodalomszociológiai” és „formatörténeti” hagyományaira építve - olyan eredményeket mutathat fel, mint Zalabai Zsigmond, Böszörményi János, Szőke József, Ángyéi Miklós, Juhász Árpád, Gábris József, Danis Ferenc, Dicskó József, Csáky Károly, Varga Erzsébet, Szapu Magda, Dobosi József, Egy falutörténet megírásához rengeteg dokumentum szükséges. Szénássy Árpád (és mások) művei, valamint a Kalligram Kiadó Csallóközi Kiskönyvtár sorozatának és a KT Kiadó Honismereti Kiskönyvtár sorozatának egyes darabjai. Ennek a felbecsülhetetlen értékű munkának méltó folytatása az a vaskos (256 oldal) falumonográfia, amely Vágvölgyi Szilárd hosszú, alapos kutatásának eredményeként Cer- gát-parti tűnődések (Ándód keletkezése és fejlődése) címmel a magyarországi Books in Print Kiadó gondozásában láthatott napvilágot. Az Érsekújvár tőszomszédságában lévő mátyusföldi kisközség, Andód - Czuczor Gergely költőnk szülőfaluja - évszázadairól papírra vetett falutörténetének bevezetőjében a következőket írja a szerző: „Talán nem tévedek, ha úgy vélem, minden emberben lappang valamely tájhoz, közösséghez való kötődés. (...) Nekünk, magyaroknak, találóan szép és kifejező szavunk van erre: szülőföld. (...) Egy falutörténet megírásához rengeteg kézzelfogható dokumentum szükségeltetik. Egy ilyen kis település esetében azonban roppant nehéz az ilyen hiteles forrásokat megtalálni.” Nos, az Érsekújváron: élő helytörténésznek teljes mértékben igaza van, hiszen a szülőfalujában (Andódon) elvégzett aprólékos kutatásai mellett alapos és kiterjedt forráskutatásokat kellett végeznie szlovákiai és magyarországi levéltárakban, könyvtárakban. A szerző tudományos alapossággal megírt terjedelmes tanulmányának már a fejezetcímei is beszédesek: A honfoglalás előtti időkről, A honfoglalásról, Az államalapításról, A falu tájbeli elhelyezkedéséről, A falu elnevezéséről és birtokosairól, A tatár és török veszedelem korszakairól, A falukép kialakulásáról, Kálváriánkról, Ä változások időszakáról, Törésvonalakról, A falu fejlődéséről. Vágvölgyi Szilárd kitűnő munkája Zalabai Zsigmond és Böszörményi János falumonográfiái mellé sorolható, mert élvezetes stílusban, közérthető nyelven, bőséges tárgyi tudással, tudományos igénynyel és pozitivista történelem- szemlélettel úgy egyesít históriát, A levéltárak aktáiról le kell törölni az évszázadok porát. szociográfiát, néprajzot, folklórt, statisztikát, kultúr- és művelődés- történetet, krónikát és szájhagyományt könyvében, ahogyan arra csak a legfelkészültebb helytörténészek képesek. A szerző Cergát-parti tűnődések című falumonográfiáját jól egészítik ki és gazdagítják a korabeli okiratok és dokumentumok fénymásolatai, a táblázatok, a térképek, a felhasznált irodalom adattára, a szlovák nyelven közreadott összefoglaló, valamint a fekete-fehér és színes fotók. Vágvölgyi Szilárd művének legutolsó két sorában a következőket írja: „A levéltárak polcain porosodó aktákról le kell törölni az évszázadok porát, s bizakodva tovább kutatni, feltárni Andód község történelmének és fejlődésének még hiányzó láncszemeit.” Úgy hiszem, az iménti sorok ösztönzésül szolgálhatnak mindazok számára, akik a szlovákiai magyar helytörténetírást kellő alázattal képesek művelni, megújítani és továbbvinni!
