Új Szó, 2000. január (53. évfolyam, 1-24. szám)
2000-01-29 / 23. szám, szombat
ÚJ SZÓ 2000. JANUÁR 29. Családi Kör Ha sikerülne a homociszteinszintet csökkenteni, lényegesen vissza lehetne szorítani az infarktusok számát Vitamin az infarktus ellen? SZÁSZI JÚLIA A vitaminok milyen hatással vannak a szervezet homo- § ciszteinszintjére? wmmmmm ez a kérdés foglalkoztatta azokat a kanadai, osztrák és szlovák orvosokat, akik a vizsgálat helyszínéül az egykori Osztrák-Magyar Monarchia (Bécsben ezt újabban „Duna- Monarchiának” is nevezik) országait választották. A vizsgálat középpontjában álló homocisztein (más néven metionin) egy amino- sav lebomlásakor keletkezik. A szív- és érrendszeri betegségek előfordulásáért felelős, s eddig széles körben elfogadott kockázati tényezők (pl. a dohányzás és a magas koleszterinszint) mellett, a kutatások alapján ezt az anyagot is vizsgálták. Sok szakértő megállapítása szerint kijelenthető: bizonyítottan fontos szerepet játszik az érelmeszesedésben. Ha sikerülne jelenlétét minimálisra csökkenteni, ez egyenértékű lehetne a koszorúér-betegségek és halálozások visszaszorításával. Az eddigi vizgálatok azt bizonyítják, mondja a magyar származású George Fodor, az ottawai egyetem kardiológiai intézetének professzora, hogy fokozott vitaminfogyasztással (elsősorban B6, B12, illetve folsav hatására) jelentősen csökkenthető a vér ho- mociszteinszintje. Ennyit már tudunk, ám az még nem biztos, hogy ez valóban megelőzi-e a szívbetegségek kialakulását, tette hozzá a szakember. A bizonyításhoz hosszabb időszakon át tartó vizsgálatra lenne szükség. Tízezres nagyságrendű népességre gondoltak, nekik adagolnák az említett vitaminokat, homociszte- inszintjüket csökkentve ezzel, s közben azt figyelnék, csökken-e a koszorúérpanaszok száma. A vizsgálat tervét nyilvánosságra hozó bécsi sajtóértekezleten elmondták, miért éppen a közép-kelet- európai térséget választotta az orvoscsoport. Igaz, nemcsak e régióban, hanem egész Európában első számú halálozási ok a szív- és érrendszeri betegség, ám hogy az eltérő fejlődés során milyen nagy különbség alakulhat ki a szívbetegségek okozta halál gyakoriságában, az a legjobban az egykori Monarchiában mutatkozik meg, miután megszűnt a valaha egységes egészségügyi ellátottság, s politikailag, társadalmilag más útra léptek az egyes országok. Míg Ausztriában - a többi nyugati demokráciában megfi- gyeltekhez hasonlóan - 1961 után (a WHO első adatszolgáltatása szerint) napjainkig 30 százalékkal kevesebb volt a koszorúér-megbetegedések halálozási rátája, Magyarországon háromszor, Csehországban és Szlovákiában kétszer nagyobb lett az aránya. A kutatók tisztában vannak azzal, hogy ebben közrejátszanak olyan, csak lassan változtatható tényezők, mint az élet minősége (aminek megfigyelése a klinikai vizsgálatokban ma már tudományos szempont), a politikai és társadalmi környezet. Némi túlzással mondhatjuk, hogy az életmód ésszerűsítése csak elhatározás kérdése, az egyén igen sokat tehet e téren. A betegségek előfordulásának magyarázatát keresve a kutatók mindeddig elsősorban a dohányzás ártalmait emelték ki: adatok igazolják, hogy az Egyesült Államokban például 26-ról 19 százalékra csökkent az infarktusos halálozás aránya, miután az elmúlt években a korábbi dohányosok fele felhagyott e szokásával. Hasonlóan jó eredménnyel járhat a heti 4-5, alkalmanként 25 percnyi intenzív mozgás beiktatása. Igaz, a finneknél nem kevés bírálat érte az ennek érdekében folytatott, már-már agresszív kampányt, ám az eredményt senki ... az Egyesült Államokban 26-ról 19 százalékra csökkent az infarktusos halálozás aránya, miután az elmúlt években a korábbi dohányosok fele felhagyott e szokásával. sem vitatja: a kardiovaszkuláris halálozásban korábban előkelő helyen álló ország az évek során a 14. helyre „csúszott vissza”, s a lakosság egynegyede számára napi természetes elfoglaltsággá vált a testedzés. Szlovákiában, Magyarországon és Csehországban kiemelkedően magas a szív- és érrendszeri betegségben szenvedők száma, s ennek megfelelően a lakosság várható élettartama jóval (4,5-7,5 évvel) rövidebb, mint a nyugati országokban. Dr. George Fodor tájékoztatásából az is kiderült, egyelőre csak Szlovákiából állnak rendelkezésre a lakosság magasabb homociszte- inszintjére utaló mérési adatok, de nem vitás, hogy - elsősorban az egészségtelen táplálkozás miatt - ez Magyarországon is hasonló lehet. A magyar étrendben a hús még sok helyütt fontosabb a zöldségnél, a vidékieknél pedig egyenetlen is lehet a fogyasztása. Mindezek miatt a szlovákiai, magyarországi és csehországi vitaminvizsgálat igen jól értékelhető eredményeket hozhatna - véli a nyilatkozó -, a kezdés már lényegében csak anyagi kérdés. Egyelőre nem eldöntött, hol lesz a kutatóközpont (ausztriai helyszín a legvalószínűbb), s az sem, vajon az osztrákokra is kiterjed-e a vizsgálat. Abban azonban biztosak az orvosok, hogy az eredmény sokat jelent majd a szív- és érrendszeri megbetegedésben szenvedő félmillió osztrák számára is. Mind otthon, mind a munkahelyünkön sok ártalmas, betegséget okozó anyaggal kerülünk kapcsolatba Naponta vegyszerveszély fenyeget bennünket FELDOLGOZÁS emcsak az ivóvízben levő káros vegyszerek és a levegőben található mérgező gázok veszélyeztetik a lakosság egészségét. Mind otthon, mind a munkahelyünkön sok olyan anyaggal kerülünk kapcsolatba, amelyek ártanak az emberi szervezetnek. Éppen ezért legyünk résen - és tanuljunk meg védekezni ellenük! Ezek a környezetünkben szüntelen jelen levő anyagok nem egyik napról a másikra betegítenek meg. Hatásmechanizmusuk olyan, hogy bekerülve a szervezetbe, valahol megülnek, és akadályozzák az adott szerv működését. Sokáig nem mutatkozik meg a hatásuk - de egyszer csak hirtelen megbetegszünk. A szervezetünkben lerakodott vegyi anyagok rosszindulatú daganatokat is okozhatnak. Aki szennyezett környezetben dolgozik, az nagyobb veszélynek van kitéve. Kockázatot jelent, ha olyan gyárban dolgozunk, ahol elektro- mosgép-alkatrészeket, elemeket, műanyagokat, öntvényeket, autókat gyártanak, mert ezek kadmiu- mot tartalmaznak, amely bizonyítottan tüdő- és prosztatarákot okoz. Hasonló betegségeket válthat ki a formaldehid, amelyet a ragasztók, rovarölő szerek, a papír és műanyagok gyártásakor, valamint a bőr cserzésekor használnak. Kerüljük az érintkezést a higanynyal is. Bizonyos mennyiségű higany egyébként is kerül a szervezetünkbe a levegővel és az ennivalóval, ezzel azonban a kiválasztószervek megbirkóznak. Veszélyt jelent viszont az olyan munkahely, ahol higannyal dolgoznak, mert párája mérgező. Némely latexfes- ték higanypárával tölti meg a munkakörnyezetét, s az ott dolgozók álmatlanságra, étvágytalanságra, izomfájdalmakra, az izomtömeg csökkenésére panaszkodnak. A higany az agyi funkciókat is befolyásolja, szorongást és félelmeket okoz, s ha nem gyógykezelik a beteget, elmebajt is előidézhet. A testben felhalmozódott higany a méregtelenítő anyagok: a szelén és az E-vitamin hatására kiürül a szervezetből. A következő mérgező fém, amely környezetünket szennyezi, az ólom. Noha egyre nagyobb tért hódít az ólommentes benzin, mégis sok ólom kerül az élelmiszerekbe. Miért veszélyes ez a nehézfém? Mert kis mennyiségben is már fáradtságot, depressziót, emlékezetkiesést, egyensúlyzavarokat okoz, s akadályozza a mozgás koordinálását. Ne vásároljunk hát ólomtartalmú benzint, bádogedénybe töltött konzerveket, ólmot tartalmazó festéket, ónedényeket. Bizonyos kozmetikumok is tartalmaznak ólmot. Mivel az ólmot nem tudjuk kiiktatni életünkből, ésszerű táplálkozással, sok cink, vas, kalcium és foszfor fogyasztásával védekezzünk felszívódása ellen. Az E-vitamin az ólom ellen is hatásos. Szintén legyünk nagyon óvatosak az alumíniummal. Ez az ezüstszínű fém szinte minden élelmiszerünkben és az ivóvízben is jelen van. Az élelmiszerkutatók jól ismerik káros hatásait - zavarja az agyműködést, gátolja a fluor és a foszfor anyagcseréjét, ezáltal csontlágyulást és csontritkulást okoz -, ezért azon igyekeznek, hogy kiszűrjék az alumíniumot az élelmiszerekből. Hogyan kerülhetjük el, hogy az alumínium a szervezetünkbe jusson? Ne igyunk csapvizet, mert az alumíniumot még a filter sem szűri ki. Ne használjunk olyan termékeket, amelyek anyagára az alum, alumina, aluminum, aluminate felirat figyelmeztet. Az alumíni- umedények nem ennyire veszélyesek (2-3 mg alumíniumot visznek be a szervezetbe alkalmanként - az egészséges vese több száz mg-ot képes kiválasztani egy nap), csak arra kell ügyelni, hogy az élelmiszer minél kevesebb ideig álljon bennük, -csORVOSI TANÁCSOK Személyesen kell találkoznunk! „Nem reménytelen?" jeligére: Én is azok közé tartozom, akik test- ■ súlygondokkai küszködnek már évek óta, mert egy-egy „bősz" fogyókúra alkalmával ugyan fogcsikorgatva leadok akár 10 kilót is, de amint visszatérek a normális étkezéshez, visszahízom a túlsúlyomat, sőt egy kicsit meg is tetézem. Nagyon szeretném, ha nekem is tudna segíteni, hiszen még nem vagyok 30 éves, szeretnék egyszer gyereket is szülni, a férjemnek is tetszeni. Tényleg meg lehet oldani? ( Igen. Ha valóban komolyan gondolja. El kell jönnie, sok mindenről el • kell beszélgetnünk. Az értékrendről, életfelfogásról, az életcélokról, s nem utolsósorban a „normális étkezésről”, amely oda vezetett, hogy ma hazánkban az emberek 60 százaléka túlsúlyos (a rosszabbodó életkörülmények ellenére!), 55,4 százaléka idő előtt meghal szívinfarktusban és agyvérzésben, 21 százaléka rákban, s mindezt idő előtt, mivel az átlagos életkor majdnem pontosan 20 évvel rövidebb, mint a világ más, szerencsésebb tájain. A védekezés legyen mindig folyamatos! „Műtét után" jeligére: Tavaly májusban végbél- műtétet hajtottak rajtam ■ végre, s szerencsém volt, a leletek bizonyították, hogy rosszindulatú sejtek csak a daganat csúcsán voltak, tehát a műtétet még a betegség kezdeti stádiumában végrehajtották. A műtét fáradalmaiból már felépültem, betartom az előírt diétát, ennek ellenére a székletem nem rendszeres, a szelek sem működnek a legjobban. Nem kellene a felirt orvosságokon kívül még mást is szednem? ( Sok mindent kellene és lehetne. Külön figyelmet érdemel széklete rende- • zésének problémája. Ha a seb már begyógyult, a bélflóra tartós rendezésére kell nagyon odafigyelni. Az Acidophilus ebben pótolhatatlan szerepet játszik. Ne feledkezzen meg az elegendő folyadékfogyasztásról és a rostos anyagokról sem, mert ezek többek között a belek kéményseprőjének szerepét is eljátszák. A lelki hátteret is meg kell vizsgálni! „Gyógyulásra várva” jeligére: A 15 éves fiunkkal van problémánk. 2 ■ éve betegedett meg, hasmenéssel és véres széklettel került a kórházba, ahol hamarosan kiderült: fekélyes vastagbélgyulladása van. Kapott gyógyszereket, betartotta a diétát. Egy ideig úgy tűnt, minden rendben van. Panaszai megszűntek.Az ősszel azonban ellenőrzésre hívták, s megint véres lett a széklete. A főorvos úr szerint ez már bizony néhány évig igy lesz. A kérdésem az, hogy tudunk-e neki valahogy még segíteni, vagy most már ezzel együtt kell mindig élnie? Az idült fekélyes vastagbélgyulladás bizony hosszantartó betegség, • évtizedeken át megkeserítheti a beteg életét. Akkor nagyobb az esély rá, ha a kezelőorvos nem tudatosítja eléggé, hogy bizony pszichoszomatikus betegségről van szó, sok köze van például a depresszióhoz is. Ilyenkor a tüneti kezelés - bár időszakosan az eredmények nagyon szépnek tűnhetnek - természetesen nem hozza meg a kívánt eredményt. És akkor még nem szóltunk a modem táplálékkiegészítőkről, melyek közül például az Omega 3 e betegség esetében meglepően jó hatással bír. Úgy érzem, a fiú esetében is meg kell vizsgálni a baj pszichoszomatikus vetületét is. Fontos a neurológus lelete „Derékfájás" jeligére: Évek óta derékfájással küszködöm, állandóan ■ úgy érzem, hogy a jobboldali forgóm nincsen a helyén. Nagyon sokszor belenyilall a derekamba, néha elég, ha csak a kezemet felemelem. Ilyenkor a szó szoros értelmében a csillagokat látom. Ha jól tudom, ezt nevezik „boszorkánylövésnek". Ebből kifolyólag a jobb lábamszáram is nagyon érzékeny, gyakran kell maszírozni, mert zsibbad. Szeretnék tanácsot kérni, hogy hová is fordulhatnék a bajommal, mert csak azután tudom fölkeresni a lelki bajaimmal, ha valamelyest rendbe jön a dereDr. Pálházy Béla A szerző pozsonyi pszichiáter, a ruzinovi kórház pszichiátriai rendelőjének vezetője kam. Nagyon nagy lelki kínokat élek át nap mint nap! Í A leírt tünetek alapján Önnek nagyon gyorsan egy jó neurológusra van • szüksége, mert úgy tűnik, a derékcsigolyák tájékán valami erősen nyomja az ideget, ezért fáj és zsibbad az egész lábszára. A röntgen, a CT és az ultrahangos vizsgálatokon kívül nagyon gyorsan infúziókra is szüksége van, hogy a gyulladás és a nyomás mérséklődjön. Reméljük a legjobbakat, hogy nem valami csomó nyomja azt az ideget, hanem „csak” a kimozdult porckorong, amit az infúziós kezelés és a gyulladás mérséklődése után a gyógytorna stabilizálni tud, s nem lesz szüksége műtétre. Amint képes lesz útrakelni, ne habozzon, nagyon szívesen fogadom. Jól megérezte, hogy a testi és a lelki fájdalmaknak sok közük van egymáshoz, s külön-külön kezelni őket kisebb sikerrel kecsegtet, nem szólva arról, hogy a lelki fájdalom a legkín- zóbbak közé tartozik, amit csak el lehet képzelni. Várjuk és megválaszoljuk a szerkesztőségünk címére beküldött olvasói leveleket. A nevet és a címet ezúttal nem szükséges feltüntetni. Illusztrációs felvétel
