Új Szó, 2000. január (53. évfolyam, 1-24. szám)
2000-01-31 / 24. szám, hétfő
2 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2000. JANUÁR 31. KOMMENTÁR Össztűz a túlélőkre TÓTH MIHÁLY Szorozni még tudnak a miniszterek. Ki tudták számítani, hogyha 70-80 ezren úgy veszik fel a munkanélküli segélyt, hogy közben fusiznak, netán még külföldön is munkát vállalnak, akkor havonként 300-400 millió korona kárt szenved a kincsátár. Hogy a szorzás próbáját is végre tudják hajtani, azt most már csak akkor hiszem el, ha a munka- és szociálisügyi minisztérium hivatalos jelentést közöl a leleplezett segélycsalók számának alakulásáról. Enélkül a hivatalnokok és újságírók által közölt adatok inkább az elesettekkel szembeni hangulatkeltést, sem mint az igazságos megoldást szolgálják. A minisztereknek törvényes megalapzottság nélkül kiutalt prémiumok körüli társadalmi hullámverés politikusellenességgé fajult. Hogy a miniszterelnök határozott volt, és elrendelte a jutalmak visszafizetését, csak negyed részt oldotta meg a problémát. A legszerényebb körülmények között élők számára azért nyitott és konyhasóval „kezelt” seb ez az ügy, mert tudatukban az a meggyőződés alakult ki, hogy azok a (mi viszonyaink között) aránylag jól fizetett tisztviselők, akik a kormánytagok gázsijának kiutalását intézik, nem ismerik a paragrafusokat. A politikusellenesség abban is megnyilvánul, hogy kiderült, a választópolgárok 35 százaléka számára nincs elfogadható politikus. E másfél milliónyi tömeg zöme a munkanélküliek közül kerül ki. Se a segélycsaló munkanélküliekről cikkező publicistákban, sem a 100 milliós kincstári károkról papoló miniszterekben nem teng túl a beleérzési képesség. Nem veszik észre, hogy a segélycsaló munkanéküliekről szóló általánosításokkal vérig sértik, a Meäart legyőző demokratikus kormány ellen hergelik azt a 400-420 ezer munkanélkülit, akinek akkor se lenne módja segélycsalásra, tehát fusimunka, netán külföldi állás vállalására, ha nagyon akarná. „Szerencse”, hogy a segélyen élőknek nincs pénzük újságra, így csak hallomásból ismerik a közírók és a miniszteriális emberek elméleti felháborodását a segélycsalás miatt. Már olyan eszmefuttatást is olvashattunk, amelynek szerzője a legpatinánsabb bolsevik módszerek éltetésére és az új demokrácia nagyobb dicsőségére a visszaélők feljelentésére ösztönöte azokat a munkanélkülieket, akiknek nincs módja a visszaélésre. Úgy általában össztüzet zúdítanak a túlélésre berendezkedett munkanélküliekre. Ezzel terelik el a figyelmet azok mulasztásáról, akiket azért fizetnek, hogy leleplezzék a segélycsalókat. WtHHHHk VENDÉG JEGYZET WKKKKtKk NATO-kompatibilitás FORRÓ EVELYN Nem kell egyetemi végzettség, hogy rájöjjünk, összefüggés van a magyarországi gennyes agyhártyagyulladásos megbetegedések és a rendkívül süány laktanyai körülmények között. Ezt csak a honvédelmi tárca és a kormány nem látta, pontosabban nem akarta látni. Ráadásul itt van az SZDSZ, amelyik hivatásos hadseregről papol, ahelyett hogy a kormánynak jutott volna eszébe ez az ödet, amely attól nem nagyszerű, hogy nem a kormánynak jutott eszébe. Ezen vitatkoztunk a minap, mikor egyik kollégám legott az interneten kezdett keresgélni, és lássanak csodát, megtalálta a szabaddemokraták ívét, amely aláírásokat gyűjt a hivatásos hadsereg felállítására. Van abban logika, amit az SZDSZ akar, hiszen egy évvel a NATO-tag- ság után meglehetősen méltatlan körülmények között szolgálnak a magyar kiskatonák, merthogy női, nem katonaviselt szemmel is méltatlannak tűnik, hogy egy ember hetente csak egyszer mosakodhat melegvízben, és még mindig az elöljárója haragjától kell tartania, ha 37 fölé megy a láza és gyengélkedőre jelentkezik. Ennél lényegesen jobb egy hivatásos hadsereg, amely bért, bocsánat a kifejezésért, zsol- dot kap, és az ember gyereke akkor jelentkezik zsoldosnak, ha megfizetik, és emberi körülmények között védheti a hazát. Szó szerint vett hazavédelemről ugyanis már nincs szó, hiszen tartozunk valahova, egy szövetségbe. Es ez így van jól. Csak a kiskatonák ügye nincs jól. Ami az anyagiakat illeti, a miniszterelnöki szakértők 30-40 milliárd forintra becsülik azokat a többletkiadásokat, amelyek a hivatásos hadseregre való átállásra kellenek. Az SZDSZ viszont azt mondja, ez 20-30 milliárdból megoldható. Hogy van igazságuk, jelzi, már a szocialisták is úgy döntöttek, aláírják az íveket, de azért hozzáteszik, nem a szabaddemokraták által elképzelt 2002 a reális dátum, hanem 2005-2008. Azt hiszem, ez az ügy is megoldható lenne, ha nem éppen az SZDSZ-nek jutott volna eszébe. Ez sokat ront a dolgon - a kormány szempontjából. A szerző a Magyar Hírlap munkatársa. Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezető: Madi Géza (58238342) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (58238338), Sidó H. Zoltán - gazdaság - (58238312), Tallósi Béla - kultúra - (58238313), Urbán Gabriella - panoráma - (58238338), P. Malik Éva - régió - (58238310), Kovács Ilona - mellékletek - (58238314) Tomi Vince - sport - (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49,824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342,53417054, telefax: 58238343, üzenetrögzítő: 53417054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/6382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/5684 214, Komárom: tel., fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/7329424. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, fax: 58238321) Hirdetóiroda: 58238262,58238332, fax: 58238331 Szedés és tördelés a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a CONCORDIA Kft. - Kolárska 8, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél^ valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. - Samorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vyvoz dace, Kosická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Posta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.ujszo.com E-mail: redakcia@voxnova.sk M.E.S.A. 10: a természetes monopóliumok privatizációjából 266 milliárd várható Változó pénzpolitika Február elsejétől a gazdaság szempontjából fontos változásra kerül sor - a Szlovák Nemzeti Bank jelentősen módosít a pénzpolitikáján. TUBA LAJOS A jegybank évek óta különféle technikákkal igyekezett befolyásolni a pénzpiaci helyzetet, ez főként a forgalomban lévő pénz mennyiségére és a kamatszint meghatározására irányult. A gazdaság általános konszolidálódásának részeként ezen a téren is közelebb jutunk a normálisnak tekinthető állapotokhoz - február elsejétől a kereskedelmi bankok az eddiginél sokkal nyugodtab- ban támaszkodhatnak a jegybankra. Egyszerűen arról van szó, hogy pénzszűke esetén nemcsak a bankközi piacra lesznek utalva, hanem egy előre meghatározott kamattal bármikor kölcsönözhetnek a jegybanktól. Mindössze arra lesz szükség, hogy olyan állampapírokkal rendelkezzenek, amelyeket ezért letétbe tudják helyezni. A másik oldalon, a felesleges pénzüket szintén meghatározott kamattal akár egy napra is letétbe helyezhetik a jegybanknál. Ez évek óta nem tapasztalt biztonságot jelent majd a hazai pénzpiac számára, s az ügyfeleknek is hasznos lesz. A megszabott reprokamatok jó tájékozódási pontként szolgálnak majd a hazai kamatszintről - például azért, hogy kiszűrjük, melyik bank kínál a pénzünkért irreálisan magas kamatot. Ez ugyanis szinte biztos jele lesz annak, hogy már állampapírt sem tud letétbe helyezni és kétségbeesetten igyekszik újabb lakossági forrásokhoz jutni, hogy kifizesse a korábbi betétek után járó kamatokat. A múlt hét gazdasági híre azonban a vagyonalapi kötvények áremelkedése volt. Míg a kötvények a hónap közepén kis forgalom mellett hatezer korona alatti árfolyamon mozogtak, addig a készpénzes kifizetés bejelentésére a hét végére 7100 koronán zártak. Az emelkedés ezen a héten is tovább tart majd, az RM- Systémben az eladási ajánlatok 8-9 ezer korona körül mozognak. Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy még a jelenlegi ár is Közép-Európa legjobb, biztonságos befektetési lehetőségének számít. A 7100 koronáért vásárolt FNM-kötvény ugyanis a kifizetéskor 105,3 százalékos hozamot jelentene, amit sehol másutt sem lehet realizálni. így azután nem is csodálkozhatunk rajta, ha minden brókercég nagyban vásárolni kezdte. Csak a rend kedvéért érdemes megjegyezni, hogy a kormány a múlt heti ülésén kissé módosította a képet: a kötvényt egyéb módon is fel lehet majd használni. Ez persze csak akkor működik majd, ha az egyéb ajánlatok vonzóbbak lesznek, mind a jövőre esedékes 14 ezer korona. Erről részletek február közepén várhatóak. Az elmúlt napokban a miniszteri juA jutalmak körüli vita ráirányította a figyelmet a Számvevőszékre. talmak körül dúló vita ugyan inkább csak afféle törvényességi stílusgyakorlatnak tekinthető, de legalább ráirányította a figyelmet a hiányosságra már korábban is rámutató Számvevőszékre. Egy jól működő demokráciában ez az intézmény ellenőrzi az adófizetők pénzének felhasználását. így azután a Számvevőszék helyzete az elmúlt évek során pontosan tükrözte a demokrácia hazai helyzetét. A múlt héten egyébként az új vezetés közzétette reformjavaslatait. Ezek értelmében már nem csak a fióknak dolgoznának (mint a például a kormányhivatal esetében történt), hanem a nyilvánosságot is rendszeresen tájékoztatnák. A Számvevőszék új vezetése azt szeretné, ha hozzájuk tartozna az összes közpénz fel- használása, sőt még az állami részesedéssel bíró vállalatok gazdálkodása és az EU-források felhasználása is. Mindezeket komolyan véve a hazai viszonyok ismeretében biztosan érdekes adalékokkal szolgálnának a nagyközönség számára is. Egy múlt heti információ szerint nagyon komoly összegre, 200 milliárd koronára, vagyis lényegében egy évi állami költségvetés nagyságára becsülik a Szlovák Gázművek (SPP) piaci értékét. Ez azért érdekes, mert Lubomír Harach gazdasági miniszter szerint szeptember végéig már ismert lehet a cég külföldi társtulajdonosa. A jelenlegi elképzelések szerint az SPP részvényeinek 51 százaléka állami kézben marad, a külföldi érdeklődők számára pedig legalább 34 százalékos csomagot kínálnak fel. A bevétel egy részét a vagyonalapi kötvények ellenértékeként fizetik ki. A M.E.S.A. 10 elemző csoport az állam számára a természetes monopóliumok privatizációjából szerezhető bevételt 266 milliárd koronára becsüli. A várható nagyvállalati privatizációt azonban két, első hallásra komikus eset is komplikálhatja. A Trans- petrol részvényeit egy bírósági döntés zárolta. 1998-ban egy társaság a csalók által az elmúlt érvekben előszeretettel használt bírósági végrehajtás útján próbált hozzájutni az ország legnyereségesebb vállalatának részvényeihez. Ez nem sikerült, de mivel az ügy a mai napig nem zárult le, ez könnyen meghosszabbíthatja a vagyonalapi kötvények kifizetéséhez tervezett részleges privatizációt. A leginkább előrehaladott állapotban lévő nagyvállalati privatizációt, a Szlovák Távközlési Vállalat eladását pedig egyszerre két vita is tarkítja: egy hazai cég 442 milliárd koronás követelésével egészen a strasbourgi emberi jogi bíróságig ment, egy osztrák rádió pedig 725 millió schillinget követel. OLVASÓI LEVÉL Emelkedik a nyugdíj korhatár? Az Új Szóban megjelent írások alapján képet kaptunk arról, milyen emóciókat váltott ki a korkedvezményes nyugdíjba vonulás lehetőségének megszüntetése. Ez csak a kezdet volt, mert a szociális szféra transzformációjának égisze alatt a kormány a nyugdíjkorhatár emelésén fáradozik. A férfiak és a nők esetében is 65 évre szeretné kitolni. Szükség van a nyugdíjrendszer reformjára, a pénzügyi háttér biztosítására. De hogy szükséges-e a korhatár emelésre, ebben nem vagyunk olyan biztosak, mint a kormány. Vagy ez lenne a szebb jövő felé vezető út kezdete? Azok számára, akiket ez érinteni fog, biztos nem. A 60 év körüli férfi, de az 50 éven felüli női munkaerő a kutyának sem kell. Mi lesz, ha ezeket a vajúdó éveket a férfiaknál öt, a nőknél esetleg több évvel meghosz- szabbítják? Döntő többségük munkanélkülivé válik. Ez azt is jelenti, hogy a nyugdíj helyett (mely jelenleg csak vegetálásra elég) munka- nélküli, esetleg szociális segélyt utalnak ki. Ez jóval alacsonyabb a mindenkori nyugdíj összegénél. így, mint már annyiszor az utóbbi 50 évben, ismét csak az állam bácsi jár jól, illetve élősködik rajtunk. Mindent nem lehet az uniós törekvésekkel magyarázni, hiszen mások a szociális törvények például Svédországban. Ha az EÚ-ba való lépéssel akarják az illetékesek ezt az egészet magyarázni, akkor nem illene elhallgatni, hogy náluk az élet- színvonal, a jövedelmek tízszer, tizenötször nagyobbak, beleértve a nyugdíjakat is. Az átlagéletkor is jóval magasabb, az élet minőségének köszönhetően. A szakemberek szerint a nyugdíjbiztosító kintlevősége kb. 40 milliárd korona. Ha behajtanák az összeg felét, akkor a biztosíTALLÓZÓ .^.^D/FRONTApNES Téved, aki azt hiszi, hogy Jörg Haider szabadságpártjának esetleges kormányzati pozícióba kerülése nem fogja negatívan érinteni Csehországot - állítja kommentárjában a cseh lap. Rámutat: ameny- nyiben Haider emberei a kormányba kerülnek, számolni kell azzal, hogy a lehető legkeményebben érvényesítik az osztrák nemzeti érdekeket, illetve azt, amit annak tartanak. Ausztria még önzőbb lesz, mint eddig volt, s ez komoly, de nem legyőzhetetlen akadályt fog jelenteni Csehországnak az EU-csatlakozás előtt. Haider a kelet-európaiaknak, a gyengébbeknek, szegényebbeknek az „alpesi egoizmus és felsőbbrendűség” jegyében maga szeretné meghatározni, hogy mi a jó és mi a rossz. Mindez az EU-bővi'tés több éves elhalasztásának a követelésével kezdődik, s a benesi dekrétumoknál végződik. A cseheknek ezért már most fel kell készülniük a kemény télre. „El kellene gondolkodni azon is, hogy addig határoljuk el magunkat a benesi dekrétumoktól, amíg nem nehezítik csatlakozásunkat.” DIÁRIO; DE NOTÍCIAS A portugál napilap Orbán Viktorral közölt interjút. A kormányfő elmondta: a magyar gazdaság nem jelent valódi konkurenciát Portugália számára. Az európai pénzalapok elosztása 2006-ig már megtörtént, így eddig az időpontig nem jelent a magyar fellépés versenyt Portugália számára. Orbán szerint Magyarország 2001 végére teljes mértékben készen lesz a csatlakozásra. Mint mondta, a NATO-éhoz hasonlóan az EU-ba való belépésről is lesz népszavazás. Elmondta: a kisgazda párt semmivel nem konzervatívabb, mint bármelyik nyugati jobboldali formáció - a francia RPR-t és a német CDU-t említette összevetésül. BRASSÓILAPOK A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) felismerte, hogy az ország számára jelenleg az egyik legnagyobb veszélyt a gazdasági csőd és a lakosság körében eluralkodott elkeseredettség jelenti - hangsúlyozta Rákóczi Lajos, az RMDSZ képviselője. „A gazdasági csőd és a lakosság elkeseredettsége magában hordozza, hogy a lakosság könnyen manipulálhatóvá válik. A nemzeti össztermék mintegy 30 százaléka a feketegazdaságban valósul meg. Ijesztő méreteket öltött a fehérgalléros bűnözés is” - hangsúlyozta. Szerinte az államapparátus képtelen ellenőrzés alatt tartani a társadalom különböző struktúráit behálózó káros összefonódásokat. A korrupció Romániában hétköznapi jelenség. Átfogja az egész gazdaságot, és vannak információk arról, hogy a politikai szférába is behatolt már. ,A korrupció egyik formája az információkkal való manipulálás” - mondta, s emlékeztetett: Romániában a volt kommunista titkosszolgálatok káderei a kommunista rendszer bukása után a sajtóba és a politikába „szívódtak fel”. tó gondjai egy évtizedre megoldódnának. í)e a behajtás a nehezebben járható út. Azt mondja az illetékes úr: a nyugdíjbiztosítás új koncepciója társadalmi vitára volt bocsátva, és zömében konszenzus született. Hogy kik folytatták a vitát, nem tudom. Annyi biztos, hogy ismét helyettünk döntöttek. Azok, akik a korhatár emelésén törik a fejüket, hozzanak olyan intézkedéseket, mely a munkanélküliség gyors csökkentéséhez vezetnek. Hogy ne csak munka, hanem általa tisztes megélhetés is legyen. Erre kapták a választóktól 1998 őszén a bizalmat. A nyugdíjkorhatár emelésére nem! Németh Géza, Alistál Ellenzéki paktumot akarunk! (TA SR/EPA-felvétel)
